SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.28/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden,
- április
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő VÉGZÉST: A vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt az I.rendű vádlott ÉS TÁRSA ellen indított büntetőügyben a Csongrád Megyei Bíróság
- november
- napján kihirdetett 3.B.461/2007/
- számú ítéletét h e l y b e n h a g y j a . Megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban a II.r. vádlott kirendelt védőjének díjával felmerült 6.000 (Hatezer) forint bűnügyi költség az állam terhén marad. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság az I.r. vádlottat az ellene hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette, a II.r. vádlottat pedig az ellene hivatali vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette, s megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlottak terhére, megalapozatlanság okából történő hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása végett. A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, az ítélet megalapozatlanság okából történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete részben felderítetlen, a tényállás hiányos, iratellenes és helytelen ténybeli következtetéseket tartalmaz. Az indítványban foglaltak szerint ki kellett volna tanúként hallgatni (név)-t, aki az ügy elbírálása szempontjából lényeges tényekről esetleg tudomással bírhat, nem tartalmazza a tényállás azt, hogy a II.r. vádlott 67 %-os rokkanttá minősítését a pszichiátriai gondozói vélemény is indokolja, ugyanakkor a II.r. vádlott tényleges folyamatos pszichiátriai kezelését okirati bizonyítékok nem támasztják alá. A tényállás iratellenesen tartalmazza, hogy a II.r. vádlott szakmai tanácsot kért az I.r. vádlottól, továbbá (tanú neve) vallomása több olyan - a vádlottak vallomását cáfoló - bizonyítékot is tartalmaz, amelyből a tanú szavahihetőségére kellett volna a megyei bíróságnak következtetnie. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla a Be.
- §
(1)bekezdése alapján eljárva az ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság az eljárási szabályok maradéktalan megtartásával folytatta le a tárgyalást. Az ügy ténybeli és jogi elbírálásához szükséges körben és mélységben a bizonyítást felvette, további bizonyításnak alapja [Be. 353. §
(1)és
(4)bekezdése] nincs. Az elsőfokú bíróság valóban nem hallgatta ki tanúként (név)-t. Nevezett személy tanúkénti kihallgatásától azonban - azon túlmenően, hogy erre irányuló ügyészi indítvány hiányában a bíróság nem is volt köteles a tanút kihallgatni [Be. 75. §
(1)bekezdés] - az ügy elbírálása szempontjából lényeges bizonyítékok nem voltak várhatók, figyelemmel arra, hogy egyrészt a rokkantsági nyugdíj igényének előszöri elutasítása, majd megállapítása is más okból és módon történt (ítélet
- oldal
- bekezdés), másrészt legfeljebb arra vonatkozóan adhatott volna információt, hogy ő volt-e, aki az I.r. vádlott telefonszámát a II.r. vádlottnak megadta. Ez pedig az ügy elbírálása szempontjából nem lényeges körülmény. Figyelemmel arra, hogy olyan adat egyáltalán nem merült fel, hogy (név) tudomással bírt volna a vádlottak közötti telefonbeszélgetések tartalmáról, illetve az esetleges vesztegetésről, kihallgatása valóban szükségtelen bizonyítás lett volna. A másodfokú bíróság ugyanakkor osztotta a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, hogy a tényállás részben hiányos [Be.
- §
(2)bekezdés b) pont II. fordulat], illetve részben iratellenes [Be. 351. §
(2)bekezdés c) pont]. Ezért azt a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján eljárva a következők szerint helyesbítette, illetve kiegészítette: Az elsőfokú bíróság maga is azt állapította meg, hogy nem lehetett pontosan felderíteni az I. és a II.r. vádlott között lefolytatott telefonbeszélgetések tartalmát (ítélet
- oldal
- bekezdés). A másodfokú bíróság erre tekintettel mellőzte az ítélet
- oldal
- bekezdéséből azt a megállapítást, hogy a II.r. vádlott szakmai tanácsot kért az I.r. vádlottól. Bf.II.28/2008/
- Figyelemmel továbbá a beszerzett iratok tartalmára, kiegészítette az ítélet
- oldal
- bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a 67 %-os munkaképesség-csökkenés megállapítása a II.r. vádlott pszichiátriai állapotára is figyelemmel történt. E vonatkozásban megjegyzi az ítélőtábla, hogy annak az ügy eldöntése szempontjából nem volt relevanciája, hogy a II.r. vádlott tényleges folyamatos pszichiátriai kezelését okirati bizonyítékok alátámasztják vagy nem, tekintettel arra, hogy ezt a rokkantsági nyugdíj megállapítása során egyébként sem vizsgálhatták. Ami (tanú neve) tanú vallomásának értékelését illeti, az ítélőtábla nem osztotta az ügyészség álláspontját. Az elsőfokú bíróság az ügy elbírálása szempontjából releváns körülmények körében indokolási kötelezettségének eleget téve mérlegelte a tanúnak az eljárás során tett vallomásait. Érvelése iratszerű és logikus, amelyből következően a bíróság mérlegelése eredménnyel nem támadható. A rendelkezésre álló közvetett bizonyítékok, így az ügyészi indítványban megjelöltek sem alkotnak olyan zárt láncolatot, amely büntetőjogi bizonyossággal kétséget kizáróan megállapíthatóvá tenné, hogy az I.r. vádlott a II.r. vádlottól a 67 %-os munkaképesség-csökkenés megállapításáért pénzt kért volna, vagy annak felajánlását elfogadta volna, illetve köztük pénz átadásra-átvételre került volna sor. Az ügyészi fellebbezés ebben a körben csupán a bizonyítékok mérlegelését támadta, amely eredményre nem vezethetett [Be. 78.
(3)bekezdés, Be. 352. §
(3)bekezdés]. A fenti helyesbítéssel és kiegészítéssel együtt a tényállás teljes mértékben megalapozottá vált, s ezáltal a felülbírálat alapját képezte [Be. 352. §
(2)bekezdés]. A megyei bíróság a tényállásból helyesen következtetett arra, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a vádlottak bűncselekményt követtek el, s ezért őket az ellenük emelt vád alól felmentette. A másodfokú bíróság ezért az ítéletet - annak helyes indokainál fogva - a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban felmerült bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be. 381. §
(1)bekezdésén és a Be. 339. §
(1)bekezdésén alapszik. A végzés ellen további fellebbezésnek a Be.
- §-a alapján nincs helye. S z e g e d ,
- április
- Gyurisné dr.Komlóssy Éva sk. Dr.Mezőlaki Erik sk. a tanács elnöke a tanács tagja,előadó Dr.Cserháti Ágota sk. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.28/2008/
- számú végzése és a Csongrád Megyei Bíróság 3.B.461/2007/
- számú ítélete a jelen végzés folytán a mai napon jogerős. S z e g e d ,
- április
- Gyurisné dr.Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke