Fővárosi Törvényszék 2.Pf.20.624/2015/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Harsányi és Baltay Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Baltay Levente ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Törös Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Zsámboki Anna ügyvéd) által képviselt Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (1149 Budapest, Bosnyák tér 5.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt 25.P.23.545/2014/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a Fejér megyei állami tulajdonú földek haszonbérbe adása céljából
- január
- és
- május
- napja közötti időszakban kiírt és elbírált nyertes pályázatok kiadására vonatkozó kereseti kérelmet a pályázatok 1., 2., 4., 5., 9.,
- számú mellékletei tekintetében elutasítja. A nyertes pályázatok -
- számú mellékleteinek kiadását azzal rendeli el, hogy a bíróság feljogosítja az alperest, hogy felismerhetetlenné tegye e mellékletekben a természetes személy pályázók anyja nevét, születési helyét, adószámát, adóazonosító jelét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát, e-mail címét, KSH-számát, számlavezető pénzintézetének nevét és címét és számlaszámát, valamint gazdasági társaság pályázók esetén minden olyan adatot, amely a cégjegyzékben nem szerepel; - a
- számú mellékleteinek kiadását azzal rendeli el, hogy a bíróság feljogosítja az alperest, hogy felismerhetetlenné tegye e mellékletekben a természetes személy pályázók anyja nevét, születési helyét, adószámát, adóazonosító jelét, levelezési címét, telefonszámát, fax számát, e-mail címét, KSH-számát, számlavezető pénzintézetének nevét és címét és számlaszámát; valamint gazdasági társaság pályázók esetén minden olyan adatot, amely a cégjegyzékben nem szerepel, valamint az ezen melléklethez csatolt jegyzői igazolásból a pályázó nevén, lakcímén és az önkormányzat felé fennálló adótartozásra vonatkozó adatokon felül a további adatokat; - a
- számú mellékleteinek kiadását azzal rendeli el, hogy a bíróság feljogosítja az alperest, hogy felismerhetetlenné tegye az e mellékletekhez csatolt személyazonosító okmányokról készült másolatokat, illetve a pályázókra vonatkozóan a nevükön és lakóhelyükön kívül az egyéb adatokat; - a
- számú mellékleteinek kiadását azzal rendeli el, hogy a bíróság feljogosítja az alperest, hogy felismerhetetlenné tegye e mellékletek C. részének
- pontjában foglaltakat. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja. Az elsőfokú bíróság perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, és azt állapítja meg, hogy a peres felek a költségeiket maguk kötelesek viselni. A peres felek a másodfokú perköltségeiket maguk kötelesek viselni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére elektronikus úton a Fejér megyei állami tulajdonú földek haszonbérbe adása céljából
- január
- és
- május
- napja között kiírt és elbírált valamennyi, így a nyertes és vesztes pályázatok vonatkozásában is, a pályázatok értékelése során készült bírálati lapokat, értékelési jegyzőkönyveket és a döntési lapokat oly módon, hogy azokon a vesztes pályázók nevét és címét tegye felismerhetetlenné, ugyanakkor azonosítható legyen, hogy az egyes pontszámok, illetve bírálati lapok mely pályázathoz tartoznak. Kötelezte továbbá az alperest, hogy a fenti határidőn belül adja ki a felperesnek szintén elektronikus úton a pályázatok értékelését végző bizottság tagjainak névsorát, valamint a nyertes pályázatokat. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (régi Ptk.)
- §
(1),
(2)bekezdéseit, az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Info tv.)
- §
- pontját,
- §
(1)bekezdését, 27. §
(2),
(5),
(6)bekezdését, a Nemzeti földalapról szóló
- évi CVII. törvény (Nfa tv.)
- §
(1)bekezdés a) pontját. Az alperes azon védekezésével kapcsolatosan, mely szerint a felperesi adatigénylés kétszeri előterjesztése joggal való visszaélésnek minősül, úgy foglalt állást, hogy nem tilalmazott az adatigénylés többszöri előterjesztése, de rendszeres, visszatérő jellegű ilyen irányú magatartás azonban adott esetben visszaélésszerű lehet. A perbeli esetet nem minősítette visszaélésszerűnek, mivel a második igény a korábbi alperesi megtagadásban foglalt érvekre való választ is jelentette, egyben a kérelmet többlettartalommal látta el a felperes. Úgy minősítette, hogy a felperes a jogszabály által meghatározott határidőben fordult a megtagadást követően a bírósághoz. Megállapította, hogy a felperes által igényelt adatok közérdekű adatok, mivel azok az állami tulajdonú földek haszonbérbe adására irányuló pályázatok során keletkezett információk kiadására irányultak. Rögzítette, hogy az Info tv. 26. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű adat nyilvánossága csak az Info tv.-ben meghatározott kivételes esetekben korlátozható. Az Nfa tv. 30. §
(1)bekezdése nyilvánosság korlátozó rendelkezéseket az Info tv.-ben meghatározott adatfajták körében nem tartalmaz. Nem állapítható meg ezért, hogy a felperes által igényelt adatok nyilvánossága tekintetében bármilyen, az Nfa tv.-ben írt korlátozás fennállna. Az alperes azon védekezését, mely szerint a kért okiratok döntéselőkészítő anyagnak minősülnek, nem ítélte alaposnak, mivel a pályázatokat az alperes már véglegesen elbírálta, ezért a döntés ezekkel kapcsolatban megszületett. Ezen adatok már nyilvánosak és a megismerésükre vonatkozó igény csak speciális esetben utasítható el. Kifejtette, hogy nemcsak maga a végleges döntés, hanem a döntés előkészítése, a döntés kialakítására vezető folyamat nyilvánossága is lényeges. A közérdekű adat meghatározásának nem fogalmi eleme, hogy maga az adat közérdeklődésre számot tart-e, és az adatkérőnek sem kell számot adnia arról, hogy milyen célból kívánja az adat megismerését. Ebből arra következtetett, hogy az alperes arra hivatkozással sem tagadhatja meg az adatközlést, hogy megítélése szerint az információk a felperes által nem értelmezhetők és felhasználhatók. Megállapította, hogy az egyes okiratok az állami vagyonra vonatkozó gazdálkodáson túl személyes adatokat is tartalmaznak, így a kijelölt értékelő bizottságban eljárt személyek nevét, az eljárásba bevont személyként még ügyvédek neveit is, valamint a pályázatot benyújtó személyek nevét és lakcímét. Ezek az adatok személyes adatnak minősülnek, így közérdekű adatnak nem tekinthetők. A jogszabály szerint az alperessel szerződő nyertes pályázó személyes adatai közérdekből nyilvánosak, ezért ezen adatok kiadására is köteles az alperes. Ugyanígy közérdekből nyilvános az értékelő bizottság tagjaként eljárásba bevont személy neve, ezért ezeket nem takarhatja ki az alperes. Az üzleti titok Ptk-ban meghatározott fogalma alapján azt fejtette ki, hogy a jogszabály az üzleti titok fogalma alól kiveszi az állami vagyon kezelésével, birtoklásával összefüggő adatokat. Az állami tulajdonú földrészletek haszonbérbe adása kapcsán üzleti titokra az alperes nem hivatkozhatott. A jogszabályok alapján nem állapítható meg azonban a vesztes pályázók személyes adatainak közérdekből nyilvános jellege, ezért ezeket az adatokat a felperes nem ismerheti meg, ahogyan arra a saját nyilatkozatában utalt is. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a kért adatok kiadására oly módon kötelezte az alperest, hogy a vesztes pályázók személyes adatait felismerhetetlenné tehesse, a dokumentumokat azonban úgy kell kiadnia, hogy az értékelési jegyzőkönyvben és a döntési lapon található adatok, a bírálati lapok adatai megfelelően társíthatók legyenek az egyes pályázókhoz. Ennek a feltételnek az alperes több módon, például egységes szám, vagy betűjelzés alkalmazásával is eleget tehet. A perben csatolt kitöltetlen pályázatok tényének annyi jelentőséget tulajdonított, hogy ezek alapján megállapítható, hogy a nyertes pályázatoknak is ezekhez hasonlóan kellett felépülnie, erre tekintettel amikor a nyertes pályázatok csatolására kötelezte az alperest, az e pályázatok teljes körű csatolását jelentette. A perköltség viseléséről a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte oly módon, hogy a nyertes pályázatok 1, 2, 3, 4, 5, 9, és
- számú mellékleteinek kiadására kötelező részét a
- számú melléklet, különösen annak NAV és jegyzői igazolások kiadására, a
- számú mellékletének kiadására, valamint a pályázatok
- számú mellékletének kiadására kötelező részét teljes egészében mellőzze. Álláspontja szerint azután, hogy a felperes észlelte, hogy az első adatkérést követően a keresetindítási határidőt már elmulasztotta, az ismételt adatigénylés benyújtásával a határidőt nem hosszabbíthatta meg. A jogalkotó azért határozott meg keresetindítási határidőt, hogy azt a jogalanyok kötelesek legyenek betartani, ennek elmulasztása esetén pedig őket az a joghátrány éri, hogy a keresetindítási joguk elenyészik. Megítélése szerint, nem volt kötelezhető az 1, 2, 4, 5, 9,
- számú mellékletek kiadására. Az
- és
- számú mellékletek az alperesi honlapon nyilvánosan elérhetők, a
- számú mellékletet képező haszonbérleti szerződés-minta, és az elbírálási szempontokat tartalmazó
- számú mellékleteket a per során már átadta a felperesnek, a
- számú melléklet kizárólag egy tájékoztatót tartalmaz, míg a
- számú melléklet maga a tulajdoni lap, amely bárki számára nyilvános forrásból hozzáférhető. A nyertes pályázati anyagoknak a
- számú melléklete a pályázó személyes adatait, cégadatait tartalmazza, melyek közül a név és a lakcím adatok, illetőleg a szervezet neve és a cégjegyzékben megjelölt adatokon túlmenő információk nem közölhetők. Az ezeket meghaladó adatokat jogszerűen takarhatja ki. Megítélése szerint a
- számú mellékletben a néven és lakcímen kívül az egyéb személyes adatok kitakarása is szükséges, továbbá a NAV és a jegyzői igazolások kiadása is szükségtelen, az erre vonatkozó kötelezés mellőzését kérte. A
- számú melléklet adótitkot tartalmaz, így annak kiadására nincs mód és jogszabályi indok sem. Előadta, hogy a
- számú mellékletben foglaltak kiadása üzleti titkot sértene, és az érintett üzleti tevékenységének szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdálkodási terv, a jövőbeli konkrét tervek gazdálkodási, üzleti modulok mellett a pályázó jelenlegi gazdálkodási tevékenységének részleteit, specifikációit is tartalmazza. A melléklet alapján a pályázat teljes gazdasági, pénzügyi kapacitása megállapítható, ami a pályázó üzleti titkát sérti és ennek eredményeként a versenytársakat jelentős előnyben részesítheti. A melléklet adattartalma egységes, bizonyos részei nem elkülöníthetők, megismerése esetén a pályázó tulajdoni viszonyairól is komplex kép kerülne nyilvánosságra. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés részben alapos. A Fővárosi Ítélőtábla részben nem értett egyet az elsőfokú bíróság döntésével, ezért határozatát a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján részben megváltoztatta. A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta az alperesnek a felperesi adatigénylés határidejével kapcsolatban kifejtett álláspontját. Az Info tv. 31. §
(3)bekezdése a közérdekű adat megismerése iránti igény benyújtásával kapcsolatosan az alperes értelmezése szerinti jogvesztő határidőt nem állapít meg. A felperes az információszabadság alapjogával élve több ízben is benyújthat igényt ugyanazon adatok megismerése érdekében, ennek akadályát kizárólag az adatok időközbeni nyilvánossága hozatala képezi. Az információszabadság, mint alapjog gyakorlására nem vonatkoztatható a tisztán magánjogi jogelvekre, ezért a másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak a joggal való visszaéléssel kapcsolatos okfejtésével. Az adatigénylés benyújtásakor hatályos Ptk. 5. §
(1)és
(2)bekezdései által szabályozott joggal való visszaélés tilalma kifejezetten a magánjogi jogviszonyokra alkalmazható rendelkezés. A joggal való visszaélés tilalmát Ptk. a bevezető rendelkezések között tárgyalja, mint olyan kötelezettséget, ami minden a Ptk-val szabályozott magánjogi jogviszonnyal kapcsolatosan érvényesül. Az információszabadsággal kapcsolatosan érvényesített igényeket azonban nem a polgári jog mellérendelő eszközrendszerével kell megítélni, hanem az állam és az állampolgár közjogi, alapjogi viszonylatai alapján kell értékelni [Alaptörvény VI. cikk
(2)bekezdése]. Az elsőfokú bíróság helyesen, és megfelelő módon döntött a bírálati lapok, értékelési jegyzőkönyvek, döntési lapok kiadásáról. A Fővárosi Bíróság más perből (2.Pf.20.207/2013/4.) szerzett hivatalos tudomása szerint az érintett dokumentumoknak a pályázó nevén és címén [Nfa tv. 30. §
(1)bekezdésének a) pont] kívül egyéb személyes adattartalma (Info tv.
- §
- pont) nincsen ezért további felismerhetetlenné tételt lehetővé tevő felhatalmazást nem kellett alkalmazni. A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés előkészítése érdekében eljáró személyek neveinek megismerése tekintetében is helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság. Az Info tv.
- §
(2)bekezdése alapján, közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A pályázatot elbíráló személyek ilyen tevékenységük során is a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében járnak el, ezért nevük, illetve feladatkörük közérdekből nyilvános adatnak minősül és kiadható a felperes részére. Vélhetően a bírálati lapok, értékelési jegyzőkönyvek, döntési lapok adatai tartalmazzák a pályázatok bírálatát végző személyek szükséges adatait, de fellebbezés hiányában a másodfokú bíróság a pályázatok értékelését végző bizottság tagjainak névsorára vonatkozó ítéleti rendelkezést nem érinthette. A nyertes pályázatok
- és
- számú mellékletei kiadásának elrendelését a másodfokú bíróság szükségtelennek tartotta, mivel ezek elektronikus úton nyilvánosan elérhetők. A pályázati anyag tartalmazott olyan mellékleteket is, amelyeket kitöltetlenül, illetőleg érintetlenül már a felperes rendelkezésére bocsátott az alperes az elsőfokú eljárás során, az ellenkérelme és melléklete megküldésével. Ezek közül a
- számú melléklet a mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés kitöltetlen példánya volt, ami ugyanúgy részét képezte a pályázatnak, de azt a felperes már az eljárás során megkapta. Az
- és
- számú mellékletek értékelési szempontokat, illetőleg számítási táblázatokat tartalmaztak, melyekkel kapcsolatosan a másodfokú bíróság szintén azzal a hivatalos tudomással rendelkezik, hogy azok egységesek valamennyi pályázat esetében. Ezek tekintetében is csak azt lehetett megállapítani, hogy ezekhez a felperes már az alperesi perbeli védekezéssel hozzájutott, azok ismételt kiadásának elrendelése szükségtelen. A földhaszonbérleti szerződés tárgyát képező ingatlan tulajdoni lapja (
- számú melléklet) nyilvános adatbázisból elérhető, ennek kiadására az alperes nem kötelezhető. A további mellékletek esetében annak vizsgálatával kellett eljárni, hogy van-e olyan adattartalma a dokumentumoknak, melyek nem esnek a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok körébe. Figyelemmel kellett továbbá leni az Nfa tv.
- §
(1)bekezdésének
- a)pontjában foglalt azon szabályra, hogy a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatnak minősül a személyes adatok közül az NFA-val szerződő fél neve, a székhelye vagy lakcíme, az eljáró jogi képviselő neve és székhelye. A 6. számú mellékletben foglaltakkal összefüggésben a másodfokú bíróság egyetértett az alperesi fellebbezésben foglaltakkal annyiban, hogy azok nem teljes egészében, hanem csak részben ismerhetők meg, mivel olyan adatokat is tartalmazhatnak, amelyek az érintettek személyes adatainak (Info tv. 3. § 2. pontja) minősülnek. Ezek nyilvánossága azonban a jogszabály által nem biztosított. Az alperes fellebbezésében csak arra hivatkozott, hogy a NAV és a jegyzői igazolások olyan tartalommal is bírnak, ami a pályázó ingatlan vagyonára nézve ad tájékoztatást. Az alperes ilyen kitöltött, ténylegesen benyújtott igazolást minta jelleggel sem csatolt, ezért pontosan nem volt megismerhető az igazolások jellege, tartalma kizárólag a Pályázati felhívás 12. pontjában foglaltakra lehetett hagyatkozni. Ennek alapján nem lehetett kizárni, hogy a jegyzői igazolás esetlegesen valamely helyi adónemmel kapcsolatban az alperes által hivatkozott, a pályázó ingatlanaival kapcsolatos adatot is tartalmaz. Az ingatlan vagyonnal kapcsolatos adat az Info tv. 3. § 2 pontja szerinti személyes adat, mivel az érintettel kapcsolatba hozható gazdasági és szociális jellegű ismeretnek minősül, ezért ezzel kapcsolatosan a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróség ítéletét részben megváltoztatta. A NAV igazolással kapcsolatban ilyen következtetést nem lehetett tenni. A Pályázati felhívás 12.2.
- d)pontja szerint a pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát arról, nincs az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 178. §-ának 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása, helyi adó tartozása. Ebből következően a csatolt dokumentum az adótartozás szempontjából csak egy - előre ismert - nemleges tényt rögzíthet. Önmagában az ilyen tartalmú nyilatkozat nem esik nyilvánosságkorlátozás alá. A 7. számú melléklethez kellett csatolnia a pályázónak a személyazonosító okirat másolatát, mely a - pályázó nevén és lakhelyén - túlmenően olyan az Info tv. 3. § 2. pontja szerinti személyes adatokat is tartalmaz, melyek nem minősülnek a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatoknak. A 7. számú mellékletben foglalt nyilatkozatok vagylagosan tölthetők ki a pályázók által, az abban feltüntetett adatok nem esnek korlátozás alá. A pályázónak ezekben arról kell nyilatkoznia, hogy fiatal mezőgazdasági termelőnek minősül-e és az ott meghatározott tevékenységét mikor kezdte, vagy családi gazdálkodónak, őstermelőnek, egyéni mezőgazdasági vállalkozónak minősül-e, illetve adott adóévben a jövedelme 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott, továbbá bevétele ugyanilyen arányban mezőgazdasági tevékenységből fog származni a jövőben. Nyilatkozni kellett arról, hogy a haszonbérlet tárgyát képező termőföldhöz képest milyen távolságra fekszik a pályázó bejelentett lakhelye. Ezek mindegyike olyan adat, amely az állami tulajdonban levő földek haszonbérlésével kapcsolatosan nem zárható el a nyilvánosság elől, mert fokozott közérdek fűződik a pályázó, illetőleg a szerződést kötő személy korábbi, illetőleg jövőbeni tevékenységének megismeréséhez. A 8. számú melléklet kitöltését megelőzően kifejezetten olyan felhívás szerepel az ajánlattevők részére, hogy a jövőbeni gazdálkodási tevékenység az ajánlat benyújtásával az ajánlati kötöttség részét képezi, és a pályázat elnyerése esetén a megkötésre kerülő termőföld haszonbérleti szerződésben foglalt kötelezettséggé válik. A 8. számú melléklet E) pontja pedig az erre vonatkozó nyilatkozatot tartalmazza. Ebből következően a mellékletben feltüntetettek a szerződés részévé váltak az eredményes pályázással. A másodfokú bíróság megítélése szerint az Nfa tv. 30. §
(1)bekezdésének a)-f) pontjai a szerződés közérdekből nyilvános adatait sorolják fel, a szerződés ezt meghaladó részeivel, így a
- számú melléklet tartalmával kapcsolatosan ezért azt kellett vizsgálni a felperesi keresetre tekintettel, hogy az egyéb részek közérdekű adatok-e. Az alperesi szervezeten keresztül gyakorolja a központi közigazgatás az állami földterületek feletti tulajdonosi jogokat és ennek keretében pedig a földterület hasznosításával kapcsolatos szerződéseket intézi, illetve kezeli. A szerződésben foglaltak a felperes tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladatának ellátásával kapcsolatos adatokat tartalmaznak. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is azt a gyakorlatot alakította ki, hogy a nemzeti vagyonnal rendelkező tevékenységet folytató szervezetek birtokában levő adatok - amennyiben nem személyes adatok - közérdekű adatoknak minősülnek (NAIH ajánlás,
- augusztus 31.). A nyilvánosság elsődleges korlátja a személyes adat. A
- melléklet ilyen minősítésű adatait az Nfa tv.
- §
(1)bekezdése közérdekből nyilvánossá tette. Ezen túlmenően azt kellett vizsgálni, hogy az üzleti titok akadálya lehet-e a nyilvánosságnak. Az adatigényléskor hatályos Ptk. 81. §
(3)bekezdése szerint, nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Az adatigényléskor hatályos Info tv. 27. §
(3)bekezdése alapján az üzleti titok megismerésére a Ptkban foglaltak az irányadók. A szabályozás alapján az állapítható meg, hogy az üzleti titokra hivatkozás nem jelenti abszolút értelemben a nyilvánosság korlátozását, arra csak akkor kerülhet sor, ha a megismerés lehetősége az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A közérdekű adatok és az üzleti titok összeütközése esetén a közvagyon felhasználásának nyilvánosság általi ellenőrzése indokolja a közérdekű adatok megismerése előnyt élvez. Aránytalan sérelem elszenvedésével kapcsolatosan a Ptk. példálózó felsorolást ad. A Ptk. szabályozása alapján ezek az információk elsősorban a technológiai eljárások, a műszaki megoldások, a gyártási folyamatok, a munkaszervezési és logisztikai módszerek, továbbá a knowhow-ra vonatkozó adatok. Az alperest ebben a körben is bizonyítási kötelezettség terhelte, melynek konkrét adatok csatolásával nem tett eleget, ezért következtetéssel a
- számú melléklet előírásaiból, kizárólag a C) 2.) pont volt olyannak minősíthető mely ilyen adatokat tartalmazhatott. Ebben a pontban kellett a pályázónak nyilatkoznia a várható tényleges üzleti tevékenységéről. Azt itt szereplő adatokkal a pályázó rövid- és hosszútávú üzleti elképzelései, elvárásai kapnának nyilvánosságot, és ezek megvalósulására hátrányosan hathat a mások általi megismerés. A másodfokú bíróság ezért a
- számú mellékletben foglalt adatokat megismerhetőnek minősítette a C) 2.) pont kivételével. A fellebbezés eredményeként a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a pernyertesség és pervesztesség aránya között jelentősebb különbség nem mutatkozik, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján úgy határozott, hogy a peres felek a költségeiket maguk kötelesek viselni. A per tárgyi illetékmentes jellege miatt a peres feleknek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezett. Budapest,
- november
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Kisbán Tamás s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hercsik Zita s.k. bíró