Bfv.1204/2016/7 – Kúria

(2)bekezdése szerint a terhelt terhére bejelentettnek tekintendő a fellebbezés, ha az a bűnösség megállapítását, a cselekmény súlyosabb minősítését, a büntetés súlyosítása célozza. A súlyosítási tilalom szempontjából súlyosításra irányuló fellebbezésen nem bármilyen, hanem csakis a megjelölt kérdésekben hátrányosabb rendelkezés meghozatalára irányuló fellebbezést kell érteni. Ebből egyértelműen következik, hogy a Be.

1. §-a nem érinti a büntetés-végrehajtás körébe tartozó rendelkezések megváltoztatását, így a szigorúbb végrehajtási fokozat megállapítását sem. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.1204/2016/
2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró Szalai Csabáné Dr. Horváth Katalin bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt(ek): tanácsülés
3. február
4. hamis tanúzás bűntette ... terhelt Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság,
5. szeptember 16., tárgyalás, 14.B.20.445/2014/
6. számú ítélet Másodfok: ővárosi Törvényszék
7. június 22., nyilvános ülés, 27.Bf.12.516/2015/
8. számú ítélete Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... terhelt Az indítvány iránya: ... terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hamis tanúzás bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.B.20.445/2014/
9. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Törvényszék 27.Bf.12.516/2015/
10. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A hamis tanúzás bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
11. szeptember [2] [3] [4] [5] [6] [7] 16-án meghozott és kihirdetett 14.B.20.445/2014/
12. számú ítéletében ... terheltet bűnösnek mondta ki hamis tanúzás bűntettében [
13. évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk.
14. §

(2)bekezdés c) pont,

(4)bekezdés I. fordulat]. Ezért őt mint többszörös visszaesőt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette; az ítélet ellen a terhelt a fellebbezés irányának megjelölése nélkül, míg védője felmentés érdekében fellebbezett. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. június 22-én tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 27.Bf.12.516/2015/
2. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta akként, hogy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést fegyház fokozatban rendelte végrehajtani. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint ... terhelt a ... Ügyészséghez
3. december 13-án eljuttatott beadványában feljelentést tett tanú 1 közös képviselő ellen sikkasztás bűntettének gyanúja miatt, mert a terhelt állítása szerint
4. január elején 350.000 forintot adott át tanú 1nek a cím 1 alatti társasház közös képviselőjének abból a célból, hogy korábban felhalmozódott közös költség elmaradását kiegyenlítse. tanú 1 közös képviselő a terhelt állítása szerint az átvett 350.000 forintot nem a közös költség kiegyenlítésére fordította. Nem könyvelte le az elmaradásba, hanem azzal ismeretlen módon rendelkezett. ... terhelt feljelentése folytán a ... Ügyészség
5. január 16-án nyomozást rendelt el, amelynek lefolytatásával a ... Rendőrkapitányságot bízta meg. A ... Rendőrkapitányság 01080590/2012.bü. számon sikkasztás bűntette miatt folytatott nyomozást. ... terhelt a ... Ügyészséghez
6. október 10-én postai úton eljuttatott beadványához bizonyítékként mellékelte tanú 2 (született: ...)
7. október 1-jén kelt, kézzel írt nyilatkozatát, amelyet tanú 2 a terhelt felkérésére írt meg. A ... terhelt által bizonyítékként felhasznált írásbeli nyilatkozat valótlan tartalma szerint
8. január elején - pontosan meg nem határozott napon - 17 óra körüli időben tanú 2 tanúja volt annak, hogy ... terhelt a ... téren, a korábban felhalmozott közös költség elmaradás kiegyenlítése érdekében egy pénzzel teli borítékot adott át tanú 1 közös képviselőnek, amely összeget korábban a terhelttel együtt vettek fel egy OTP bankfiókban. A valóságban azonban tanú 2 nem volt szemtanúja a nyilatkozatban állított eseménynek, így a nyilatkozatban foglaltak nem fedik a valóságot. Mivel tanú 2 írásos nyilatkozata a tanú 1 feljelentett személy elleni 01080-590/2012.bü. számú büntetőügyben bizonyítékul szolgált, így ... terhelt a fenti cselekményével büntetőügyben hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltatott. [8] Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolása körében rögzítette, hogy vád tárgyává nem az lett téve, hogy a terhelt valótlanul állította-e tanú 1ról, hogy sikkasztott, hanem az, hogy ennek bizonyítására valótlan tartalmú nyilatkozatot csatolt-e be. A vád kereteit ekként tanú 2
9. október
10. napjára keltezett levele határozta meg, és határolta be. [9] Az elsőfokú bíróság ehhez kapcsolódóan rögzítette ítéletének indokolásában, hogy a ... Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Gazdaságvédelmi Alosztálya a
11. január 31-én kelt 01080590/2012.bü. számú határozatában a sikkasztás bűntette miatt ismeretlen tettessel szemben folytatott nyomozást megszüntette. E határozat megfogalmazása szerint „az eljárás során nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy a szóban forgó összeg átadására sor került-e, ennélfogva nem lehetett megállapítani, hogy tanú 1 azt eltulajdonította, vagy azzal a sajátjaként rendelkezett volna.” (nyomozati iratok 181-
12. lapszáma). [10] Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy ... terhelt az általa tett feljelentéssel tanú 1 ellen sikkasztás bűntette miatt elindított büntetőeljárásban tanú 2 nyilatkozatának az illetékes hatósághoz történő eljuttatásával büntetőügyben hamis okiratot szolgáltatott - s ezzel elkövette a hamis tanúzás bűntettét. [11] A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által széleskörű bizonyítás után mérlegeléssel megállapított tényállás megalapozott, hiánytalan és teljes. Az elsőfokú bíróság e tényállásból okszerűen következtetett a terhelt bűnösségére, cselekményét törvényesen minősítette. II. [12] A jogerős ítélet ellen ... terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a jogalap megjelölése nélkül, amely azonban tartalmát tekintve a Be.
13. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. d)pontján alapul. [13] A terhelt az indítványában egyrészt azt kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom megsértésével került sor. Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész elfogadta, ellene fellebbezést nem jelentett be. A Fővárosi Főügyészség átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A másodfokú bíróság ennek ellenére súlyosította az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönről fegyházra. [14] A terhelt sérelmezte másrészt azt, hogy törvénysértő módon került sor az elítélésére. Az eljárás során előterjesztett, és mindvégig fenntartott érdemi védekezését megismételve indítványában továbbra is azt állította, hogy a terhére megállapított bűncselekményt nem követte el. Ennek alátámasztására hivatkozott arra, hogy több tanú is az ő vallomását erősítette kihallgatása során. Többek között az a tanú 2, aki az elsőfokú eljárás során korábbi vallomását visszavonva úgy nyilatkozott, hogy korábban hamisan tanúskodott és hamis dolgokat állított. [15] A terhelt mindezek alapján a felülvizsgálati indítványában foglaltak megvizsgálását kérte. [16] A Legfőbb Ügyészség a BF.1216/2016. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállást a támadó részében törvényben kizártnak, a súlyosítási tilalom megsértésére hivatkozása tekintetében pedig alaptalannak találta. Az eljárási szabálysértés támadása körében álláspontját azzal indokolta, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának a terhelt terhére történő megváltoztatása nem esik súlyosítási tilalom alá. Ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott első- és másodfokú határozat hatályában fenntartását indítványozta. [17] ... terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartotta. Továbbra is hangsúlyozva ártatlanságát, a nyomozás során elkövetett alakiformai hibára is hivatkozott a védő kirendelése, idézése körében. Másrészt úgy nyilatkozott, hogy jogerős elítélésének oka kizárólag a többszörösen büntetett előélete. III. [18] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §

(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [19] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány tartalma szerinti - a Be. 416. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. d)pontjában meghatározott - okból, másrészt - a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §

(4)-

(5)bekezdés] bírálta felül. [20] Ennek során a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. 1. [21] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre kizárólag a Be. 416. §

(1)bekezdésében tételesen felsorolt okokra hivatkozással kerülhet sor. Emellett a Kúria vizsgálata a Be. 423. §

(4)bekezdésére tekintettel csak az indítványban megjelölt felülvizsgálati okra, valamint - a hivatkozott rendelkezés

(5)bekezdése alapján hivatalból folytatandó vizsgálat keretében - a 416. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pontja szerinti eljárási szabálysértésekre terjedhet ki. [22] A felülvizsgálat szabályrendszere értelmében a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §

(1)bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Annak vizsgálatánál tehát, hogy a bűnösség megállapítása, vagy a cselekmény jogi minősítése törvényes-e, csak a jogerős határozatban megállapított irányadó tényállás vehető figyelembe. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak helye nincs [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés]. [23] A Kúria erre figyelemmel megállapította, hogy ... terhelt felülvizsgálati indítványának a tényállás megalapozatlanságával kapcsolatos megállapításai és észrevételei a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható kérdések körén kívül esnek. A felülvizsgálati eljárás szigorú szabályrendszerében az irányadó tényállás támadhatatlanságát előíró szabályt sérti a bizonyítékok értékelésének vitatása, mérlegelésük támadása, ugyanakkor a tényállástól eltérő, abban nem rögzített körülményre hivatkozás. Ebből következően a Kúria nem vizsgálhatta a terheltnek azt a tényállásban foglaltakkal ellentétes állítását, hogy a terhére megállapított bűncselekményt nem követte el. A tényállás érinthetetlen, beleértve a bizonyítékok értékelését, mérlegelését.

1. [24] A Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványának érdemi megvizsgálása során abból indult ki, hogy a törvény szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és csak akkor, ha a bíróság határozatának meghozatalára az eljárási törvényben tételesen meghatározott eljárási szabálysértéssel kerül sor. Ebből következően a nyomozás során megvalósult eljárási szabálysértések vizsgálata felülvizsgálat tárgyát nem képezi, erre a folyamatban lévő (rendes) eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések biztosítottak lehetőséget. [25] A terhelt a Be.
2. §

(1)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okra hivatkozott, amikor azt állította, hogy a másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével változtatta meg börtönről fegyházra a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát. [26] A Kúria e körben a terhelt felülvizsgálati indítványát - egyetértve a Legfőbb Ügyészség érvelésével - alaptalannak találta. [27] Az eljárás iratai alapján az volt megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, ellene fellebbezést nem jelentett be. A másodfokú eljárás a terhelt és a védő fellebbezése alapján indult a Fővárosi Törvényszék előtt. Miután ekként a súlyosítási tilalmat feloldó fellebbezés bejelentésére az ügyész által nem került sor, beállt a súlyosítási tilalom. [28] A Be. 354. §

(1)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. Ilyen, a súlyosítási tilalmat feloldó fellebbezés bejelentésére ... terhelt ügyében az ügyész által tehát nem került sor. [29] A Be. 354. §

(4)bekezdése taxatíve meghatározza, hogy a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában milyen büntetést nem szabhat ki. E felsorolásban a súlyosabb szabadságvesztés végrehajtási fokozat megállapítása nem szerepel. Erre figyelemmel következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a súlyosabb szabadságvesztés végrehajtási fokozat megállapításának nem akadálya, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést. [30] Miután a többszörös visszaeső ... terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatát az elsőfokú bíróság nem a Btk. rendelkezéseinek megfelelően állapította meg, nem volt eljárásjogi akadálya annak, hogy a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztassa, és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a törvény kötelező rendelkezéséhez igazítsa. [31] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt egyéb olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be.

1. §-a alapján - hatályában fenntartotta. [32] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. ,

1. február
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró, Szalai Csabáné Dr. Horváth Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő