DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.989/2016/4. szám A Debreceni Ítélőtábla dr. Csikász Levente ügyvéd ügyintézése mellett a Mészáros Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - ifj. dr. Burai-Kovács János ügyvéd ügyintézése mellett a Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen szerződések részbeni érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Miskolci Törvényszék 13.P.20.799/2016/11. sorszámú ítélete ellen a felperes 12. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét helybenhagyja. A felperes köteles megfizetni az alperesnek 15 nap alatt 2 700 (kettőezer-hétszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó 12 700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint fellebbezési költséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A 2006. június 6-án kötött JD0-40022953 számú devizaalapú kölcsönszerződésben az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy felperes részére lakásvásárlási célra 35 279 CHF-nek megfelelő, legfeljebb 5 300 000 forint kölcsönt, amelyet a felperes - a megállapodásban foglalt kamattal és költségekkel - legkésőbb 2027. április 1-ig havi részletekben vállalt visszafizetni. A kölcsönszerződés részévé vált Lakossági Üzletág Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: az ÁSZF) 14.3.2. pontja a kölcsön folyósításának feltételeként - egyebek mellett - azt írta elő, hogy az üzletfél a kölcsönszerződésben meghatározott fizetési kötelezettségét közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozattal erősítse meg. A felperes 2006. június 6-án a 1261/2006/K13118. számú közjegyzői okiratban egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Az okirat tartalmazza a kölcsönszerződés és a mellékleteként kötött jelzálogszerződés lényeges tartalmát és a felperes nyilatkozatát, miszerint „fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségeit a fent leírt JD0-40022953 szerződésszámú kölcsönszerződés és JD0-40022953 szerződésszámú jelzálogszerződés alapján a fentiekben leírt feltételek tudomásulvétele mellett, azokat elfogadva, tartozásként elismeri, a fent leírt és az említett okiratokban rögzített kötelezettségeket vállalja, ..." A 2012. október 19-én módosított kölcsönszerződést (a továbbiakban: a kölcsönszerződés I. számú módosítása) és az ahhoz kapcsolódóan kötött hitelkeret- és kölcsönszerződés - CIB árfolyamrögzítő hitel II. - (a továbbiakban: a hitelkeret megállapodás) alapján az alperes vállalta a felperes mindenkori fizetési kötelezettségének a 2011. évi LXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően 180 HUF/CHF árfolyamon forintra átváltását azzal, hogy a kölcsönszerződésben meghatározott árfolyam és a rögzített árfolyam között keletkező törlesztőrészlet-hányadot felperes a hitelkeret megállapodás alapján a hitelkeret terhére folyósított forintkölcsönből fogja megfizetni. A kölcsönszerződés I. számú módosítás 8.5. és a hitelkeret megállapodás 12.4. pontja: „A szerződő felek megállapodnak, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítése esetére, mint közhiteles bizonyítékot elfogadják a devizaalapú kölcsönből fennálló tartozás összegéről, - a hitelkeret terhére folyósított kölcsön összegéről, a kölcsönrészek folyósításának időpontjáról, az egyes kölcsönrészek összegéről, - a teljesítési kötelezettség lejártáról, továbbá a közvetlen végrehajthatóság céljából szükséges valamennyi adatról, a banki nyilvántartások, illetve az adós számlái alapulvételével bármelyik fél kérésére közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt, vagy a fenti tényeket tartalmazó, a hitelező által tett, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot, e tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják." A felperes 2012. október 19-én a kölcsönszerződés I. számú módosítása és a hitelkeret megállapodás lényeges tartalmát is rögzítő 31013/Ü/1057/2012. szám közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Az okirat a kölcsönszerződés megváltozott szövegét rögzítő II. részében a 6.5. pont tartalma megegyezik a kölcsönszerződés I. számú módosítás 8.5. pontjával. Az okirat IV. pontjának első bekezdése: „Az ügyfel(
- ek)kijelentik, hogy mind a hitelezőnek - a képviselői által, a képviselők személyes büntetőjogi felelőssége tudatában tett - közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatát (a továbbiakban: közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat), mind a hitelezőnél vezetett számlák, a hitelezőnél kezelt adatok, a hitelező nyilvántartásai, üzleti könyvei alapján készült, közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt (a továbbiakban: közjegyzői tanúsítvány) elfogadják a gyűjtőszámla hitel, valamint a módosított devizaalapú kölcsönszerződés alapján folyósított kölcsön összege, folyósításának és lejártának (esedékességének) időpontja, a gyűjtőszámla hitel, valamint a módosított devizaalapú kölcsönszerződés alapján folyósított kölcsön és járulékai jogcímének, összegének (mértékének) és lejárata (esedékessége) időpontjának, a gyűjtőszámla hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés, valamint a módosított devizaalapú kölcsönszerződés alapján a hitel adós(oka)(t)/a készfizető kezes(eke)(
- t)teljesítési kötelezettségeként/a zálogkötelezetteket a zálogtárggyal való helytállási kötelezettségként terhelő kötelezettségek, közöttük a gyűjtőszámla hitel, valamint a módosított devizaalapú kölcsönszerződés alapján fennálló kölcsön, járulék- és egyéb tartozás jogcímének lejárata (esedékessége) időpontjának mindenkori összegének (mértékének), valamint más, egyéb, a bírósági végrehajtás céljából szükséges ténynek, adatnak a közokirati tanúsításaként. Alávetik magukat annak, hogy ezeket - végrehajtási eljárás kezdeményezése esetére is - akár a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, akár a közjegyzői tanúsítvány tanúsítsa." Az okirat IV.6. pont első bekezdése a felperes nyilatkozatát tartalmazza: „az 1. és 2. pontban megjelölt kölcsön- és jelzálogszerződés, továbbá a 3. pontban megjelölt szerződésmódosítás, valamint hitelkeret- és kölcsönszerződés alapján fennálló tartozásomat, kötelezettségeimet elismerem és kötelezettséget vállalok arra, hogy a fenti kölcsönszerződésből, szerződésmódosításból, valamint hitelkeret- és kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeimnek a továbbiakban is eleget teszek, a tartozásomat annak szerződéses kamatával és járulékaival együtt visszafizetem a fenti kölcsönszerződésben, szerződésmódosításban, valamint hitelkeret- és kölcsönszerződésben, illetve a fenti közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozatban és annak jelen módosításában meghatározott feltételekkel és határidőben a jogosult alperes neve javára." A felperes a keresetében a tisztességtelen szerződéses kikötések érvénytelenségének a megállapítását kérte. Ilyenként jelölte meg a 2006. június 6-án közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatát, a kölcsönszerződés I. számú módosítás 8.5., a hitelkeret megállapodás 12.4., a 2012. október 19-i közjegyzői okirat II.6.5. pontját, a IV. pontjának első bekezdését és a IV.6. pontjának első bekezdését. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította, hogy a kölcsönszerződés I. számú módosítás 8.5., a hitelkeret- és kölcsönszerződés 12.4., a 2012. október 19-i közjegyzői okirat II.6.5. és IV. pontja érvénytelen. A keresetet ezt meghaladó elutasította. Kötelezte az alperest 18 000 forint perköltség megfizetésére. Az ítéletének az indokolásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 209. §
(1)bekezdés, a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- j)pontja, az értelmezésük kapcsán a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5. napján elfogadott 93/13 EGK Tanácsi Irányelv (a továbbiakban: az Irányelv) 3. cikk
(1)bekezdés felhívásával a kereset részbeni alaposságáról foglalt állást. Elutasította a keresetet a tartozáselismerő nyilatkozat azon része kapcsán, amelyben a felperes kinyilvánította a tartozáselismerő nyilatkozat megtételét. Ebben a keretben kifejtett indokai szerint a Ptk. 241. §
(1)bekezdés és az ehhez kapcsolódó bírói gyakorlat szerint a tartozáselismerés nem önálló jogügylet, azaz a tartozást nem a tartozás elismerése keletkezteti, hanem a tartozás elismerését megelőzően a nyilatkozattevő és a nyilatkozat címzettje között létrejött jogviszony (BH2012.92.). A felperes e nyilatkozatait a szerződés alapján, az annak részévé vált ÁSZF 14.3.2. pontjában írt folyósítási feltételek teljesítése érdekében tette. A tisztességtelenségük abban az esetben vizsgálható a Ptk. 209. §
(1)bekezdés értelmében, ha azok szerződés részévé váltak. A felperes egyedileg mérlegelhette azt, hogy a tartozáselismerő nyilatkozatokat a kölcsön folyósításának egyik feltételeként megteszi-e. Lehetősége volt arra, hogy ezen folyósítási feltétel elfogadásáról, a szerződés ilyen feltétellel történő megkötéséről egyedi döntést hozzon. Ezt a feltételt a felperes annak ellenére is elfogadta, hogy a közjegyzői okiratok szerint tájékoztatást kapott e döntésének jogkövetkezményéről, azaz arról, hogy e közjegyzői okirat alapján az alperes jogosult lesz vele szemben közvetlenül, peres vagy perenkívüli eljárás nélkül végrehajtást kezdeményezni. A nyilatkozatának az a része, amelyben kinyilvánította, hogy a tartozáselismerő nyilatkozatokat megteszi, szükségképpen az aktív közreműködésével (a közjegyző előtt történt megjelenésével és az ott tett kifejezett nyilatkozatával), egyedi mérlegelésének eredményeként született meg. E nyilatkozat-részek nem minősülnek sem általános szerződési feltételnek (Ptk. 205/A. §
(1)bekezdés), sem pedig fogyasztói szerződésben foglalt egyedileg meg nem tárgyalt szerződési kikötésnek, így a Ptk. 209. §
(1)bekezdés alapján tisztességtelenség címén nem minősíthetők érvénytelennek. Ebben a tekintetben irreleváns volt az, hogy a nyilatkozatokat tartalmazó okiratok a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 120. §
(1)és a 131. §
(1)bekezdése alapján közokiratok-e. Alaposnak ítélte a keresetet a kölcsönszerződés I. számú módosítás, a hitelkeret megállapodás és a
- október 19-i tartozáselismerő nyilatkozat azon, egyedileg meg nem tárgyalt rendelkezéseit illetően, amelyekben a felek bizonyítékként fogadták el az alperes nyilvántartásait. E rendelkezések az R.
- §
(1)bekezdés
- b)és
- j)pont, a Ptk. 209. §
(1)bekezdés és az Irányelv 3. cikk
(1)bekezdése alapján tisztességtelenek, így semmisek. Megkönnyítik a fogyasztóval szembeni igényérvényesítést, megnehezítik a fogyasztó jogait a hitelező könyveiben, nyilvántartásaiban szereplő tartozás összegének vitatása során. Közzé nem tett ítélőtáblai döntésekre utalással kifejtett indokai szerint a kikötések lehetőséget biztosítanak a hitelezőnek arra, hogy a saját nyilvántartásai alapján határozza meg a követelése tárgyát, mennyiségét és összegét, majd azt közjegyző előtt közokiratba foglaltassa. Ezt a közokiratot kérelmére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) a szerződéskötéskor hatályos 21. §
(1)- a jelenleg a 23/C. §
(1)- bekezdés alapján végrehajtási záradékkal lehet ellátni, ami azt eredményezi, hogy a hitelező egyoldalú nyilatkozata alapján indul végrehajtás a fogyasztóval szemben. Ez igaz attól függetlenül, hogy a perbeli esetben a végrehajtás alapja nem az alperes nyilvántartásai alapján kiállított közjegyzői ténytanúsítvány, hanem a felperes közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozata lesz. Ez pedig arra kényszeríti a fogyasztót, hogy általa indított végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt perben maga igazolja a tartozásának az összegét, illetve bármilyen banki igényérvényesítés esetén a követelés lejárata és összege tekintetében fogadja el a bank nyilvántartásait. Ilyen kikötés hiányában az alperes nyilvántartása nem rendelkezne nagyobb bizonyító erővel, mint a felperes nyilatkozata. A felperes helyesen utalt arra is, hogy e rendelkezések feljogosítják alperest a saját nyilvántartása alapján annak a megállapítására, hogy szerződésszerű-e a teljesítése. A kikötések arra kényszerítik, hogy e nyilvántartás mindenkori tartalmát annak ismerete nélkül, előzetesen fogadja el, ami azzal a következménnyel jár, hogy előre el kell fogadnia alperes azon mindenkori döntését, hogy az adott teljesítés szerződésszerű volt-e. Annak eldöntése során, hogy a perrel érintett kikötések tisztességtelenek-e, nem volt jelentősége annak, hogy alperes nyilvántartásainak tartalmáról kiállítható-e ténytanúsítvány, vagy nem. Megjegyezte azt is, hogy a végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelemhez nem az alperes nyilvántartásainak tartalmáról szóló közjegyzői tanúsítványt, hanem a kölcsönszerződés felmondásának közléséről szóló tény-tanúsítványt kell csatolni (Ktv. 136. §
(1)bekezdés e) pont), amelyet a Ktv.
- §-a szabályoz. Az elsőfokú bíróság további indokai szerint a tisztességtelenség jogcímén érvénytelen kikötések az ítélet jogerőre emelkedésével a szerződéskötés (módosítás) időpontjára visszamenő hatállyal kihullanak a szerződésből. Ezzel kapcsolatban a feleknek egymással szemben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás egyik fél oldalán sem marad, ezért nem volt szükség a
- évi XL. törvény
- §
(1)bekezdésének megfelelő kereset előterjesztésére. A felperes által megelőlegezett 36 000 forint eljárási illeték viseléséről a felek 50-50% arányú pernyertességére, pervesztességére tekintettel határozott, azzal, hogy a jogi képviselettel felmerült kiadásaikat a felek maguk viselik (Pp. 81. §
(1)bekezdés). Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, a kérelme az elsőfokú ítélet keresetét részben elutasító rendelkezéseinek a keresete szerinti megváltoztatására irányult. Az indokai szerint a kölcsönkötelemből fakadó tartozását elismerő nyilatkozatok megtételekor még nem volt tartozása, a kölcsön folyósítása még nem történt meg. A nyilatkozat megtételét a folyósítás feltételeként az egyedileg meg nem tárgyalt ÁSZF 14.3.
- pont és a kölcsönszerződés írta elő, e rendelkezést nem volt lehetősége befolyásolni. Nem volt mérlegelési lehetősége, csak ezzel a feltétellel köthetett kölcsönszerződést. A szerződéskötés és a folyósítás közötti időszakban változhatott a tartozás nagysága és költségei is a devizapárossal kapcsolatos banki tranzakciók és az árfolyammozgás miatt. Tisztességtelen előre tartozásként elfogadni a folyósítás előtt olyan kötelezettséget, amelynek a valós nagyságáról nincs és nem is lehet tudomása. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében a fellebbezett ítéleti rendelkezés helyes indokai alapján történő helybenhagyását, a keresetnek helyt adó rendelkezés hivatalbóli megváltoztatását, ebben a keretben is a kereset elutasítását indítványozta. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla elöljáróban rögzíti azt, hogy csatlakozó fellebbezés hiányában az elsőfokú ítélet keresetnek helyt adó rendelkezéseit nem érinthette. Téves az alperes által a fellebbezési ellenkérelmében kifejtett azon jogi álláspont, hogy a másodfokú bíróságként az ítélőtábla a fellebbezéssel nem támadott elsőfokú ítéleti rendelkezést hivatalból megváltoztathatja. A Pp.
- §
(3)bekezdés alapján az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (
- §) változtathatja meg, e korlátokra tekintet nélkül csak a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről határozhat. Ezért az ítélőtábla kizárólag az elsőfokú ítélet felperes által fellebbezéssel támadott, a keresetet részben elutasító rendelkezését vizsgálhatta felül. Az elsőfokú bíróság döntésével egyetértett és osztotta annak indokait is. Az indokolását - mellőzve annak szükségtelen megismétlését - a fellebbezés érveinek az értékelésével egészítette ki. A felperes a kereseti kérelmeivel a folyósítás előtti tartozáselismerés tényét és a tartozása kapcsán az alperes nyilvántartásának a kizárólagosságát támadta. Az utóbbira vonatkozó, a keresetlevél 2.
- pontjában megjelölt szerződéses kikötések kérdésében az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott. A felperes az elutasított, a keresetlevél 2.
- pontjában megjelölt okirati tartalmat érintő kereseti kérelmével támadta egyrészt a
- június 6-án keltezett 1261/2006/K
- számú közjegyzői okirat kizárólag a tartozáselismerésre vonatkozó nyilatkozatát, azaz amellyel a kölcsönszerződés és a jelzálogszerződés alapján fennálló fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségeit tartozásként elismerte, másrészt a
- október 19-én keltezett 31013/Ü/1057/
- szám közjegyzői okirat IV.
- pont első bekezdésbe foglalt nyilatkozatát, amellyel a kölcsön- és jelzálogszerződés, a szerződésmódosítás, valamint hitelkeret- és kölcsönszerződés alapján fennálló tartozását, kötelezettségeit elismerte. A felperes a keresetével a kölcsön folyósítását tartozáselismerő nyilatkozatához kötő szerződéses és ÁSZF kikötéseket nem támadta, ezen okiratokat a perben nem is csatolta. Ugyanakkor az ítélőtábla megállapította, hogy az alperes által csatolt ÁSZF a felperes által a fellebbezésében hivatkozott 14.3.
- pontja szerint a folyósítás feltétele „a szerződésben meghatározott fizetési kötelezettség" megerősítése közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozattal. Ennek felel meg a felperes szerződésből fakadó - fizetési és egyéb - kötelezettségek külön okiratban történt egyoldalú elismerését tartalmazó nyilatkozata, amelyek tartalmukban nem jelentenek mást, mint újabb kötelezettségvállalást a már megkötött, módosított szerződések teljesítésére. A perbeli igény érdemi elbírálása szempontjából azonban az a releváns, hogy nem szerződéses rendelkezések. A felperes nyilatkozata az alperes közreműködése nélkül tett egyoldalú jognyilatkozat, arra a szerződéses kikötésekre irányadó érvénytelenségi ok, a tisztességtelenség Ptk.
- §
(1)bekezdésébe foglalt rendelkezései nem vonatkoznak. A tisztességtelenség, mint speciális, a szerződés (részleges) érvénytelenségét eredményező érvénytelenségi ok kizárólag fogyasztói szerződés egyedileg meg nem tárgyalt rendelkezése kapcsán hivatkozható. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)és 254. §
(3)bekezdése szerint, lényegében saját helyes indokai alapján hagyta helyben. A felperes a fellebbezési illetéket lerótta, a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján megfizetnie az alperes jogi képviselettel felmerült fellebbezési költségét kell. Azt az ítélőtábla a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján, a 4/A. §
(1)bekezdés szerint az általános forgalmi adó felszámításával határozta meg. D e b r e c e n,
- február
- Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -