Győri Ítélőtábla Pf.I.20.261/2007/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Harczos Gábor ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a személyesen eljáró I.rendű alperes neve I.r. és dr. Keszthelyi Csaba ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Veszprém Megyei Bíróság által
- évi május hó
- napján meghozott 5.P.20.422/2007/
- számú ítélete ellen a II.r. alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a II.r. alperes 15 napon belül megfizetni a felperes részére 50.000,(Ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A megyei bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy a helység 1-i ...hrsz-ú lakóház, udvar megnevezésű ingatlan vonatkozásában az I. és II.r. alperesek között Helység 2-n 2006.július
- napján megkötött adásvételi szerződés semmis. Megállapította, hogy a helység 1-i ....hrsz-ú ingatlan 1/2 tulajdoni illetősége a felperest illeti házastársi közös vagyon jogcímén. Egyben megkereste a ... Körzeti Földhivatalt, hogy az ingatlan vonatkozásában II.r. alperes II.rendű alperes neve 1/1 arányú tulajdonjogát törölje és az I.r. alperes I.rendű alperes neve javára 1/2 arányú tulajdonjogot eredeti állapot helyreállítása jogcímén, míg a felperes felperes neve javára 1/2 arányú tulajdonjogot házastársi közös vagyon és eredeti állapot helyreállítása jogcímén jegyezze be. Egyben a Veszprém Megyei Bíróság 3.sorszámú végzésével elrendelt perfeljegyzést törölte. A fenti változás tűrésére az I. és II.r. alpereseket kötelezte. Kötelezte a bíróság II.r. alperest, hogy a Magyar Államnak felhívásra fizessen meg 240.000,- forint kereseti illetéket, míg a fennmaradó 240.000,- forint illetéket az állam viseli. Kötelezte a II.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 200.000,- forint perköltséget. Ítéletének indokolása szerint a felperes és az I.r. alperes házastársak. A házasságkötésüket követően
- március 21.napján vásárolták meg a perbeli helység 1-i ...hrsz-ú, akkor még beépítetlen telekingatlant az I.r. alperes édesanyjának "A" holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. Az ingatlan 1/1 arányú tulajdonosaként az I.r. alperes került az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre. Ezt követően a felperes és az I.r. alperes kölcsönszerződést kötöttek az OTP helység 1-i Fiókjával 270.000,- forint építési kölcsön felvételére vonatkozóan. Ezen összeg és járulékai erejéig jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba. Az I.r. alperes
- február 19-én agyi infarktust kapott, amely következtében őt 67 %-os mértékű rokkanttá nyilvánították. Ezt követően
- június 25-én az I.r. alperes a felperestől elköltözött és "B"-vel élt együtt Helység 3-on. Itt ismerkedett meg a II.r. alperessel, akivel Helység 2-n
- július 20.napján teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan adásvételi szerződés jött létre a helység 1-i ...hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan 7.000.000,- forint vételár kikötése mellett. A ... Körzeti Földhivatal 42.320/2006.VII.
- számú törlő határozatának tanúsága szerint a ...Bank Rt. javára bejegyzett jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlésre került. A II.r. alperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba
- július 24.napján került bejegyzésre, ezzel egyidejűleg "A" haszonélvezeti jogát törölték. A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján bizonyítottnak találta, hogy a .... hrsz-ú ingatlan a felperes és az I.r. alperes házastársi közös vagyonát képezi, mivel azt a házassági együttélésük ideje alatt közösen szerezték. A megyei bíróság a felperesnek a Ptk.
- §.
(2)bekezdésére alapított semmisségre vonatkozó keresetét megalapozottnak találta. E körben a felperes a Csjt. 30. §.
(1)bekezdésére hivatkozott, amely kimondja, hogy a vagyonközösség fennállása alatt, továbbá házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni, vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik. Ezen jogszabályi rendelkezés értelmében a közös egyetértést igénylő rendelkezési jog azt jelenti, hogy a közös vagyon megosztását megelőzően a házastársak bármelyike önállóan még a közös vagyonból reá eső illetőséget, tehát a saját eszmei hányadát sem ruházhatja át másra. A saját eszmei tulajdoni hányadnak az elidegenítése ugyanis annak a közös vagyon köréből való egyoldalú kiszorítását, és ebből következően a vagyonközösség idő előtti, részleges megszüntetését jelentené. Erre azonban a Csjt. 31.§.
(2)és
(3)bekezdése alapján nincs mód. A következetes bírói gyakorlat szerint a vagyonközösséghez tartozó, de csak az egyik házastárs tulajdonaként nyilvántartott ingatlan átruházására kötött szerződés - mint tiltott jogügylet - a Ptk. 200.§.
(1)bekezdése értelmében semmis, ezért a Ptk.237.§.
(1)bekezdése alapján a szerződéskötés előtti állapotot kell helyreállítani. A megyei bíróság a felperesnek az 1/2 arányú tulajdonjoga megállapítására és ennek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozó keresetét a Ptk. 116.§.
(1)bekezdése és a Csjt. 27.§.
(1)bekezdése alapján megalapozottnak találta. A felperesnek az alperesek által megkötött szerződés megtámadására vonatkozó jogi érdekeltsége is fennáll, hiszen az ingatlan 1/2 részének ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosa volt, és a tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való feltüntetését a Ptk.116.§.
(1)bekezdése és a Csjt.27.§.
(1)bekezdése alapján jogszerűen kérheti. Az ítélet ellen a II.r. alperes fellebbezést nyújtott be, melyben kérte annak részbeni megváltoztatását akként, hogy a Helység 2-n 2006.július 20.napján az alperesek közötti adásvételi szerződés csak a felperest illető 1/2 hányad tekintetében semmis, míg az I.r. alperes 1/2 hányada tekintetében a semmisség megállapítását mellőzze. Ennek megfelelően változtassa meg a földhivatali bejegyzéssel kapcsolatos rendelkezést. Mellőzni kérte az illetékés a perköltségben való marasztalását is. Kérte a fellebbezési eljárás költségeiben a felperes marasztalását. Fellebbezésének indokolásául előadta, hogy a megyei bíróság helyes tényállást állapított meg és a bizonyítást a szükséges körben lefolytatta. Ugyanakkor megítélése szerint az egész szerződés nem tekinthető semmisnek. A megyei bíróság tévesen hivatkozott a Ptk. 200. §.
(2)bekezdésére, illetve a Csjt. 30.§.
(1)bekezdésére a jogvita eldöntése során. A felperes, mint ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos sérelmezhette ugyan a társtulajdonos házastárs által kötött adásvételi szerződést annyiban, hogy az saját tulajdoni hányadának elvonását jelentette, de - álláspontja szerint semmisségre hivatkozással nem támadhatta a szerződést az I.r. alperes által átruházott 1/2 ingatlan illetőség tekintetében. A megtartott fellebbezési tárgyaláson hivatkozott arra, hogy a gyakorlatban a hasonló jogviták megoldására van más jogi álláspont is, ez kiderült a Csjt. Kommentárból. A fellebbezési érvelését kiegészítette azzal, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 215.§-át, mivel túlterjeszkedett a felperes kereseti kérelmén. Az elsőfokú ítélet 4.oldal 4. bekezdése rögzíti a kereseti petitumot, ebből egyértelműen kiderül, hogy a felperes nem terjesztett elő keresetet az I.r. alperes tulajdonjogának visszajegyzése iránt. A felperes fellebbezési ellenkérelmében a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását és a II.r. alperes másodfokú perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a megyei bíróság ítélete mindenben megalapozott és jogszerű. A semmisség kérdésében is helyes a megyei bíróság álláspontja, figyelemmel a Csjt.30.§.
(1)bekezdésére. Hivatkozott arra is, hogy a Ptk.145.§.
(2)bekezdése értelmében sérült az elővásárlási joga, így az I.r.alperes 1/2 tulajdoni hányadára vonatkozóan is érvénytelen az alperesek által megkötött adásvételi szerződés. Előadta, hogy a II.r. alperes vonatkozásában a Helység 2-i Rendőrkapitányságon büntető eljárás volt folyamatban, amelyet azonban a Helység 2-i Városi Ügyészség a B.856/2006/
- számú határozatával bizonyítottság hiányában megszüntetett. Ezen határozat indokolásából egyértelműen megállapítható, hogy nem a csalás elkövetésének hiánya miatt szűnt meg a nyomozás, hanem kétséget kizáróan azt az eljáró hatóság bizonyítani nem tudta. Az eljáró ügyészség is megállapította, hogy a "C" család 7.000.000,- forintos megtakarítása életszerűtlen. A szerződésben megjelölt vételárat házastársa, az I.r. alperes soha nem kapta meg. Hivatkozott arra is, hogy az ingatlan forgalmi értéke lényegesen meghaladja a 7.000.000,- forintot. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla a II.r. alperes fellebbezésében felhozott érvekre figyelemmel elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az eljárása során a megyei bíróság a Pp.215.§-ában foglaltakat megsértette-e. A Pp.215.§-a kimondja, a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen; ez a szabály a főkövetelés járulékaira is kiterjed. A felperes
- augusztus 21.napján a megyei bírósághoz benyújtott keresetlevelében kérte, hogy „a megyei bíróság állapítsa meg, az alperesek között létrejött helység 1-i ....hrsz-ú ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés a Ptk.200.§.
(2)bekezdése alapján semmis és állítsa vissza a Ptk.237.§.
(1)bekezdése alapján a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet. Kérte, hogy a bíróság a Csjt.27.§.
(1)bekezdése alapján állapítsa meg a helység 1-i ....hrszú ingatlannak 1/2 részarányban én vagyok a tulajdonosa és ennek tényét jegyeztesse be az ingatlan-nyilvántartásba". Ezt követően a felperes keresetét pontosította (7.jegyzőkönyv 2.oldal utolsó bekezdés és 3.oldal
- bekezdés), amelyben kérte a
- július 20-i adásvételi szerződés semmisségének a megállapítását és az Csjt. vonatkozó szabálya alapján a felperes javára az 1/2 tulajdoni illetőség megállapítását házastársi közös szerzés címén, ezt követően kérte, hogy a bíróság rendelje el a II.r. alperes ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését és a felperes valamint az I.r. alperes 1/2 - 1/2 arányú tulajdonjogának visszaállítását, felperes vonatkozásában eredeti állapot helyreállítása és házastársi közös tulajdon címén, míg I.r. alperes vonatkozásában eredeti állapot helyreállítása címén". A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a megyei bíróság nem terjeszkedett túl a kereseti kérelmen, illetve az ellenkérelmen, hogy az elsőfokú ítéletben (
- oldal
- bekezdésében) a felperesi kereseti petitumot - a kérelemtől eltérően - nem pontosan rögzítette, eljárási szabálysértés tényét nem alapozza meg. Az ítélőtábla a vonatkozásban osztotta a II.r. alperes kiegészített fellebbezési érvelését, hogy a Csjt.30.§.
(1)bekezdése körében a megyei bíróság jogi álláspontjától eltérő, többféle jogi álláspont alakult ki az ítélkezési gyakorlatban. Ez azonban az ítélet jogi és érdemi helyességét nem érinti. Az ítélőtábla e körben mindenben osztotta a megyei bíróság jogi álláspontját és az ítélet indokolásában foglaltakat. Nem találta alaposnak a II.r. alperes azon fellebbezését sem, hogy a felperesnek az I.r. alperes 1/2 tulajdoni hányada vonatkozásában nincs kereshetőségi joga. A Ptk.234.§.
(1)bekezdése kimondja, a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Az e körben kialakult egységes bírói gyakorlat szerint csak jogi érdekeltség, vagy perindítási jogosultságot kifejezetten biztosító jogszabályi felhatalmazás esetén van lehetőség a semmisség megállapítására irányuló, vagy azzal kapcsolatos keresetindításra. (BH.1997/439.) A megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes az alperesek között létrejött adásvételi szerződés vonatkozásában kereshetőségi joggal rendelkezik, mivel a jogi érdekeltségét a Ptk.116.§.
(1)bekezdése és a Csjt.27.§.
(1)bekezdése megalapozza. A vagyonközösség egységességének az elvéből következően pedig az egész ingatlan tulajdonjogával kapcsolatos perbeli legitimációja fennáll, ez alapján pedig nem csak a saját tulajdoni hányada, hanem a házassági együttélésük ideje alatt közösen szerzett ingatlan vonatkozásában van kereshetőségi joga. Mindezen indokok alapján az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a II.r. alperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78.§.
(1)bekezdése alapján ő köteles a felperes másodfokú perköltségét megfizetni, amelynek összegét az ítélőtábla a 32/2003.(VIII.22.) IM. számú rendelet 3.§.
(5)bekezdése alapján bruttó 50.000,- forintban állapított meg. A fellebbezési eljárásban a II.r. alperes személyes költségmentességben részesült, így a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a Pp.78.§.
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM. számú rendelet 13.§.
(1)bekezdése és 14.§-a értelmében az állam viseli. Győr, 2008.évi április hó 3. napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr. Vass Mária sk. előadó bíró Dr. Lezsák József sk. bíró