← Magyarország

Gf.40438/2016/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.438/2016/3-IV. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tamási Artúr ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (felperes székhelye) felperesnek a dr. Miks Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Miks Antal ügyvéd) által képviselt alperes „f.a." (alperes székhelye) alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

  1. július 8-án kelt 33.G.40.280/2016/
  2. számú ítélete ellen az alperes részéről
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja; kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 75.000 (Hetvenötezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló együttes perköltséget; kötelezi a felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására, a felhívásban megjelölt módon és számlára fizessen meg az állam javára az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Fővárosi Ítélőtábla a
  4. november 8-án kelt és a Kúria Gfv.X.30.397/2011/
  5. számú ítéletével hatályában fenntartott 10.Gf.40.417/2011/
  6. számú ítéletével helybenhagyta a Fővárosi Bíróság 11.G.41.438/2009/
  7. számú ítéletének azon rendelkezését, amelyben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes mint eladó és a R.G.A. (a továbbiakban: AG) mint vevő között az alperes 100%-os üzletrészének átruházásáról szóló
  8. április 28-án kelt szerződés nem jött létre. Mellőzte a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság az AG törlésére és a felperes bejegyzésére való felhívását, valamint az alperes ennek tűrésére kötelezését. Rögzítette, hogy ítélete egy kiadmányát a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság részére megküldi a szükséges intézkedések megtétele végett. A jogerős ítélet megküldését követően a cégbíróság hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárásban hozott,
  9. november 18-án kelt Cgt.01-11-029864/
  10. számú végzésével (a továbbiakban:
  11. sorszámú végzés) eredménytelenül hívta fel az alperest arra, hogy
  12. április
  13. napjával kérje törölni az AG-t, és a fenti nappal kérje visszajegyezni a felperest. A cégbíróság a
  14. március 1-jén kelt Cgt.01-11-029864/
  15. számú végzésével (a továbbiakban:
  16. sorszámú végzés) az AG-t
  17. április 28-i hatállyal hivatalból törölte a cégjegyzékből és 60 napra felügyelőbiztost rendelt ki az alperes részére. Előírta a felügyelőbiztos kötelezettségeként, hogy a felperes
  18. április 28-i hatállyal történő bejegyzése iránt terjesszen elő szabályszerű bejegyzés iránti kérelmet. A
  19. sorszámú végzéssel szemben benyújtott fellebbezését az alperes visszavonta, a
  20. sorszámú végzés
  21. október 15-én jogerőre emelkedett.
  22. december 15-én a felügyelőbiztos által a cégbíróság felhívása szerint előterjesztett kérelemre indult tagváltozás bejegyzése iránti eljárásban a cégbíróság a
  23. január 23-án kelt Cg.01-09733828/
  24. számú, hiánypótlásra felhívó végzésében a felperes tagsági jogviszonya kezdete időpontjának és a változás időpontjának a változásbejegyzési kérelemben
  25. november 8-ra történő kijavítását írta elő. Tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a cégjegyzék közhitelességének biztosítása érdekében az üzletrész jogszerű tulajdonosa az üzletrész átruházás jogellenessége jogerős megállapításának időpontjától,
  26. november 8-ától, ex nunc hatállyal jegyezhető vissza. A hiánypótlás teljesítését követően a cégbíróság a
  27. február 11-én kelt és
  28. április 4-én közzétett Cg.01-09-733828/
  29. számú végzésével a felperest az alperes egyedüli tagjaként
  30. november 8-ával visszajegyezte a cégjegyzékbe. A tagsági jogviszony kezdeteként, a változás időpontjaként, hatályosságként az említett dátumot tüntette fel. A felperes a
  31. március 8-án benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság hívja fel a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát a Cg.01-09-733828/
  32. számú, a felperest az alperes tagjaként visszajegyző végzésében a változás időpontjának hivatalból történő módosítsára
  33. november
  34. napjáról
  35. április
  36. napjára. Hangsúlyozta, hogy a jogszabálysértés csekély és a peres eljárásban orvosolható, ezért a
  37. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését nem kérte. Kitért arra is, hogy az AG cégjegyzékből - utóbb kijavító végzéssel -
  38. november 8-ával történt törlésének időpontja a keresete teljesítésével egyidejűleg hivatalbóli eljárás keretében módosítandó
  39. április 28-ra, erre azonban keresete nem irányulhat. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  40. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
  41. §

(1)bekezdése alapján ugyanis csak a reá vonatkozó rendelkezést jogosult támadni. A felperes a keresetében sérelmezte, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott
  1. és
  2. sorszámú végzésében az adatváltozásra vonatkozóan megjelölt időponttól eltérő időpont feltüntetésére kötelezte utóbb az adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet előterjesztő felügyelőbiztost. Álláspontja szerint a cégbíróság a
  3. sorszámú hiánypótlást elrendelő végzése kibocsátásával és az ennek alapján meghozott
  4. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzésével megsértette a Ctv.
  5. §
(2)bekezdése és a 32. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
  1. §-át. A törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott
  2. és
  3. sorszámú végzések érdemi, fellebbezhető végzések, amelyekhez a cégbíróság kötve volt, azoktól utóbb nem térhetett volna el. Előadta, hogy a bejegyzés hatálya törvénysértő, mert a
  4. április 28-ával való visszajegyzés felel meg a közhitelesség követelményének, tekintettel arra, hogy az AG az alperes üzletrészét soha nem szerezte meg. Az alperes nem ellenezte a kereset teljesítését. A Fővárosi Törvényszék 11.G.40.787/2013/
  5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes az ítélet elleni fellebbezésében elsődlegesen annak megváltoztatásával keresete teljesítését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat meghozatalára utasítását kérte. A fellebbezésében a keresetében előadott jogsértések megismétlésén túl arra is hivatkozott, hogy a cégbíróság a keresettel támadott változásbejegyzést elrendelő végzést a
  6. december 15-én benyújtott kérelemmel indult eljárásban hozta, ezért a cégbíróság a
  7. január 23-án kelt
  8. sorszámú hiánypótlási felhívást tartalmazó végzése sérti a Ctv.
  9. §
(1)-
(2)bekezdései alapján alkalmazandó 46. §
(3)bekezdését. Hiánypótlási felhívás csak a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül adható ki, továbbá a hiánypótlási kérelem tárgya kizárólag a Ctv. 46. §
(3)bekezdésében meghatározott okirat hiánya lehet, nincs mód arra, hogy a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében a kérelem tartalmi módosítására hívja fel a kérelmezőt. Véleménye szerint az elsőfokú bíróságnak észlelnie kellett volna, hogy az eredeti kérelemnek megfelelő változásokat a törvény erejénél fogva - a Ctv. 50. §
(1)-
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 47. §
(1)bekezdése értelmében -
  1. január 17-én be kellett volna jegyezni. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 10.Gf.40.910/2013/
  2. számú jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Ctv.
  3. §
(2)bekezdésében meghatározott, a Cg.01-09-733828/
  1. számú végzés közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn túl került előterjesztésre a felperes azon hivatkozása, hogy a cégbíróság a
  2. sorszámú hiánypótlási végzés kibocsátásával és az ennek alapján meghozott
  3. sorszámú változásbejegyző végzésével megsértette a Ctv.
  4. §
(2)bekezdése és a 32. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
  1. §-át, ezért az érdemben nem volt vizsgálható. A felperes először a fellebbezésben hivatkozott a hiánypótlást elrendelő végzés jogsértő tartalmára, továbbá arra is, hogy az eredeti változásbejegyzés iránti kérelem a törvény erejénél fogva bejegyzést nyert, ezért ezek a hivatkozások a Ctv.
  2. §
(2)bekezdése és a Pp. 235. §
(1)bekezdése alapján sem voltak a másodfokú eljárásban érdemben vizsgálhatók. A másodfokú bíróság ezért kizárólag abban a kérdésben foglalt állást éremben, hogy helytálló-e az elsőfokú bíróság kereset érdemi megalapozatlanságát illető álláspontja a
  1. sorszámú végzésben elrendelt változásbejegyzés hatályával összefüggésben. Kifejtette, hogy a perbeli jogkövetkezmények tekintetében a forgalom biztonságára is figyelemmel vezérelv, hogy a cél a jogszabálysértés kiküszöbölése, de a cég működése, bejegyzett adatai - még ha jogsértőek is visszaható hatállyal nem módosíthatók, meg nem történtté nem tehetők. Bár joghatás kiváltására a létre nem jött üzletrész adásvételi szerződés valóban nem alkalmas, a cég a jogvita elbírálására irányuló eljárás alatti működése következtében cégjogi értelemben az eredeti állapot helyreállítása kizárt. A jogsértés, érvénytelenség kiküszöbölésére csakis a jövőre nézve van mód a jogerős ítélet alapján ex nunc hatállyal. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a
  2. november 27-én kelt Gfv.VII.30.149/2015/
  3. számú végzésével a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság
  4. sorszámú ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy az alperesnek 19.050 forint felülvizsgálati eljárási költsége merült fel. Határozata indokolása szerint a Pp.
  5. §
(2)bekezdését sértő jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján azért helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően, mert a felperes jogvesztő határidőben előterjesztett jogszabálysértésre hivatkozása tükrében - amely szerint a cégbíróság nem volt jogosult a törvényességi felügyeleti eljárásban
  1. sorszám alatt hozott végzésben foglalt felhívástól eltérő kötelezettséget tartalmazó hiánypótlásra felhívó végzést kiadni, attól eltérő adatokkal bejegyezni a tagváltozást a felügyelőbiztos által a
  2. sorszámú végzésnek megfelelően kezdeményezett változásbejegyzési eljárásban - a keresetet a perben eljárt bíróságok érdemben nem bírálták el. A felperes által állított egyéb jogszabálysértéseket érdemben nem vizsgálta, mert azok vizsgálatát időelőttinek találta. A Kúria a fenti végzésében előírta, hogy az új eljárásban érdemben kell állást foglalni arról, hogy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott, törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmazó végzése - amely a felügyelőbiztos kirendelésén túlmenően, a rendelkező részben a felügyelőbiztos feladatát is meghatározta akként, hogy
  3. április 28-i hatállyal kérje a felperes mint tag bejegyzését az alperes cégjegyzékébe - kötötte-e a cégbíróságot a változásbejegyzési eljárásban. E kérdés megítélése során értékelendő, hogy a
  4. sorszámú végzés a törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv.
  5. §
(1)bekezdésének e) pontja alapján hozott olyan érdemi határozat volt, amely ellen fellebbezésnek volt helye. Rögzítette, hogy az új eljárás során a felperes nincs elzárva attól, hogy a cégbíróságnál a felügyelőbiztos által előterjesztett változásbejegyzési kérelem szerinti adatoknak a Ctv. 40. §
(1)bekezdése folytán irányadó Ctv. 47. §
(2)bekezdése alapján - az előszerkesztett adatokkal - a cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzésének keltét, kiadását megelőzően történt automatikus bejegyződésének megállapítását kérje. Ha a tényállítása valónak bizonyul, a törvény erejénél fogva bekövetkezett automatikus bejegyzés cégjegyzékben való feltüntetésének elmaradása határidő nélkül kiküszöbölendő adminisztratív hibának minősül. Az új eljárásban a felperes keresetében továbbra is kérte, hogy a bíróság hívja fel a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát, hogy a Cg.01-09-733828/
  1. számú, a felperest az alperes tagjaként visszajegyző végzésében a változás időpontját hivatalból módosítsa
  2. november
  3. napjáról
  4. április
  5. napjára. Hangsúlyozta, hogy a jogszabálysértés csekély és a peres eljárásban orvosolható, ezért a
  6. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését nem kéri. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kereset teljesítése esetén a cégbíróságnak hivatalbóli eljárás keretében szükséges az AG tagsági jogviszonya megszűnésének időpontját átjavítani
  7. április
  8. napjára. Továbbra is sérelmezte, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott
  9. és
  10. sorszámú végzésében az adatváltozásra vonatkozóan megjelölt időponttól eltérő időpont feltüntetésére kötelezte utóbb az adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet előterjesztő felügyelőbiztost. Álláspontja szerint a cégbíróság a
  11. sorszámú hiánypótlást elrendelő végzés kibocsátásával és az ennek alapján meghozott
  12. sorszámú változásbejegyző végzésével megsértette a Ctv.
  13. §
(2)bekezdése és a 32. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
  1. §-át. A törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott
  2. és
  3. sorszámú végzések érdemi, fellebbezhető végzések voltak, amelyekhez a cégbíróság kötve volt, azoktól utóbb nem térhetett volna el. Hangsúlyozta, hogy a törvényességi felügyeleti eljáráshoz kapcsolódott a változásbejegyzési eljárás, és a törvényességi felügyeleti eljárás a változásbejegyzési eljárás befejeződésével szűnt meg, ezért nem lehet két külön eljárásról beszélni. Előadta, hogy a bejegyzés hatálya törvénysértő, mert a
  4. április 28-ával való visszajegyzés felel meg a közhitelesség követelményének, tekintettel arra, hogy az AG az alperes üzletrészét soha nem szerezte meg. Arra hivatkozott, hogy a Ctv.
  5. §
(4)bekezdése egyértelművé teszi, hogy visszamenőleges hatályú bejegyzés lehetséges, és maga a perrel támadott bejegyző végzés is visszamenőleges hatályú bejegyzésről rendelkezett. A
  1. április 28-i hatállyal történő változásbejegyzés jóhiszemű harmadik személy jogát nem érinti, és az alperesi társaság határozatainak, pénzügyi beszámolóinak és szerződéseinek kétségbevonását sem teszi lehetővé, és összhangban áll a cégjegyzék közhitelességének szabályával. További jogsértésként hivatkozott a
  2. sorszámú hiánypótlást elrendelő végzés tekintetében a Ctv.
  3. §
(1)és
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Ctv. 46. §
(3)bekezdésének megsértésére is, mert ezen jogszabályi rendelkezés alapján a hiánypótlási felhívás csak a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül lett volna kiadható, és a Ctv. 46. §
(3)bekezdésében meghatározott okirat hiányára vonatkozhatott volna, ezért a kérelem tartalmi módosítására nem terjedhetett volna ki jogszerűen a cégbíróság
  1. sorszámú végzése. Mindezek alapján az eredeti változásbejegyzési kérelem tartalmának megfelelően kellett volna a változásokat bejegyeznie a cégbíróságnak. Előadta, hogy az eredeti kérelemnek megfelelő változásokat a törvény erejénél fogva - a Ctv.
  2. §
(1)-
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 47. §
(1)bekezdése értelmében -
  1. január 17-én be kellett volna jegyezni. Bejelentette, hogy az automatikus bejegyzés megállapítását kérte, de kérelme elutasításra került azzal, hogy a felfüggesztés miatt nem telt le a bejegyződéshez szükséges idő. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a hitelezők érdekeit képviselve változtatta meg korábbi perbeli álláspontját. Hivatkozása szerint a felperesnek nem a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzését kellett volna megtámadnia, hanem a felügyelőbiztos eljárását, mert az a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak eleget téve járt el. A felügyelőbiztos a Ctv.
  2. §
(3)bekezdése alapján a törvényes működés helyreállítása érdekében terjesztette elő a változásbejegyzési kérelmet, de nem volt köteles a
  1. sorszámú végzésben foglaltaknak eleget tenni. Ennek megkifogásolására 8 napja volt a felperesnek, és ezt elmulasztotta, amit a jelen perrel már nem pótolhat. A Ctv.
  2. §-a a felügyelőbiztos eljárásával szemben speciális jogorvoslati lehetőséget tartalmaz, amelyet a felperes elmulasztott, ezért a Ctv.
  3. §-a szerinti általános jogorvoslati joga is elenyészett. Álláspontja szerint figyelemmel arra, hogy a felperes Ctv.
  4. §
(2)és
(3)bekezdésére alapított keresetében kifejezetten nem kéri a cégbíróság felhívását, ezért a kereset elutasításának van helye. Véleménye szerint a keresettel érintett változásbejegyzést elrendelő végzés cégadatot érint, ezért nem tekinthető csekély jelentőségű adatnak. Kiemelte, hogy eljárási szabálysértés miatt anyagi jogi értelemben jogszerűtlen döntés nem hozható sem a Pp., sem a Ctv. rendelkezései szerint. Az esetleges eljárási szabálysértés nem vezethet ahhoz, hogy a perbíróság jogszerűtlen eredményre jusson a jelen perben az ex tunc vagy ex nunc hatályú bejegyzés tekintetében. A keresettel támadott
  1. sorszámú végzés nem volt jogszabálysértő. Kifejtette, hogy a Pp.
  2. §-a alapján a bíróság az adott eljárásban meghozott határozatához van kötve, azonban a törvényességi felügyeleti eljárás és a változásbejegyzési eljárás két külön eljárás, az előbbiben a felügyelőbiztos kirendelése és instruálása történt meg, amely független a változásbejegyzési eljárástól, ezért „a kötőerő nem kötötte a cégbíróságot a változásbejegyzési eljárás során". A cégbíróságot a felügyelőbiztos által előterjesztett kérelem kötötte, mert a változásbejegyzésre a Ctv.
  3. §
(1)bekezdése alapján kizárólag a kérelem keretei között kerülhetett sor. A cégbíróság a
  1. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzésével a jogszerű kérelemben foglaltakat teljesítette, ezért végzése is jogszerű. A Fővárosi Törvényszék a
  2. július 8-án kelt 33.G.40.280/2016/
  3. számú ítéletével a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által
  4. február
  5. napján kelt és a Cégközlönyben
  6. április
  7. napján közzétett Cg.01-09-733828/
  8. számú végzését hatályában fenntartotta azzal, hogy az 1/
  9. rovatban feltüntetett „A változás időpontja: 2011/11/08." adatot hatályon kívül helyezte. Felhívta a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból törölje az érintett cégjegyzék adatot és a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedéseket tegye meg. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 281.000 forint perköltséget. Ítélete indokolása szerint a Kúria iránymutatásának megfelelően elsőként azt vizsgálta, hogy a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmazó
  10. sorszámú végzése - abban a vonatkozásban, hogy a végzéssel kirendelt felügyelőbiztos feladataként meghatározta a felperes alperes cégjegyzékbe tagként történő bejegyzésének kérését
  11. április 28-i hatállyal - kötötte-e a cégbíróságot a változásbejegyzési eljárásban. Rögzítette, hogy a Ctv.
  12. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján hivatalból indult Cgt.01-11-029864 számú törvényességi felügyeleti eljárásban került sor a
  1. és
  2. sorszámú végzés meghozatalára. A
  3. sorszámú végzésben foglaltaknak megfelelően az alperes kérelmére indult meg a felperes tagsági jogviszonyának cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló cégbírósági eljárás. Kifejtette, hogy a Ctv.
  4. §
(2)bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárásra, a Ctv. 32. §
(1)bekezdése szerint pedig a változásbejegyzési eljárásra a Pp. rendelkezéseit a Ctv. keretei között megfelelően alkalmazni kell. A Pp.
  1. §-a alapján az egyszerű kötőerő - azaz a határozathoz kötöttség - kizárólag a határozatot meghozó bíróságra vonatkozik és megváltoztathatatlanságot jelent: a meghozott határozatról a bíróság az adott perben (eljárásban) a későbbiekben nem térhet el, azt nem módosíthatja és nem helyezheti hatályon kívül. Figyelemmel arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás és a változásbejegyzési eljárás két külön eljárás, a törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott végzéshez nem fűződhet egyszerű kötőerő a változásbejegyzési eljárásban. A
  2. sorszámú végzés önállóan megfellebbezhető érdemi döntés volt, annak
  3. október
  4. napján történt jogerőre emelkedésétől ahhoz anyagi jogerő fűződött. Erre figyelemmel az abban foglaltak ezt követően nemcsak a cégbíróságot, hanem az alperest is kötötték, az abban foglaltaktól sem a törvényességi felügyeleti, sem a változásbejegyzési eljárásban érvényesen nem térhettek el. A törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott
  5. sorszámú végzésével a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást érdemben lezárta: törölte a R.G.-t az alperesi cégjegyzékből és kirendelte a felügyelőbiztost, egyben előírva számára, hogy a változásbejegyzési eljárást milyen tartalommal kezdeményezze; ezáltal közvetve a változásbejegyzési eljárásra is kiható döntést hozott, mert a változásbejegyzési eljárásban a kérelmező által előterjesztettekhez az azt elbíráló cégbíróság kötve van. Figyelemmel az Alaptörvény
  6. cikkére, mely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik, melynek során azt kell feltételezni, hogy az említett közjogi normák a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak, ezért a Pp.
  7. §
(1)bekezdésében szabályozott anyagi jogerő nemcsak ítélethez kötődik. Mindezekből következően a Pp.
  1. §-a szerint kell megítélni a cégbíróság
  2. sorszámú hiánypótlást elrendelő végzését és elbírálni a
  3. sorszámú végzését. Az elsőfokú bíróság mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy mindkét végzés jogszabálysértő, mert a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban hozott
  4. sorszámú végzésével a
  5. sorszámú végzésben foglaltaktól eltérő időponttal történő tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hívta fel az alperest, majd az ennek megfelelően módosított kérelemre jegyezte vissza a felperes tagsági jogviszonyát a cégjegyzék 1/
  6. rovatába. Figyelemmel arra, hogy a jogsértés a perben nem volt kiküszöbölhető, mert az alperes a per során az eltérő jogi álláspontja miatt nem tett eleget az elsőfokú bíróság
  7. sorszámú végzésében foglalt, a jogszabálysértő állapot megszüntetésére irányuló felhívásának, továbbá mert nem intézkedhet az adatok eltérő tartalommal történő bejegyzése iránt, az elsőfokú bíróság a Ctv.
  8. §
(3)bekezdése alapján a cégbíróság
  1. végzésének 1/
  2. rovata változásának időpontjára vonatkozó, a
  3. november
  4. napjára utalást tartalmazó - a többi adattól elkülöníthető - adatot hatályon kívül helyezte és a Ctv.
  5. §
(2)bekezdés megfelelő alkalmazásával felhívta a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörben eljárva hivatalból törölje az említett cégadatot és a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedéseket tegye meg. Rögzítette, hogy a cégbíróságnak az eljárása során arra is figyelemmel kell lennie, hogy a
  1. sorszámú végzéssel kijavított
  2. sorszámú végzés nyomán a R.G. tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjaként
  3. november
  4. napja szerepel a cégjegyzék 1/
  5. rovatában. A felperes által a jogvesztő 30 napos perindítási határidőn túl előterjesztett hivatkozást, amely szerint a Ctv.
  6. §
(1)és
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Ctv. 47. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a cégbíróság mulasztása miatt a változás a törvény erejénél fogva bejegyződött, érdemben nem bírálta el. Megjegyezte, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési eljárást felfüggesztette, ezért az automatikus bejegyződés nem történt meg. Kiemelte, hogy az anyagi jogerőre figyelemmel nem vizsgálta a cégbíróság
  1. sorszámú végzését abból a szempontból, hogy az egyebekben jogszabályba ütközött-e vagy sem, mint ahogy a jelen pernek az sem képezte a tárgyát, hogy a
  2. sorszámú jogerős végzés mennyiben volt jogszerű vagy jogszabálysértő. Kitért arra, hogy nincs jogszabályi alapja annak az alperesi hivatkozásnak, hogy a felügyelőbiztos eljárása kifogásolásának elmulasztása miatt a Ctv.
  3. §-a szerinti perindítási jog elenyészne. A per tárgya a
  4. sorszámú végzés, amelynek elbírálásához a felügyelőbiztos eljárásának vizsgálata szükségtelen. A pervesztes alperest a Pp.
  5. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a perköltség megfizetésére, amely a lerótt 36.000 forint kereseti, 48.000 forint fellebbezési és 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetékből és 127.000 forint ügyvédi munkadíjból állt, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (R.) 3. §
(6)bekezdése alapján az ügy bonyolultságára figyelemmel mérlegeléssel állapított meg az új eljárás tényére is figyelemmel áfával növelt összegben. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a Ctv.
  1. §-a a felügyelőbiztos eljárásával szemben speciális jogorvoslati lehetőséget tartalmaz, amelyet a felperes elmulasztott, ezért a Ctv.
  2. §-a szerinti perindítási joga is elenyészett. Álláspontja szerint a Ctv.
  3. §
(3)bekezdése kifejezetten arra vonatkozik, ha a cégbíróság az adott végzésében több rovatot érintően hoz döntést, ebben az esetben különíthető el az adott döntés a változásbejegyzéssel érintett további adatoktól. A jelen esetben a cégbíróság egyetlen rovatot érintő egyetlen döntést hozott. A tagváltozás ténye és annak időpontja ugyanis nem különíthető el egymástól, önmagában a tagváltozás időbeli megfeleltetés nélkül értelmezhetetlen. Maga a Ctv. sem ad arra lehetőséget, hogy valamely tény vagy jog időbeli korlátok meghatározása nélkül megjelenjen a cégkivonatban, ezért az adott rovatot részben érintő hatályon kívül helyezés jogszabálysértő. Hivatkozása szerint az Alaptörvény
  1. cikke szerinti értelmezés a jelen perben azt kell jelentse, hogy a Ctv.
  2. §-ával ellentétes, ex tunc bejegyzésre nem kerülhet sor. A cégbíróság változásbejegyző végzése érdemben helyes rendelkezést tartalmaz, ezért hiányzik a Ctv.
  3. §-a szerinti tényállási elem, mert a változásbejegyzést elrendelő végzés nem jogszabálysértő. Érvelése szerint a
  4. és
  5. sorszámú végzésekhez nem fűződik anyagi jogerő, mert azokban nincs döntés sem a felek közötti jogokról, sem a jogviszonyok minősítéséről, a végzés a felek jogát végleges jelleggel nem bírálja el. Hivatkozott a BH
  7. szám alatt közzétett eseti döntésre, amely szerint cégbírósági eljárásban hozott határozat alapján ítélt dolog fennállása nem állapítható meg. A cégbírósági eljárás nemperes eljárás, így ítélet hozatalának hiányában ítélt dolog, anyagi jogerő ebben az eljárásban kizárt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítélete téves jogszabályértelmezésen alapul. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, és a jogszabályoknak, továbbá a Kúria végzésében meghozott iránymutatásnak megfelelő érdemi döntést hozott. Kiemelte, hogy a felperes keresetindítási jogának hiányára alapított fellebbezés minden jogszabályi alapot nélkülöz, az alperesi jogértelmezés az Alaptörvény bírói utat és jogorvoslati jogot biztosító XXVIII. cikkét sértené. Előadta, hogy minden alapot nélkülöz az az alperesi hivatkozás, amely szerint a Ctv.
  8. §
(3)bekezdésének az a rendelkezése, hogy a „végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adat" hatályon kívül helyezésére is mód van, csak egyes különálló rovatokra alkalmazható. Ezt alátámasztó jogszabályi vagy bírósági gyakorlaton alapuló hivatkozást az alperes sem tesz. Megalapozatlannak tartotta azt az alperesi érvelést, amely szerint a tagváltozás ténye és annak időpontja nem különíthető el egymástól, mert az elsőfokú ítélet ezek elkülönítésére nem is tesz kísérletet, kizárólag a tagváltozás időpontját helyezi hatályon kívül, ugyanakkor rendelkezik az új időpont bejegyzéséről is akként, hogy felhívja a cégbíróságot ennek az adatnak a helyes bejegyzéséhez szükséges törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. Véleménye szerint alaptalan az az alperesi álláspont, amely szerint a változásbejegyzési eljárás szabályainak megsértése a változásbejegyző végzés jogszabálysértő voltát nem okozhatja, és hangsúlyozta, hogy a Kúria kötelező iránymutatásából következően a Ctv.
  1. § szerinti jogszabálysértés az, ha a cégbíróság a
  2. sorszámú végzésének kötőerejét a változásbejegyző végzés megsértette. Hangsúlyozta, hogy a
  3. sorszámú cégbírósági végzés a Pp.
  4. §-a szerinti egyszerű kötőerő folytán is kötötte a cégbíróságot a perbeli változásbejegyzési eljárásban, mert az elsőfokú ítéletben foglaltakkal szemben nem két külön eljárásról volt szó. A változásbejegyzési eljárás a törvényességi felügyeleti eljárás részeként - a törvényes működés helyreállításának eszközeként - indult meg, és a törvényességi felügyeleti eljárás befejezéséhez a változásbejegyzési eljárás befejezése is kellett. A perbeli törvényességi felügyeleti eljárás és az annak részét képező változásbejegyzési eljárás a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.417/2011/
  5. számú ítéletének megfelelő jogok és tények cégjegyzékbeli átvezetésére irányult. A felperes a jogerős ítélet értelmében
  6. április 28-án sem szűnt meg az alperes egyedüli tagja lenni, mindvégig az alperes egyedüli tagja volt, ezt kell tehát a cégjegyzékben átvezetni. Helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság az ítéletében, hogy a
  7. sorszámú végzés a törvényességi felügyeleti eljárást érdemben lezárta, így közvetve a változásbejegyzési eljárásra is kiható döntést hozott. Arra is hivatkozott, hogy a cégbíróság
  8. sorszámú végzéséhez a Pp.
  9. §
(1)bekezdése szerint anyagi jogerő kötődik. Kifejtette, hogy a nemperes eljárásokban az ügy érdemében hozott végzések a peres eljárásra is kiható anyagi jogerővel rendelkeznek az állandó bírói gyakorlat szerint. Azt pedig, hogy a
  1. sorszámú végzés érdemi végzés, maga a Kúria kötelező iránymutatása is rögzíti. Változatlanul hivatkozott arra, hogy a Ctv.
  2. §-a az ex tunc bejegyzést tiltó vagy a bejegyzés hatályát érintő rendelkezést nem tartalmaz, ahogy azt a Ctv. más rendelkezése sem tartalmazza. A cégjegyzékbe történő valamennyi bejegyzés főszabályként visszamenőleges hatályú. Ez szükségszerűen következik abból, hogy bármely változásbejegyzési kérelem csak a változást követően nyújtható be, és bármely bejegyzésre csak a változásbejegyzési kérelem benyújtását követően kerülhet sor. Emiatt rendelkezik úgy a Ctv.
  3. §
(1)bekezdésének k) pontja és a 30. §
(3)bekezdése, hogy nemcsak a változás időpontja, de a bejegyzés időpontja is feltüntetendő a cégjegyzékben. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban döntésével azonban a Fővárosi Ítélőtábla nem értett egyet. A Ctv. 65. §
(1)és
(3)bekezdése egybevetéséből következően a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per a változásbejegyző végzés elleni speciális jogorvoslat. A jogalkotó a rendes jogorvoslat (fellebbezési jog) megvonásával a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárást kívánta felgyorsítani, azonban az alkotmányossági és garanciális szempontokat is szem előtt tartva rendelkezett úgy, hogy a végzés, illetve a meghozatalához vezető cégbírósági eljárás felülvizsgálata e különleges pertípusban mégis kérhető. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti per egy speciális kontrollper, amelynek keretében a bíróság a határidőben előterjesztett keresetben előadott okból vizsgálhatja felül a cégbíróság eljárását, a bejegyzett adatok jogszerűségét. A végzés rendelkezése általi érintettség érdemi vizsgálatot igényel (anyagi jogi perbeli legitimáció). Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárná a keresetindítási vagy a kereshetőségi jogot az alperes által a fellebbezésben hivatkozott okból. Az elsőfokú bíróság helyesen indult ki abból, hogy a bejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a Ctv. 65. §
(1)és
(2)bekezdésének a Pp. általános szabályaihoz képest különös rendelkezései szerint a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztendő keresetlevélnek már valamennyi, a keresetet megalapozó jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozást, tényállítást tartalmaznia kell, a kereset csak jogszabálysértésre alapítottan és jogvesztés terhe mellett, az előírt határidőben nyújtható be. E határidőn túl újabb jogszabálysértések már érdemben nem vizsgálhatók. A bíróságnak a Ctv. 65. §-a alapján indult perben nincs olyan kötelezettsége és jogi lehetősége arra, hogy a cégeljárás bármely eljárási szabálysértését és hiányosságát hivatalból észlelje, figyelemmel a Pp. 3. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakra. Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette az ítéletében, hogy a Ctv. 65. §
(2)bekezdésében meghatározott, a Cg.01-09-733828/322. számú végzés közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn túl került előterjesztésre a felperes azon hivatkozása, hogy az eredeti változásbejegyzés iránti kérelem a törvény erejénél fogva bejegyzést nyert. A jogvesztő határidőn túl hivatkozott a felperes arra is, hogy a hiánypótlási felhívás csak a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül adható ki, és a hiánypótlási kérelem tárgya kizárólag a Ctv. 46.§
(3)bekezdésében meghatározott okirathiány lehet, és nincs mód arra, hogy a cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzés keretében a kérelem tartalmi módosítására hívja fel a kérelmezőt. Ezért ezek a hivatkozások a perben nem voltak érdemben vizsgálhatók. A felperes a keresetében a jogvesztő határidő alatt egyrészt arra hivatkozott, hogy eljárási szabálysértés miatt jogszerűtlen a
  1. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzés, mert jogszabálysértő volt a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban
  2. sorszám alatt hozott végzésben foglaltaktól eltérő kötelezettséget tartalmazó hiánypótlásra felhívó végzésének a kiadása, attól eltérő adatokkal bejegyezni a tagváltozást a felügyelőbiztos által a
  3. sorszámú végzésnek megfelelően kezdeményezett változásbejegyzési eljárásban. Másrészt arra hivatkozott, hogy a
  4. sorszámú végzés érdemben sem tartalmaz helyes rendelkezést az elrendelt változásbejegyzés hatályával összefüggésben. A Ctv.
  5. §
(4)bekezdése szerint a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi határozattal szemben a cég jogorvoslattal élhet. A Pp.
  1. §-a tartalmazza az alaki jogerővel kapcsolatos rendelkezéseket, amely a határozat megtámadhatatlanságát jelenti, azaz azt, hogy a határozat fellebbezéssel többé nem támadható meg. A
  2. sorszámú végzéssel szemben benyújtott fellebbezését az alperes visszavonta, így annak jogerőre emelkedését követően azzal szemben fellebbezéssel nem élhet. Az elsőfokú bíróság helyesen tartotta szem előtt, hogy a Pp.
  3. §-a alapján az egyszerű kötőerő azaz a határozathoz kötöttség - kizárólag a határozatot meghozó bíróságra vonatkozik az adott eljárásban, azonban a törvényességi felügyeleti eljárás és az azt lezáró érdemi döntés alapján előterjesztett kérelemmel indult változásbejegyzési eljárás külön nemperes eljárások, a Ctv. azokat önálló fejezetekben tartalmazza. A változásbejegyzési eljárás a törvényességi felügyeleti eljárás érdemi befejezését követően indult önálló nemperes eljárás, ezért a Pp.
  4. §
(1)bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárást befejező érdemi döntés a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságot nem kötötte. Az e körben az elsőfokú bíróság által helyesen kifejtetteket a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakkal egészíti ki: Az üzletrész átruházási szerződés létre nem jöttét kimondó jogerős ítélet esetén az ítéletet a perbíróság a cégbíróságnak a szükséges törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása céljából küldi meg, jogszabályi felhatalmazás hiányában nem rendelkezhet a cégbíróság utasításáról az üzletrész tulajdonosának személyében bekövetkezett tagváltozás cégjegyzéken történő átvezetése érdekében. A jogerős ítélet birtokában a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörben biztosítja a jogerős ítéletnek megfelelő tartalmú bejegyzés létrejöttét. A Ctv. 76. §
(1)bekezdésének b) pontja értelmében a cégbíróság hivatalból jár el, ha az eljárást más bíróság kezdeményezi. A Ctv. 72. §
(1)bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság csak a törvényben meghatározott esetekben jogosult hivatalból a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére. A Ctv. 33. §
(1)bekezdése alapján a cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik. A cégbíróság a Fővárosi Ítélőtábla
  1. november 8-án kelt 10.Gf.40.417/2011/
  2. számú jogerős ítéletében foglaltakra figyelemmel hivatalból indította a cég ellen a törvényességi felügyeleti eljárást, és a törvényes állapot helyreállítása érdekében a Ctv.
  3. §
(4)bekezdése szerint törölte a cégjegyzékből a jogszabálysértő adatot. A Ctv. 81. §
(4)bekezdése csak erre jogosítja fel, a jogszabálynak megfelelő adatok bejegyzésére nem és a 81. §
(1)bekezdésének e) pontja a változásbejegyzési kérelem előterjesztése érdekében felügyelőbiztos kirendelésére ad jogszabályi felhatalmazást. A cég megváltozott adatainak cégjegyzékbe történő bejegyzésére a Ctv. 33. §
(1)bekezdésében megfogalmazottakra figyelemmel kérelemre történhet, arra a jogszabálynak megfelelő adatok bejegyzésére a cégbíróság kérelem hiányában hivatalból nem volt jogosult. Az alperes helytállóan hivatkozott arra a fellebbezésében, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi határozathoz anyagi jogerő nem fűződik. A Ctv. 72. §
(1)bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás célja a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működésének kikényszerítése. A
  1. sorszámú végzésben nincs döntés anyagi jogról, célja, hogy az anyagi jog által meghatározott törvényes állapotnak feleljen meg a cégjegyzékbe bejegyzett adat, a gazdasági forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából a közhiteles cégnyilvántartásban. Figyelemmel arra, hogy a
  2. sorszámú végzéshez nem fűződik anyagi jogerő hatás és az a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságot a Pp.
  3. §-a alapján sem kötötte, a felperes által hivatkozott okból nem volt jogszabálysértő a változásbejegyzési eljárásban sem a hiánypótlásra kötelező végzés attól eltérő tartalommal való kiadása, sem a tagváltozás attól eltérő adatokkal történő bejegyzése. Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt nem vizsgálta, hogy a
  4. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzés érdemben helyes rendelkezést tartalmaz-e az elrendelt változásbejegyzés hatályával összefüggésben. A Pp.
  5. §
(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (
  1. §) változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a cégnyilvántartás közhitelességének sérelmét jelentő jogszabálysértés kiküszöbölésére irányuló közérdekű jog, illetve valamely magánjogi jogalany jogainak a jogszabályba ütköző változásbejegyző végzés általi háborításának megszüntetésére irányuló jog érvényesítésére kerül sor. A változásbejegyzés nem konstitutív (nem jogkeletkeztető) hatályú, ezért az eredeti állapot nem a cégjegyzéki bejegyzéssel áll helyre, a bejegyzés (törlés) csupán az üzletrész-átruházás jogerős ítélettel megállapított létre nem jöttének cégnyilvántartáson való átvezetését, a cégjogi jogkövetkezménye levonását szolgálja a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében (Ctv.
  2. §). Joghatás kiváltására a létre nem jött üzletrész-átruházási szerződés valóban alkalmatlan, de a cég jogvita alatti működése következtében cégjogi értelemben az eredeti állapot helyreállítása kizárt, hiszen a cég ezalatt működését folytatta, a cég működése, az azt megalapozó határozatai, bejegyzett adatai - még ha azok jogsértőek is - visszaható hatállyal nem módosíthatók, meg nem történtté nem tehetők. A jogsértés, az érvénytelenség kiküszöbölésére csakis a jövőre nézve van mód, és a jogsértés kiküszöbölésének jogkövetkezményei, vagy éppen a kötelezettség elmulasztásának vagy az érvénytelenség orvosolhatatlanságának jogkövetkezményei, csak a jövőre nézve vonhatók le. Az egységes bírói gyakorlat szerint a jogerős ítélet végrehajtásaként a törölt adatok visszajegyzésére kizárólag ex nunc hatállyal lát lehetőséget. A
  3. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzés a kifejtettekre figyelemmel érdemben helyes rendelkezést tartalmaz az elrendelt változásbejegyzés hatályával összefüggésben. A felügyelőbiztos által benyújtott változásbejegyzési kérelem alapjául szolgált a Fővárosi Ítélőtábla
  4. november 8-án kelt 10.Gf.40.417/2011/
  5. számú jogerős ítélete, ezért az eredetileg benyújtott változásbejegyzési kérelem a tagváltozás hatályára vonatkozóan azzal nem volt összhangban. A Ctv.
  6. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 46. §
(1)bekezdése alapján a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság azt vizsgálja, hogy a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, továbbá ellenőrzi a cégjegyzék adatait a tagok, vezető tisztségviselők, illetve cégvezetők vonatkozásában. A Ctv. 46. §
(3)bekezdése értelmében, ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az
(1)bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság helyesen döntött a hiánypótlási felhívás kiadásáról, mert abban az esetben a Ctv. 74. §
(1)bekezdésének a) pontjában foglalt törvényességi felügyeleti eljárásnak lett volna helye, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő. A felperes keresete ezért sem eljárásjogi, sem anyagi jogi alapon nem megalapozott. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes részére a jogi képviselője munkadíjából álló perköltségének megfizetésére, amelynek összegét a kifejtett képviseleti tevékenységre figyelemmel az R. 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján a korábbi és az új elsőfokú eljárásban is 20.000 forint + áfa, a korábbi és jelenlegi másodfokú eljárásban 10.000 forint + áfa, továbbá a felülvizsgálati eljárásban a Kúria által megállapított 15.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjban állapította meg Az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §
(1)bekezdése szerinti fellebbezési illeték felperes által történő viselésére vonatkozó rendelkezés az Itv. 74. §-ának
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdésén alapul. Budapest,
  1. január
  2. . Koday Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Pusztai Anita előadó bíró Dr. Kurucz Zsuzsánna bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.