Pfv.21209/2016/6 – Kúria

(1)c),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. § a),
3. III. Tv.
4. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(2),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. § (2Ö
3. L. Tv
4. §

(2). A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.21.209/2016/6.szám A tanács tagjai: . Havasi Péter a tanács elnöke . Zumbók Péter előadó bíró . Almásy Mária bíró A felperes: felperes Az alperes: alperes Az alperes képviselője: Jogi Képviseleti Osztály A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: őri Ítélőtábla Pf.III.20.214/2015/

1. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: émi Törvényszék 14.P.20.383/2015/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Szombathelyi Járásbíróság a
3. január
4. napján kelt 6.Fk.158/2011/
5. számú ítéletével a felperest 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ugyanezen bíróság előtt folyamatban volt más büntetőügyben elrendelt és
6. május
7. napján foganatba vett előzetes letartóztatásban volt felperes az ítélet ellen annak kihirdetésekor fellebbezést jelentett be, amit
8. március
9. napján visszavont és kérte az ítélet végrehajtásának elrendelését. A Szombathelyi Járásbíróság a
10. március
11. napján jogerőre emelkedett ítéletét
12. július
13. napján jogerősítési záradékkal látta el és a szabadságvesztési értesítőt kiállította, melyet követően a felperes
14. augusztus
15. napján kezdte meg börtönbüntetésének letöltését. A felperessel szemben az előzetes letartóztatást, majd a börtönbüntetést is a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben foganatosították. Előzetes letartóztatásának
16. március
17. napjától
18. augusztus
19. napjáig terjedő időszakában - 8 napi magánelzárás kivételével zárkában volt elhelyezve. A büntetés-végrehajtási intézet az előzetes letartóztatottak zárkáját zárva tartotta, az intézeten belüli mozgás pedig csak felügyelet mellett volt lehetséges. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes módosított keresetében bíróság jogkörben okozott kár megtérítése jogcímén 500.000 forint nem vagyoni kártérítés és az összeg
20. március
21. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban az alperes szervezeti egységeként működő járásbíróság késedelmesen rendelte el a jogerős ítélet végrehajtását. Állította, hogy az előzetes letartóztatás fizikailag és pszichikailag is megterhelőbb, mint a börtönfokozat, melyben büntetése letöltését korábban megkezdhette volna. [3] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 forintot, valamint az összeg
22. április
23. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamatát, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint a büntető ítélet - az akkor hatályban volt 9/
24. (IV.9.) IM rendelet
25. §

(1)bekezdésére, 2. §

(1)és

(3)bekezdésére tekintettel -

1. március
2. napján emelkedett jogerőre, és az értesítő kiállításának kötelezettsége a fellebbezés visszavonását tartalmazó beadvány előterjesztésekor,
3. március
4. napján keletkezett. Mivel a járásbíróság az értesítő kiállításáról csak
5. július
6. napján intézkedett, ezért a mulasztásban megnyilvánuló jogellenesség az alperes terhére megállapítható volt. E mulasztás pedig közvetlen okozati összefüggésben állt azzal, hogy a felperest továbbra is az előzetes letartóztatásra vonatkozó szabályok szerint tartották fogva. Ehhez képest a felperest hátrány érhette azáltal, hogy az alperes mulasztása folytán az egyébként reá irányadó büntetés-végrehajtási fokozatnál szigorúbb rezsimben töltötte el szabadságelvonása egy részét. A felperest ért nem vagyoni hátrány abban jelentkezett, hogy előzetes letartóztatottként
7. április
8. napjától
9. augusztus
10. napjáig a zárkájának ajtaja egész nap zárva volt, és az intézet területén szabadon nem mozoghatott. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy 200.000 forint az az összeg, amely az elszenvedett sérelmekkel arányban áll, ami szükséges, de egyben elegendő is a felperest ért nem vagyoni hátrányok kompenzálásához. [5] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett, részben helyt adó rendelkezését helybenhagyta. a keresetnek A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítéletet az alperes támadta felülvizsgálattal, kérve annak hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését. Hivatkozott a Pp.
11. §

(1)bekezdésére és a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 3. §

(2)bekezdésére, melyek szerint a kizárólag pénz fizetésére irányuló, egymillió forintot meg nem haladó lejárt követelés csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető. Az alperes kifejtette, hogy mivel a felperes 500.000 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni, ezért a Pp. 130. §

(1)bekezdésének c) pontja alapján, a Pp. 314. §

(2)bekezdésére figyelemmel a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, annak elmulasztása esetén a per megszüntetésének [Pp.

1. § a) pontja] lett volna helye. [7] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Pp.
2. §-ának

(2)bekezdése és 275. §-ának

(2)bekezdése alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból jogszabálysértő-e, annak alapján helye van-e a per megszüntetésének. [9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [10] Az alperes permegszüntetés iránti kérelme teljesíthetőségének vizsgálatakor az alábbi körülményeket kellett figyelembe venni. A felperes a keresetlevelét

1. június
2. napján nyújtotta be a Szombathelyi Törvényszékhez, abban alperesként a Szombathelyi Járásbíróságot nevezte meg, és a perbelivel azonos tény- és jogalapból fakadó kereseti követelésének összegét 5.000.000 forintban határozta meg. A kijelölés folytán eljárt Győri Törvényszék - miután a felperes a keresetét 1.165.000 forintra leszállította - a
3. január
4. napján meghozott és
5. február
6. napján jogerőre emelkedett P.20.582/2013/
7. számú végzésével az alperes perbeli jogképességének hiánya miatt, a Pp.
8. §

(1)bekezdésének

1. e)pontjára és 157. §
2. a)pontjára hivatkozással a pert megszüntette, és a felperest a jogerő beálltáról 2014. május 8. napján értesítette. A felperes 2014. május 5. napján a Szombathelyi Járásbírósághoz nyújtotta be az újabb keresetlevelét, melyben a korábbitól eltérően alperesként a Magyar Államot tüntette fel, míg kereseti követelésének összegét előbb 665.000 forintban, majd - 500.000 forint nem vagyoni kártérítés és 163.350 forint vagyoni kártérítés alapulvételével 663.350 forintban határozta meg. Az eljárásra ezt követően kijelölt Veszprémi Járásbíróság előtt a felperes a keresetét akként módosította, hogy alperesként a Szombathelyi Törvényszéket nevezte meg. A keresetlevélnek az utóbbi bírósághoz való áttétele, majd az eljáró bíróság ismételt kijelölése után a keresetet az elsőfokú bíróság az elmondottak szerint érdemben bírálta el. [11] A Pp. 161. §

(1)bekezdése értelmében, ha a bíróság a pert a 157. § a),

1. b)vagy
2. c)pontja alapján szünteti meg, a keresetlevél beadásának és a perindításnak a jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. A Pp. 228. §

(1)bekezdése szerint az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével (

1. §) emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől (
2. §) kezdődnek. Minthogy az adott esetben a felperes a keresetlevelét már a permegszüntető végzés jogerőre emelkedéséről való tudomásszerzése előtt újból szabályszerűen benyújtotta, a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradtak. Figyelembe véve azt, hogy a Pp.
3. §

(1)bekezdése szerint a kereset az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztatható, nem volt perjogi akadálya annak, hogy a felperes a korábbival azonos tény- és jogalapból származó követelését más alperessel szemben, eltérő összegben érvényesítse, különös tekintettel arra, hogy a permegszüntetés oka az alperes perbeli jogképességének hiánya volt, s így a szabályszerű igényérvényesítés érdekében a felperesnek eleve más alperest kellett megneveznie. A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása miatt pedig a felperes annak ellenére sem kellett, hogy a közjegyzői hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesítse a pénz fizetésére irányuló lejárt követelését, hogy annak összege a kereset leszállítását követően már nem haladta meg az 1.000.000 forintot. Mindemellett az alperes mindvégig érdemben védekezett és az igényérvényesítés akadályát jelentő megelőző fizetési meghagyásos eljárás lefolytatásának hiányát az egész eljárás során soha nem kifogásolta és a Pp. 130. §

(1)bekezdés c) pontjának alkalmazását, illetőleg ugyanabból az okból később a per megszüntetését nem kérte. Így a felülvizsgálati eljárásban a per hivatalból való megszüntetése erre való hivatkozás hiányában nem merülne fel [Pp. 275. §

(2)bekezdés]. Ha pedig az alperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az említett okból a per megszüntetését kéri, akkor ez a hivatkozás már nem jelentheti azt, hogy a jogerős ítélet azért volna jogszabálysértő, mert a követelést érdemben bírálta el. Záró rész [12] Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, a per megszüntetésének nem volt helye, ezért a Kúria a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozott határozatával a Pp. 275. §-ának

(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. [13] Az Itv. 5. §

(1)bekezdésének c) pontja szerint teljes személyes illetékmentességben részesülő alperes által le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a értelmében az állam viseli. [14] A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban perköltsége nem merült fel, ezért erről rendelkezni nem kellett. Budapest,
3. október
4. Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Almásy Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM