← Magyarország

Pfv.20658/2016/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Szerződés tervezet készítése nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a sikerdíjban való akarategyezség létrejött. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.658/2016/

  1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Koch Beáta Erika ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Csoma István ügyvéd A per tárgya: Szerződés teljesítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék 2.Gf.40.144/2015/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Sátoraljaújhelyi Járásbíróság 7.G.40.018/2014/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 300.000 (Háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 2.627.700 (Kettőmillió-hatszázhuszonhétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A peres felek között
  4. november 30-án - előzetesen közölt [2] [3] [4] [5] [6] írásbeli ajánlatkérést és ajánlattevést követően - megbízási szerződés jött létre az alperesi önkormányzat által tervezett ... területén megvalósítandó határon átkelő kerékpárutak létrehozása, meglévő nyomvonalak felhasználásával, felújításával témájú projekt megvalósításának feltételeit rögzítő megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére és a térségi érdekelt szereplők projekt előkészítés érdekében végzett tevékenységének koordinálására. A szerződés
  5. pontja részletezte a felperes feladatait. A megvalósíthatósági tanulmányt a felperes elkészítette, azt elektronikus adathordozón az alperesnek átadta. Teljesítésigazolás is készült, ami alapján a felperes a szerződésben vállalt feladatai teljesítésével összefüggő számlát állított ki. A felperes
  6. február 24-én - korábbi egyeztetésen történt felkérésre készített egy ajánlatot 3 pályázati projekt elektronikus és papír alapú elkészítésére. A felperes megbízási szerződés tervezetet készített, ami díjazására vonatkozó kikötéseket is tartalmazott. A szerződés aláírására a felek részéről nem került sor. A felperes részt vett a ... pályázati azonosítószámú „kerékpárutak a ... térségében" című pályázat elkészítésében. A pályázatot az alperes nyújtotta be
  7. szeptember 30-án. Az alperes 1.329.851,35 euró támogatásban részesült, melyhez 156.924,7 euró hazai társfinanszírozás társult. A felperes
  8. október 12-én számlát állított ki összesen 300.000 forintról tanulmánykészítés, tanácsadás szerződés szerint megnevezéssel. Az alperes a 300.000 forintot a felperes részére megfizette. A peres felek között a sikeres alperesi pályázatot követően projektmenedzsment feladatok ellátására
  9. január 10-én megbízási szerződés jött létre. A felperes
  10. április 29-én -
  11. május 15-i teljesítési határidővel - számlát állított ki az alperes részére 66.492,50 euró pályázati sikerdíjról. A számla visszaküldését követően a felek között egyeztetések folytak, majd a felperes
  12. december 20-án 16.016 euróról szóló pályázati sikerdíjról állított ki számlát. Ezt a számlát sem fizette meg az alperes. A fentieket követően a felperes
  13. március 23-án 74.339,7 euró pályázati sikerdíjról állított ki számlát. A számlát az alperes ugyancsak teljesítetlenül visszaküldte a felperes részére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes kereseti kérelmében 66.492,5 euró + ÁFA összegű megbízási sikerdíj, valamint kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes felkérésére készítette el a ... pályázati azonosító számú pályázatot. A pályázat elkészítése előtt az alperes részére megküldött egy ajánlatot, melyben 1.000 euró alapdíj és a pályázattal elnyert nettó támogatási összeg 5 % + ÁFA sikerdíj volt feltüntetve. Bár a [8] szerződés írásba foglalására nem került sor, az alperes polgármestere az ajánlatot elfogadta és a felek között ráutaló magatartással az ajánlati tartalommal létrejött a szerződés. Hivatkozott arra is, hogy az alperes
  14. október 16-án az alapdíjat 300.000 forint összegben megfizette, ugyanakkor a sikerdíját nem teljesítette. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy a felek között ráutaló magatartással sikerdíjra vonatkozó megállapodás jött volna létre. Előadta, hogy a 300.000 forint összeg teljesítésére a
  15. november 30-i szerződés alapján került sor. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta. [10] A jogerős ítélet értelmében a felek között sikerdíj vonatkozásában szerződés nem jött létre. Az nem volt vitás, hogy a felperes is közreműködött a sikeres pályázat elkészítésében, miután azonban a felperes a munkavégzésének díját jelen eljárásban nem kérte, kizárólag sikerdíja iránt érvényesített igényt, ami pedig kikötés hiányában nem volt megalapozott követelés, így a kereseti kérelmet el kellett utasítani. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a kereseti kérelmének történő helyt adást, másodlagosan a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az
  16. évi IV. törvény (Ptk.)
  17. §

(1)bekezdését - a Ptk. 205. §
(1)bekezdésére és 207. §
(1)bekezdésére is tekintettel - továbbá az
  1. évi III. törvény (Pp.)
  2. §
(1)bekezdését. Állította, hogy
  1. február 17-én projektindító megbeszélésre került sor az érintettek között, amelyen felkérték a pályázat elkészítéséhez kapcsolódóan vállalt feladatai tekintetében egy ajánlat elkészítésére és alpereshez történő eljuttatására. A sikerdíjat is tartalmazó ajánlatát a kijelölt kapcsolattartó részére megküldte, és a pályázat menedzselésével az önkormányzatnál megbízott alkalmazott ... tanúként elmondta, hogy a pályázattal kapcsolatban mindenről tájékoztatta a polgármestert. Az ajánlatát így megfelelően juttatta el az alperes részére, arra kifogás nem érkezett, az elfogadottnak tekinthető. A munkát ez alapján kezdte meg, így az ajánlat szerinti sikerdíj részére jár. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Arra hivatkozott, hogy a peres felek között ráutaló magatartással szerződés nem jött létre. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [14] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [15] A Ptk.
  2. §
(1)bekezdése értelmében szerződést nemcsak szóban vagy írásban lehet kötni, hanem a szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. A Ptk. 205. §
(1)bekezdése szerint azonban szerződés csak a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Azt a bíróság a felmerült bizonyítékok helyes, okszerű és logikus mérlegelésével (Pp. 206. §
(1)bekezdés) állapította meg, hogy az alperes tagadásával szemben a bizonyítékok nem támasztották alá a szerződés ráutaló magatartással történt létrejöttét. Helyesen mutatott rá a bíróság arra, hogy ... tanúvallomása még annak alátámasztására sem volt elégséges, hogy a felperes ajánlata az alpereshez egyáltalán eljutott, így a felperes által készített, perben értékelni kért szerződés tervezet sem önmagában, sem az egyéb bizonyítékokkal együttesen értékelve nem alkalmas - a Ptk. 207. §
(1)bekezdése szerinti értelmezés mellett sem - a sikerdíjban való akarategyezség létrejöttének a megállapítására. [16] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [17] A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. [18] A Kúria a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a felperes illetékfeljegyzési jogára tekintettel az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdése folytán a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése, valamint 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján határozott. [19] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. október
  2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.