A határozat elvi tartalma: Az építtető által felelős műszaki vezetői feladatok ellátásával megbízott személy feladata a műszakilag szakszerű kivitelezés irányítása, felügyelete. E kötelezettségének megszegésével összefüggésben a káron értékesítés szabályai szerint tartozik helyt állni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.519/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Székely Andrea ügyvéd Az alperes: ... Az alperesek képviselője: Farkas Attila Erik ügyvéd A per tárgya: Kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.534/2015/5/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 37.P.25.734/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 150.000 (százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak, felhívásra 778.700 (hétszázhetvennyolcezerhétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A peres felek között
- március 4-én „építési szerződés, építőipari kivitelezési tevékenységre" megnevezésű megállapodás jött létre, amelynek tárgya a felperes tulajdonában lévő ... hrszon nyilvántartott ingatlanon (a továbbiakban: perbeli ingatlan) - [2] [3] [4] [5] [6] [7] az engedélyezési és kiviteli tervek szerinti - családi ház szerkezetkész építési munkáinak kivitelezése volt. A szerződés
- pontjában az alperes I. osztályú minőségben vállalta a terv szerinti tartalommal a munkálatok elvégzését. A szerződés
- pontja a teljesítésre 120 napot biztosított, a
- pont a munkák díját 1.080.000 forintban rögzítette. A felek az írásbeli szerződésen túlmenően úgy egyeztek meg, hogy az építkezéshez szükséges munkaerőről hirdetés útján gondoskodnak, illetve a ... - akkor - ... téren vesznek fel embereket a szükséges munkák elvégzésére azzal, hogy a szakképesítés nélküli munkásokat az alperes fogja irányítani. Az építkezés során ténylegesen is részben képesítés nélküli személyek végezték az egyes építési munkákat, szakmunkákat, többek között a szigetelési munkákat is. Az építésügyi hatóság a perbeli ingatlanra
- március 14-én adta ki az építési engedélyt. A munkák 2002 márciusában megkezdődtek. Az alperes mint az építkezés felelős műszaki vezetője az engedélyes tervtől eltérő, de szakmailag helyes szigetelési módot (ún. fordított szigetelést) javasolt a felperesnek, aki ezt - a tervezővel együtt - elfogadta. Az alperes az ingatlanon 2002 júliusáig dolgozott, ekkor a területről levonult és máshol vállalt munkát. Az építkezés
- augusztus
- és szeptember
- napja között fejeződött be. Az építésügyi hatóság
- április 22-én adta ki az épületre a jogerős használatba vételi engedélyt. Az ehhez szükséges felelős kivitelezői nyilatkozatot az alperes
- február 19-én megadta a felperesnek, a használatba vételi engedélyezési eljárásban történő felhasználás végett. A felperes 2006 tavaszán észlelte, hogy a lakóépület nedvesedik, a festék és a vakolat több helyen felhólyagosodott és lehullott. A járólap fugái között víz- és sókicsapódás jelent meg. A felperes
- július 28-án felszólította az alperest a hibák kijavítására, ez azonban nem történt meg. A felperes kérelmére a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 1.Pk.176.243/
- szám alatt előzetes bizonyítási eljárás folyt, amelyben ... szakértő 2007 júliusában terjesztette elő szakvéleményét. Megállapította, hogy a lakóépület szigetelésének kivitelezése alapvetően hibás, a szigetelés javítási költségét 8-10 millió forint összegre becsülte. A szakvélemény szerint az alagsor vizesedik és a vizesedés az épület talajjal érintkező részénél kezdődött. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperes keresetében 12.978.308 forint és ennek kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kereseti kérelmének összegét az ingatlan ázásának a megszüntetésével kapcsolatos javítási költség összegében jelölte meg. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felek között vállalkozási szerződés jött létre, amit az alperes hibásan teljesített. Másodlagosan [9] szerződésszegéssel okozott kárra hivatkozott, mert az alperes a felek közötti - felelős műszaki vezetői tevékenységre létrejött megbízási jogviszonyt szegte meg. Harmadlagosan szerződésen kívüli kártérítés szabályaira alapította igényét. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperessel vállalkozási szerződést kötött volna. Arra hivatkozott, hogy felelős műszaki vezetőként járt el a felperesi építkezésnél, a feladata a munkák irányítása volt. Nem vitatta, hogy a felperesi ingatlan ázik, állította, hogy az építkezésről történt távozását, levonulását követően is folytak még szigetelési munkák, amiket már nem ő felügyelt. Hivatkozott arra is, hogy az ázás tervezési hibára vezethető vissza. A
- február 19-i felelős műszaki vezetői nyilatkozatot a felperes kérésére, korábbi jó kapcsolatukra figyelemmel, szívességből adta ki. Utalt arra is, hogy az építkezés során - amíg annak irányítását ellátta - az építési naplót vezette, azt a felperes a perben nem tudta bemutatni, ez nyilvánvalóan a felperes terhére értékelhető. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság a kereset szerinti összeg megfizetésére kötelezte az alperest. Határozata indokolásában megállapította, hogy a
- március 4-én kötött szerződés alapján a felek között megbízási jogviszony jött létre; az alperes a felperesi építkezés felelős műszaki vezetői tevékenységére szerződött. Ezért az elsődleges keresetet nem találta alaposnak. [11] A lefolytatott tanú- és szakértői bizonyításra figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy a felperesi ingatlan vizesedésének oka a vízszigetelés és a szivárgó rendszer szakszerűtlen kialakítása. Az előzetes bizonyítás során beszerzett ... által készített szakvélemény és a perben kirendelt ... szakértő véleménye alapján azt állapította meg, hogy a felperesi ingatlan ázását a tervtől eltérő - nem három rétegben kialakított - alapszigetelés, a rossz építési technológia és a szakszerűtlen kivitelezés együttesen okozták, a szigetelés hibái annak kialakítása során keletkeztek. [12] Az alperes szerződésszegését vizsgálva a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §-a, a perbeli időszakban hatályban volt 51/
- (VIII.9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes rendelet)
- §-ának a felelős műszaki vezető feladatait szabályozó rendelkezései, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
- §
(2)bekezdése figyelembevételével, a perbeli tanúvallomások és a kirendelt szakértő szakvéleménye alapján azt állapította meg, hogy az alperes valamennyi szigetelési munkát illetően ellátta a felelős műszaki vezetői feladatokat. Értékelte az alperes által
- február 19-én tett felelős műszaki vezetői nyilatkozatot, annak tartalmát és, hogy a szigetelőanyagok beépítésére az alperes irányítása alatt került sor. A felelős műszaki vezetői nyilatkozat vonatkozásában rámutatott arra, az alperes a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködése körében akkor járt volna el helyesen, ha nyilatkozatának kiadása előtt a munkák megfelelőségéről, szakszerűségéről meggyőződött volna. Ennek az elmulasztása is olyan szerződésszegés, ami megalapozza a felelősségét. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperesnek a munkavégzés körülményeire történő hivatkozása a felelősség alóli kimentését nem eredményezhette, mert maga nyilatkozta, hogy a szigetelést végzők munkájával elégedett volt. [13] Az elsőfokú bíróság az alperesi szerződésszegő magatartás és a felperesi kár közötti okozati összefüggést is fennállónak ítélte. Kármegosztásra nem látott alapot. [14] A kár összegszerűségének szempontjából figyelembe vette a kirendelt szakértő szakvéleményét, amely szerint az ázás megszüntetéséhez a teljes épület vízszigetelésének a helyreállítása, teljes cseréje szükséges, amelynek körében elfogadta a ... Kft. árajánlata szerinti összegszerűséget. [15] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, az alperes marasztalását 7.786.984 forintra és kamataira leszállította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [16] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy a felek megállapodásának része volt az is, hogy az építkezéshez szükséges munkaerőről hirdetés útján gondoskodnak, illetve a ... téren vesznek fel embereket a szükséges munkák elvégzésére azzal, hogy a szakképesítés nélkül felvett munkásokat az alperes fogja irányítani. Az alperesi építkezés során 1-2 szakmunkást kivéve képesítés nélküli személyek végezték az egyes építési munkákat, így többek között a szigetelési munkákat is. [17] A másodfokú bíróság a vizesedés oka kapcsán rámutatott, hogy az előzetes bizonyítási eljárásban, valamint a perben beszerzett szakvéleményből nem a valószínűség, hanem a bizonyosság szintjén volt megállapítható, hogy a vizesedés oka a szigetelés szakszerűtlen kivitelezése. A per során kirendelt szakértő a tárgyalási meghallgatása során is kellően megindokolt, aggálytalan szakvéleménye, valamint az előzetes bizonyítás során beszerzett szakvéleményhez mellékelt fotókból a hiba oka kétséget kizárólag megállapítható volt. A javítás terjedelme, módja (a szigetelés újbóli elvégzése) ugyancsak a kirendelt szakértő szakvéleménye alapján állapítható meg. Kiemelte azt is, hogy a perben kihallgatott, a szigetelést végző tanúk (idősebb és ifjabb ...) vallomása bizonyítja, hogy a szigetelési munkákat mindvégig az alperes irányította. [18] A másodfokú bíróság részben helytállónak ítélte az alperes fellebbezését a Ptk.
- §
(1)bekezdésére alapított kármegosztás tekintetében. A kiegészített tényállás alapján kifejtette: a felek megállapodása azt célozta, hogy a felperes számára a kivitelezési költségek minél nagyobb mértékű csökkentése váljon lehetővé. A jogerős ítélet értelmében a felelős műszaki vezetőt az együttes rendelet szerint a kivitelező bízza meg, míg a megrendelő műszaki ellenőrt alkalmaz. A perbeli esetben azonban a felperes kivitelezőt az építési munkák elvégzésére nem bízott meg, ugyanakkor az alperest felelős műszaki vezetőként alkalmazta. A felperesnek azonban akkor, amikor a felelős műszaki vezető megbízása mellett szakképesítés nélküli munkaerőt vett igénybe az épület kivitelezésére, számolnia kellett azzal is, hogy még az alperesi irányítás mellett is előfordulhat a konkrét munkát végzők szakmai ismereteinek a hiányára visszavezethetően szakszerűtlen kivitelezés. Kiemelte, hogy az együttes rendelet 9. §-ában rögzített feladatokból sem következik az, hogy a felelős műszaki vezetőnek egy építkezésen előforduló valamennyi szakipari munka esetében olyan mélységű szakismerettel kellene rendelkeznie, ami teljes biztonsággal garantálja a szakképesítéssel nem rendelkezők munkavégzésének szakszerűségét is. Utalt a kirendelt szakértő nyilatkozatára, amely szerint a szigetelési munkák szakszerű elkészítéséhez szigetelési szakembert kell alkalmazni, ehhez képest idősebb és ifjabb ... tanúvallomása szerint szakképesítéssel nem rendelkezett. A Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően e körülményeket mérlegelve a felperes közrehatását a másodfokú bíróság 40 %-ban jelölte meg és ilyen arányban osztotta meg a kárt a peres felek között. További kármegosztás alkalmazására nem látott lehetőséget. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [20] Megsértett jogszabályhelyként hivatkozott a Ptk. 310. §-ra, 339. §
(1)bekezdésére, 475. §
(4)bekezdésére, az Étv. 33. §
(1)bekezdés a) pontjára, 40. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjaira,
(2)bekezdésének
- b)és
- c)pontjaira,
(3)és
(6)bekezdéseire, 43. §
(1)bekezdésének
- h)és
- j)pontjaira, az együttes rendelet 9. §
- i)és
- j)pontjaira, 13-14-15. §-aira, továbbá a Pp. 206. §
(1)bekezdésére. [21] Szerinte a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a felek között megbízási és nem vállalkozási (eredménykötelmet jelentő) jogviszony jött létre, amire figyelemmel a keresetet el kellett volna utasítani. Kifogásolta, hogy a bíróság a felperes közrehatását a megfelelő munkakörülmények biztosításának hiánya terén nem vette figyelembe. Hivatkozott arra, hogy az Étv. és az együttes rendelet alapján a tervek betartásáért és az építési napló vezetéséért a kivitelező a felelős, ő pedig csupán felelős műszaki vezető volt, ugyanakkor az építési tevékenység végzésének ellenőrzéséért és az építési napló meglétéért az építtető felperest terhelte a felelősség. Kifejtette, hogy az építési napló felperesi érdekkörben bekövetkezett hiánya nem róható az ő terhére. [22] Sérelmezte, hogy a bíróság csak a szakvéleményeket vette figyelembe ítélete meghozatalakor, a bizonyítékokat nem összességében értékelte, ezáltal a kártérítési felelőssége fennálltához szükséges tényállási elemek (szerződésszegő, ezáltal jogellenes magatartás és okozati összefüggés) nem bizonyítottak, továbbá a szakvélemények a bizonyosság szintjét el nem érő valószínűsítést tartalmaznak. [23] Utalt arra, hogy a tervezési hibák (nem megfelelő részletességű tervek) és a talajmechanikai vélemény hiánya értékelés nélkül maradtak. [24] Érvelése értelmében a bizonyítási eljárásban nem került tisztázásra, hogy a szigetelést végző személyek kinek az alkalmazásában álltak, a szigetelés hibáiért ő mint megbízott miért felel, továbbá, az sem nyert bizonyítást, hogy a szigetelési munkák végzése során mindvégig jelen volt az építkezésen. [25] Kitért arra is, hogy a felperes közrehatása az építési műszaki ellenőr alkalmazása hiánya miatt is megállapítható. [26] Álláspontja szerint nem bizonyított a kár oka és mértéke sem, a beázás pontos helyét, az esetleges külső behatásokat a szakértők nem tárták fel, a javítási költség mint kártérítési összeg meghatározása egy időközben visszavont ajánlaton alapul. [27] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [29] A felülvizsgálati eljárás szigorú szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat, amelyben kizárólag a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által hivatkozott, konkrétan megjelölt jogszabálysértések vizsgálhatók. A Pp. 270. §
(2)bekezdésének és 275. §
(3)és
(4)bekezdéseinek együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja anyagi jogi jogszabálysértés vagy eljárási szabálysértés lehet, utóbbi azonban csak akkor, ha az az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bír. [30] Az alperes felülvizsgálati kérelmében részben anyagi jogi, részben eljárásjogi jogszabálysértésekre hivatkozott. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet az alperes által hivatkozott okokból nem jogszabálysértő. [31] Az alperes alaptalanul állította, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta a felek közötti jogviszony mibenlétét. Az elsőfokú bíróság ítélete
- oldalán („I. pont A felek között létrejött szerződés" cím alatt) a felek közötti kötelmi jogviszonyt megbízási szerződésnek minősítette, megállapítva, hogy ennek alapján „az alperes mint megbízott a felperesi ingatlan vonatkozásában felelős műszaki vezetői feladatok ellátására volt köteles". Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésben az alperes ezt a megállapítást maga sem vitatta, így a szerződés minősítése a fellebbezési eljárás tárgyát nem képezte. A másodfokú bíróság ezért csupán rögzítette az elsőfokú ítélet ezzel összefüggő megállapítását (másodfokú ítélet
- oldal felülről
- bekezdés), ám ezzel kapcsolatos fellebbezés hiányában ez a megállapítás értelemszerűen nem képezte - nem képezhette - a másodfokú eljárás tárgyát, így arra a másodfokú bíróságnak nem kellett kitérnie. Miután a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet (Pp.
- §
(2)bekezdés), így a minősítés kérdése a felülvizsgálat során sem volt vizsgálható. Ugyanakkor a Kúria rámutat, hogy az alperes károkozását sem az elsőfokú-, sem a másodfokú bíróság nem eredménykötelem (vállalkozási szerződés), hanem a fenti minősítésnek megfelelően megbízási szerződés megszegése miatt állapította meg. A vállalkozási szerződésre alapított elsődleges keresetet elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést a másodfokú bíróság helybenhagyta. [32] Az alperes részben a hivatkozott anyagi jogi (Étv., együttes rendelet), részben eljárásjogi (Pp.) jogszabálysértések körében kifogásolta egyrészt felelősségének megállapítását annak ellenére, hogy nem volt az építkezés kivitelezője, másrészt az építtető felperes felelősségének nem kellő értékelését (a megfelelő munkakörülmények biztosításának elmaradása, az építési napló hiánya, műszaki ellenőr hiánya terén). A Kúria ezekkel a hivatkozásokkal összefüggésben elsődlegesen arra mutat rá, hogy amint azt a másodfokú bíróság jogerős ítéletében (
- oldal utolsó előtti és utolsó bekezdéseiben) kifejtette - a per során egyértelművé vált: a felek megállapodása azt célozta, hogy a felperes számára a kivitelezési költségek minél nagyobb mértékű csökkentése váljon lehetővé. A felperes a jogszabályi előírások megkerülésével kívánt építkezni, azaz nem az építési típusú vállalkozási szerződés (Ptk.
- §) szerinti kivitelezésben állapodott meg az alperessel, aki ezzel tisztában volt. Ezt tükrözi az alperes elsőfokú ítélet elleni fellebbezésének indokolása (3.Pf.20.033/2013/
- szám), miszerint: „A rendszerváltás után a szakképzettség nélküli ún. »házilagos építkezés« lehetősége megszűnt, így az alperes és a felperes szerződése ennek kijátszására irányult." A nem vitás tényállás szerint a felperes mint építtető az alperest műszaki vezetői feladatok ellátásával bízta meg azzal, hogy az anyagokat a felperes biztosítja, a munkaerőt pedig közös kiválasztás alapján szintén ő fizeti. [33] Az alperes - a felülvizsgálati tárgyaláson is elismerten kifizetett - díjazás ellenében a felperes megbízottjaként járt el. Feladata és felelőssége a műszakilag szakszerű kivitelezés irányítása, felügyelete volt. A kereset folytán kártérítési felelősségét vizsgálva a Ptk.
- §
(1)bekezdésének utaló szabályára figyelemmel a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségi szabályt, a Ptk. 339. §
(1)bekezdését kellett alkalmazni. [34] Ennek során az alperes szerződésszegő magatartását, a kár létét és a kettő közötti okozati összefüggést a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján a felperesnek kellett bizonyítania. A felperes ennek részben tanú-, részben szakértői bizonyítással tett eleget. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként jogszabálysértés nélkül állapította meg a két aggálytalan szakvélemény alapján, hogy a felperesi ingatlanban a szigetelés hibás, annak kijavítása indokolt, amely a felperes károsodását jelenti. A szakvélemények alapján jogszabálysértés nélkül jutott a bíróság arra a következtetésre is, hogy a hiba a kivitelezés során keletkezett. A kivitelezést a megbízási szerződés alapján az alperes irányította és felügyelte, az ezzel összefüggésben általa felhozott az az érvelés, miszerint a szigetelési munkák a más munkavégzési helyre történt távozásakor még folytak nem nyert bizonyítást. Az eljárás során kihallgatott, a szigetelési munkákat mindvégig végző idősebb és ifjabb ... tanúvallomását a bíróság helyesen értékelve állapította meg, hogy a szigetelésnek az a része, ami a beázást okozta, az alperes távozása előtt, az ő irányításával készült el. Ebből okszerűen vonta le következtetését az alperes felelős műszaki vezetői feladatköre - és ezáltal a megbízási szerződés megszegésére vonatkozóan, ami az alperes oldalán a kártérítési felelősséghez szükséges jogellenes magatartás létét igazolta. [35] Megalapozottan állapította meg a bíróság az okozati összefüggést az alperes szerződésszegő magatartása és a felperest ért kár között is. Ezzel összefüggésben az alperes ágazati jogszabálysértésekre utalással hivatkozott a felperes felelősségére (építési napló vezetése és annak perbeli hiánya, műszaki ellenőr hiánya), továbbá a terv hibájára. [36] A felperes mint megrendelő felelősségével összefüggésben a másodfokú bíróság a Ptk. 340. §
(1)bekezdése körében helyesen értékelte a felek megállapodásának tartalmát és azt, hogy abból következően a felperesnek is számolnia kellett az alperesi irányítás mellett is a konkrét munkát végzők szakmai ismeretei hiányára visszavezethető szakszerűtlen kivitelezésre. E ponton a másodfokú bíróság mindenben helytállóan értékelte - és telepítette részben a felperesre - a felek közötti szerződésben megjelenő kockázatot. Ennek keretébe tartozik az is, hogy a felperes külön műszaki ellenőrt nem alkalmazott. [37] Az építési napló vezetésével összefüggésben az ügy érdemét befolyásoló anyagi jogszabálysértés nem volt megállapítható. A napló korabeli vezetése igazolt, utólagos hiánya az alperes kártérítési felelőssége fennálltát önmagában nem befolyásolta. [38] Minderre tekintettel az alperes által hivatkozott anyagi jogszabálysértések nem voltak megállapíthatók, illetve a felek közötti sajátos szerződési konstrukcióra figyelemmel nem bírtak jelentőséggel. [39] Az alperes eljárásjogi jogszabálysértésként hivatkozott a bizonyítékok nem összességükben történt értékelésére, ezáltal a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértésére. Ennek körében utalt a szakvélemény - szerinte - bizonyosság szintjét el nem érő, valószínűsítő bizonyító erejére, a nem megfelelő részletességű tervek miatti tervezési hibára, és a talajmechanikai szakvélemény hiányára, ezáltal az esetleges külső behatások feltárásának elmaradására, valamint a felelős műszaki vezetői nyilatkozat jelentőségére. [40] Utóbbival összefüggésben az alperes helytállóan utalt arra, hogy e nyilatkozat önmagában nem minősül garanciavállalásnak, ennek azonban a jogvita lényegét érintően jelentősége nem volt. [41] A további alperesi hivatkozásokkal kapcsolatban a Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati eljárás keretében általában nem vizsgálható a bíróság mérlegelési körébe tartozó tényállás, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Kúria csak azt vizsgálja, hogy az eljárt bíróság a mérlegelés körébe vont adatok és bizonyítékok megállapítása és azok egybevetése során nem jutott-e nyilvánvalóan helytelen és okszerűtlen következtetésre (BH1996.506.). Az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (BH2013.119.II.). [42] A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a bíróság mind az előzetes bizonyítási eljárás során beszerzett, ... szakértő, mind a perben kirendelt ... szakértő által készített szakvéleményeket, valamint az utóbbi szakértő tárgyalási nyilatkozatát részletesen és helytállóan értékelte, és megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a vizesedés oka a szigetelés szakszerűtlen kivitelezése (első fokú ítélet 8-
- oldalak „II. pont a kár felmerülte, a kár oka" cím alatt, valamint másodfokú ítélet 6-
- oldalak). A bíróság vizsgálta az alperes által hivatkozott egyéb tényezők (a járda szakszerűtlen kivitelezése, a garázskapunál bejutó víz, a gépészeti csövek átvezetése, a fal mellől befolyó víz, a garázs előtti rész szakszerűtlen kialakítása, és a „nem kellően cizelláltan megjelölt" draincső elhelyezése megjelölésével kapcsolatos tervezési hibák) fennálltát is, azonban ezekre is figyelemmel okszerűen, logikailag helytállóan, ellentmondás mentes következtetéssel állapította meg, hogy a hibát (a beázást) a szakszerűtlen és tervektől eltérő szigetelés okozta. [43] Az alperesnek a talajmechanikai szakvélemény hiányára való hivatkozása iratellenes. Az iratok között 63.P.24.046/2008/27/F/
- sorszámon fekszik el az ... (... geotechnikus és ... talajmechanikus tervező) által készített talajmechanikai szakvélemény. ... kirendelt szakértő - nyilatkozata szerint - annak tartalmát szakvéleménye elkészítésekor figyelembe is vette (
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal utolsó előtti bekezdés). [44] Egyebekben a Kúria rámutat, hogy ha az alperes - mint szakmai ismeretekkel rendelkező felelős műszaki vezető - akár az építési engedélyes terv, akár a talajmechanikai szakvélemény bármely hibáját/hiányosságát észlelte, az együttműködési (Ptk.
- §
(4)bekezdés) és tájékoztatási (Ptk. 277. §
(5)bekezdés) kötelezettsége folytán jelzéssel kellett volna élnie a felperes felé. Ennek elmulasztása az ő terhére értékelendő és nem mentesíti felelősség alól. [45] A kifejtettek értelmében az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértés sem volt megállapítható, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [46] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperest a felperes részére a jogi képviseletével összefüggésben felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amelynek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdései alapján állapította meg. [47] Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a Kúria a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére és 15. §
(1)bekezdésére figyelemmel kötelezte az alperest. [48] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alperes kérelmére a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson bírálta el. [49] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró