A határozat elvi tartalma: Abban az esetben, ha a földhivatalhoz benyújtott beadvány nem nyilvánvalóan érvénytelen és a jogszabály szerint nem kizárt a hiánypótlás lehetősége, akkor a megfelelő eljárásrendben ezt a földhivatalnak vizsgálnia kell a kérelem elbírálásakor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.869/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: Dr. felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: ... (fél címe 1, ügyintéző ügyvéd: Dr. ...) Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda (fél címe 2., Dr. ...) A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november 3-én kelt 8.K.27.433/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.433/2015/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes 31110/
- számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 90.000.- (kilencvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- február
- napján bírtok-összevonási célú önkéntes földcsere szerződést között ... és .... A csereszerződés szerint a felperes a pátyi ... hrsz.-ú, 013 aranykorona értékű, 119 négyzetméter területű, szántó művelésű ágú ingatlant elcserélte a piliscsabai ... hrsz.-ú, 15 hektár, 3064 négyzetméter területű, [2] [3] [4] 85,74 aranykorona értékű erdő művelésű ágú ingatlanra, illetve annak 238/8574 tulajdoni hányadára. A felperes
- április
- napján a földhivatalnál érkeztetett kérelmében a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését kérte e csereszerződésre alapítottan. A járási földhivatal határozatával a kérelmet elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a csereszerződést nem a föld tulajdonjogának átruházását vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásának szabályairól szóló 47/
- (II.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
- §
(1)bekezdése szerint meghatározott biztonsági elemekkel ellátott papír alapú okmányon készítették el és nyújtották be. A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.)
- §-a szerint a föld tulajdonjogának átruházása, vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan papír alapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §
(1)bekezdése szerint a beadványokat az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
- §-a szerint az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. A Ptk.-ban meghatározott okirati elv és az Inytv.
- §
(1)bekezdésében rögzített rangsor elvéből következően a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét az Inytv. 51. §
(1)bekezdés alapján utasította el a hatóság. E szerint el kell utasítani a kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. Jelen esetben a bejegyzés alapjául szolgáló okirat nem a biztonsági elemekkel ellátott papír alapú okmányon került benyújtásra, és a csereszerződés megkötésének időpontjára tekintettel - az Fftv. 70. §
(3)és
(4)bekezdése szerint - a korábbi jogszabályok rendelkezéseit nem lehetett alkalmazni. A fellebbezés nyomán eljárt alperes
- december 13-án kelt 31110/
- számú határozatával a járási földhivatal elsőfokú határozatát helybenhagyta. Indokolásában hivatkozott az Inytv.
- §
(1)bekezdésére, 44. §
(1)bekezdésére, a Ptk. 5:
- §-ára, a Fftv.
- §-ára,
- §
(3)bekezdésére és a 32. §
(1)bekezdésére. Hangsúlyozta, hogy a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem elintézése az iktatószámok sorrendjében az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztés időpontjában hatályos szabályok szerint lehetséges, nem pedig a bejegyzés alapjául szolgáló okirat keltekor hatályos jogszabályok alapján. A pótlólag benyújtott,
- július
- napján kelt csereszerződés alapján az eljárás megindulás ranghelyén, azaz
- április 8-án tulajdonjogot bejegyezni nyilvánvalóan nem lehet. A
- július 23-án kelt csereszerződésre az Fftv.
- május
- napján hatályba lépett
- §
(1)bekezdését kell alkalmazni, a tulajdonjog bejegyzéséhez a csereszerződés mezőgazdasági igazgatási szerv által történő jóváhagyása szükséges. Az elsőfokú ítélet [5] [6] [7] A felperes keresete folytán eljárt Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Rámutatott arra, hogy a felperes csereszerződés alapján kérte a tulajdonjog bejegyzését, amely kérelem 2014. április 8. napján érkezett a járási földhivatalhoz. Az Inytv. 44. §
(1)bekezdése értelmében a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztés időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. A tulajdonjog bejegyezése iránti kérelem előterjesztésének időpontjában a csereszerződésre az Fétv. 11. §-a, az Fftv. 8. §-a és az R. 1. §
(1)bekezdése tartalmazott szabályokat. Ezek szerint meghatározott kellékekkel rendelkező okiraton elkészített jogügylet alkalmas a tulajdonjog változás átvezetésére. A felülvizsgálni kért határozatok helyt állóan állapították meg, hogy a felperes által benyújtott csereszerződés az ingatlanügyi hatósághoz történő érkeztetés időpontjában nem felelt meg az R. 1. §
(1)bekezdésben meghatározott feltételeknek, ezért a kérelmet az Inytv. 51. §
(1)bekezdés alapján elutasították. A nem biztonsági elemekkel ellátott papír alapú okmányon készült szerződés olyan alaki hiányosságban szenved, amely a nyilvánvaló érvénytelenség megállapítását eredményezi és ez önmagában az okiratból megállapítható. Mivel a csereszerződés nem biztonsági elemekkel ellátott papír alapú okmányon készült, ezért az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem alkalmas. A bíróság kiemeli, hogy a hatóság nem a csereszerződés polgári jogi érvénytelenségéről döntött. A bejegyzésre való alkalmasság nem azonos az érvényesség szó jelentésével. Az Inytv. 39. §
(3)és
(4)bekezdése alapján a tulajdon bejegyzésének alapjául szolgáló csereszerződés vonatkozásában az Inytv. 39. §
(1)bekezdés értelmében hiánypótlásra nem volt mód, mivel a Pp. 196. §
(1)bekezdés e) pontjában meghatározott teljes bizonyító erejű magánokirat esetében az ügyvédi ellenjegyzésre és a csereszerződés aláírására nem kerülhet sor - hiánypótlásra történt felhívást követően - későbbi időpontban. A bíróság utalt arra is, hogy az Fftv. 70. §
(3),
(4)bekezdésében foglaltak a csereszerződés esetén nem alkalmazhatók. A bíróság
- alszámú külön végzésével a felperes Alkotmánybíróság előtti eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte az ítélet megváltoztatását akként, hogy a közigazgatási hatóság ismételt eljárás lefolytatása során az ügy tárgyát képező ingatlan tulajdonjogának bejegyzését foganatosítsa. Tévesen fogadta el az elsőfokú bíróság a földhivatalnak az Inytv.
- §
(1)bekezdésével kapcsolatos érvelését, az okirat érvénytelenségével összefüggésben. Kifejtette, hogy a biztonsági okmányon való elkészítés olyan alaki követelmény, amely nem a szerződéshez magához kapcsolódik, hanem a szerződés által célzott jogkövetkezmény kiváltásához szükséges további jogi tény formai feltétele. Nem a szerződés érvényességének, hanem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés követelménye. Lényeges, hogy az R. 1. §
(4)bekezdése szerint a szerződés csupán első példányának, tehát az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges példányának kell biztonsági okmányon készülnie, az összes többi példánynak nem. Az ítélet 7. oldalán lévő okfejtése ellentmondásos, mert egyrészt úgy tűnik mintha elfogadná a felperes álláspontját az R. 1. §
(1)bekezdést illetően, másrészt azt az abszurd állítást teszi, hogy az Inytv. 51. §
(1)bekezdés alapján a nyilvánvaló érvénytelenség megállapítása az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szempontjából történő alaki és tartalmi követelmények szerinti érvénytelenség megállapítását jelenti. [9] Az okirat bejegyzésre való alkalmatlansága esetén, ha a hiányosság pótolható, az Inytv. a 39. §
(1)bekezdés szerint a kérelmezőt 15 napon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Jelen eset nem tartozik a 39. §
(3),
(4)bekezdésbe felsoroltak közé, amikor nincs helye hiánypótlásra felhívásnak. Ezzel kapcsolatban is egyrészt homályosan fogalmaz az elsőfokú ítélet, mintha a szerződés a
(3)vagy
(4)bekezdésbe foglalt valamely hiányosságban szenvedett volna, azon kívül pedig tévesen tünteti fel az okirat keltének dátumát, mert az nem február 23., hanem február 13. Ugyanakkor a valóságban a 39. §
(3)bekezdés
- d)és
- e)pontjában meghatározott hiányossága nem volt a szerződésnek, arról sem a felek aláírása, sem az ügyvéd ellenjegyzése nem hiányzott és a felperes által benyújtott szerződés módosítás nem egy új okirat volt, a módosítás nem hiányzó aláírás vagy ellenjegyzés pótlására irányult, mint azt a bíróság vélte, hanem a biztonsági okmány pótlására. E vonatkozásban a felperes utalt arra, hogy nem egységes a földhivatalok gyakorlata sem. [10] Kifejtette a felperes, hogy számára a történtek különösen sérelmesek, annak fényében, hogy a szerződés biztonsági okmányon való elkészítésére vonatkozó szabály március 1-jén lépett hatályba, ettől az időponttól volt hozzáférhető a biztonsági okmány, április 30-ig tulajdonszerzési képessége a felperesnek 300 hektárig terjedt, május 1-jétől viszont az Fftv. szerint nem minősül földművesnek és 1 hektárnál nagyobb földterület van a birtokában, ezért a földszerzési képessége megszűnt, még birtokegyesítés céljából sem köthet, sem csere, sem adásvételi szerződést. Elsősorban ezen aránytalan korlátozás, másodsorban a szerzési korlátozások aránytalansága és a biztonsági okmányra vonatkozó kellő felkészülési időhiány miatt kérte a bíróságtól, hogy kezdeményezzen az Alkotmánybíróság előtt egyedi normakontroll eljárást. Továbbra is állította, hogy az Fftv. 70. §
(3),
(4)bekezdése analóg alkalmazható, amelyet figyelembe kell venni mind a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárásban, mind a tulajdonszerzési korlátozásokra vonatkozó szabályok esetén. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. [13] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet törvényességének megállapítása. A felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelésnek helye nincs. [14] A Kúria jelen per tényállásából kiemeli, hogy a felperes már a keresetlevelében is több okból támadta a jogerős határozatot, és hasonlóan több okból vitatja a jogerős ítéletet is. Álláspontja szerint a szerződés bejegyzésre alkalmassága megítélésénél a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályok irányadók. Nem lehet számon kérni a szerződéskötéskor még meg sem hozott jogszabály betartását. Egyébiránt jelen ügyben van is olyan jogszabály, melynek analóg alkalmazásával ez a probléma megoldható lenne. Másrészt a biztonsági papír hiánya semmi esetre sem minősülhet érvénytelenségi oknak. Harmadsorban, mivel nincs nyilvánvaló érvénytelenség, és a hiánypótlást a törvény nem zárja ki, így azt el kellett volna rendelni. [15] A Kúria a felvetések sorrendjében az alábbiakat állapította meg: Figyelemmel az Inytv. 44. §
(1)bekezdésére helyesen rögzítették a határozatok és az ítélet is, hogy a földhivatalnak a beadáskor hatályos jogszabályok alapján kell a kérelmet elbírálni. A földhivatal a rá vonatkozó jogszabályok, így elsősorban az ingatlan-nyilvántartási törvény és a végrehajtási rendelete, valamint a Ptk. szabályai alapján jár el, azonban, a szerződő felek és harmadik személy közötti jogvitát nyilvánvalóan nem döntheti el, hiszen regisztratív hatóság. A szerződés kelte és a földhivatalhoz beérkezés közötti időben történt egy jogszabály-változás, hatályba lépett az R., és ez érintette a felperesi kérelmet. Ezt a földhivatalnak már figyelembe kellett vennie. Erre nézve tehát a felperes érvelése nem helyt álló. [16] Alappal hivatkozott ugyanakkor arra a felperes, hogy a biztonsági papír hiánya okán nyilvánvalóan nem érvénytelen a szerződés. E körben a másodfokú határozat érdemi indokolást nem tartalmazott, viszont kitért arra, hogy a 2014. júliusában pótlólag benyújtott szerződéssel az eredeti ranghelyen tulajdonjogot bejegyezni nem lehet. A Kúria utal arra, hogy el kell egymástól határolni a magánjogi érvénytelenséget, továbbá az Inytv. 51. §
(1)bekezdése szerinti, az okiratból megállapítható nyilvánvaló érvénytelenséget, valamint a bejegyzéshez szükséges formai kellék meglétét. A Kúria nyomatékkal emeli ki, hogy a biztonsági papír hiánya nem érvényességi kritérium, hanem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmasság feltétele. [17] A Kúria kiemelten hangsúlyozza, hogy mivel nem nyilvánvalóan érvénytelen az okirat, emiatt önmagában nem kizárt a hiánypótlás, tehát ennek le kell vonni eljárásjogi következményeit. Az Inytv. 39. §
(1)bekezdése első mondata szerint: „Ha a kérelemnek, illetve mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van - ideértve az igazgatási szolgáltatás díj megfizetését is -, a kérelmezőt 15 napon belül fel kell hívni a hiány pótlására". A hiánypótlás kizárt eseteit a
(3)bekezdés a)-i) pontjai rögzítik, meg kell vizsgálni tehát, hogy ezen eljárásrendben mód van-e hiánypótlásra. [18] Utal a Kúria arra, hogy az Fftv. 70. §
(3),
(4)bekezdése analóg alkalmazása kizártságával kapcsolatban helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság, azt a Kúria is osztja, a tulajdonszerzési korlátozás alkalmazására pedig jelen eljárásban nem került sor. A Kúria hasonlóan az elsőfokú bírósághoz nem látta szükségesnek az Alkotmánybírósághoz fordulni, az ügy a hatályos jogszabályok alapján elbírálható volt. [19] A fentiek okán a Kúria az elsőfokú ítéletet és mindkét fokú közigazgatási határozatot a Pp. 275. §
(4)bekezdés alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásban azt kell rögzítenie a hatóságnak, hogy az egyébként nem nyilvánvalóan érvénytelen okirat nyomán lehet-e hiánypótlást kibocsátani, illetve a bejegyzéshez szükséges okiratok rendelkezésre állnak-e és az ennek megfelelő eljárási rendet be kell tartani, majd az alapul szolgáló jogszabályok mentén dönteni a bejegyzési kérelemről. A döntés elvi tartalma [20] Abban az esetben, ha a földhivatalhoz benyújtott beadvány nem nyilvánvalóan érvénytelen és a jogszabály szerint nem kizárt a hiánypótlás lehetősége, akkor a megfelelő eljárásrendben ezt a földhivatalnak vizsgálnia kell a kérelem elbírálásakor. Záró rész [21] A Kúria a Pp. 78. §-a alapján kötelezte az alperest a felperes elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének együttes megfizetésére. [22] A le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja, a 43. §
(1)bekezdése és 50. §
(1)bekezdés, valamint a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986 (VI.26.) IM rendelet
- § alapulvételével az állam viseli. [23] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp.
- §
(1)e) pontja zárja ki. Budapest,
- december
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Láng