Pfv.20378/2016/1 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(2),

1. CIV. Tv.
2. §

(1),

1. CIV. Tv.
2. §

(3), A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.378/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Deák Dávid ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Papp Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sztanó Judit ügyvéd) A per tárgya: személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.303/2015/5-I. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 70.P.21.230/2014/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 100.00 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperest
3. július 14-én a lakóhelyén őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Őt ugyanezen a napon a .. és társai ellen folyamatban lévő eljárásban azzal gyanúsították meg, hogy .. megölése érdekében az előzetes egyeztetések szerint a .. által telefonon közölt, .. tartózkodási helyére és idejére vonatkozó információkat továbbította a helyszín közelében várakozó ..nak abból a célból, hogy .. megölje ..et. Ezen bűncselekmény felbujtásával a nyomozó hatóság .. gyanúsította. A felperes összesen négy hónapot töltött előzetes letartóztatásban, ezt követően vele szemben a büntetőeljárást megszüntették. [2]
4. július 18-án az alperes által kiadott (üzemeltetett) hvg.hu internetes sajtótermékben cikk jelent meg „A maffiafőnök vagy a halálosztó vallott ..?" címmel. A cikk kiemelt bevezető része szerint, rendőrségi források szerint nem zárható ki, hogy egy volt üzlettársa, .. segíthette információkkal a nyomozókat azokban a 90es években történt, hosszú ideje döglött ügyeknek számító bűnesetekben, amelyek miatt a hétvégén az olajozásból meggazdagodott .. letartóztatták. A cikk arról írt, hogy a rendőrök ismételten nyomoznak a négy halálos áldozatot követelő, 1998-as Aranykéz utcai robbantás, valamint .. 1996-os kivégzése ügyében. A cikk arról ír, hogy .. és négy társát, köztük az ügyben a lap információi szerint fontos szerepet játszó .. szombaton fogta el a Terrorelhárítási Központ, majd másnap a PKKB előzetes letartóztatásba helyezte a többiekkel együtt. [3] A cikk „Presztízstől .." alcím alatt .. a feltehető informátor tevékenységéből és szerepéről számol be. A cikk beszámol arról, hogy nevezett személy érdekeltségébe tartozott a .., amelynek egy időben kisebbségi tulajdonosa volt .. (a felperes), akit a lap információ szerint .. együtt fogtak el július 14-én „A gyaníthatóan a szlovákiai alvilág által elkövetett .. utcai robbantással, valamint .. meggyilkolásával összefüggésben". A cikk közli azt, hogy a felperes egyébként .. egyik érdekeltségét, a ..-t vezette 2002-ig. A cikk további részében azt elemzik, hogy miként kerülhetett sor ezen ügyek ismételt rendőrségi vizsgálatára, .. és .. meggyanúsítására. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy a cikkből törölje a teljes neve kiírását, valamint azt a ténybeli tévedést, hogy őt az .. utcai robbantással gyanúsították volna. A felperes előadta, hogy ezen adatok az Infotv. szerint személyes adatnak minősülnek, amelynek nyilvánosságra hozatalára az alperest semmi nem jogosította fel. A személyes adatok jogosulatlan közzététele miatt kérte az alperest 1.500.000 forint nem vagyoni kártérítés és kamatai megfizetésére kötelezni. Ezen túlmenően kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő jogát azzal, hogy a perbeli cikkben valótlanul állította, hogy a felperest az .. utcai robbantással összefüggésben fogták el. Kérte, hogy a bíróság ezen jogsértés miatt kötelezze az alperest 2.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és ennek a cikk megjelenése napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatai megfizetésére. A felperes előadta: őt valóban elfogták és előzetes letartóztatásba helyezték, ennek azonban egyetlen oka a .. meggyilkolásában való közreműködés gyanúja volt, utóbb ezt az eljárást is megszüntették. A felperes alapvetően azt kifogásolta, hogy összefüggésbe hozták őt az .. utcai robbantással, ami valótlan tényállításnak minősül. A felperes szerint ez a valótlan közlés, valamint teljes nevének a cikkben való közlése számára súlyos sérelmet okozott. Személyének megítélését nagy mértékben rontotta az, hogy őt egy igen súlyos terrorcselekménnyel összefüggésbe hoztak, amely minőségileg súlyosabb közlés, mint egy maffia leszámolással kapcsolatos gyilkosságban való esetleges bűnrészesség. A felperes szerint egyértelmű volt, hogy az .. utcai robbantással való kapcsolatra nézve személyét illetően tényállítást közöltek. [5] Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint valós tényeket közöltek egy folyamatban lévő büntetőeljárásról, amelynek joga a sajtószervet megilleti. Arra is utalt az alperes, hogy .. és a felperes kapcsolatát illetően korábban már számos újságcikk jelent meg, amelyek a felperest teljes névvel azonosították. Az alperes előadta azt is, hogy nincs olyan kifejezett szabály, amely eltiltaná a sajtószervet az eljárás alá vont személy nevének kiírásától. Az alperes előadta továbbá azt, hogy csupán feltételezésként, következtetésként írtak arról, hogy a felperes személye az .. utcai robbantással összefüggésbe lenne hozható. Ehhez képest pedig jóhírnevet sértő, valótlan tényállítás nem róható az alperes terhére. A nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatban az alperes előadta: a felperes társadalmi megítélése szempontjából közömbös, így lényegtelen tévedésnek minősül az, hogy a büntetőeljárás során nem két, hanem csak egy súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsították meg. Az alperes kiemelte azt, hogy a nem vagyoni hátrány bekövetkezését a felperes nem bizonyította, összegszerűsége pedig kirívóan eltúlzott. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben találta alaposnak. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül a .. internetes sajtótermékben a
5. július 18-i cikkből a felperes teljes nevét törölje. Megállapította továbbá, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a perbeli cikkben valótlanul állította, hogy a felperest más mellett az .. utcai robbantással összefüggésben fogták el
6. július 14én. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 500.000 forint tőkét és ennek
7. július 18-tól a kifizetésig járó törvényes mértékű kamatát. Az elsőfokú bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság úgy rendelkezett, hogy a peres felek a költségeiket maguk viselik. Az elsőfokú bíróság arról is rendelkezett, hogy a le nem rótt 120.000 forint kereseti illetéket a peres felek egyenlő arányban tartoznak megfizetni az államnak, külön felhívásra. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette: a sajtószerv nem jogosult a gyanúsított teljes nevének közlésére, még akkor sem, ha a sajtószerv beszámolhat az adott büntetőeljárás aktuális állásáról. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes volt az, amely a konkrét büntetőeljárást illetően az alperes érintettségét nyilvánosságra hozta. Az elsőfokú bíróság szerint ezért megállapítható volt, hogy az Infotv. alapján jogellenes volt a felperes nevének és a büntetőeljárás tényének a nyilvánosságra hozatala, márpedig ilyen esetben a jogosult kérheti személyes adatának törlését. Az elsőfokú bíróság erre tekintettel a nyilvánosságra hozott cikkből a felperes teljes nevének a törlését rendelte el az Infotv.
8. §

(5)bekezdése alapján. [8] A jóhírnév sértés kapcsán előterjesztett kereseti kérelem vonatkozásában az elsőfokú bíróság megállapította: a perbeli cikk mindenhol, ahol a bűncselekmények megemlítésre kerülnek, egységesen kezelte a két bűncselekményt, arról tájékoztatta az olvasókat, hogy a két bűncselekmény kapcsán merültek fel új információk, amely miatt a rendőrség újabb nyomozásba kezdett és mind .., mind a felperes elfogására mindkét bűncselekménnyel kapcsolatban került sor. Az elsőfokú bíróság szerint a felperes teljes nevét tartalmazó mondat nyelvtani értelmezéséből is egyértelműen az következik, hogy a „gyaníthatóan" kifejezés a szlovákiai alvilág közreműködésére utal, viszont a cikk a felperest mindkét bűncselekménnyel kapcsolatba hozta. A felperes személyét illetően a közlés nem egy feltételezést közöl, hanem tényállítást fogalmaz meg, a tényállítás pedig az .. utcai robbantás tekintetében nyilvánvalóan valótlan, ezért egyértelműen sérti a felperes jóhírnév védelméhez fűződő jogát, így a jogsértést megállapította. Az elsőfokú bíróság a nem vagyoni kártérítés mértékét az összes körülmény mérlegelésével állapította meg 500.000 forintban, figyelemmel arra, hogy az átlagolvasó számára lényeges különbség van egy maffialeszámolásnak tekinthető gyilkosságban való bűnsegédi részvétel, valamint egy több ártatlan ember halálát okozó és számos embert veszélyeztető közterületi robbantás között. Ez utóbbit a közvélemény nyilvánvalóan lényegesen súlyosabban ítéli meg, illetve ítéli el. [9] Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és mellőzte a felperes nevének a hvg.hu internetes sajtótermékből való törlésére vonatkozó rendelkezést és az alperes által a felperes részére fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét 1.000.000 forintra és annak kamataira felemelte. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest és az alperest, hogy külön felhívásra fizessenek meg az államnak személyenként 34.000 - 34.000 forint együttes fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket. A másodfokú bíróság nem mindenben értett egyet az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokolásával, ezért azt részben megváltoztatta. A személyes adatok jogellenes kezelésével kapcsolatos kereseti kérelem kapcsán a jogerős ítélet indokolása kifejtette, hogy a sajtószerv nincs elzárva attól, hogy a büntetőeljárás állásáról történő beszámolás kapcsán a gyanúsított nevét közölje. Utalt arra, hogy a személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályok és a sajtószabadság alapjogának gyakorlását konkrét esetben minden össze kell vetni. Kiemelte azt, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának kiemelt szerepe azzal jár együtt, hogy csak kivételes esetekben kell engednie más jogok érvényesülésének. Az adott esetben kiemelkedő súlyú bűncselekményekről folyó nyomozás aktuális adatait tárta fel a sajtószerv, ilyen esetekben fokozott érdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom megfelelő ismereteket szerezzen az eseményekről. A jelentős súlyú bűncselekmények elkövetése és az azokkal szembeni hatósági fellépés mindenképpen közérdeklődésre tarthat számot és ezekben az esetekben a sajtószabadság érvényesülésének kell elsőbbséget biztosítani. Ilyen esetben a sajtó beszámolhat a kiemelt súlyú bűncselekményekkel kapcsolatos eseményekről és ennek során az érintettek nevét a személyes adatok megsértése következményeinek alkalmazása nélkül feltüntetheti. Ezzel kapcsolatban jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy szükségtelen a felperes teljes nevének törlése a perbeli cikkből, ezzel kapcsolatban az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. [10] A jogerős ítélet ugyanakkor osztotta a jóhírnév sértés megállapítása kapcsán elfoglalt elsőfokú álláspontot. A jogerős ítélet álláspontja is az volt, hogy az alperes érintettségét az .. utcai robbantás tekintetében a cikk tényként közölte. Miután ez a közlés nem volt valós, azzal az alperes valóban megsértette a felperes személyiségi jogait, tekintettel arra, hogy a nyomozó hatóság ezzel kapcsolatos cselekményt egyáltalán nem rótt a felperes terhére, még időlegesen sem. [11] A jogerős ítélet megalapozottnak találta a felperes csatlakozó fellebbezésben a nem vagyoni kártérítés összegének 1.000.000 forintra történő felemelésére vonatkozó igényét. A jogerős ítélet indokolása értelmében a perbeli cikk összességében és részleteiben a felperest, mint a magyarországi alvilág egyik igen befolyásos tagjaként tüntette fel, hiszen közvetett szerepet tulajdonított a 90-es évek második felének legsúlyosabb bűncselekményeiben a felperesnek. Ezek közül az .. utcai robbantással, mint bűncselekménnyel az alperes indokolatlanul és valótlanul hozta összefüggésbe a felperes személyét. Ebben a körben találta értékelendőnek a jogerős ítélet azt, hogy az .. utcai robbantás olyan több ember életét követelő maffiajellegű leszámolás volt, amelyben a célszemélyen kívül ártatlan áldozatok is voltak. Ez a körülmény a felperes személyiségének megítélését súlyosan befolyásolta és ennek következményei nyilvánvalóan jelentős lelki sérelemmel jártak a felperes oldalán a jogerős ítélet megállapítása szerint. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és a nem vagyoni kártérítés összegét 1.000.000 forintra és kamataira felemelte. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását, másodlagosan pedig a nem vagyoni kártérítés összegének leszállítását kérte. A kérelem szerint a jogerős ítélet sérti a régi Ptk. 78. §

(2)bekezdésének, 339. §

(1)bekezdésének, valamint a

1. §-ának rendelkezéseit, ellentétes az Smtv.
2. és
3. §-ával, illetve mérlegelés általános szabályaival. Az alperes álláspontja változatlanul az volt, hogy nem tényként állították a felperes érintettségét az .. utcai robbantásban, csupán feltételezésként, egyfajta véleményként tették azt közzé. Az alperes a másodlagos kérelem indokaként előadta: a .. gyilkosságban való közreműködés is a gyanúsítás alapja volt, ez is éppen elég súlyos bűncselekmény volt, így aztán az .. utcai robbantás megemlítése alapvetően nem befolyásolhatta a felperes személyének további negatív megítélését. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a sajtószabadság és a a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott szerepéből következik az is, hogy mindezt a jogkövetkezmények szempontjából is figyelembe kell venni. Kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság, illetve a jogerős ítélet nem értékelte a perköltség viselése körében azt a tényt, hogy a felperes eredetileg 10.000.000 forintos kárigényt jelölt meg. [13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokaira való utalással. Előadta: a követelés jogalapja egyértelmű, mivel az eljárt bíróságok az .. utcai gyilkosság tekintetében helytállóan értelmezték úgy logikailag, mint nyelvtanilag a megjelent szöveget. Utalt arra is, hogy más sajtószerv ilyen kapcsolatot egyáltalán nem vélt felfedezni és nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy az .. utcai robbantás az utóbbi évek egyik legsúlyosabb bűncselekménye volt. A felperes utalt arra is, hogy a sajtószabadság alkotmányos alapelve nem jelenthet a sajtó számára valótlan és sértő tényállítás esetében következmény nélküliséget. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és az alperest perköltség megfizetésére kötelezte. [15] A Pp. 275. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A cikk megjelenésének időpontjára figyelemmel a konkrét ügyben az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. 75. §

(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Ezen jogok a törvény védelme alatt állnak. A 78. §

(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A jogerős ítéletnek a keresetet részben elutasító, a személyes adatok védelmével kapcsolatos rendelkezése ellen felülvizsgálati kérelem nem érkezett, ezért azzal a Kúriának foglalkoznia nem kellett. [16] Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban érdemben azt a kérdést kell megválaszolni, hogy a felperes vonatkozásában annak közlése - miután ..sal egyidejűleg tartóztatták le -, hogy a letartóztatás „gyaníthatóan a szlovákiai alvilág által elkövetett .. utcai robbantással, valamint .. meggyilkolásával összefüggésben" történt, értékelésként, következtetésként, ezáltal pedig véleménynyilvánításként történt, vagy pedig a jóhírnevet sértő, formailag feltételezésként megjelenő tényállításról van szó . A jelen esetben az első- és a másodfokú bíróság egyaránt az utóbbi álláspontra helyezkedett a szöveg nyelvtani és logikai értelmezése alapján. [17] Az egyértelmű bírói gyakorlat értelmében a felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, azaz a bizonyítékok egybevetésének, ismételt értékelésének. (BH 1999.44. jogeset, BH 2013.119. jogeset) [18] A Pp. 206. §

(1)bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a peres felek előadása, a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. Felülmérlegelés kizárólag akkor lehetséges, ha a mérlegelés kirívóan okszerűtlen vagy nyilvánvalóan ellentétes a logika alapvető szabályaival. [19] A Kúria szerint az első- és másodfokú bíróság mérlegelése a személyiségi jogsértés megállapítása körében nem volt kirívóan okszerűtlen és nem volt ellentétes a logika alapvető szabályaival sem. Tényszerűen megállapítható volt, hogy a felperest nem gyanúsították meg az .. utcai robbantással kapcsolatban, a nyomozó hatóságok erre utaló közleményt nem adtak ki. Az alperes érdemben semmilyen bizonyítékot nem jelölt meg az általa közölt feltételezés igazolására. Egyéb sajtóközlemények sem erősítették meg ezt az információt. Arra sincs adat, hogy a gyanú alátámasztására az alperes milyen egyéb adatot, információt gyűjtött be (a letartóztatás tényén kívül). A Kúria nem tudta elfogadni az alperesnek azt az érvelését sem, hogy itt csupán legfeljebb olyan pontatlanságról, lényegtelen tévedésről lenne szó, amely a felperes személyének megítélése szempontjából közömbösnek minősül. Objektív, külső megítélés mellett ugyanis nem tekinthető lényegtelen kérdésnek, hogy valakit a modern kori Magyarország egyik legsúlyosabb bűncselekményében való részvétellel egyáltalán meggyanúsítottak-e vagy sem. [20] Kiemeli a Kúria azt, hogy a következetes és egyértelmű bírói gyakorlat szerint a személyiségi jogsértés megállapítása nem zárja ki, ha maga a tényállítás feltételezés formájában jelenik meg, illetve a közlés nem teljesen bizonyos tényként állapít meg bizonyos körülményt. Helyesen ítélték meg az eljárt bíróságok azt, hogy feltételezésként közölt tényállításról van szó, nem pedig véleményformálásról és a tényállítást semmilyen adat nem támasztja alá. A jogerős ítélet tehát helytállóan állapította meg a személyiségi jogsértés bekövetkezését azzal kapcsolatban, hogy a felperes személyét megalapozatlanul hozták összefüggésbe az Aranykéz utcai robbantással. [21] A Kúria szerint a jogerős ítélet részletes indokolását adja a nem vagyoni kártérítés mértéke felemelésének, azokban foglaltakkal a Kúria alapvetően egyetért, az egyébként is különleges felülmérlegelésre, a nem vagyoni kártérítés összegének leszállítására nem látott lehetőséget - különös tekintettel a jogsértés tárgyi súlyára, a megalapozatlanul, a felperes személyével kapcsolatba hozott bűncselekmény kiemelt súlyosságára. [22] A Kúria szerint nem ütközik jogszabályba a perköltség tekintetében hozott jogerős döntés sem, a személyiségi jog igény tekintetében 2.000.000 forint volt az előterjesztett nem vagyoni kártérítés, azt kellett figyelembe venni pernyertesség-pervesztesség arányának megítélése szempontjából, ezért a Kúria a perköltségviselés arányaiban sem látott okot a módosításra. [23] A felülvizsgálati eljárásban az alperes teljes egészében pervesztes lett, ezért a Kúria a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt és az 1990. évi XCIII. törvény 50. §

(1)bekezdése alapján megállapított mértékű felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján került sor. A Kúria az érdemben helytállónak talált jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [24] 1959. évi IV. törvény 75. §

(1)bekezdés, 78. §

(1)-

(2)bekezdés,

1. évi CIV. törvény
2. §

(1)és

(3)bekezdés, 78. §

(1)bekezdés, 206. §

(1)bekezdés, 275. §

(3)bekezdés Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. május
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő