Mf.20715/2015/4 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék ..Mf. ………../2015/

1. szám 3 A Balassagyarmati Törvényszék a Bényi és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mihajlov Viktor; 1122 Budapest, Krisztina körút 2-
2. I/17.) által képviselt …………...(…………....) felperesnek Magyar Attila Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Magyar Attila; 3200 Gyöngyös, Bugát Pál tér
3. II/16.) által képviselt …………... Község Önkormányzata (…………...) alperes ellen elmaradt járandóság megfizetése iránt indított perében a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
4. szeptember
5. napján meghozott ………….../2015/
6. számú ítéletével szemben a felperes részéről
7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Balassagyarmati Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 63.500.- (hatvanháromezerötszáz) forint fellebbezési perköltséget. Egyéb költségeiket a felek maguk viselik. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek
8. október 2-től október 19-ig terjedő időre bruttó 70.578.- Ft illetményt, továbbá
9. október 1-től
10. december 31-ig terjedő időre bruttó 1.280.541.- Ft illetményt szabadságmegváltás címén, valamint ezen összegek utáni kamatot és elsőfokú perköltséget. Az általa megállapított tényállás szerint a felperes
11. és
12. között négy ciklusban volt társadalmi megbízatás alapján, majd 2006-tól 2014-ig két cikluson keresztül kinevezés alapján főállásban polgármester ……………-en. A
13. októberében kelt kinevezése
14. október
15. napjáig határozott időre szólt. Miután
16. évben a polgármesterek általános választását
17. október
18. napjára tűzték ki, a felperes határozott idejű kinevezését az alperes módosította
19. október
20. napjára. Ennek megfelelően október 17-én kiállította a közszolgálati jogviszony megszüntetése elnevezésű okiratot és elszámoló lapot
21. október 19-ei hatállyal. A felperes ezen időpontig az alperesnél munkát végzett. Majd
22. október
23. napján újabb közszolgálati jogviszony megszüntető határozat született, már
24. október
25. napi megszűnéssel. Ennek megfelelően mínuszolták az október
26. és
27. közötti időszakra felperes részére fizetett 70.578.- Ft-ot. Az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy a felperes
28. évtől egyetlen nap szabadságot sem vett ki, jelenléti ívet egy idő után nem vezette. Az alperes a jogviszony megszűnésekor a felperes részére a
29. évre járó időarányos szabadságot megváltotta. A felperes kereseti kérelmében a
30. október
31. és október
32. közötti időre részére számfejtett 70.578.- Ft illetménynek a megfizetésére, valamint
33. október
34. napjától
35. december
36. napjáig terjedő időre évi 39 nap szabadság figyelembe vételével szabadság megváltás címén bruttó 1.280.541.- Ft megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes a kereseti kérelem elutasítását kérte, hivatkozott az elmaradt illetményekkel kapcsolatban arra, hogy a téves kinevezés módosítás joghatás kiváltására nem alkalmas. A szabadság megváltással összefüggően utalt arra, hogy a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, valamint a feleknek kölcsönösen együtt kell működni. A szabadság igénybevételével kapcsolatban a felperes maga sem a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, szabadságolási tervet nem készített, valamint azzal, hogy elismerte, miszerint a perbeli időszakban nem volt szabadságon, azt is elismerte, hogy nem tett eleget az együttműködési kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján, utalva az általa alkalmazott jogszabályi előírásokra, az elmaradt illetménnyel kapcsolatban megállapította, hogy annak, hogy a kinevezés módosításról rendelkező képviselő-testületi határozat jogszabálysértő, a felperes keresetének jogalapja szempontjából nincs jelentősége. A felperes október 19-ig munkát végzett, neki nem róható fel a munkáltató jogellenes intézkedése, ezért erre az időszakra illetmény megilleti. A szabadság megváltással kapcsolatban a Kttv.
37. március
38. napján történt hatályba lépését megelőző időszakra a felperes igényét az Mt. rendelkezései alapján tartotta megállapíthatónak, míg ezt követően a Kttv. rendelkezéseinek alkalmazásával tartotta helytállónak a felperes keresetét. Álláspontja szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója volt köteles szabadságolási tervet készíttetni, a szabadságot az esedékesség évében kiadni és a felhalmozott és ki nem vett szabadságot pedig a jogviszony megszűnésekor megváltani. A dokumentáció hiánya a felperes terhére nem értékelhető. Az ítélettel szemben mindkét fél fellebbezéssel élt. Az alperes a fellebbezésében a felperes keresetének az elutasítását kérte. Sérelmezte, hogy az elmaradt illetménnyel kapcsolatban a bíróság nem vette figyelembe az érvénytelenségi kifogását, noha az érintett képviselő-testületi határozat érvénytelenségét a …………...Megyei Kormányhivatal is jelezte. Vitatta azt is, hogy ez alatt az idő alatt a felperes munkát végzett volna. A szabadság megváltásra vonatkozóan fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Kttv. hatályba lépését megelőzően nincs jogszabályi alapja a felperes követelésének, míg a Kttv. hatályba lépést követően pedig a felperes megsértette a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a kölcsönös együttműködés elvét. Alperes egyébként vitatta a felperesnek azt az állítását is, hogy a perbeli időszakban ne lett volna szabadságon. A felperes a fellebbezésében az elsőfokú perköltség összegének további 200.000.- Ft + ÁFA összeggel történő felemelését kérte. Sérelmezte, hogy az általa becsatolt megbízási szerződésben foglaltakhoz képest méltánytalanul alacsonyan határozta meg az elsőfokú bíróság az őt megillető perköltség összegét. A felperes fellebbezési ellenkérelmében érdemét illetően az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy október
39. és
40. között folyamatosan érdemi munkát végzett, míg a perbeli időszakban hivatali elfoglaltságai miatt szabadságot igénybe venni nem tudott, az alperesnek az az állítása, hogy ő a perbeli időszakban szabadságon lett volna, nem felel meg a valóságnak. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezések nem alaposak. Az elsőfokú bíróság részletes bizonyítási eljárást folytatott le, az általa hivatkozott és perben alkalmazandó jogszabályi előírásoknak megfelelő érdemi döntést hozott, ezért azt a törvényszék a Pp.
41. §