A határozat elvi tartalma: A megismételt eljárás során a másodfokú határozat meghozatalából nem kizárt az a bíró, aki a korábbi elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező másodfokú végzés meghozatalában vett részt. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.244/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- január
- Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmény Terheltek: Sz. Zs. I. rendű J. J. II. rendű Első fok: Salgótarjáni Városi Bíróság, 1.B.148/2010/68., ítélet, tárgyalás,
- május
- Másodfok: Balassagyarmati Törvényszék, 3.Bf.213/2012/24., ítélet, tárgyalás,
- február
- Az indítványok előterjesztői: I. és II. rendű terhelt Az indítványok iránya: az I. és a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a terheltek felülvizsgálati indítványát elbírálva a Salgótarjáni Városi Bíróság 1.B.148/2010/
- számú, és a Balassagyarmati Törvényszék 3.Bf.213/2012/
- számú ítéletét J. J. II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Sz. Zs. I. rendű terhelt tekintetében a felülvizsgálati indítványt elutasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítványok előterjesztői, valamint azonos tartalommal más jogosultak újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthatnak be. Indokolás I. [1] [2] [3] [4] [5] A Salgótarjáni Városi Bíróság az 1.B.148/2010/
- számú - megismételt eljárásban meghozott ítéletével az I. rendű és a II. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében [
- évi IV. törvény - a továbbiakban: korábbi Btk. -
- §
(1)bekezdés, valamint
(3)bekezdés
- a)pontja és
- c)pont II. fordulata]. Ezért mindkét terheltet 3-3 év börtönbüntetésre és 4-4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Mindkét terhelt tekintetében kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Balassagyarmati Törvényszék a 3.Bf.213/2012/24. számú ítéletével a terheltek cselekményét bűnsegédként elkövetett rablás bűntettének [2012. évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. - 365. §
(1)bekezdés a) pont, valamint
(3)bekezdés
- a)és
- c)pont], valamint 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének [Btk. 194. §
(1)bekezdés] minősítette; a halmazati büntetésként kiszabott szabadságvesztések végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg és akként rendelkezett, hogy azokból a terheltek legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsáthatók feltételes szabadságra. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet mindkét terhelt tekintetében helybenhagyta. Az iratokból kitűnően, a fenti határozatokat megelőzően az ügyben elsőként a Pásztói Városi Bíróság
- augusztus
- napján B.48/2008/
- számon hozott elsőfokú ítéletet. Az e határozat ellen bejelentett fellebbezések alapján eljáró Nógrád Megyei Bíróság a
- március 8-án kelt 3.Bf.178/2009/
- számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, melynek lefolytatására a Salgótarjáni Városi Bíróságot jelölte ki. Az eljárás során a Nógrád Megyei Bíróság 3.Bf.178/2009/
- számú, valamint a Balassagyarmati Törvényszék 3.Bf.213/2012/
- számú határozatait meghozó tanácsának elnöke egyaránt dr. Kovács István, egyik tagja pedig dr. Varga Zsolt volt. Az ügyben hozott jogerős ügydöntő határozat ellen korábban három felülvizsgálati indítvány került előterjesztésre. Elsőként a II. rendű terhelt házastársa nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amit a Kúria a
- október 2-án kelt Bfv.II.1.352/2014/
- számú végzésével elutasított. Ezután az I. rendű és a II. rendű terheltek védője nyújtott be - mindkét terhelt tekintetében - felülvizsgálati indítványt, melyet a Kúria a
- június 29-én kelt Bfv.III.989/2015/
- számú végzésével ugyancsak elutasított. Végül az I. rendű terhelt is felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a jogerős ítélet ellen; ezt a Kúria a
- szeptember 24-én meghozott Bfv.III.1.477/2015/
- számú végzésével utasította el. II. [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. és a II. rendű terhelt közös beadványban terjesztett elő újabb - tartalma szerint a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontjára alapított - felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérték. Indokai szerint a jogerős ítélet meghozatalában törvényben kizárt bíró vett részt; a Be. 21. §
(1)bekezdés c) pontja alapján ugyanis a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező, vagy a megalapozatlansága folytán hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett. Jelen esetben pedig az alapeljárás során az elsőfokú ítéletet másodfokon hatályon kívül helyező, és a megismételt eljárásban az elsőfokú ítéletet felülbíráló határozatot hozó másodfokú tanács elnöke ugyanaz a bíró volt. III. A Legfőbb Ügyészség a BF.1228/2016/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt az I. rendű terhelt tekintetében törvényben kizártnak, a II. rendű terhelt esetében alaptalannak tartotta; ezért az I. rendű terhelt tekintetében annak elutasítására, a II. rendű terhelt vonatkozásában pedig a támadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. [9] Indokául - az I. rendű terhelt tekintetében - arra utalt, hogy a törvény minden jogosult számára egy ízben teszi lehetővé felülvizsgálati indítvány előterjesztését. Az I. rendű terhelt e jogával már élt, ezért újabb indítvány előterjesztésére - ahogy arra egyébként a Kúria a Bfv.III.1.477/2015/
- számú végzésében figyelmeztette is - már nem jogosult. [10] A II. rendű terhelt pedig - az ügyész álláspontja szerint - figyelmen kívül hagyta a Be.
- §
(5)bekezdésében foglalt azon rendelkezést, miszerint a hivatkozott törvényhely
(3)bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott ítélet felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett. Ekként pedig dr. Kovács István a megismételt eljárás során a másodfokú határozat meghozatalában való részvételből nem volt kizárva, így az indítványban hivatkozott eljárási szabálysértés az ügyben nem valósult meg. [8] IV. [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány az I. rendű terhelt tekintetében törvényben kizárt, a II. rendű terhelt vonatkozásában pedig nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami kizárólag a törvényben meghatározott alanyi, tárgyi, és bizonyos esetekben - időbeli feltételek megléte esetén, a Be. 416. §
(1)bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálat alanyi feltétele, hogy a felülvizsgálati indítvány kizárólag az arra jogosult által, az őt megillető körben és irányban [Be. 417. §
(1)bekezdés], valamint - a Be. 416. §
(1)bekezdés
- e)és
- g)pontjában írt esetet kivéve - minden jogosult által csak egy alkalommal terjeszthető elő [Be. 418. §
(3)bekezdés, Be. 421. §
(3)bekezdés]. A Be. 417. §
(1)bekezdés II. pont
- b)alpontja a terhelt,
- c)alpontja pedig ettől elkülönülten a védő részére biztosítja önállóan - annak a terhelt általi megtiltását kivéve - a terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány előterjesztésének (egyszeri) jogosultságát; míg a hivatkozott törvényhely
- e)pontja a terhelt házastársa javára kizárólag kényszergyógykezelés elrendelése esetén (jelen ügyben tehát nem) adja meg e lehetőséget. Következésképp a védő által korábban a Be. 417. §
(1)bekezdés II. pont
- c)alpontja alapján mindkét terhelt tekintetében előterjesztett indítvány nem érinti a terhelteknek a hivatkozott törvényhely
- b)pontján alapuló felülvizsgálat-indítványozási jogát; ugyanígy a II. rendű terhelt javára a jelen ügyben felülvizsgálat kezdeményezésére nem jogosult személy által előterjesztett indítvány sem vonta el a II. rendű terhelt utóbb írt, saját jogán alapuló jogosultságát. Az I. rendű terhelt azonban - a korábban írtak szerint - már a saját nevében, a saját javára is terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, ezzel pedig a Be. 417. §
(1)bekezdés II. pont b) alpontja szerinti jogosultságát is kimerítette. Ismételt indítványát tehát a Be. 418. §
(3)bekezdésében írt törvényi tilalom, és a korábbi indítványát elutasító Bfv.III.1.477/2015/
- számú végzésben foglalt, erre való figyelmeztetés ellenében nyújtotta be, ami ekként törvényben kizárt. A II. rendű terhelt viszont - a korábban írtak szerint - még rendelkezik a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére alanyi jogosultsággal, és indítványa tartalma szerint is felülvizsgálati okra hivatkozik. A Be.
- §
(1)bekezdés II. pont b) alpontja alapján ugyanis ún. feltétlen eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt; ami ekként a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálati ok is, és - megvalósulása esetén felülvizsgálatban is kötelezően, mérlegelést nem tűrően a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését vonja maga után. [19] Megjegyzi azonban a Kúria, hogy e jogkövetkezmény - értelemszerűen - csak a kizárt bíró részvételével meghozott, valamint az esetleges jogorvoslati eljárás során azt figyelmen kívül hagyó (azaz a hatályon kívül helyezési kötelezettségét nem teljesítő) ügydöntő határozatra vonatkozik. Mivel jelen esetben a Balassagyarmati Törvényszék 3.Bf.213/2012/
- számú határozatának meghozatalában vett részt - az indítvány szerint - kizárt bíró, az indítvány alapossága esetén is csak a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására kerülhetett volna sor. [20] Az indítvány ugyanakkor nem alapos, mert az abban állított eljárási szabálysértés nem valósult meg. Kétségtelenül a Be.
- §
(3)bekezdés c) pontja szerint a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett. A hivatkozott törvényhely
(5)bekezdése azonban ez alól kifejezett kivételt állapít meg azzal, hogy rögzíti, miszerint az említett okból a megismételt eljárás alapján hozott ítélet felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett. [21] Következésképpen a bíró kizárásának az a szabálya, amely szerint a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett, csak a hatályon kívül helyezés folytán megismétlendő eljárási szakaszra vonatkozik, de az eggyel magasabb szinten történő felülbírálat során már nem érvényesül (BH 2015.57.). Jelen ügyben pedig a Nógrád Megyei Bíróság a 3.Bf.178/2009/9. számú végzésével a korábbi elsőfokú ítéletet helyezte hatályon kívül, így az eljárás elsőfokú szakaszát kellett megismételni; a Be. 21. §
(3)bekezdés c) pontja értelmében ennek során nem járhatott volna - és nem is járt - el hatályon kívül helyező végzés meghozatalában részt vett bíró. [22] A hatályon kívül helyező végzés meghozatalában részt vett bíró a megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletet felülbíráló másodfokú ügydöntő határozat meghozatalában vett részt; ebből azonban a Be. 21. §
(5)bekezdésére tekintettel, a kifejtettek szerint a két érintett bíró egyike sem volt kizárt. Így a Be. 373. §
(1)bekezdés II. pont b) alpontjában foglalt eljárási szabálysértés jelen esetben nem valósult meg. [23] A kifejtettek alapján a Kúria a terheltek felülvizsgálati indítványát az I. rendű terhelt tekintetében a Be. 421. §
(2)bekezdés első fordulata szerint elutasította; a II. rendű terhelt vonatkozásában pedig annak nem adott helyt, és miután egyéb, a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértést nem észlelt, a megtámadott határozatokat e terhelt tekintetében a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. V. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [25] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. [24] Budapest,
- január
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ