Mfv.I.10.357/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Cserkúti Horváth Béla ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Molnár Dénes ügyvéd által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróságnál 1.M.1398/
- szám alatt megindított és másodfokon a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.20.629/2006/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő r é s z í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.20.629/2006/
- számú ítéletének a munkaügyi bíróság nem fellebbezett (a négyhavi kötbér-átalányt meghaladóan elutasító) rendelkezését nem érintő részét nem érinti. Ezt meghaladóan hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletnek a
- július 27-én kelt felmentés jogellenességét megállapító és az alperest négyhavi átlagkeresetben, valamint első fokú perköltségben marasztaló rendelkezését helybenhagyja. Megállapítja, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya az alperesnél
- november 23-án szűnt meg. Az elmaradt illetményre vonatkozóan felemelt kereseti kérelem elbírálása körében a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Kötelezi az alperest, hogy a hatályában fenntartott rész tekintetében fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 8.000 /nyolcezer/ forint együttes másodfokú- és felülvizsgálati eljárási részköltséget. A hatályon kívül helyezett rész felülvizsgálati eljárási részköltségét forintban állapítja meg. A másodfokúviseli. és a felülvizsgálati tekintetében a felek egyenként 5.000 /ötezer/ eljárás illetékét az állam I n d o k o l á s : A felperes keresetében az alperes létszámcsökkentéssel indokolt felmentése jogellenességének megállapítását, és a jogellenesség jogkövetkezményei alkalmazását kérte. A Pécsi Munkaügyi Bíróság 1.M.1398/2005/
- számú ítéletével megállapította, hogy az alperes
- július 27-én kelt, a felperes közalkalmazotti jogviszonyát megszüntető felmentése jogellenes, és a jogviszony az ítélet jogerőre emelkedése napján szűnik meg. Kötelezte az alperest 397.360 forint - négyhavi átlagkereset megfizetésére. A kereset ezt meghaladó részét elutasította. A tényállás szerint a felperes az alperesnél klinikai könyvtári adminisztrátor munkakörben dolgozott az
- szeptember 1-jétől fennállt közalkalmazotti jogviszonyában. Miután az alperes költségvetési bevételei a törvény által előírt kötelező illetményemelést nem fedezték, az alperes szenátusa a szervezeti egységek korszerűsítésével és az egyetemi feladatok ésszerűsítésével összefüggésben létszámcsökkentést határozott el. A szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján az alperes gazdasági és műszaki főigazgatóságának vezetője munkáltatói jogkör gyakorlóként a felperes közalkalmazotti jogviszonyát létszámcsökkentésre és átszervezésre hivatkozással a Kjt.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján felmentéssel megszüntette. A felperes a keresetét egyebek között a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok megsértésére alapozta. A munkaügyi bíróság hivatalos tudomása szerint az alperes 2005. második félévet megelőző fél éves átlagos statisztikai létszáma a 300 főt meghaladta. A Kjt. 38/A. §-a alapján vizsgálta, hogy az alperesnél csoportos létszámcsökkentés valósult-e meg, és ehhez képest betartotta-e az Mt. 94/A.-G. §-aiban előírt jogszabályi feltételeket. Megállapította, hogy az Mt. 94/C. §
(3)bekezdése által meghatározott időszakon belül az alperes 29 fő jogviszonyát szüntette meg a Kjt. 30. §
(1)bekezdés b) pontján alapuló felmentéssel, ugyanakkor további 44 fő jogviszonya szűnt meg közös megegyezéssel. Ennek alapján bizonyítottnak találta a csoportos létszámcsökkentést, és mivel az alperes ennek szabályait nem tartotta be, jogellenesnek minősítette a perbeli felmentést. A közös megegyezéssel történt közalkalmazotti jogviszony megszüntetésnek a figyelembe vehető létszámba beszámítása alapjául a munkaügyi bíróság a Kjt. 38/A. §
(2)bekezdésére hivatkozott. Az alperes fellebbezése alapján eljárt Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.20.629/2006/
- számú ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét fellebbezett részében - megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította. A másodfokú bíróság kiegészítette és pontosította a tényállást, amely szerint az alperes
- július 1-jétől augusztus 31-éig 27 fő közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg a költségvetési támogatás csökkenésére hivatkozással, míg további 16 fő jogviszonyának megszüntetésére nyugdíjasnak minősülés felmentési indokkal, egy esetben korengedményes nyugdíjazással, 44 fő esetében közös megegyezésre vonatkozó megállapodással került sor. E tényállás alapján a másodfokú bíróság a kereset alaptalanságára következtetett, mivel jogi álláspontja szerint a csoportos létszámcsökkentés szabályait kizárólag a munkáltató működésével összefüggő okból történt megszüntetésekre lehet alkalmazni a Kjt. 38/A. §
(1)bekezdés, és az Mt. 94/A. §
(1)bekezdés értelmében. Ilyennek az Mt. 94/C. §
(4)bekezdés a) pontja szerinti felmondást, illetve a Kjt. 38/A. §
(2)bekezdése szerinti felmentést minősítette. Álláspontja szerint nem tartozik a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó jogszabályok hatálya alá a munkavállaló, illetve a közalkalmazott által kezdeményezett közös megegyezéses megszüntetés, figyelemmel a 98/
- EK irányelv I. szakasz
- cikk a) pontjára, valamint az adott szabályok tekintetében az Mt.-t módosító
- évi XVI. törvényhez fűzött indokolásra is. Az előbbiek miatt a Kjt.
- §
(1)bekezdés e) pontján alapuló nyugdíjasnak minősüléssel indokolt felmentéseket is kizárta a figyelembe vehető létszámból. Hangsúlyozta, hogy az így indokolt felmentések nem hozhatók összefüggésbe a költségvetési támogatások csökkenése miatti átszervezés szükségességével. A másodfokú bíróság vizsgálta a Kjt. 30. §
(1)bekezdés b) pontjára alapozott felmentési indok valós voltát is. Ebben a körben megállapította, hogy az indokolás megfelelt a valóságra vonatkozó törvényi feltételeknek, mert az alperes a megnövekedett illetményekre nem kapott további keretet a költségvetéstől. A felmentési korlátozással kapcsolatos fellebbezési kérelmet a Pp.
- §-ába ütközés miatt tartotta alaptalannak. A felperes felülvizsgálati kérelmében a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felmentése jogellenességét megállapító, az alperest a fellebbezési ellenkérelmében felemelt keresete szerint elmaradt illetményben is marasztaló határozat hozatalát. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogsértően vizsgálta a közös megegyezéssel történt megszüntetéseknél, hogy azt a munkáltató, vagy a közalkalmazott kezdeményezte-e, mivel a jogszabályok nem tesznek lehetővé ilyen megkülönböztetést. Sérelmezte, és jogellenesnek tartotta a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak felmentése beszámításának mellőzését is, mivel az Mt.
- évi módosítása a korábbi szabályokkal ellentétben már nem rendelkezett a nyugdíjas munkavállalóknak a csoportos létszámcsökkentésnél való figyelmen kívül hagyásáról, továbbá az európai uniós joggyakorlat sem tesz különbséget ebből a szempontból a csoportos létszámcsökkentésbe beszámítandókat illetően. A Kjt.
- §
(1)bekezdés b) pontjába ütközőnek tartotta a felmentési indok valós voltára vonatkozó jogerős ítéleti megállapítást, mivel a jogszabály konkrét megfogalmazása költségvetési támogatás tényleges csökkentésére, és nem pedig a „szűkösnek bizonyult" költségvetésre vonatkozik. Álláspontja szerint - amelynek alátámasztására csatolta az alperes szervezeti és működési szabályzatát - a felmentés indokolása okszerűtlen is volt, mivel az OEP által finanszírozott státuszban foglalkoztatták, így a költségvetési támogatás esetleges csökkenése a munkakörét nem érintette. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint az alperes létszámcsökkentéssel és átszervezéssel indokolta a könyvtári adminisztrátor munkakörben dolgozó felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Az alperes vezető testülete (a szenátus) döntése szerint ezt az tette szükségessé, hogy a törvény szerint végrehajtandó kötelező illetményemelést intézményi szinten nem követte a költségvetési támogatás növelése. A Kjt. 30. §
(1)bekezdés adott időszakban hatályos b) pontja értelmében a munkáltató jogosult a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére, ha az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője, vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése különösen a feladatok változásából adódó átszervezés, vagy a költségvetési támogatás csökkentése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. A perbeli felmentési indok valós és okszerű voltát a másodfokú bíróság az adott tényállás alapján helyesen értelmezte, mivel a költségvetési támogatás csökkentésével esik egy tekintet alá, ha a törvény által elrendelt kötelező illetményemelés fedezetét a költségvetés nem biztosítja, és ezáltal arányait tekintve a költségvetési támogatás csökkenése következik be. Mindezt a felülvizsgálati kérelemben előadottak (OEP felperest (már munkakörénél fogva sem) érintik. finanszírozás) a A felülvizsgálati kérelem helytállóan hivatkozott arra, hogy a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó magyar munkajogi szabályok alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a 98/59 EK irányelvre. A másodfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy a csoportos létszámcsökkentés megvalósulása szempontjából azok a közalkalmazotti jogviszony megszüntetések vehetők figyelembe egyéb feltételek mellett -, amelyekre a munkáltató működésével összefüggő ok miatt kerül sor [Kjt. 38/A. §
(1)bekezdés]. Ezt a feltételt a hivatkozott EK irányelv alapján a jogszabály szövege is tartalmazza, de a jogintézmény tartalmából, rendeltetéséből is az következik, hogy csoportos létszámcsökkentésnél a létszám csökkentése munkáltatói elhatározáson alapul, és annak időszakában az egyes munkáltatói megszüntető jognyilatkozatok is általában ezzel függenek össze. Ebből következően a csoportos létszámcsökkentés megvalósulása szempontjából nemcsak a Kjt. 30. §
(1)bekezdés b) pontján alapuló létszámcsökkentéssel indokolt felmentéseket, hanem a közalkalmazottnak felróható, vagy egészségügyi alkalmatlansági okból történt felmentést kivéve minden olyan felmentést és közös megegyezéses megszüntetésre vonatkozó megállapodást - figyelembe kell venni, ahol a munkáltató működésével összefüggés okszerűen megállapítható. Az adott esetben a 300 főt meghaladó létszámmal működő alperes a Kjt. 30. §
(1)bekezdés b) pontján alapuló 27 fő felmentése mellett és azzal egyidejűleg nem vitatottan további 16 közalkalmazott jogviszonyát szüntette meg saját elhatározásból a Kjt. 30. §
(1)bekezdés perbeli időben hatályos e) pont szerinti „nyugdíjasnak minősülés" indokával, mivel ennyi közalkalmazott megfelelt a felmentés sajátos - a Kjt. 30. §
(1)bekezdés b) pontjához képest jelentősen könnyített - feltételeinek. Ha a munkáltató a létszámleépítés során nem a Kjt. 30. §
(1)bekezdés b) pontján (létszámcsökkentés), hanem a 30. §
(1)bekezdés e) pontján alapuló „nyugdíjasnak minősülés" felmentési indokkal szünteti meg a közalkalmazotti jogviszonyt, a csoportos létszámcsökkentés szempontjából a felmentés a munkáltató működésével összefüggőnek minősül [Kjt. 38/A. §
(1)bekezdés, Mt. 94/C. §
(3)-
(4)bekezdés]. A nyugdíjasnak minősülőkre vonatkozó létszámcsökkentésről a szenátus is döntött (2/A/
- szám alatt csatolt előterjesztés
- pont). Az alperes eszerint az irányadó időszakban [Mt. 94/C. §
(2)-
(3)bekezdések] a Kjt. 38/A. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározottak figyelembevételével 30 főt meghaladó létszámú közalkalmazott jogviszonyát szüntette meg a létszámcsökkentés keretében, ezért a felperes tekintetében a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó kötelező törvényi szabályok alkalmazásával kellett volna eljárnia [Mt. 94/D.-E. §-ai az előzetes írásbeli tájékoztatásról). Az alperes nem vitásan nem eszerint járt el, ezért a közalkalmazottak tekintetében is irányadó Mt. 94/F. §
(1)bekezdése értelmében a felperessel közölt felmentés jogellenes. Erre tekintettel a közös megegyezésre vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatos felülvizsgálati érvelés vizsgálata már okafogyottá vált. Mindezekből megállapíthatóan a munkaügyi bíróság érdemi döntése helytálló volt a perbeli felmentés jogellenességét illetően. A felmentés önmagában amiatt jogellenesnek minősült, hogy az alperes megszegte a Kjt. 38/A. §-ának és az Mt. 94/A.-E. §-ainak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályait. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság részítéletével a jogerős ítéletet a munkaügyi bíróság nem fellebbezett (a négyhavi kötbér-átalányt meghaladóan elutasító) rendelkezését nem érintő részét nem érintette. Ezt meghaladóan hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletnek a 2005. július 27-én kelt felmentés jogellenességét megállapító és az alperest négyhavi átlagkeresetben, valamint első fokú perköltségben marasztaló rendelkezését helybenhagyta (Pp. 275. §
(3)bekezdések). Megállapította, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya az alperesnél 2006. november 23-án szűnt meg (Pp. 275. §
(2)bekezdés; a felperes felülvizsgálati kérelmében ezen időponttal kérte a jogviszony megszűnése megállapítását). Az elmaradt illetményre vonatkozó - felemelt - kereseti kérelem elbírálása körében a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította (Pp. 275. §
(4)bekezdés). A hatályában fenntartott rész tekintetében a Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperest együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási részköltség megfizetésére. A hatályon kívül helyezett rész tekintetében a felek felülvizsgálati eljárási részköltségét csupán megállapította azzal, hogy annak viselése felől az új határozatot hozó bíróság dönt. Az Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontja, és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében a másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Budapest,
- február
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő