Pf.21025/2006/20 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésében foglaltakat, majd rögzítette, hogy a felperes a 16 csomag Pilóta keksz vásárlására vonatkozó blokkot az alperes részére felmutatni nem tudta, az édesanyja által vásárolt, s a nála levő árukat a ... üzletében történő vásárlás során nem mutatta be arra hivatkozással, hogy az üzletben biztonsági őr nem volt, a pénztáraknál pedig hosszú sort állt. -2- Az is megállapítást nyert, hogy a felperes az általa átvett Pilóta kekszek vásárlását igazoló szelvényt később sem tudta felmutatni. Kiemelte az elsőfokú bíróság, hogy a felperesi állítás szerint annak lehetőségét veszítette el, hogy a sorsolásban részt vegyen, ami azonban nem jelenti egyben azt is, hogy a nem akciós Pilóta kekszek későbbi időpontban történő visszaadása a felperest megfosztotta volna a nyereménytől. A játékban való részvétel és az utazás megnyerésének esélyétől azonban nem az alperes fosztotta meg a felperest. Hivatkozott a 2004. évi 357. bírósági határozatra, amely szerint nem sérthet jóhírnevet a feljelentés, ha van valóságtartalma. Mivel a felperes nem tudta igazolni a 16 csomag akciós Pilóta keksz eredetét, így az alperesi feljelentésnek volt valóságtartalma, ezért az alperes nem sértette meg a felperes személyhez fűződő jogát. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a keresetet a jogalap vonatkozásában utasította el, ezért mellőzte a vagyoni és nem vagyoni kártérítés, valamint annak összegszerűségére vonatkozó bizonyítási eljárást. A perköltség viseléséről a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak megváltoztatását és 500.000 forint vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére kötelezését az alperesnek, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. További bizonyításként a Kecskeméti Rendőrkapitányság állományában szolgálatot teljesítő rendőrök meghallgatását, továbbá ... újra idézését kérte, mert észlelte, hogy a vásárlásai alkalmával a biztonsági őr kiemelten figyelte, illetve a háta mögött mutogattak a dolgozók és összenevettek. Fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy a kecskeméti üzlet törzsvásárlója volt és az elsőfokú bíróság nem értékelte kellően azt, hogy az alperes a törzsvásárlójával szemben egyoldalú, elzárkózott, negatív és jogsértő magatartást tanúsított és nem vette figyelembe azt sem, hogy lopással gyanúsították. A alperes neve feljelentésében több alkalommal elkövetőnek nevezte a felperest, ami kimeríti a rosszhírnév keltését és a személyiségi jogsértést is tekintettel arra, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, így nem lehet még csak utalni sem valakinek a bűnösségére. A szabálysértési feljelentés is alátámasztja a jogsértést, mert abban tényként az került kiemelésre, hogy az elkövetőnél talált árut az áruházban dolgozók visszavették, így a felperes szerint lopáskáruk nem is keletkezett, tehát az alperes jogellenesen tartotta vissza a 16 csomag akciós Pilóta kekszet saját felhasználásra, ezzel megfosztva a 16 csomag kekszben esetleg található további utazás megnyerésének az esélyétől. Hangsúlyozta, hogy ez nem egy sorsolásos, hanem a kekszekben ténylegesen elrejtett szelvényes nyereményjáték volt. A 2004. évi 357. bírósági határozatra hivatkozva kifejtette, hogy az alperes feljelentésének sem jogalapja, sem tényleges valóságtartalma nem volt, az pedig, hogy nem mutatta be a nála található Pilóta kekszeket, nem ad jogalapot az alperesnek a gyanúsításra és arra sem, hogy elkövetőnek nevezzék. A vásárlók könyvébe rögzítette is, hogy miért voltak nála a kekszek, illetve azok honnan származtak, amit az alperes figyelmen kívül hagyott, nem adott lehetőséget a kekszek eredetének tisztázására, ezért feljelentéssel, az elkövetői minősítéssel és megjelöléssel személyiségi jogaiban sértette meg, továbbá amiatt is kártérítés jár, hogy a 16 csomag Pilóta keksz elkobzásából származó további játékban való részvétel lehetőségét elveszítette. A felperes fellebbezése nem alapos. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.025/2006/20. -3A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(3)bekezdése szerint bírálta felül és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytálló döntést hozott, ezért azt a Pp. 253. §

(2)bekezdése és a Pp. 254. §

(3)bekezdése alapján helybenhagyta, annak helyes indokaira utalással. A Fővárosi Ítélőtábla a felperesi fellebbezésben foglaltak alapján az alábbiakat emeli ki: Az Alkotmányban alapjogként került rögzítésre a személyhez fűződő jogok védelme. Ezzel összhangban a Ptk.

1. §-a általános védelemben részesíti a személyhez fűződő jogokat, majd azokat a törvénykönyv VII. fejezete külön is nevesíti. Így a Ptk.
2. §-a alapján a személyhez fűződő jogok védelme a jóhírnév védelmére is kiterjed, amelynek sérelmét az jelenti, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényeket hamis színben tüntet fel. E rendelkezések alapján a jóhírnév sérelmének megállapítására valótlan és a személy hátrányos megítélését kiváltó közlés, állítás alkalmas. A kialakult bírói gyakorlat, a Legfelsőbb Bíróság eseti döntései egyértelműen azt is rögzítik, hogy önmagában a büntető feljelentés megtétele, a gyanú megfogalmazása, a hatósági eljárások kezdeményezése, a bejelentés ténye nem minősül valótlan tényállításnak, így nem jelenti a Ptk.
3. § és a Ptk.
4. §-ában védett jogok sérelmét. A Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, hogy a bíróság mindig a konkrét, adott tényállás, valamint az egyéb rendelkezésre álló és lényeges körülmények alapján ítéli meg azt, hogy az adott feljelentés, bejelentés megalapozza-e a személyhez fűződő jog megsértésének megállapítását. E körben megállapítható volt, hogy az alperes rendőrségen tett feljelentése tényszerű volt, a felperes személyére nézve valótlan, sértő tényállítást nem tartalmazott. Az alperesi feljelentés egyébként a jogsértés megállapításának alapjául még akkor sem szolgálhat, ha a jogerősen befejeződött büntetőeljárás nem vezetett a felperes bűnösségének a megállapításához, tekintettel arra, hogy a feljelentésben foglaltak a tényeket a valóságban észleltek alapján tartalmazta. A büntetőeljárásról szóló törvény alapján bárki tehet feljelentést bűncselekmény elkövetése miatt, ami azt jelenti, hogy az eljárás kezdeményezésének lehetőségétől eleve senki sincs elzárva. Ez a rendelkezés szintén alkotmányos alapjogok érvényesítésének lehetőségét hivatott biztosítani. Ugyanakkor vizsgálni kell azt is, hogy az adott feljelentés tény és tárgyszerű-e, a konkrét esettel, bűncselekménnyel összefüggő, ahhoz kapcsolódó állításokat tartalmaz-e, mert ha a feljelentés alapjául szolgáló tények nem a valóságnak megfelelően kerülnek közlésre, illetve ha a gyanú megfogalmazásakor indokolatlanul sértő, bántó kijelentéseket használ a feljelentő, akkor abban az esetben megvalósul a személyhez fűződő jogok sérelme (BH. 2002.223., BH 2004.357.). Jelen esetben a nyomozóhatóság a feljelentés alapján az alapos gyanút megállapította, és a büntetőeljárást lefolytatta, ami azt támasztja alá, hogy az alperes feljelentése olyan tényeken alapult, amely tényekből mind az alperes, mind a nyomozóhatóság, mind az ügyészség azt a következtetést vonta le, hogy a bűncselekmény elkövetésével a felperes alaposan gyanúsítható. Erre a gyanúsításra egyébként is a felperes magatartása adott alapot azzal, hogy a máshol vásárolt árut nem mutatta be a vásárlást megelőzően, illetve a biztonsági őr felszólítása ellenére nem igazolta a 16 csomag Pilóta keksz kifizetését és a blokkot a későbbiek során sem tudta felmutatni. -4Az a felperesi hivatkozás pedig elfogadhatatlan, hogy nem talált biztonsági őrt az áruházban, illetve a pénztáraknál álló hosszú sor akadályozta meg a másholt vásárolt kekszek bemutatását. A felperes magatartása tehát egyértelműen alapot adott a csomagjainak ellenőrzésére, a jegyzőkönyv felvételére, a feljelentés megtételére. Mindezen körülmények alapján megállapítható, hogy a feljelentésben az alperes a felperes személyére nézve valótlan, vagy indokolatlanul bántó, sértő, lealacsonyító állítást nem tett, ezért a Ptk.
5. §-ának

(2)bekezdése alapján a jóhírnév megsértését nem lehet megállapítani, s mivel az alperes a feljelentés tartalmával a felperes személyhez fűződő jogát nem sértette meg, így erre hivatkozással nem volt lehetőség a felperes által kért jogkövetkezmények alkalmazására, a Ptk. 84. §-a

(1)bekezdésének a) pontja alapján a jogsértés, valamint a Ptk. 84. §

(1)bekezdés e) pontján alapuló kártérítési felelősség megállapítására sem. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban felmerült költségekről a Pp. 239. §-án keresztül is érvényesülő Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján határozott. Budapest,

1. március
2. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s. k. a tanács elnöke . Győriné dr. Maurer Amália s. k. előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő