Bhar.471/2016/3 – Debreceni Ítélőtábla

(1)és

(2)bekezdés b/ pont), ezért 250 napi tétel, napi tételenként 3 000 forint, összesen 750 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlottnak 15 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett a pénzbüntetés átváltoztatásáról annak meg nem fizetése esetén, továbbá kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Nyíregyházi Törvényszék - vádlotti és védői fellebbezés folytán - mint másodfokú bíróság a

1. május
2. napján kelt 3.Bf.276/2016/
3. számú ítéletével megváltoztatta a járásbíróság határozatát, és a vádlottat - bűncselekmény hiányában - felmentette a közúti baleset okozásának vétsége miatt emelt vád alól, megállapítva, hogy az eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A vádlott és a védője tudomásul vették a törvényszék döntését, míg az ügyész bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása céljából fellebbezéssel élt. A fellebbviteli főügyészség az átiratában az ügyészi jogorvoslatot fenntartotta. Álláspontja szerint a bekövetkezett közlekedési baleset a vádlott és a sértett KRESZ szabályokat együttesen megszegő magatartására vezethető vissza. Utalt arra, hogy a másodfokú bíróságnak a KRESZ szabályok hibás értelmezése ahhoz a téves jogi következtetés levonásához vezetett, hogy a vádlott nem szegett közlekedési szabályt, és ezáltal felelősség sem terheli őt a bekövetett halálos eredménnyel járó balesetért. Idézte a KRESZ
4. §

(2)bekezdésének b/ pontjában írtakat, kifejtve azon álláspontját, hogy amennyiben az elsőbbségre jogosult az elsőbbségről kifejezetten nem mond le, az elsőbbségi helyzet mindaddig fennáll, amíg a jogosult a védett úton közlekedik és az elsőbbségi helyzettel érintett útkereszteződést el nem hagyja. E körben hivatkozott a BH 1998.213., valamint az 1997.

1. számú jogesetekre. Kifejtette továbbá, hogy a sértett mindvégig a védett úton közlekedett és az arról való lekanyarodást nem kezdte meg. Véleménye szerint az „Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblával védett útra való ráhaladást a vádlott csak akkor kezdhette volna meg, ha meggyőződik arról, hogy a sértett ténylegesen lekanyarodik a főútról és az elsőbbségi helyzet már nem áll fenn. Rámutatott arra is, hogy a bizalmi elv nem írhatja felül az „elsőbbségi szabályt." és az a körülmény, hogy a sértett a KRESZ
2. §-ának

(2)bekezdés harmadik mondatában írt szabályt megszegve téves irányjelzést adott, az elsőbbségi jogról való lemondásként, az elsőbbségi helyzet megszűnéseként nem értelmezhető és a vádlott büntetőjogi felelősségének hiányát nem eredményezheti. A harmadfokú nyilvános ülésen a védő a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, vitatva a vádhatóság jogi álláspontját és azon véleményének adott hangot, hogy a közúti közlekedés a bizalmi elvre épül, és ez adja a KRESZ lényegét. Hivatkozott arra, hogy a 6/

1. számú Büntető Jogegységi határozatban kifejtettek a megtévesztő magatartás kapcsán erre a közlekedési szituációra is alkalmazhatóak, ezáltal a vádlott KRESZ szabályt nem szegett, ezért büntetőjogi felelősség sem terheli a halálos eredménnyel járó közúti balesetért. Idézett dr. Viski László Közlekedési büntetőjog című könyvéből -
2. oldal - (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1974). A harmadfokú felülbírálat lehetősége a Be.
3. §

(1)bekezdés c/ pont I. fordulata alapján megnyílt. Az ítélőtábla - mint harmadfokú bíróság - a perorvoslatokkal megtámadott másodfokú ítéletet a Be. 393. §-a alapján nyilvános ülésen bírálta felül. A Be. 387. §-ának

(1)bekezdése értelmében megállapította - a

(2)bekezdés szerinti teljeskörű felülvizsgálat keretében - hogy az első- és másodfokú bíróság az eljárását a perjogi szabályokat betartva folytatta le. Az irányadónak tekintett tényállás a Be. 388. §-ának

(2)bekezdése alapján - az iratok tartalmát figyelembe véve pontosítandó és kiegészítendő. A vádlott által vezetett személygépkocsi forgalmi rendszáma helyesen: ..... A sértett - aki

1. március 7-én született - halálának oka heveny jobb szív fél elégtelenség, melyet tüdőgyulladás okozott. A közlekedési baleset és a halál között közvetett ok-okozati összefüggés állapítható meg. Az ellátó orvosok és egészségügyi személyzet részéről gondatlanság, mulasztás ténye nem igazolható. E helyesbítéssel és kiegészítésekkel - a Be.
2. §-ának

(1)bekezdésére figyelemmel - a rögzített tényállás a harmadfokú bíróság számára irányadó. Az ítélőtábla a törvényszék jogi álláspontját osztja, egyetért azzal, hogy az irányadó tényállás alapján a vádlott nem szegte meg a KRESZ 28. §-a

(2)bekezdésének b/ pontjában írt közlekedési szabályt, ezért büntetőjogi felelősség sem terheli a terhére rótt Btk. 235. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés b/ pontja szerint minősülő és büntetendő közúti baleset okozásának vétsége miatt. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/

1. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) konkrétan nem fogalmazza meg az eljárásban mind a vádhatóság, mind pedig a védelem részéről hivatkozott „bizalmi elvet". Ennek ellenére minden gépjárművezető tud róla. A lényege az, hogy a közlekedésben részt vevők számíthatnak arra, hogy a közlekedési szabályokat mások is megtartják. Kivétel ez alól, hogy a szabálytalanul közlekedő nem hivatkozhat arra, hogy a közlekedési szabályokat mások megtartják, illetve senki sem bízhat abban, hogy a szabályokat mások is megtartják, ha a szabályszegés ténye már kellő időben felismerhető. A közlekedés elsőbbségi szabálya fogalmilag az egyértelmű továbbhaladási jogot jelenti az úgynevezett védett úton közlekedő számára a közlekedés más résztvevőjével szemben. A vádlott a ... út és a .... utca kereszteződésében az általa vezetett személygépkocsival megállt az „Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblánál és balra kanyarodási szándékát irányjelzőt használva jelezte. A sértett a .... úton haladt segédmotoros kerékpárral a .... utca irányába, ahova jobbra kis ívben szándékozott bekanyarodni, és ezt a szándékát irányjelzéssel is folyamatosan jelezte a közlekedők számára, amit a vádlott is észlelt. A sértett azonban meggondolta magát és nem kanyarodott le jobbra, bár az irányjelzője még akkor is a kanyarodási szándékot jelezte, hanem továbbhaladt egyenes irányban. Ezzel megtévesztette a vádlottat, aki időközben - bízva abban, hogy a sértett valóban jobbra bekanyarodik, amely szándékát a folyamatos irányjelző használatával egyértelműen kifejezésre juttatta - megkezdte a nagy ívben balra kanyarodást a személygépkocsival. E forgalmi helyzetben a vádlott a sértett folyamatos irányjelzése miatt abban a tudatban volt és joggal bízhatott is benne, hogy felhajtása a védett útvonalra zavartalan lesz, a sértettet a közlekedésben nem fogja akadályozni, illetve zavarni, mivel nem fogja keresztezni az útját. A 6/
2. Büntető Jogegységi határozat értelmében - bár eltérő forgalmi helyzetre ad iránymutatást - kizárhatja az elsőbbségadásra kötelezett felelősségét az, ha az elsőbbségadási kötelezettség szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult őt megtévesztette. Az irányjelzés kapcsán a megtévesztést a KRESZ
3. §-ának

(2)bekezdése tiltja, miszerint az irányjelzés megtévesztő nem lehet. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elvárhatóság körén kívül esik annak az előre látása, hogy a sértett folyamatos irányjelzést használva mégsem kanyarodik le az irányjelzésnek megfelelően, hanem tovább folytatja az útját a védett úton. Az eddig kifejtettek alapján a törvényszék megalapozottan és törvényesen mentette fel a vádlottat bűncselekmény hiányában az ellene emelt halálos eredménnyel járó gondatlan közlekedési bűncselekmény vétségének vádja alól. Mindezekre tekintettel a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét helytálló indokainál fogva a Be. 397. §-a alapján helybenhagyta. Debrecen, 2016. évi szeptember hó 29. napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 3.Bf.276/2016/3. számú ítélete az ítélőtábla végzésével a mai napon jogerős. Debrecen, 2016. évi szeptember hó 29. napján . Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.