← Magyarország

Mf.20101/2016/4 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék ... Mf……………./2016/

  1. szám 2 A Balassagyarmati Törvényszék dr. Tordai Gábor jogtanácsos (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A.) által képviselt………….. (……………..) felperesnek – dr. Juhászné dr. Grunda Erzsébet jogi főelőadó által képviselt ……………. Megyei Rendőr-főkapitányság (…………...) alperes ellen elmaradt illetmény megfizetése iránt indított perében a …………...i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által
  2. december
  3. napján meghozott ...M….../2015/
  4. számú ítélet ellen az alperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 5.000,- (Ötezer) Ft fellebbezési perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes módosított keresetének helyt adva kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg a
  6. augusztus 1-jétől
  7. július 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan 303.200,- Ft elmaradt illetményt és annak
  8. szeptember 1-jétől a kifizetés napjáig számított törvényes mértékű késedelmi kamatát valamint 20.000,- Ft jogi képviselői munkadíjat mint I. fokú eljárási költséget. Megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illetéket az állam, egyéb költségeiket a felek maguk viselik. Ítéletét az I. fokú bíróság azzal indokolta, hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint az alperesnek garantált illetmény címén legalább a garantált bérminimumot biztosítania kellett a felperes részére, a csatolt fizetési jegyzékből és munkaügyi okmányokból megállapíthatóan azonban a
  9. augusztus
  10. és
  11. július
  12. közötti időszakban erre nem került sor. Az alperesnek
  13. augusztus 1-jétől lehetősége lett volna a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkenteni a garantált bérminimum párhuzamos növelésével, úgy, hogy a felperes összilletménye ne csökkenjen a korábbiakhoz képest. Amennyiben azonban erre a felperes számára is transzparens módon nem kerül sor, akkor a megállapított és a fizetési jegyzékeken is szereplő garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrész jogszerűen jár a felperesnek. Ezen túlmenően lett volna kötelessége a munkáltatónak, hogy a garantált illetményrész összegét a garantált bérminimum összegére kiegészítse a 2013-
  14. években. A bérjegyzék ugyan nem rendelkezik a munkaszerződésre/kinevezésre irányadó joghatás kiváltásával, azonban az abban feltüntetett jogcímek és összegek utóbb nem változtathatóak meg. Az ítélet szerint a
  15. augusztustól havonta 8.300,- Ft, 2014-re havi 12.300,- Ft, 2015-re pedig július
  16. napjával bezárólag havi 16.300,- Ft illetmény-különbözet illeti meg jogszerűen a felperest. Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem okszerűen értékelte és az irányadó jogszabályokat nem összességében értelmezte. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Ellenkérelmében úgy nyilatkozott, hogy jogilag nem elfogadható az alperes utólagos magyarázata, mely szerint a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész egy hányadát szánta a garantált bérminimumra történő kiegészítésként. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az elmaradt illetmény összegét a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helytállóan határozta meg a felperes módosított kereseti kérelmével egyezően. Érdemi döntése megfelel az irányadó és általa alkalmazott jogszabályoknak. Ezért a törvényszék az elsőfokú ítéletet a Pp.
  17. §

(3)bekezdésére utalással a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezésben és a felperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakkal kapcsolatosan kiemeli a törvényszék, hogy az alperes
  1. január 7-én kelt besorolási okiratában sem utal a garantált illetmény jogszabály szerinti emelésére, sem a munkáltatói döntésen alapuló illetmény csökkentésére. Ezen okirat szerint 105.663,- Ft volt a garantált illetmény és 30.300,- Ft a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész. A felperes által csatolt
  2. januári bérjegyzék 105.700,- és 30.300,- Ft-ot tartalmaz. Egyéb dokumentumot az alperes nem csatolt, mely azt igazolná, hogy a garantált illetményemelést a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentésével teljesítette, így nem állapítható meg, hogy a perbeli időszakban eleget tett a garantált illetmény összegének emelésére vonatkozó kötelezettségének. Az, hogy a felperes a besorolási okiratot nem támadta keresettel, a Kúria gyakorlatára (Mfv.II.10.208/2013/4.) is figyelemmel nem jelenti azt, hogy elveszítette a jogszabály által megállapított összegű illetmény érvényesíthetőségére vonatkozó jogosultságát, így a felperes a hiányzó illetményrészt alappal követelheti. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a törvényszék a felperes fellebbezési eljárásra vonatkozó jogtanácsosi munkadíjának mint másodfokú perköltségének a megfizetésére. A le nem rótt fellebbezési illetéket az eredménytelenül fellebbező alperes személyes illetékmentessége folytán a 6/
  1. (VI.26.) IM sz. rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. Balassagyarmat,
  3. március
  4. dr. Barsi József sk., a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: dr. Nádai Mónika sk., előadó bíró dr. Pappné dr. Makka Éva sk., bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.