A határozat elvi tartalma: A való tények hamis színben való feltüntetése megalapozza a sérelemdíj iránti igényt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.494/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperesek: I. rendű és II. rendű A felperesek képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Biczi Tamás ügyvéd) Az alperesek: I. rendű, II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd A per tárgya: sérelemdíj A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.828/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budai Központi Kerületi Bíróság 20.P.20.672/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 31.250 (harmincegyezer-kétszázötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes honlapján a II. rendű alperes által
- augusztus 5-én megtartott sajtótájékoztató alapján megjelentette a „.." című közleményt. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [2] A felperesek kereseti kérelmükben a Ptk. 2:
- §
(2)bekezdése és a 2:52. §
(1)és
(2)bekezdése alapján 1.000.000 - 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérték kötelezni az I.-II. rendű alperest a sajtóközleményben foglaltak miatt Az első- és másodfokú ítélet [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Jogi álláspontja szerint a per tárgyát képező sajtóközlemény nem tartalmazott a felperesek jóhírnevét sértő állításokat. [4] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 1.000.000 forintot. A törvényszék megítélése szerint az I. rendű alperes közleménye a való tény elhallgatásával, más tényálláselemek túlhangsúlyozásával és téves következtetésre vezető csoportosításával hamis színben tüntette fel a valóságot az I. rendű felperes vonatkozásában és ezzel az I. rendű felperes személyére levonható értékítéletet negatív irányban mozdította el, jóhírnevét sértette. Ugyanakkor a II. rendű felperes saját személyében nem felel a jogsértésért. Az I. rendű felperes jóhírneve 168.000.000 forint közpénz elvesztésével, elvesztegetésével összefüggésbe hozatalával sérült, a közpénzt magánvagyonába szerző személy képe alakult ki róla. Ehhez képest az igényelt 1.000.000 forint sérelemdíj összegében eltúlzottnak nem tekinthető. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a kereset I. rendű alperes vonatkozásában történő elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a kereseti kérelem az I. rendű alperes vonatkozásában a jogsértést abban jelölte meg, hogy a sajtóközleményről értesülő személyekben az a hamis képzet alakulhat ki, mintha a II. rendű felperes és egyben I. rendű felperes bűncselekmény elkövetésében, illetve jogszabályok kijátszásában működött volna közre. A jogerős ítélet a jogsértést azért állapította meg, mert a közlemény egy eseményt negatívan értékelt, amelyhez olyan módon kapcsolta az I. rendű felperest, hogy nem tájékoztatott arról, hogy az I. rendű felperes csak közvetve, ügyvédi irodai tagként, illetve nagyságrendileg kisebb összegű megbízási díjhoz jutott, amelynek forrása nem a közleményben említett 168.000.000 forint volt. Tehát a jogerős ítélet nem azért a jogsértésért marasztalta az I. rendű alperest, amire a kereset irányult, ez pedig a Pp. 215. §-át sérti. A jogerős ítélet az alperes álláspontja szerint nem valósította meg a tények hamis színben való feltüntetését. A per tárgyává tett közleményt egy politikai párt közügyben, a közpénzek hatékony és célszerű felhasználásával összefüggésben adta ki, ez alapjog. Az Alaptörvény IX. cikk
(1)bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság gyakorlása körében született. [6] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben hatályában való fenntartását kérték. a jogerős ítélet A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. [9] Tévesen állította az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a jogerős ítélet nem azért a jogsértésért marasztalta, amelyet az I. rendű felperes keresetében kifogásolt. A kereset tartalmát a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, az I. rendű felperes kérelmét megfelelően - annak tényleges tartalma szerint - bírálta el, döntése azon nem terjeszkedett túl. Ezért a Pp.215.§-ának sérelme nem állapítható meg. [10] Az Alaptörvény IX. cikkének
(1)bekezdése valóban deklarálja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ugyanakkor a
(4)bekezdés szerint a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. A Ptk. 2:42.§
(2)bekezdése kimondja: az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 2:45.§
(2)bekezdése értelmében a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A Ptk. 2:52.§
(1)bekezdése szerint akit személyhez fűződő jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A per tárgyát képező közlemény a biatorbágyi önkormányzat által egy iskolaépítési projektre kifizetett 168 millió közpénz felhasználásával foglalkozott, amellyel összefüggésben egy visszaélésszerű eseménysort ismertetett. Lényegében azt állította, hogy felperes részese, kedvezményezettje volt az egyébként „elvesztegetett", „elúszott" 168 milliós kifizetésnek. A közlemény az I. rendű felperes személyét úgy hozta összefüggésbe a közpénz elköltésével, mintha maga az I. rendű felperes is kedvezményezettként részesült volna a 168 milliós összegből, ami nem fedi a valóságot. Ezzel a való tényeket hamis színben tüntette fel a közlés, amely egyben sértő tartalmat is hordozott, ezért annak alapján az ítélőtábla megalapozottan kötelezte az I. rendű alperest sérelemdíj megfizetésére. A sérelemdíj összegére vonatkozó értékelhető jogi indokot a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazott, ezért azt a Kúria a Pp.272.§
(2)bekezdésében foglaltakra tekintettel nem vizsgálta. [11] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.275.§
(3)bekezdésének megfelelően hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [12] Ptk. 2:45., 2:52.§, Pp.215.§ Záró rész [13] A Kúria a Pp.78.§
(1)bekezdése és a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)és
(5)bekezdése alapján kötelezte az I. rendű alperest az I. rendű felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [14] A 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a szerint a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.274.§
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- október
- Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő