A határozat elvi tartalma: A Rezsitörvény végrehajtása szempontjából bázisdíjként a jogszerűen megállapított díj szolgálhat. Ennek alkalmazása a szolgáltató objektív kötelessége. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.836/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: ... Zrt. (fél címe 1) A felperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: Dr. Reich Nóra jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- május 18-án kelt 4.K.27.012/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.012/2016/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000.- (hetvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete, illetve Bikács Község Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzat víziközmű vagyona üzemeltetésére a felperest jelölte ki. Felperes az önkormányzatokkal
- május 29-én bérleti, üzemeltetési szerződést kötött. A megállapodás tárgya a közcélú ivóvíz ellátó és szennyvíz elvezető rendszer üzemeltetése volt. A két szerződés VIII.
- pontja rögzítette, hogy a bérbeadó (az önkormányzat) szolgáltatási területén jelenleg érvényes és hatályos szolgáltatási díjakat a szerződés
- számú melléklete tartalmazza. A felperes a bázisdíjakat a korábbi szolgáltatótól kapta meg. Felperes
- május 31-én nyújtott be kérelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) víziközmű-szolgáltatói működési engedély megadása iránt. A Hivatal 416/
- számon az engedélyt kiadta, azonban a korábbi szolgáltató Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft.-nél díjfelügyeleti eljárást folytatott le, melynek eredményeképpen 698/
- számon hozott határozatával megállapította, hogy Szekszárd városban
- május 1-től
- május 30-ig, Bikács község területén pedig
- január 1-től május 30-ig jogsértő volt az alkalmazott díjtétel. Ezt követően indult felperessel szemben eljárás, amely során az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával kötelezte a felperest a két településre vonatkozóan a számlázási és az elszámolási rendszer helyesbítésére azzal, hogy annak
- július
- napjáig köteles eleget tenni. A döntés alapjául a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló
- évi LIV. törvény (a továbbiakban: Rezsitörvény)
- §
(1)bekezdését, a víziközmű-szolgáltatásról szóló
- évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.)
- §
- és
- pontját, illetve
- §
(4)bekezdését, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 45/A. §
(2)bekezdését, 47. §
(1)bekezdés c) pontját, valamint
(2)és
(5)bekezdését jelölte meg. Rögzítette, hogy a kötelezésre azért került sor, mert a felperes a településeken korábban szolgáltatást végző szervezet
- január 31-én alkalmazott díjtételeinek figyelembe vételével állapította meg a két település esetén a lakossági és intézményi víziközműszolgáltatás díjait, ám a bázisadat - figyelemmel a Hivatal említett határozatára - jogszerűtlen volt. Felperes fellebbezése nyomán eljárt alperesi jogelőd (továbbiakban: alperes)
- november 9-én kelt HAJ-1122-5/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot az indokolás részbeni - az érdemi döntést nem érintő - megváltoztatásával helybenhagyta. Alperes szerint a felperes a fellebbezésében olyan új tényt, körülményt nem nevezett meg, amely a fogyasztóvédelmi bírság összegének megváltoztatását indokolná. Az indokolás szerint a felperest terhelő kötelezettség alól nem adhatott felmentést az, hogy a bázisadatokat a korábbi szolgáltatótól kapta, ám az alperes ezt enyhítő körülményként vette figyelembe. Idézte a határozat az Fgytv. irányadó rendelkezéseit azzal, hogy a megállapított bírságösszeg eltúlzottnak nem tekinthető. A kereseti kérelem [5] Felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a Hivatal a működési engedély kiadó határozatával a bérleti, üzemeltetési szerződéseket és azok részét képező szolgáltatási díjakat is jóváhagyta, továbbá utalt arra, hogy a felperesnek nem volt törvényi kötelezettsége, hogy ellenőrizze a díjakat megállapító önkormányzati, szolgáltatói döntéseket és azok jogszerűségét, valamint nem tehet arról, hogy a korábbi szolgáltatók a díj emelésre vonatkozó jogszabályt tévesen értelmezték. Az elsőfokú ítélet [6] [7] [8] [9] A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a keresetnek helyt adott és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Utalt a Vksztv.
- §
- pontjára,
- §
(4)bekezdésére,
- §
- pontjára, valamint a Rezsitörvény
- §
(1)bekezdésére. Ez utóbbi szerint a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg a
- július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a
- január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át. Az alperes, illetve az elsőfokú hatóság ezen törvényhely megsértését értékelte a felperes terhére. A bíróság álláspontja ugyanakkor ehhez képest az, hogy a felperest, mint szolgáltatót nem objektív, hanem vétkességi felelősség terhelte a rezsicsökkentés kapcsán. A felperes a kérdéses időszakban nem volt folyamatos szolgáltató, csupán időközben kapcsolódott be a rendszerbe, továbbá a bázisadatokat a korábbi szolgáltatótól kapta és a tarifákat ezen adatok alapján határozta meg. Sem az elsőfokú hatóság, sem az alperes nem vizsgálta a felperes felróhatóságát, illetve annak hiányát, azaz, hogy a felperes kellő körültekintés mellett felismerhette-e, hogy téves a jogszabályi rendelkezésnek nem megfelelő bázisadatokat kapott. A bíróság szerint különösen az alperes mulasztott, figyelemmel a felperes fellebbezésében foglaltakra, miszerint a korábbi szolgáltatók által megállapított díjak helyességét nem vonhatta kétségbe. Az alperes nem a felperesi felelősség körében, hanem a fogyasztóvédelmi bírság vonatkozásában értékelte ezt a körülményt, ami azért tévedés, mert az elsőfokú hatóság fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére nem is kötelezte a felperest. Azt a felperesi érvelést ugyanakkor nem osztotta a bíróság, hogy a Hivatal az engedélyező határozatával a szolgáltatási díjakat is jóváhagyta. El kell különíteni az engedélyezési és a díjfelügyeleti eljárást, az engedélyezési eljárásban hozott határozat nem jelent jóváhagyást a szerződésben rögzített díjtételekre. A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóságnak arról kell döntenie, hogy a felperest terhelte-e felróhatóság, azaz kellő körültekintés mellett észlelnie kellett volna-e, hogy téves adatokat kapott a korábbi szolgáltatótól. Amennyiben a felperes felelőssége nem állapítható meg, úgy szankciót sem lehet vele szemben alkalmazni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Mindenekelőtt kérte a jogszabálysértő ítélet egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, vagy másodsorban az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. Az alperes egyebek közt kifejtette, hogy a Rezsitörvény
- §
(1)bekezdésében foglaltak kógens jogszabályi rendelkezések. A rezsicsökkentésnek a felperesi magatartás esetleges felróhatóságára vagy annak hiányára tekintet nélkül érvényesülnie kell. A támadott határozatok a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően kötelezték felperest a nem megfelelő bázisadatok alapján kiállított számlák helyesbítésére. Utalt arra, hogy a jogszerű díjalkalmazás érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabására nem került sor, kizárólag kötelezésről rendelkezett az elsőfokú hatóság, ami viszont szükségszerű volt annak érdekében, hogy valamennyi lakossági fogyasztónál, illetve intézménynél érvényesüljön a bázisidőpontban jogszerűen alkalmazott díjhoz viszonyított rezsicsökkentés. [11] A fellebbezési eljárásban az alperes, mint másodfokú hatóság teljes körűen felülvizsgálta az elsőfokú határozatot, amely helyesen tartalmazta a tényállást, a vizsgált jogsértéseket és megfelelően számot adott a figyelembe vett körülményekről. Az pedig, hogy felperest nem terhelte jogszabályi kötelezettség a kapott bázisadatok felülvizsgálatára, értékelésre került a mérlegelés körében. A felperessel szemben fogyasztóvédelmi bírságot a hatóságok nem szabtak ki. [12] Felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. [14] A Pp. 274. §
(1)bekezdés alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. A tárgyalás tartását a felek egyike sem kérte. A Pp. 272. §
(2)bekezdése a felülvizsgálati kérelem kiegészítését, a 275. §
(1)bekezdése pedig a bizonyítást zárja ki. Tárgyalás tartásának szükségessége nem merül fel, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el és a Pp. 272. §
(1)bekezdésnek megfelelően a rendelkezésre álló iratok alapján döntött. [15] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelésnek nincs helye. A felülvizsgálat tárgya az elsőfokú jogerős ítélet. [16] A Kúria rögzíti: perbeli ügyben tény, hogy a két érintett önkormányzat területén a víziközmű-szolgáltatás díjának számítása hosszabb időn keresztül helytelenül történt, amely érintette a Rezsitörvény végrehajtása szempontjából releváns bázisidőpontot, a
- január 1-jét is. Az alperes ugyanakkor a téves díjszámítás következményét, annak reparálását kizárólag a Rezsitörvény végrehajtása szempontjából hárította a felperesre, azaz csak erre nézve kötelezte felperest az elszámolás helyesbítésére azon időszakra, amikor már a felperes volt a szolgáltató. Felperes a bázisidőpontban fennálló díjjal kapcsolatos megállapítást nem kifogásolta, a Hivatal határozatára figyelemmel
- január 1-től maga megkezdte a helyesbítést és a fogyasztók kompenzálását, csak azt vitatta, hogy ehhez képest visszamenőleg is neki kellene felelőssége hiányában - a fogyasztói jóváírást elvégezni. [17] A Kúria szerint, hogy ezt a felperesi érvelést az elsőfokú bíróság helytelenül fogadta el, ekként nem megalapozott az elsőfokú ítéletnek a Rezsitörvény végrehajtásával kapcsolatban tett, a vétkességi felelősség fennállására vonatkozó megállapítása. A Rezsitörvény
- §
(1)bekezdése értelmében: „A víziközműszolgáltatásról szóló
- évi CCIX. Törvény (a továbbiakban: Vksztv.)
- §
- pontjában meghatározott lakossági felhasználók részére a Vksztv.
- §
- pontjában meghatározott víziközműszolgáltatás tekintetében a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat)
- július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a
- január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján ugyanazon feltételekkel számított összeg 90 %-át”. E jogszabályhely kategorikusan rögzíti, hogy a Rezsitörvény végrehajtása szempontjából csak a jogszerűen alkalmazott díjtétel lehet a bázisdíj. Jelen esetben tény, hogy a felperes számlázása nem volt ennek megfelelő. A Rezsitörvény végrehajtásával kapcsolatos időszakban már a felperes szolgáltatóként működött a két érintett önkormányzat területén, a helytelen számításból eredő díjat ő szedte be. Felelőssége a Rezsitörvény végrehajtásáért objektíve fennállt. A fogyasztók szempontjából irreleváns, hogy ki miatt volt a jogszerűtlen számlázás. [18] Osztotta a Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmében foglalt azon okfejtését, mely szerint a felróhatóság, mint jogi kategória jelen esetben azért nem vizsgálható, mert a felperes egy kógens jogszabályi rendelkezést sértett meg. A jogsértés abban állt, hogy nem a jogszabályi előírásnak megfelelően érvényesült a fenti településeken a rezsicsökkentés, amelynek következtében a fogyasztók a jogszabályban meghatározott díjaknál magasabb díjakat fizettek, így sérült a fogyasztók vagyoni érdeke. A fogyasztóknak okozott vagyoni hátrányt reparálni szükséges, ezért a hatóság jogszerűen kötelezte a számlázási tevékenységet ellátó felperest, mint szolgáltatót a jogsértéssel érintett számlák helyesbítésére. Ennek hiányában a fogyasztóknak okozott sérelem nem nyerne orvoslást. [19] Ugyanakkor a Kúria észlelte, hogy a másodfokú határozatba - a bírság megállapításával kapcsolatos, téves - oda nem illő indokolási elemek is kerültek, miután egyértelmű, hogy sem az első, sem a másodfokú hatóság a felperessel szemben bírságot nem szabott ki, sőt az alperesi határozat ennek még indokát is adta. [20] Fentiekre tekintettel a Kúria a Pp.
- §
(4)bekezdése értelmében az elsőfokú jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A döntés elvi tartalma [21] A Rezsitörvény végrehajtása szempontjából bázisdíjként kizárólag a jogszerűen megállapított díj vehető figyelembe, és ennek alkalmazása a szolgáltató objektív kötelessége. Záró rész [22] A Kúria a felperest az alperesnek megítélt elsőfokúés felülvizsgálati perköltség megfizetésére a Pp. 270. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapulvételével kötelezte. [23] A feljegyzett kereseti- és felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §
(1)bekezdése, 50. §
(1)bekezdése, és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a felperes köteles megfizetni. [24] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Láng