Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.406/2016/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Nagy János ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen képmáshoz való jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 33.P.23.663/2016/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Keresetében a felperes az alperes által kiadott ... oldalon ... napján „..." című cikkben megjelentetett, az engedélye és tudomása nélkül készített, személyét ábrázoló fényképfelvételek eltávolítására, törlésére kérte kötelezni az alperest. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a kereset tárgyát képező fényképfelvétel a kísérő szöveggel együtt közérdekű téma megvitatásához járul hozzá, melyről a sajtónak kötelezettsége a nyilvánosságot tájékoztatni. A felperes mint az ... közszereplő, aki ... befolyásos üzletemberrel, bankvezérrel találkozott, nevezett a belpolitikai viták egyik központi szereplőjévé vált a ..., az ... és ... körül kialakult botrányok okán. A perbeli fényképfelvétel nyilvános helyen készült, a felperest tárgyilagosan ábrázolja, emberi méltóságát nem sérti és egy kiemelt társadalmi téma megvitatásához illusztrációként szolgált. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül a ... oldalon ... napján „..." címmel megjelentetett cikkben a felperesről közölt fényképeket távolítsa el és törölje. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100 forint perköltséget, míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára 36.000 forint eljárási illetéket. A felperes kereseti kérelmét a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.) 346/A. §
(1)bekezdésében, a 346/B. §
(1)bekezdésében, a polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (új Ptk.) 2:
- §
(1),
(2)bekezdésében, a 2:51. §
(1)bekezdésében foglalt szabályok alapján bírálta el. Nem vitatott tényként rögzítette, hogy az alperes a tárgybeli fényképek felhasználója. A Pp. 206. §
(1)bekezdése értelmében a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok mérlegelése során megállapította, hogy a felperesről nem közszereplés alkalmával, tudta nélkül készültek a fényképfelvételek. Azok közzétételéhez a felperes hozzájárulása szükséges. A közszereplő felperes tűrési kötelezettsége kizárólag a közszereplésekre korlátozódik. Nem fogadta el az alperes védekezését, miután az abban foglaltakat semmi nem támasztotta alá. A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fenntartotta azon álláspontját, mely szerint a fényképfelvétel felhasználás jogosságának vizsgálata nem vonatkoztatható el az azt kísérő közléstől, a tárgybeli cikk tartalmától. Az írás arról szól, hogy a felperes mint Magyarország ... egyik tagja egy másik közszereplővel Magyarország befolyásos üzletemberével, bankvezérével, médiamoguljával, kormánytagok barátjával nyilvános helyen találkozik és egyeztet. A cikk apropóját az adta, hogy ... a nyári belpolitikai viták középpontjába került, a pénzintézetek körül kialakult botrányok okán. Ügyében megszólalt a kormányfő, több miniszter, környezetében nyomozás indult és napi rendszerességgel jelentek meg a róla szóló híradások. Ennek következtében az a körülmény, hogy ... az expolitikus felperessel találkozott, nyilvános helyen egyeztetett, olyan téma, ami közérdeklődésre tart számot, melyről a sajtónak kötelessége a nyilvánosság felé tudósítani. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 28/
- (IX. 29.) AB határozatában írtakra. Hangsúlyozta, hogy a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, a jelen kor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődik. A perbeli fényképfelvétel ezen követelményeknek megfelel. Utalt továbbá az Alkotmánybíróság 7/
- (III. 7.) AB határozatában foglaltakra is, miszerint közéleti szereplők, politikusok esetében előfordulhat, hogy a közügyek megvitatásához fűződő speciális körülmények között nem csak magával a közszerepléssel, hanem az érintett magánéletével kapcsolatosan is figyelembe kell venni a közvélemény tájékozódáshoz való jogát. Hangsúlyozta, hogy ... és a felperes nyilvános találkozása - a közelmúlt közéleti eseményeinek a figyelembevételével - olyan eseménynek minősül, amely a közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe tartozik és amelyről a közvéleményt tájékoztatni szükséges, így volt elindítható a társadalmi vita. A felperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú határozat helybenhagyására irányult. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és a határozatának indokolásában foglaltakkal egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Az első fokon eljárt bíróság helyesen alkalmazta a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perekre kialakított speciális, a Pp. 346/A. §
(1)bekezdésében és a Pp. 346/B. §
(1)bekezdésében foglalt szabályokat. A felperes kizárólag a Pp. 346/A. §-ára alapítottan a képmáshoz fűződő jogának megsértése okán érvényesítette igényét. A képmásperben a Ptk. 2:51 §-ában rögzített felróhatóságtól független szankciók közül az
(1)bekezdés
- b)és
- d)pontjaiban foglaltaknak megfelelő kereseti kérelmet terjesztett elő. Nem volt vitatott a perben, hogy a felperes az ... közszereplő, ugyanakkor megállapítható volt, hogy a kereset tárgyává tett felvétel nem közszereplése során készült. A Fővárosi Ítélőtábla a jogvitában azt emeli ki, miszerint az alperes alappal nem hivatkozhat arra, hogy a két érintett személy nyilvános helyen történő találkozása - a megjelölt közéleti történésekre figyelemmel - olyan esemény, amely elindított egy közérdeklődésre számot tartó társadalmi vitát és erre tekintettel fennáll a sajtó tájékoztatási kötelezettsége. Az alperes ez irányú védekezése azon okból nem bizonyult alaposnak, hogy nem készült olyan fényképfelvétel, amely a felperest és ... együtt ábrázolja. Annak vizsgálata során, hogy a felperes által kifogásolt felvétel közérdeklődésre számot tartó eseményről készült-e, az volt megállapítható, hogy az egyik képfelvétel a ... téren, egy hölgy társaságában ábrázolja ..., míg a további fényképeken a közeli ... utcai ... fiókban, illetve annak környékén egymagában látható a felperes. A két személyt külön-külön, eltérő helyszíneken ábrázoló fényképfelvételek alapján az volt megállapítható, hogy adott esetben nincs olyan közérdek, ami indokolja a hozzájárulás nélküli közzététel jogszerűségét. E körben az első fokon eljárt bíróság helytállóan hivatkozott az új Ptk. 2:48. §
(1)bekezdésének rendelkezésére. A képfelvételek nem mutatják be azt az eseményt, amire az alperes hivatkozott, nevezetesen azt, hogy a felperes és ... egymással találkozott, nem ábrázolják az alperes által hivatkozott „egyeztetést". Ennek hiányában nem fogadható el az az álláspont, miszerint egy kiemelt társadalmi téma megvitatásához kapcsolódik az érintett felperest ábrázoló felvétel. Az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a Pp. 239. §-án keresztül alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján viseli a felperes másodfokú perköltségét, melynek mértékét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése,
(5)bekezdése, 4/A. §-a alapján állapította meg. Ugyancsak viseli a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett 48.000 forint összegű fellebbezési illetéket, melynek megfizetéséről a másodfokú bíróság a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján döntött. Budapest,
- január
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. bíró