Győri Ítélőtábla Pf.I.20.137/2016/3/I. szám A Győri Ítélőtábla a dr. Zalán Gábor ügyvéd által képviselt I.r., II.r. és III.r. felpereseknek a dr. Biry Csaba ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék
- június
- napján kelt 13.P.20.006/2015/
- számú ítélete ellen a felperesek által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes javára az elsőfokú ítéletben megítélt 63.500 (Hatvanháromezer-ötszáz) forint perköltséget a III.r. felperes köteles megfizetni. Köteles az I.r. és II.r. felperes fejenként megfizetni az alperesnek 15 napon belül 20.000 - 20.000 (Húszezer-húszezer) forint, míg a III.r. felperes 31.750 (Harmincegyezer-hétszázötven) forint másodfokú perköltséget ugyanilyen módon. Kötelezi az I. r. és II. r. felperest személyenként 48.000 (Negyvennyolcezer) forint, a III.r. felperest 80.000 (Nyolcvanezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illeték az illetékügyben eljáró hatóság felhívására az állam javára történő megfizetésére. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállítás szerint az alperes
- augusztus elején a Facebook profiljában - az elsőfokú bíróság által összefoglalt tartalommal - az alábbi bejegyzéseket tette közzé:
- ... város ....i ... polgármester jelöltje a ... Kft. ügyvezetője, négy hónapja sportot űz abból, hogy a város területén levágott füvet és gallyakat szemét áron a város szállítsa ki a szeméttelepre, tonnánként 9.000 forintért. Ezért kétnaponta fel is jelenti saját munkáltatóját, az önkormányzatot a ...i Környezetvédelmi Hatóságnál. Feljelentette továbbá a ... Kht-t és 45 ....i vállalkozót, akik az ... helyett olcsóbban vállalták a munkát.
- Kérdésként fogalmazta meg az alperes, hogy hány millió forintjába került az adófizetőknek eddig az, hogy a szintén az ... Kft. II.r. felperestől megvásárolható 540 forintos zsákokba és 40.000 forintos konténerekbe kell gyűjteni a szemetet.
- Kifejezésre juttatta az alperes azon véleményét, hogy a III.r. felperes direkt próbálja megakasztani .... rendben tartását.
- Utalt rá, hogy emiatt a kedves feljelentgetés miatt nem tudja azonnal elszállítani a parkokból a városháza a levágott füvet.
- Kifejezésre juttatta, hogy a ... környékén élők részéről is panaszok érkeztek a szervezetlen kátyúzással kapcsolatosan. Kérte, hogy aki hasonló problémát tapasztal az jelezze a városháza illetékesének.
- Kiemelte, hogy a III. r. felperes arról nevezetes, hogy az elmúlt fél évben több alkalommal feljelentette saját tulajdonosát, az önkormányzatot.
- Kitért arra, hogy a város zöldfelületeinek gondozása, amit a ... Kft. 2009-ben a korábbi polgármester vezetése alatt 200 millió forintnál is drágábban végzett, az írás megjelenésének évében, azaz 2014-ben 40-50 millió forintnál kisebb összegbe került. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az írásban megjelölt időszakban a III.r. felperes közéleti szereplő volt,
- októbere óta ...on önkormányzati képviselő, de ezt megelőzően 2014-ben már a ... színeiben kampányolt ... város polgármesteri székéért, melyet nem nyert el. Ugyanebben az időszakban az alperes .... város akkori polgármesterének kabinetfőnöke volt. A III. r. felperes - a II. r. felperes törvényes képviselőjeként - bejelentéssel élt
- május hó 13-án az ... Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez amiatt, hogy .... Város Önkormányzata zöldhulladékot helyezett el a ... területén, valamint az ....i Ipari Parknál. A bejelentés alapján .../
- számon indult közigazgatási hatósági eljárás keretében meghallgatásra került az önkormányzat képviselője, az I. r. felperes és a ... Foglalkoztató és ... Kft. képviselője. A hatóság
- július hó
- napján helyszíni szemlét is tartott, melynek során tetten érték, hogy az önkormányzat tulajdonában álló platós kisteherautó ágnyesedéket helyezett el az ....i Ipari Park melletti területen. A hatóság .../
- számú határozatában az ipari park melletti belterületi ingatlanon engedély nélkül végzett hulladékkezelési tevékenységet azonnali hatállyal megtiltotta és kötelezte az önkormányzatot, melynek az eleget tett. A III. r. felperes a II. r. felperes törvényes képviselőjeként .... Város Polgármesterénél is bejelentést tett illegális hulladékszállítással összefüggésben. Álláspontja szerint a közterületen összesöpört zöldhulladék egyéb apróbb utcai hulladékokkal keveredett, így kommunális hulladékká vált, melynek elszállítására és kezelésére .... közigazgatási területén egyedül a II. r. felperes jogosult. Kifejezte abbéli reményét, hogy a közmunkaprogram keretében összegyűjtött hulladékok elszállítására is a II. r. felperest fogják felkérni a fennálló szerződéses kapcsolat keretében. Kérte, hogy a polgármester a vonatkozó törvényeknek és a helyi rendeletnek megfelelően döntsön a hulladék elszállítása ügyében. .... Város Önkormányzata
- évben bruttó 115.933.288 forintot fizetett ki a II. r. felperes részére az zöldterület kezelésére vonatkozó közszolgáltatási keretszerződés alapján. Az önkormányzat
- évben a ... Kft-vel kötött a zöldterület és zöldfelület karbantartására vállalkozási szerződést, melynek teljesítésére
- július
- napjától került sor.
- évben a ... Kft. részére 55.212.765 forint került kifizetésre úgy, hogy az önkormányzat ezen túlmenően közmunkásokkal is végeztetett a zöldterület karbantartását érintő tevékenységet. *** Felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes a
- augusztus
- és
- napján Facebook profiljában közzétett bejegyzésében a tényállásban rögzített 1., 4., 5., 6.,
- számú tételekkel az I. r., a
- számú tétellel a II. r., míg az 1., 3., 4., 5., 6.,
- számú tételekkel a III. r. felperes jó hírnévhez fűződő jogát megsértette. Kérték, hogy kötelezze a bíróság az alperest a jogsértés abbahagyására, tiltsa el a további jogsértéstől, kötelezze elégtétel nyújtása keretében arra, hogy Facebook profilján a sérelmezett közlések valótlanságát ismerje el, valamint a valós tényeket tartalmazó nyilatkozatot tegyen közzé, továbbá fizessen meg az I.r. felperes részére 500.000 forint, a II.r. felperes részére 100.000 forint, a III.r. felperes részére 1.000.000 forint sérelemdíjat, valamint térítse meg a felperesek perköltségét. Arra hivatkoztak, hogy az alperes, mint a város egyik vezetője (a polgármester kabinetfőnöke) pontosan tisztában volt az általa közölt tények valótlanságával, mindezek ellenére nyilatkozatát a nagy nyilvánosság előtt (a legismertebb közösségi oldalon) tette közzé. A jogsértés súlyát növeli, hogy a III.r. felperes ... város polgármesteri székéért induló polgármesterjelölt, és a sérelmezett közlések közzétételére az önkormányzati választások kampányában került sor, mely a jelölt számára fokozott hátrányt okozhat. Az új Ptk. 2:44 § szerinti, a közügyek szabad vitatását biztosító alapjog sem jogosít fel senkit arra, hogy a közéleti szereplőről valótlan és rá nézve sérelmes tényeket állíthasson, híreszteljen, vagy valós tényeket hamis színben tüntessen fel. Miután az alperes vitássá tette a Facebook bejegyzés eredetét is, kizárta annak lehetőségét, hogy a perben az abban sérelmezett tényállítások valóságtartalmát bizonyítsa. Az egyes sérelmezett kitételek kapcsán az alábbiakra hivatkoztak:
- A sérelmezett kitétel csak azt a célt szolgálta, hogy notórius feljelentőként tüntesse fel az I. és a III. r. felperest, akik saját városuk, közösségük érdekeivel ellentétesen eljárva a rossz anyagi helyzetben lévő önkormányzat pénzeszközeit kímélő vállalkozások ellen irányuló feljelentéssel élnek. Ezzel szemben sem a III. r. felperes munkáltatója, sem az I. r. felperes nem jelentette fel kétnaponta saját munkáltatóját, vagy az önkormányzatot, a ... Kht-t, valamint a nála olcsóbban dolgozó 4-5 ....i vállalkozót. Nem kétnaponta vagy egy félév alatt több alkalommal került sor feljelentésre, csupán egyetlen panaszbejelentést tett, ami alaposnak bizonyult, s az nem más társaságok ellen irányult. Az egyéb érintetteket a hatóság megkeresésére az önkormányzat nevezte meg, mint zöldhulladék lerakásáért felelős szervezeteket.
- Nincs olyan előírás .... városában, hogy a szelektív hulladékgyűjtő szigetek mellé szabálytalanul elhelyezett hulladékot csak a II. r. felperestől vásárolt zsákokban, vagy konténerekben lehetne elszállítani. A sérelmezett tétel a II.r. felperest olyan gazdasági társaságként mutatja be, amely indokolatlan költségekkel terheli a város szűkös költségvetését.
- Valótlanul állította az alperes, hogy a III. r. felperes a ... tagjaként szándékosan akadályozza .... város rendben tartását, melynek rendjéért - közszolgáltató cégek ügyvezetőjeként - maga is felel.
- E kitételben - visszautalva az
- és
- számú kitételben foglaltakra - azt a hamis látszatot keltette az alperes, hogy a III. r. felperes feljelentgetéseivel akadályozta a levágott fű parkokból történő elszállítását, mely kijelentés semmivel nem igazolt.
- Az alperes egy való tényből (I. r. felperes nyert a közbeszerzésen) és egy valótlan tényből (a kátyúzás szervezetlenül zajlik) azt a valótlan következtetést vonta le, mely szerint az I. r. felperes alaptalan árakkal nyert, majd ezt követően nem végzi el megfelelően munkáját. Azt a hamis látszatot kelti, mintha az alperes által vélt késedelemnek vagy szervezetlenségnek az lenne az oka, hogy az I. r. felperes irreális áron nyerte volna el a közbeszerzést és azt ezen az áron nem tudná megfelelően elvégezni. Ezzel szemben a nehéz körülmények ellenére is valamennyi, a közbeszerzésen elnyert feladatot a megkötött szerződés szerinti áron és határidőben elvégezte az I. r. felperes, s az sem állapítható meg, hogy tudatosan lenyomta volna az árakat.
- A jogsértés megegyezik az
- sorszám alatti kitételben írtakkal.
- A valótlan állítások az I. r. felperest olyan társaságként állítják be, amely - amellett, hogy a város tulajdonában áll - indokolatlanul drága áraival károsítja a várost, a közösséget. A valóság az, hogy nem több mint 200 millió forint hanem csupán 115.933.288 forint ellenében végezte el a kérdéses tevékenységet az I. r. felperes.
- július
- napjától valóban más szolgáltatóval kötött szerződést a város 55.212.765 forint vállalkozói díj ellenében, azonban a két szerződés ellenértéke nem hasonlítható össze, mert eltérő elszámolási módon alapulnak (rezsióradíjon, illetve egységáron). Az I. r. felperes szerződése a zöldfelület karbantartásán kívül felölelte az útfenntartási és parkfenntartási feladatokat, továbbá tartalmazott városgazdálkodási és ingatlan fenntartási feladatokat is, valamint egy éves időtartamra és nem hat hónapra szólt. Ezekből egyértelmű, hogy az I. r. felperes szolgáltatása nemhogy nagyságrendekkel drágább, mint a későbbi vállalás, de azzal nagyjából egyenértékű vagy fajlagosan olcsóbb is. *** Az alperes a kereset elutasítását kérte. Annak elismerése mellett, hogy voltak hasonló tartalmú írásai és többségében a perbeli írásban foglaltakkal is egyetért, vitássá tette, hogy a csatolt Facebook bejegyzés tőle származik. Kérte az önkormányzat és/vagy a felügyelőség megkeresését a kérelemben szereplő - vele nem közölt - közérdekű adatokat tartalmazó információk megküldése érdekében. Azt követően, hogy a felperesek közjegyzői tanúsítványt csatoltak a Facebook bejegyzés eredetére vonatkozóan, már arra hivatkozott, hogy magánemberként a szabadidejében fejtette ki véleményét, azt nem tényállításként jelentette meg, s nem sokkal később törölte is az internetről. Az írást a felpereseken és az általuk meghallgatni kért tanúkon kívül összesen tízen ha olvasták, így érdeksérelem a felpereseket nem érte, a nyilvánosság minimális volt. Az írással kapcsolatosan csak két „like" és egy megosztás történt, ebből az következtethető, hogy azt kevesen olvasták. Bár magához az írásműhöz bárki hozzáférhetett, de a rejtett tartalom jelleg miatt az csak akkor volt látható, ha valaki kifejezetten, konkrétan (célzott kereséssel) rá is keresett, a felperes is egy évig kereste azt. Kiemelte, hogy a III. r. felperes egy politikai párt polgármester jelöltjeként kampányolt, s mint közszereplő több kritikát kénytelen elviselni. Az írása indokaként előadta, hogy a III. r felperes - az I. és II. r. felperesen keresztül - hónapokon át próbálta ellehetetleníteni az ....i zöldfelületek rendben tartását, emiatt a lakossági nyomás a polgármesterre tevődött, s ezáltal ő is érzelmi nyomás alá került, az ebből eredő alapos kritikát a felperesek is tűrni kötelesek. A III. r. Felperes .... független polgármesterével szembeni nyíltan ellenséges magatartása a 2010-2014-es ciklusban tagadhatatlan volt, az önkormányzati tulajdonú cégek nevében többször sajtóközleményben bírálta a polgármester munkáját, vitába bonyolódott vele és nem rejtette el azon véleményét sem, hogy polgármester közvetlen munkatársán, az alperesen fog elégtételt venni. A III.r. felperes bejelentései miatt a kommunális hulladék elszállítására nem volt más mód, mint a II. r. felperestől megvásárolható szemeteszsákok felhasználásával. Noha a II. r. felperes fővállalkozója a ... Kft. az elszállítási igény indokoltságára figyelmeztette a III. r. felperest, s erre ígéretet is tett, az ... Kft. továbbra is a helyszínen hagyta a hulladékgyűjtő szigeteken a hulladékot, emiatt elszaporodtak a rágcsálók és a lakosság folytán politikai nyomás nehezült a polgármesterre. Megtévesztő a felperesek által zöldfelület karbantartására kötött szerződések összehasonlítása kapcsán előadott érvelés, ugyanis a 2014-ben megbízott másik vállalkozó is ugyanazon feladatokat látta el, de a zöldfelületek gondozása a téli hónapokban szünetel. A bírósági megkeresésre adott önkormányzati válaszban pedig nem szerepelnek a parlagfű mentesítésre és a különböző pótmunkára kifizetett összegek, melyek együttesen
- évben 195 millió forintra rúgtak. *** Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesek keresetét elutasította, kötelezte az I.r. felperest 31.750 forint, a II.r. felperest 12.700 forint, a II. r. (helyesen a III. r.) felperest 63.500 forint perköltség alperes javára történő megfizetésére. Ezen túlmenően az I.r. felperest és a II.r. felperest személyenként 36.000 forint, a III.r. felperest 60.000 forint feljegyzett kereseti illeték megfizetésére kötelezte. Ítélete indokolásában rögzítette, hogy a felperesek közjegyzői tanúsítvánnyal igazolták a sérelmezett írás alperesi eredetét. A kereset tárgyává tett személyiségi jogsértés (jó hírnév sérelme) kapcsán kiemelte, hogy a III.r. felperes a perbeli időszakban közszereplőnek számított. Noha nem volt tárgyilagos az írásmű kifejezésmódja és szabatos a megfogalmazása, de kellően tényszerű, a közügyek szabad vitatása keretében elfogadható volt, az személyiségi jogot még a nem közszereplőkre nézve sem sértene. Összességében rámutatott arra, hogy bár a „nyelvi agressziótól" és a „verbális késdobálástól" nem volt mentes az alperes írása, az érintett közlések valóságtartalmát a szükséges mértékben igazolni tudta, annak túlzásai, pontatlanságai pedig nem haladták meg a közügyek szabad vitatásának kereteit. Az írás tartalmazott ugyan negatív következtetésre alkalmas kitételeket, értékelést, de nem volt bántó vagy lealacsonyító. Az első kitétel tekintetében csupán túlzásnak tekintette azt a megfogalmazást, hogy a III. r. felperes kétnaponta élt feljelentéssel, hiszen hatósági bejelentésre csak egy alkalommal került sor. Ezen eljárás keretében azonban valóban megtörtént a ... Kht. és egyéb vállalkozók meghallgatása, és sor került .... Város Önkormányzatával szemben kötelezést tartalmazó határozat meghozatalára is. Emellett értékelte, hogy a zöldhulladék tárgyában is történt bejelentésre került sor a felperesek részéről .... város polgármestere felé, emiatt a kisebb túlzást és pontatlanságot tartalmazó tartalmat valónak fogadta el. A második kitétel vonatkozásában nem tekintette valótlannak az alperes tényállítását amellett sem, hogy abból nem tűnt ki, hogy nem kizárólagosan a II. r. felperesen keresztül került sor a hulladékgyűjtő szigeteknél elhelyezett hulladék elszállítására. A harmadik kitételt véleménynek tekintette, melyben csupán azt fogalmazta meg az alperes, hogy a III. r. felperes párttagként próbálja megakasztani .... rendben tartását, mely sérelmezett kitétel az alperes véleménye, bizonyítható tényre nem utal. A negyedik kitételt nem tényközlésnek, hanem értékelésnek minősítette. Az ötödik kitétel kapcsán rámutatott, hogy a közlés nem tartalmaz valótlanságot annak lényege az, hogy az I. r. felperes alacsony áron vállalta a kátyúmentesítést, mely munka szervezett vagy szervezetlen jellegének kérdése már a közügyek szabad vitatásának keretébe tartozik. A hatodik kitétel alatt álláspontja szerint az alperes az önkormányzati tulajdonú cégeket érthette, mert a III. r. felperesnek, mint természetes személynek tulajdonosa nincs. A sérelmezett kitételre az
- pontban kifejtetteket tartotta irányadónak. A hetedik kitétel (zöldfelületek gondozása) kapcsán rámutatott, hogy az alperes írása nem kellően pontos számadatokat tartalmazott. Különböző időszakokra vonatkozó szerződéseket hasonlított össze hiányosan és pontatlanul, azonban ez a közügyek vitatásának keretében még elfogadható. A tanúk meghallgatására vonatkozó alperesi bizonyítási indítványt elutasította, mert az részben az önkormányzat és a hatóság megkeresése alapján már tisztázott tényállításra vonatkozott, másrészt a pernek nem az volt a tárgya, hogy szakmai vagy más síkon zajló vita folyt-e az önkormányzat és a felperesek között. *** Az ítélet ellen annak megváltoztatása és az alperes kereset szerinti marasztalása iránt a felperesek terjesztettek elő fellebbezést. Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy a perben a valóság bizonyításának helye sem lett volna figyelemmel arra, hogy nem ismerte el az alperes a perben, hogy a kereset tárgyát képező bejegyzések tőle származnának. A valóság bizonyítására irányuló alperesi indítványokat az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania, ebben az esetben pedig a keresetnek helyt adó ítélet meghozatala lett volna indokolt. Az elsőfokú bíróság ráadásul hivatalból folytatott le bizonyítást, melynek eredménye nem vehető figyelembe. A peres felek ugyanis az önkormányzat vagy a környezetvédelmi hatóság megkeresésére vonatkozó bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő. Rámutattak, hogy az elsőfokú ítélet megváltoztatása a beszerzett bizonyítékok alapján is indokolt. Az első és hatodik kitétel kapcsán kiemelték, hogy egyetlen (egy konkrét esetet sérelmező) és a szabálytalan hulladékszállítás miatti jogos (alapos) bejelentésre került sor csupán a II. r. felperes részéről, mely nem érintette sem a ... Kht-t, sem más zöldhulladékot elszállító társaságot. A feljelentések számában és a feljelentéssel érintett személyi körben a valóság és a sérelmezett írás különbsége oly mértékű, mely az elsőfokú ítélet szerinti túlzás határain túlmutató. Az, hogy a II. r. felperes kétnaponta jelentgeti fel az önkormányzatot a romákat foglalkoztató közhasznú szervezetet és mindenki mást, aki nála olcsóbban végez munkát, a közvélekedés szempontjából nyilvánvalóan nem azonos a bejelentés tényleges tartalmával. A polgármester felé történt megkeresés pedig bejelentést nem tartalmazott, abban csupán a II. r. felperes érdeklődött a zöldhulladék elszállítási renddel kapcsolatban. A második kitétel kapcsán az elsőfokú ítélet indokolása nem is egészen érthető, a munka elvégzéséhez nem kellett az önkormányzatnak feltétlenül a II. r. felperest igénybe venni. Az alperesi írást annak ellenére nem találta jogsértőnek a bíróság, hogy a bejegyzésből egyáltalán nem tűnt ki az, hogy nem kizárólag a II. r. felperesen keresztül történt meg a hulladék szállítása. Álláspontjuk szerint a harmadik kitétel egyértelműen tényközlés és nem vélemény-nyilvánítás, melyet a perben meg sem próbált az alperes bizonyítani. A negyedik kitétel sem tekinthető vélemény-nyilvánításnak, mert egyértelmű ok-okozati összefüggést ír le a felperesek (önmagában is valótlannak bizonyuló) folyamatos feljelentgetései és a levágott fű elszállításának elmaradása között. Az összefüggés egyik eleme sem szubjektív, az objektív elemek pedig csakis tényközlésként értelmezhetőek. Az ötödik kitétel kapcsán tévesen értékelte külön az elsőfokú bíróság azt az állítást, hogy alacsony áron vállalta el az I. r. felperes a kátyúzást, attól a tényállítástól, hogy a kátyúzás szervezetlen és a szükségesnél nagyobb nehézséget okoz a város lakóinak. Összefüggéseiben vizsgálva ez nem más, mint annak kijelentése, hogy az irreális áron elnyert munkát az I. r. felperes a nyomott árképzés miatt nem tudja elvégezni. Ez egyértelműen tényközlésnek minősül, mely állítást meg sem próbált a perben az alperes bizonyítani. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a hetedik kitétel, a zöldfelület rendben tartásának kérdésében az alperesi nyilatkozatot csak valamelyest pontatlannak minősítette. A 100 %-os (100 millió forintnyi) eltérés ezen túlmutató, hamis tényállítás. Nemcsak az állapítható meg, hogy az I.r. felperes a jelzett munkát az alperes által írnak alig több mint feléért végezte el, de az is, hogy ezen munka ellenértéke csak minimálisan tért el a 2014-ben mástól megrendelt munkákétól. Az eltérés a pontatlanság vagy a hibahatár mértékét meghaladja, és a teljes szövegkörnyezet figyelembevételével alkalmas az I. r. felperes jó hírnevének csorbítására, mert fölösleges túlárazást, az önkormányzat megkárosítását állítja a terhére. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes ténybeli és jogi indokaira hivatkozással. *** Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállítást az alábbiakkal egészíti ki: Az I. r. és II. r. felperesek közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetek, mindkettőnek a III. r. felperes az ügyvezetője. Az I. r. felperes közvetve (a ... Zrt-n keresztül) .... Város Önkormányzata tulajdonában áll, a II. r. felperesnek .... Város Önkormányzata az egyik tulajdonosa (keresetlevél mellékletét képező cégkivonatok). Az alperes
- augusztus 5-i Facebook bejegyzésének pontos szövege a következő volt: „Mivel ... város ....i ... polgármester-jelölt, a ... Kft. ügyvezetője (...) 4 hónapja sportot űz abból, hogy a város területén levágott füvet és gallyakat szemétáron a város szállítsa ki a szeméttelepre tonnánként 9000 forintért, és ezért két naponta fel is jelenti a saját munkáltatóját (önkormányzat) a ...i Környezetvédelemmel (meg a ... Kht.-ét, meg vagy 4-5 ....i vállalkozót, akik vannak olyan merészek, hogy a ... helyett olcsóbban vállalták a munkát) - én meg ezentúl sportot űzök majd a ... hibátlan és jogszabályok szerinti működéséből, de az elmúlt 6 évre visszamenőleg. Akkor majd III.rendű felperes neve biztosan azt is meg tudja majd magyarázni, hogy ő 2008-ban meg 2009-ben hová szállította a városban levágott zöldhulladékot, másrészt meg akkor most kezdem én megnézni, hogy Magyarország másik 3199 települése vajon mit csinál a közterületen levágott fűvel. Ha ez hiányzik ... úrnak kampány idején, tőlem mehet… , de akkor már vegyük bele a rettenetesen segítőkész ... Kft.-t is, amelyet szintén ... úr vezet, és akik után a város közhasznú munkásai szedegetik össze a szemetet, mert a kukásautó csak azt viszi el, ami a kukában benne van. (van olyan videofelvétel, lakossági, ahol tisztán látszódik, mit lett a sorsa a lakosság által ugyan szabálytalanul, de a kuka tetejére helyezett zsákokkal. Találják ki!) Teszi ezt az ... annak ellenére, hogy a fővállalkozó, a ... Kft. ügyvezetése még februárban ennek az ellenkezőjét állította. Hogy hány milliójába került az adófizetőknek eddig az, hogy szintén az ... Kft.-től megvásárolható, 540 forintos zsákokba meg
- ezer forintos konténerekbe kell gyűjteni azt a szemetet, ami a szelektív szigeteknél, meg a hulladékgyűjtő szigeteknél napi szinten felhalmozódik, és mellesleg minden más magyar városban elviszik - nem tudom, de sokba. Mellesleg ha nem ... úr mondta volna azt a bölcsességet a polgármesternek még 2011-ben, hogy a zöldfelületek karbantartása választási kérdés, akkor nem gondolnám azt, hogy mint párttag nem direkt próbálja megakasztani .... rendben tartását. A lakótelepieknek üzenem, hogy emiatt a kedves feljelentgetés miatt nem tudja a városháza elszállíttatni a levágott füvet a parkokból azonnal. Tisztán politika lett ebből is. Brávó ..., köszönjük szépen, igazi lokálpatrióta cég, lelkiismeretes ....i ügyvezetővel, aki mondjuk most pont ...on szeretne polgármester lenni, de azért segít még nekünk is. Köszönjük! Viccergom" Az alperes
- augusztus 7-i Facebook bejegyzésének pontos szövege a következő volt: „Miután van bőven panasz a ...i út környékén élők részéről (is) az ott hetek óta folyó, még laikus szemmel is szervezetlen kátyúzással kapcsolatban, ezért kérem, hogy aki az utcájában azt tapasztalja, hogy az időjárástól nem függetlenül, de szokatlanul hosszúra nyúlik az útburkolat felbontása, javítása, vagy a hazajutását napokon keresztül akadályozza indokolatlannak tűnő útfelbontás, az jelezze problémáját a Városháza városüzemeltetési irodáján, a 06-...-es telefonszámon, vagy ha nagyon ideges, akkor akár itt nekem. Remélem, nincs összefüggés, de a jelenleg ... polgármesteri székéért ... színekben induló III.rendű felperes neve vezette ... cég, a ... Kft. kátyúzik városszerte, miután jelentősen lenyomták az árakat a közbeszerzésen. ... úr arról nevezetes többek között, hogy az elmúlt félévben több alkalommal feljelentette saját tulajdonosát, az önkormányzatot. Nem azért, mert az egy másik vállalkozónak adta azt a munkát 5öd áron, melyet előtte 10 évig a ... végzett. Hanem mert aggódott a városi saját területen ledeponált és ágdarálásra előkészített ághalmot állapota miatt. Derék dolog. Történetesen a város zöldfelületeinek gondozásáról van szó, amit a ... Kft. 2009-ben, még ... vezetése alatt 200 milliónál is többért végzett el. Idén, igaz még kevesebb virággal, de ugyanakkora felületen ez nem került többe 40-50 milliónál a parlagfűvel együtt. A ...i polgármester-jelölt, ... úr ezt a problémát meg úgy találta megoldani, hogy feljelentette korábbi alvállalkozóját, a jelenlegi vállalkozót, az ....i téeszt, akik azért csodálkoztak a leginkább, mert 2009-ben még maga III.rendű felperes neve kérte azt a téesztől, hogy oda vihesse a ... Kft által levágott füvet, amit meg is engedtek neki, gondolták, segítenek a városon, miért ne - meg a munkaadóját, az önkormányzatot. Persze a feljelentések indoka hivatalosan az volt, hogy a városi lakótelepeken levágott füvet - ami 2009 óta az ügyvezető úr érzékeny szemében kaszálékról hulladékra változott - miért nem a szintén III.rendű felperes neve ügyvezetése alatt álló ... Kft.-hez szállíttatja be a város, tonnánként 9000 forintért. Vicces fiú, remélem megválasztják ...on, osztán őket boldogítja ezután." *** A felperesek fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság - a fenti kiegészítéssel - a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges és egyben elégséges körben feltárta azt helyesen állapította meg, érdemi döntése is helytálló, annak indokolását azonban az ítélőtábla - részben a felperesi fellebbezésben foglaltakra is tekintettel - az alábbiakkal tartja szükségesnek kiegészíteni. A 36/
- (VI.24.) és az azt továbbfejlesztő 7/
- (VII.7.), 13/
- (IV.18.) és 5/
- (II.25.) valamint 9/
- (IV.23.) Alkotmánybírósági határozatok talaján vizsgálva a per tárgyát képező közlések megjelenésének körülményeit, azok tartalmát, szöveg kontextusát, aktualitását, azt, hogy közügyek vitatást érintik-e, végül azt, hogy tényállítást, vagy értékítéletet tartalmaznak-e, az állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság helyesen minősítette az alperes nyilatkozatait a közügyek szabad vitatását biztosító alapjog gyakorlásának keretein belül maradó, a felperesek személyiségi jogait nem sértő, a vélemény kategóriába tartozó nyilatkozatoknak. Az alábbiakban részletesen kifejtettek szerint az alperes írásai nem voltak öncélúak (nem irányultak a III. r. felperes puszta megalázására), s nem érintve a III. r. felperes magán vagy családi életét, a megengedett kritika határán belül maradtak. I. A megnyilvánulás fóruma: Személyiségi jogsértésre - azon belül a per tárgyát képező valótlan tény állítására, híresztelésére vagy való tény hamis színben történő feltüntetésére - sor kerülhet az úgynevezett közösségi portálok felhasználásával közzétett magánjellegű bejegyzéssel is. A személyiségvédelem felöl vizsgálva a kérdést, az a lényeges, hogy a személyiségi jogaiban sértett a szükséges jogvédelmet feltétlenül megkapja, függetlenül a jogsértés fórumától, a jogsértő minőségétől (magánember vagy közszereplő). Emiatt az alperesi védekezés azon elemeinek, hogy az alperesi nyilatkozatok fóruma egy közösségi oldal volt - s ennek megfelelően az érintett személyi kör is behatárolt-, illetve az alperes magánemberi minőségének nem a jogsértés megtörténte vagy a szankciórendszer tekintetében a jogsértés tényének megállapítása, hanem a jogsértés megállapításán túl alkalmazható egyéb személyiségvédelmi szankciók vonatkozásában van csak jelentősége. A jogvédelemnek egy közösségi portál, illetve blog vonatkozásában is érvényesülnie kell, még akkor is, ha a nyilvánosság mértéke a felhasználó beállításaitól vagy az érdeklődés intenzitásától függő. II. A vélemény szabadságának korlátai közszereplő esetében: Általánosan érvényesülő elv, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem korlátlan, de - kitüntetett szerepéből következően - a szólásszabadságnak csak kivételes jelleggel kell engednie más jogokkal és alkotmányos értékekkel szemben, és az azt korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni. (7/
- (III.7.) AB határozat /42/ bekezdés). Az Alaptörvény IX. cikk
(1)bekezdése szerinti véleménynyilvánítás szabadsága és a IX. cikk
(2)bekezdése szerinti sajtószabadság - mint alapvető jogok - korlátozására az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdése értelmében csak más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával kerülhet sor. További szempont, hogy az Alaptörvény II. cikke értelmében az emberi méltóság sérthetetlen, és az IX. cikk
(4)bekezdése szerint a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. Helyesen mutatott rá az alperes, hogy a felperesek esetében a személyiségvédelem korlátozása másokhoz képest szélesebb körben minősül szükségesnek és arányosnak. Ennek egyik oka az, hogy a közéleti véleménynyilvánítás fókuszában maguk a priorizált közügyek - nem pedig a közszereplők - állnak, másrészt a közéleti szereplők a személyiségi jogaikat érő támadás esetén könnyebben is tudnak megfelelő védelmi mechanizmusokkal élni. (7/2014. (III.7.) AB határozat
(43)és
(57)bek) A perbeli esetben tehát értékelendő az is, hogy a III. r. felperes politikai közszereplő, az I. és II. r. felperes - a III. r. felperes személyén és az általuk végzett tevékenység jellegén keresztül - a közszereplővel túlnyomó részben azonos megítélés alá eső közszolgáltató. A Ptk. 2:42.§-a szerinti általános személyiségvédelmi szabályhoz képest a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelme a Ptk. 2:
- §-a értelmében - immár törvényben is deklaráltan eltérően alakul, a védelem a közszereplőt szűkebb körben illeti meg. A fenti alaptörvényi rendelkezésekkel összhangban, a Ptk. - 7/2014 (III.7.) AB határozattal kialakított végső szövegezésű - 2:
- §-a szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása, a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. (Alaptörvényi hármas korlát) Az ítélőtábla álláspontja szerint a polgári jogi védelem akkor illeti meg vitathatatlanul és teljeskörűen a közszereplőt is, ha a jogsértőként megjelölt nyilatkozat - tartalma szerint - a kritikán túlmutató valótlan tényállítás, illetve, ha - tárgya szerint - a sértő, túlzó értékítélet az érintett személyéhez nem a közügyek vitatása, nem a közéleti tevékenysége (hanem pl. a magán és családi élet) szintjén kapcsolódik, továbbá - eredménye szerint -, ha a vélemény (annak tárgyától függetlenül) az érintett személy emberi státuszának teljes nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadása. III. Politikai vélemény vagy tényállítás: A perbeli írások jogsértő jellege nem a felperes által kiemelt részletek, hanem csak a közlemény egésze alapján volt értékelhető, emiatt volt szükséges az elsőfokú ítélet tényállásának kiegészítése a pontos szöveggel (PK 12.II. pont). A Facebookon megjelent két közlés egészében és összességében - bár tényállítási elemekkel is tarkítottan - az alperes azon politikai véleményét fejezi ki, hogy a III. r. felperes politikai céljai érdekében használja fel az általa vezetett I. r. és II. r. felperes közszolgáltatási funkcióit. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy egyes közlések vonatkozásában azok megfogalmazása kihegyezett, már-már személyeskedő, a sérelmezett közlés egyes esetekben túlzó, azonban ezt közszereplőként az III. r. felperesnek tűrnie kell, s ugyanez irányadó a közszolgáltatást ellátó I.-II. r. felperesekre is. Az állampolgároknak jogában áll az, hogy a politikai pozíciót betöltő, illetve betölteni kívánó személyekről fellelhető negatív tartalmú információkról is tudomást szerezzenek, s a közszereplőknek a negatív értékelő véleményt a túlzó vagy felfokozott érzelmeket tükröző véleményt is tűrniük kell. A III. r. felperes meg is tudja magát védeni a nyilvánosság előtt, az ilyen megnyilvánulásokkal szemben, erre egy aktív politikusnak minden lehetőség adott. Az alperesi nyilatkozatok nem voltak öncélúak, aktualitásukat a III. r. felperes politikai szerepvállalása alapozta meg, s ennek állított az alperes görbe tükröt azzal, hogy bemutatta, hogy a korábbi időszakban az egyes közfeladatokat ellátó gazdasági társaságok élén a III. r. felperes miként élt (az alperes szerint élt vissza) a jog által biztosított lehetőségekkel annak érdekében, hogy abból magának politikai előnyt kovácsoljon, míg .... Város Önkormányzatának hátrányt okozzon. Kiemeli az ítélőtábla, hogy a tényállítást tartalmazó megnyilvánulások is részei a szólásszabadságnak, valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt figyelembe kell venni azt is, hogy tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. Valamely kijelentés - bár direkt tartalmából kiindulva tartalmazhat tényállítást - formailag tényállítást tartalmazó közlés mégis a vélemények halmazába sorolható. Konkrét esetben a tényállítások nem öncélúan, hanem a vélemény-nyilvánítás részeként jelentek meg, így a szólásszabadság ezekre is kiterjed. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépését követően akként foglalt állást, hogy bizonyos feltételek mellett - az újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán is felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket (13/
- (VI.17.) AB határozat indokolás /32/ bekezdés; 7/
- (III.7.) AB határozat (20-24) bek.; 13/
- (VI.18.) AB határozat /23/ bekezdés). A közszereplők személyiségi jogainak korlátozásával összefüggésben külön is rámutatott az Alkotmánybíróság, hogy a korábbi gyakorlatában (az elsődlegesen büntetőjogi kontextusban érvelő) 36/1994 (VI.24.) AB határozatban megjelent álláspontot fenntartja, de már az EJEB újabb esetjogában és a fejlett demokráciák jogában megjelent elvi tételeket is figyelembe véve értelmezi a szólás és sajtószabadságot. (7/
- (III.7.) AB határozat
(38)bek) A 7/
- (III.7.) AB határozatban aktualizálta az Alkotmánybíróság - korábbi gyakorlatához képest is - a szólás és sajtószabadság általa helyesnek tartott értelmezését. Ennek megfelelően az értékítéletet kifejező megszólalásokra a véleménynyilvánítás szabadsága attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő, hogy érzelmi vagy ész érveken alapul. Kiemelte ugyanakkor az Alkotmánybíróság, hogy a tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne, a tények közlése ugyanis tipikusan a vélemény alapja. A vélemény-nyilvánítás szabadsága tehát kiterjed a tények közlésére is, azonban csak a bírálat, a kritika szabadsága szintjéig, de ez a szabadság már nem vonatkozhat a tények meghamisítására. A közéleti szereplők változatlanul igényelhetnek jogi védelmet a hamis tényállításokkal szemben. Az elhatárolás kapcsán rámutatott, hogy amíg a vélemények esetében a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen addig a bizonyíthatóan hamis tények önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt. (7/
- (III.7.) AB határozat (49.)-
(50), és
(62)bek.) Az EJEB gyakorlatában - és az ítélőtábla álláspontja szerint is - a vélemény szabadságának oltalma alatt állnak az erős, túlzó jellegű kritikát megfogalmazó, polemikus stílusban megírt, ám vékony ténybeli alapokon nyugvó értékítéletek is. (13/2014 (IV.18.) számú határozatában
- bek.) A közszereplő politikus válaszadási lehetősége pedig széleskörűen fennáll, s nem csupán a részletes ténybeli alapokra épített szakmai kritikával szemben, hanem a túlzó politikai véleménynyilvánításokkal összefüggésben is (5/
- (II.25.) AB határozat /28/ bekezdés; 7/
- (III.7.) AB határozat /36/ bekezdés és /57/ bekezdés). A sérelmezett kitételeknek - az elsőfokú bíróság által is helyesen felismerten - volt olyan valóságtartalma, melyre figyelemmel az írás sem részleteiben, sem egészében nem volt valótlan tényállítást tartalmazó, önkényes politikai nyilatkozatnak tekinthető. IV. Az írás egyes kitételeihez kapcsolódóan az ítélőtábla az alábbiakra mutat rá: Az első és hatodik kitétel kapcsán nem annak van jelentősége, hogy a III. r. felperes a környezetvédelmi hatóság felé tett bejelentésében mennyiben nevesítette a sérelmezett tevékenységet végző jogi személyeket, hanem annak, hogy az eljárás eredményeként a hatóság meghallgatta valamennyi, a bejelentés által célzott (a jogosulatlan hulladékkezelésben érintett) felet, melyek ezáltal kerültek a hatóság látókörébe. Az pedig, hogy a III. r. felperesnek az önkormányzat nem munkáltatója az írás tartalma szempontjából lényegtelen pontatlanság. (PK
- II.) (.... Város Önkormányzata csak közvetett tulajdonosa a III. r. felperes munkáltatójának minősülő közszolgáltatást végző I. r. felperesnek, s csak egyik tulajdonosa a II. r. felperesnek.) A sérelmezett kitétel nem állította azt, hogy a III. r. felperes intézkedései nem voltak jogszerűek, csupán annak motivumait kritizálta. Az alperes valóban túlzással és az irónia eszközével élt, amikor akként fogalmazott, hogy a III. r. felperes „sportot űz" abból, hogy a zöldhulladék is szemétáron kerüljön elszállításra és emiatt kétnaponta fel is jelenti az önkormányzatot a környezetvédelmi hatóságnál. Valójában csak egy alkalommal került sor hatósági bejelentésre, azonban az elsőfokú bíróság helyesen értékelte azt, hogy az önkormányzat irányába két ízben is hasonló tartalmú (a zöldhulladék kezelésére vonatkozó önkormányzat gyakorlatot sérelmező) bejelentéssel élt. Az önkormányzat irányába tett III. r. felperesi bejelentés az alperesi érveléssel szemben nem tekinthető pusztán érdeklődésnek, abban a III. r. felperes egyértelműen jogkövető magatartásra, a II. r. felperes szolgáltatásainak igénybevételére szólította fel .... Város Önkormányzatát („a törvénynek és a helyi rendeletnek megfelelően döntsön"). A túlzás eszközének alkalmazására éppen a III. r. felperes tevékenységének bírálatához kapcsolódó hatás fokozása érdekében, s valóban nem tények sorával alátámasztottan, de nem is minden ténybeli alap nélkül került sor. A korábban hivatkozottak szerint a vélemény szabadságának oltalma alatt állnak az erős, túlzó jellegű kritikát megfogalmazó, polemikus stílusban megírt, ám vékony ténybeli alapokon nyugvó értékítéletek is. A második kitétel kapcsán csak azzal a helyzettel összefüggésben nyilvánított véleményt az alperes, hogy az ....i önkormányzattal jogviszonyban álló ... Kft. alvállalkozójaként a II. r. felperes a hulladékudvarokban szabálytalanul elhelyezett szemetet nem szállította el. A felperesek kereseti érvelésével szemben - a II. r. felperes képviseletében .... Város Önkormányzata Polgármesterének elküldött bejelentésből kitűnően -- .... közigazgatási területén a II. r. felperes rendelkezett jogosultsággal hulladék elszállítására és kezelésére, s ezt maga a III. r. felperes is akként értelmezte, hogy a jelzett tevékenység kizárólag a II. r. felperesen keresztül valósulhat meg. Az alperes ezzel összefüggésben csak azon véleményének adott hangot, hogy a szabálytalanul elhelyezett hulladék elszállításának is meg kellene történnie külön díjazás nélkül. A harmadik kitételben - a más pontok alatt kifejtett részletek alapján - csupán az írás egészének esszenciáját jelentő politikai véleményét fogalmazta meg az alperes arra vonatkozóan, hogy a III. r. felperes pozícióit politikai eszközként használja fel. A felperesek pedig nem hivatkoztak arra, hogy nem felel meg az írás azon kitétele a valóságnak, hogy a III. r. felperes 2011-ben azt jelezte .... polgármesterének, hogy az zöldfelületek karbantartása választási kérdésnek minősül. A negyedik kitételt ugyanezen véleménnyel összefüggésben fogalmazta meg az alperes akként, hogy annak hátterében, hogy a parkok levágott füve nem kerül azonnal elszállításra, ugyanúgy a politika áll. Az ötödik kitétel kapcsán - ahogyan azt az elsőfokú bíróság is helyesen ismerte fel - az is csak az alperes véleménye, hogy a kátyúzás szervezetlen, elhúzódó, mely a közügyek szabad vitatásának keretébe tartozik. A teljes írás összefüggésrendszerében, ugyan sajátos, kifordított logikával és megfogalmazással (a „remélem nincs összefüggés" formulával), de e kitétellel összefüggésben is csak azt sugallta az alperes hogy a III. r. felperes az aszfaltjavítást is politikai céljai érdekében hátráltatja, s nem azt állította, hogy a szolgáltatás minősége a nyomottnak minősített vállalási árral állna összefüggésben. A hetedik kitétel kapcsán csupán az .... zöldfelületeinek gondozásából kieső I. r. felperes és az azt felváltó új vállalkozó vállalkozási díját hasonlította össze az alperes, mellyel csupán azt a véleményét akarta alátámasztani tényekkel, hogy az olcsóbb vállalkozóra történő átállás áll annak hátterében, hogy a III. r. felperes a korábbi alvállalkozójával, az új szolgáltatóval szemben is feljelentéssel élt és feljelentette az önkormányzatot is. E kitétel kapcsán helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság, hogy az alperes által közölt tények ugyan a valóságnak nem feleltethetőek meg mindenben, azonban a kritika lényege nem a díjak eltérésén alapult - mely a két vállalkozói teljesítmény az eltérő évek, éven belüli időszakok és jelleg miatt egyébként sem hasonlítható össze megfelelően -, hanem a sérelmezett kitétel lényege abban áll, hogy a vállalkozó személyében bekövetkező változás volt az oka az önkormányzat elleni eljárások kezdeményezésének, s nem a III. r. felperes környezettudatossága. V. A valóság bizonyítása: Tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy a valóság bizonyítására csak abban az esetben lett volna jogosult az alperes, ha elismerte volna a nyilatkozatok eredetét. A bizonyítás lehetősége az alperest elismerés hiányában, feltételes jelleggel is megillette. Az alperes
- sorszám alatti beadványából kitűnően egyébként az alperes utóbb el is ismerte, hogy a Facebook bejegyzés tőle származik (
- sorszám alatti előkészítő irat első oldal utolsó bekezdés). Iratellenesen hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes nem terjesztett elő bizonyítási indítványt az önkormányzat és a környezetvédelmi hatóság megkeresése iránt, ezt
- február
- napján kelt (
- sorszám alatti) beadványában megtette, így bizonyítás elrendelésére hivatalból nem került sor, az elsőfokú bíróság eljárási hibát nem vétett. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet - a III. r. felperes perköltségviselésére vonatkozó szövegezés értelemszerű pontosításával - a Pp.
- § /2/ bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperesek a Pp.
- § /1/ bekezdés alapján kötelesek az alperes másodfokú eljárási költségének megtérítésére, melyet az ítélőtábla az alperest képviselő ügyvéd 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- § /3/ és /5/ bekezdése és 4/A. § alapján meghatározott munkadíjában állapított meg. Az eredménytelenül fellebbező felperesek az elsőfokú ítéletben helyesen megjelölt szempontok alapján számított perérték figyelembevételével kötelesek a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megtérítésére a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- § /2/ és
- § /1/ és /3/ bekezdése alapján. Győr,
- január
- Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros Zsolt sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr. Sarmon Hedvig sk. bíró