A Fővárosi Ítélőtábla a Poharánszki Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Poharánszki István ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek a Dr. Lendvay Attila Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe., ügyintéző: dr. Lendvay Attila ügyvéd) által képviselt alperes (alperes székhelye.) alperes ellen jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 38.G.41.957/2015/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja; kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 60.000 (Hatvanezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból és 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetékből álló együttes első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes szövetkezeti hitelintézet (Cg.19-10-500252) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló
- évi CXXXV. törvény (Szhitv.) alapján létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) tagja. Az alperes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja. A felperes a számviteli törvény szerinti beszámolója elfogadásához
- március 10-én elektronikus úton küldte meg a
- évi beszámolóját a szükséges mellékletekkel együtt az alperes részére, annak előzetes jóváhagyása érdekében. Az azt kísérő levélben hivatkozott az alperes a szövetkezeti hitelintézetek
- évi beszámolójának jóváhagyásával kapcsolatos teendőkről és tudnivalókról rendelkező 85/
- számú körlevelében foglaltak megtartására. Tájékoztatta az alperest, hogy a mérlegbeszámolót elfogadó közgyűlésének tervezett időpontja
- április
- Az alperes a
- április 23-án kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy a
- április
- napjára összehívott közgyűlésen a
- évi beszámoló nem fogadható el, ugyanis a felperes éves beszámolójának felülvizsgálati eljárásával megbízott D.K. és T. Kft. a felperes közreműködésének hiányában a konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálatával kapcsolatos központi könyvvizsgálati feladatokat még nem tudta elvégezni. A felperes a
- április 24-én tartott közgyűlésen a
- évi beszámolóját a részvényesei döntése alapján elfogadta, és határozott a mérlegbeszámolóban jelölt osztalék megállapításáról is. Az alperes
- május 7-én kelt és azon a napon elektronikus formában a felperes központi elektronikus szerverére e-mail útján megküldött, egyúttal postai úton megküldött és a felperes által
- május 12-én kézhez vett levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy az alperes igazgatósága az IG-7/5/
- számú határozatában a felperes
- évi számviteli beszámolóját előzetesen nem hagyta jóvá, nem járult hozzá a felperes igazgatósága által javasolt osztalék kifizetéséhez. Döntését arra alapította, hogy a felperes a Hpt. szabályai szerint az általános tartalékot az adózott eredményből - mivel az negatív - előzetesen nem képezte meg, továbbá az általános tartalékképzés alól felmentést sem kapott. Ezen túlmenően az alperes konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgálatával kapcsolatos, központi könyvvizsgálati feladatokat ellátó D.K. és T. Kft. nem tudta elvégezni a felperes beszámolójának könyvvizsgálati feladatait a felperes együttműködésének hiányában. A felperes az alperes igazgatósága IG-7/5/
- számú döntésének hatályon kívül helyezése érdekében
- június 11-én fax útján terjesztett elő keresetet és a keresetlevelet
- június 10-én elsőbbségi ajánlott küldeményként is postára adta, amely
- június 18-án érkezett a bíróságra. Keresetében az Szhitv.
- §
(20)bekezdése és a Ptk. 3:
- § alapján kérte, hogy a bíróság az alperes igazgatóságának IG-7/5/
- számú határozatát helyezze hatályon kívül, mert annak meghozatalára jogsértően került sor és megalapozatlan. Előadta, hogy az Szhitv.
- §
(11)bekezdése alapján a beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt határidőben megküldte az alperesnek, és egyidejűleg eleget tett az alperes a
- február 20án kelt 85/
- számú körlevelében foglaltaknak is. Ezen körlevélben foglaltak ellenére az alperes könyvvizsgálatot kívánt lefolytatni a felperesnél. A felperes könyvvizsgálóján a S.A. Kft.-n keresztül megadott minden, az alperes megbízott könyvvizsgálója által kért információt. Hangsúlyozta, hogy eljárása szabályszerű, a jogszabályi, illetve az alperes belső szabályzatának megfelelő volt, amelyről a
- május 19-én kelt levelében tájékoztatta az alperest, és amelyben kifogásolta az alperes igazgatósági döntésében foglaltakat. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte. Kifejtette, hogy a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről hozott
- évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 10/A. §-ának
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felperes perbeli legitimációja eljárásjogi szempontból hiányzik. Előadta, hogy a támadott határozatot hozó alperesi igazgatóságban a felperes tagként nem vett részt, szavazati joggal a határozat meghozatalakor nem rendelkezett. A per megszüntetését arra hivatkozással is kérte, hogy a kereset elkésett, és az elkésettség tekintetében elévülési kifogást jelentett be. Előadta, hogy a támadott igazgatósági határozatot az alperes igazgatósága
- május 7-én meghozta, az alperes az igazgatósági határozatot
- május 7-én elektronikus úton megküldte a felperesnek, amely aznap 17 óra 33 perc 23 másodperckor a felperes elektronikus szerverére megérkezett, így a határozatról a felperes akkor már tudomást szerezhetett. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határozatok megtámadására vonatkozó Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése nem a határozat kézhezvételétől, hanem a tudomásszerzéstől rendeli a 30 napos elévülési jellegű határidő számítását. Arra is hivatkozott, hogy az igazgatósági határozatot a felperes
- május 12-én átvette, a keresetlevele azonban csak
- június 18-án érkezett a bíróságra (a fax útján megküldött beadványhoz nem fűződnek a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok), ezért a 4/
- számú Polgári jogegységi határozatban foglaltakra is figyelemmel elkésett. A permegszüntetési kérelme alaptalansága esetében a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes nem tette lehetővé az alperes által kijelölt könyvvizsgáló számára a helyszíni vizsgálat elvégzését, a felperes konszolidált éves beszámolója könyvvizsgálatával kapcsolatos központi könyvvizsgálói feladatok ellátását, továbbá a felperesnek 2014-ben nem volt pozitív eredménye, így beszámolója nem felelt meg a Hpt.
- §-ában foglaltaknak, mivel az adózott eredményének 10%-át általános tartalékba kellett volna helyeznie. Adózott eredmény hiányában ez a tartalékképzés nem valósulhatott meg, emiatt osztalék kifizetésére sem kerülhetett sor, figyelemmel arra is, hogy a felperes részére a felügyeletet ellátó MNB egyedi mentesítést sem adott az általános tartalékképzési kötelezettség alól. A Fővárosi Törvényszék a
- június 14-én hozott 38.G.41.957/2015/
- számú ítéletével az alperes igazgatóságának IG-7/5/
- számú határozatát hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest a felperesnek 86.800 forint perköltség megfizetésére. Ítélete indokolásában abból indult ki, hogy az Szhitv.
- §
(20)bekezdése értelmében a
(3)bekezdésben foglaltakon túl a szövetkezeti hitelintézet a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint is bírósághoz fordulhat a T. Zrt. igazgatóságának jelen törvény szerinti döntésével vagy utasításával szemben. A Ptké. 2015. december 23. napjától hatályos 10/A. §
(1)bekezdésének idézését követően arra a következtetésre jutott, hogy a peres felek közötti jogviszonyban az Szhitv. mint lex specialis rendelkezései az irányadók, és a Ptké. idézett rendelkezése a társasági határozatok felülvizsgálata körében a felek jogviszonyában nem alkalmazható. Ezzel ellentétes értelmezés azt eredményezné, hogy az Szhitv. értelmében megtámadható igazgatósági határozatok megtámadására kizárólag a döntéshozó igazgatóság tagjai lennének jogosultak, amely értelmetlenné és alkalmazhatatlanná tenné az igazgatóság határozatainak megtámadására vonatkozó jogszabályi rendelkezést. Az Szhitv. alapján éppen az a cél, hogy a döntéshozó szerv (igazgatóság) határozatának felülvizsgálata tekintetében minden tag lehetőséget kapjon a bírósági út igénybevételére. Mindezekre figyelemmel alaptalannak találta az alperes Ptké. 10/A. §-ára alapított permegszüntetési kérelmét. A Ptk. 3:35. §-ának, a 3:36. §
(1)bekezdésének és
(2)bekezdésének idézését követően először azt vizsgálta, hogy a támadott határozat megtámadására nyitva álló határidő szempontjából melyik nap minősül a tudomásszerzés napjának. Azt tartotta szem előtt, hogy a felperes nem vitatta, hogy a támadott igazgatósági határozat a központi elektronikus szerverre
- május 7-én megérkezett, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy az elektronikus úton történő kézbesítést az alperes alapszabálya nem szabályozza, ezért kizárólag a postai úton megküldött határozat tekinthető szabályszerűnek, az pedig a felek között nem volt vitatott, hogy az
- május 12-én érkezett meg a felpereshez. Az elsőfokú bíróság a felperes álláspontját osztotta és megállapította, hogy
- május 12-e minősül a tudomásszerzés napjának. Az elsőfokú bíróság ezt követően megállapította, hogy a tudomásszerzés napjától számított
- nap
- június 11-e volt, így a kereset megindítására nyitva álló szubjektív határidő ezen a napon járt le, amely napon a felperes keresetlevele telefax útján megérkezett a bíróságra. Kifejtette, hogy a keresetlevél benyújtásának módját a Pp. külön nem határozza meg, az arra vonatkozó szabályokat a beadványokra vonatkozó rendelkezések körében helyezi el. A keresetlevélnek meg kell felelnie a magánokirat alakiságának, és a felperes a keresetlevelet postai úton a Pp. 93., 94.,
- és
- §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően a bíróság részére megküldte, ezért az elsőfokú bíróság a fax útján érkezett keresetlevelet határidőben érkezettnek tekintette, és az alperes elévülési kifogását alaptalannak találta. Mellőzte az alperes által indítványozott igazságügyi informatikai szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítvány teljesítését. A Ptk. 3:
- §
(1)és
(2)bekezdésének, továbbá a 3:268. §
(1)bekezdésének felhívását követően megállapította, hogy a felperes közgyűlése jogosult és köteles döntést hozni a felperes éves beszámolójának elfogadásáról. Megállapította, hogy az Szhitv. 15. §
(11)bekezdésben foglaltaknak a felperes - az alperes által sem vitatottan - eleget tett, mivel a
- április 24-re összehívott közgyűlését megelőző 45 nappal a mérleg tervezetét megküldte az alperesnek. Az elsőfokú bíróság figyelembe vette, hogy a
- évi beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatokról az alperes 85/
- számú körlevele rendelkezik, amely pontosan rögzíti, hogy a beszámoló elfogadásához a szövetkezeti hitelintézetnek milyen dokumentumot kell benyújtani a tervezett közgyűlés előtt legalább 45 nappal. Megállapította, hogy a per során nem merült fel adat arra, hogy a felperes ezen kötelezettségét hiányosan teljesítette volna, a körlevél tartalma szerint a beszámoló elfogadásához szükséges megküldött dokumentumok formai befogadásával kapcsolatban hiánypótlási és javítási feladatokról a szövetkezeti hitelintézet három munkanapon belül nem kapott visszajelzést. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a körlevél értelmében a beszámoló elfogadásáról szóló döntést a T. Zrt. igazgatósága hozza meg, de az alperestől
- április 23-án a felpereshez érkezett tájékoztató nem tekinthető az igazgatóság döntésének. Annak tulajdonított jelentőséget, hogy a becsatolt okiratok alapján az igazgatóság döntése már a közgyűlés megtartását követően,
- május 7-én kelt, és a felperessel
- május 12-én került szabályszerűen közlésre, ezért a támadott igazgatósági döntés a Ptk. 1:3 §
(1)bekezdésébe és az 1:4. §
(1)bekezdésébe ütközik. Kiemelte, hogy a jóhiszeműség és a tisztesség, valamint az elvárható magatartás elve alapján az alperes igazgatóságának a perbeli közgyűlés időpontja előtt kellett volna meghoznia a döntését, és az azt követő 4 munkanapon belül meg kellett volna küldenie a felperesnek olyan határidőn belül, hogy a felperes az esetleges további intézkedéseket meghozhassa, illetve a közgyűlésen megalapozott konkrét tájékoztatást nyújthasson a részvényeseinek. Az elsőfokú bíróság a pervesztes alperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes által lerótt 36.000 forint kereseti illeték és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet (R.) alapján mérlegeléssel megállapított 40.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjnak a megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodlagosan annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. A per megszüntetését elsődlegesen a Pp.
- § a) pontja és
- §
(1)bekezdés g) pontja alapján kérte, mivel a Ptké. 10/A. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint hiányzik a felperes keresetindítási joga. Kifejtette, hogy az Szhitv. valóban lex specialis, azonban e jogszabály 17/A. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a szövetkezeti hitelintézetekre a Ptk. és a Hpt. rendelkezéseit az Szhitv.-ben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Szhitv. 15. §
(20)bekezdése semmilyen felhatalmazást vagy kivételt nem biztosít a felperes számára abban a körben, hogy keresetindítás esetén ne kellene megfelelnie a Ptk. 3:
- §-ában és a Ptké. 10/A. §-ában támasztott feltételeknek. Kitért arra is, hogy a Ptké. 10/A. §-a lex posterior-nak minősül az Szhitv.
- §
(20)bekezdéséhez képest, így nyilvánvaló, hogy a jogalkotó ezen jogszabály ismeretében is adta kötelező értelmezését a Ptk. 3:
- §-ának. A per megszüntetését továbbra is kérte a kereset elkésettségére hivatkozással. Egyrészt azért, mert a telefax útján benyújtott keresetlevél nem felel meg a keresetlevélre irányadó jogszabályi rendelkezéseknek, ezért kizárólag a postai úton érkezett keresetlevelet lehet figyelembe venni a megtámadási határidő szempontjából, másrészt mert az alperes igazolta - és a felperes nem vitatta -, hogy a határozat a felperes központi elektronikus szerverére
- május 7-én megérkezett, mely időponthoz képest mind a telefaxon megküldött és a postai úton érkezett keresetlevél is elkésettnek minősül. Előadta, hogy a felperes által telefaxon benyújtott irat a Pp. szabályai miatt nem tekinthető keresetlevélnek, ugyanis annak alaki követelményeit nem teljesíti, mivel a telefax útján továbbított keresetlevél, illetve az ahhoz csatolt meghatalmazás eredeti aláírásokat nem tartalmaz, valamint az elküldött telefax nem igazolja kétséget kizáróan az illeték befizetését sem. Ennek következtében a felperes a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdésében meghatározott 30 napos anyagi jogi határidőben nem terjesztett elő a Pp.-nek megfelelő keresetlevelet a határozat megtámadása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdése szerint a keresetindítási határidő kezdő időpontjaként meghatározott tudomásszerzési időpont elkülönült fogalom a kézbesítés fogalmától. A tudomásszerzés tekintetében a kellő gondosság és körültekintés a követelmény, amelynek az alperes eleget tett azzal, hogy a felperes központi levelező szerverére továbbította a határozatot. Egy pénzintézet esetében alapvető elvárhatóság körébe tartozik, hogy a levelező szerverre érkező, a központi bankból küldött üzeneteket észlelje, megismerje, ésszerű határidőn belül feldolgozza. Álláspontja szerint a Ptk. 3:91. §
(1)bekezdése nem lehet irányadó, mert egyfelől a Ptk. jogi személyre vonatkozó szabályai a társaságok belső jogviszonyait, illetve a társaságok és azok tagjai közötti jogviszonyt szabályozzák, ily módon a külső jogviszonyokra (a határozat közlése ilyennek minősül) a hivatkozott § nem lehet irányadó. A felperes alapszabálya a per indításakor a Gt. hatálya alá tartozott, így a jognyilatkozatok tekintetében a Gt. 7. §
(1)bekezdését kell alkalmazni, mely jogszabályhely által előírt követelményeknek a határozat elektronikus úton történő közlése megfelelt. Véleménye szerint az alperesi magatartás mindenben megfelelt a Ptk. 1:3. §
(1)bekezdésében és az 1:4. §
(1)bekezdésében foglalt kívánalmaknak, de önmagában az elsőfokú ítéletben hivatkozott jogszabályhelyek megsértése nem ad lehetőséget a határozat hatályon kívül helyezésére, mert az alapelvek a részletszabályokon keresztül valósulnak meg, ezért megsértésük csak közvetett módon, a részletszabályok megsértésén keresztül történhet. Hivatkozása szerint iratellenes annak megállapítása, hogy a perben nem merült fel adat arra, hogy a felperes az általa megküldött mérlegtervezet és egyéb szükséges dokumentumok körében hiányosan teljesített. A kereseti ellenkérelmében egyértelműen jelezte, hogy a felperes nem tette lehetővé az alperes által kijelölt könyvvizsgáló számára a helyszíni vizsgálat elvégzését, a konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálatával kapcsolatos központi könyvvizsgálati feladatok elvégzését, amely helyszíni vizsgálat hiányában az alperes előzetes jóváhagyása nem volt kiadható a felperes részére. Sérelmezte, hogy nem került sor a felek tájékoztatására arról, hogy milyen körben terheli a peres feleket a bizonyítási kötelezettség. Annak bizonyítása érdekében, hogy a törvényből fakadóan rá háruló feladatot időben kiadta, fellebbezéséhez írásos dokumentumokat csatolt. Előadta, hogy mindent elkövetett annak érdekében, hogy a felperes beszámolójának elfogadásához szükséges könyvvizsgálatot lebonyolíthassa és annak eredményétől függően az előzetes hozzájárulását kiadhassa vagy azt megtagadja. Csak amikor teljesen egyértelműen világossá vált, hogy a felperes nem hajlandó biztosítani az alperesi vizsgálat feltételeit, akkor volt kénytelen az alperes meghozni a határozatot. Hangsúlyozta, hogy a döntés hatályon kívül helyezését a Ptk. 3:35. § szerint csak abban az esetben lehet kérni, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. Az Szhitv. a beszámoló elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulás megadására nem ír elő határidőt, nem korlátozza a nyilatkozat kiadására vonatkozó határidőt, sőt nem korlátozza, nem határozza meg, hogy annak kiadásához milyen előfeltételeket, vizsgálatokat ír elő. A hozzájárulás kiadása az alperes diszkrecionális joga, nyilatkozatát abban az esetben adja ki, ha hitelt érdemlően meggyőződött arról, hogy a felperes beszámolója mindenben megfelel a jogszabályi feltételeknek és az integráció egyéb kötelező szabályainak is. Mindezek alapján a támadott határozat jogszabályt nem sért. Az alperes kereseti ellenkérelmében nyilvánvaló és egyértelmű jogszabálysértést tárt fel a felperes beszámolójával kapcsolatban, amikor megállapította, hogy osztalékfizetésre vonatkozó rendelkezések a Hpt. 83. §-ba ütköznek, mert a felperesnek a 2014-es gazdasági évben nem volt pozitív eredménye, ennek hiányában általános tartalékképzési kötelezettségének nem tehetett eleget a Hpt. 83. §
(2)bekezdése szerint, ily módon osztalékfizetése tilalmazott volt a
(4)bekezdés alapján. Ez alól a tiltás alól az MNB egyedi mentesítést adhatott volna a felperes részére, azonban ilyen mentesítés kiadására nem került sor. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, azt mind érdemében, mind jogi indokaiban helytállónak és megalapozottnak tartotta. A felperes keresetindítási jogával kapcsolatosan a Fővárosi Ítélőtábla 35.Gf.40.507/2016/
- számú végzésére hivatkozott, amelyben a Ptké. 10/A. § értelmezésének kérdésében állást foglalt és az abban foglaltak szerint a felperes rendelkezik keresetindítási joggal. Álláspontja szerint a telefaxon határidőben a bírósághoz érkezett keresetlevél nem minősül elkésettnek, ezzel azonos több közzétett bírósági eseti döntés is született. Előadta, hogy az elsőfokú ítélet helyesen rögzíti, hogy a felperes a közgyűlés kitűzött határnapja előtt 45 nappal megelőzően megküldte az alperes részére az éves beszámoló jóváhagyásához szükséges dokumentumokat. Utal arra, hogy az alperes maga határozta meg a körlevelében az éves beszámoló jóváhagyásának eljárási rendjét, amelyet nem tartott be. Kijelentette, hogy a felperes együttműködött az alperessel, a beszámoló jóváhagyásához szükséges cselekményeket megtette. Az alperes másodlagos fellebbezése megalapozott. Nem indokolt a Pp.
- § értelmében a per megszüntetésére irányuló elsődleges fellebbezési kérelem teljesítése a
- § a) pontja alapján a
- §
(1)bekezdésének
- g)és
- h)pontjára figyelemmel. A perbeli legitimáció - a kereshetőségi jog - a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik, a kereset tényalapjának egyik része, ami azt jelenti, hogy megilleti-e a keresettel érvényesített jog a felperest az alperessel szemben, fennáll-e az igényérvényesítés joga az ellenérdekű féllel szemben. Ennek vizsgálata és elbírálása a per érdemére tartozó kérdés, mert hiánya a kereset érdemi elutasítását eredményezi. Ha a keresetindítási határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. Az alperes elévülési kifogása alapján vizsgált keresetindítási határidő a kereset érdemi elutasítását eredményezi. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban az érdemi döntésével a Fővárosi Ítélőtábla nem értett egyet. Az Szhitv. 1. §-ának
(2)bekezdése szerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációja az 1/A. §-ban meghatározott célok elérése érdekében jön lére és működik. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának szervei az Integrációs Szervezet és a T. Zrt. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja a T. Zrt. A
(3)bekezdés alapján a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet tagja és a T. Zrt. részvényének megszerzését követően a T. Zrt. részvényese. A T. Zrt. az Integrációs Szervezet tagja. Az Szhitv. 2. §-ának
(2)bekezdése szerint az Integrációs Szervezet jogi személy, és a
(4)bekezdés szerint kötelező intézményvédelmi szervezet, amelynek a 3. §
(1)bekezdése értelmében tagjai az alperes és a felperes is. Az Szhitv. 12. §-ának
(1)bekezdése szerint a T. Zrt. hitelintézet, amelyre a Hpt.-t és a Ptk.-t az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Szhitv. 17/A. § értelmében a szövetkezeti hitelintézet működésére a Ptk.-t és a Hpt.-t az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A T. Zrt. feladatait, viszonyát a szövetkezeti hitelintézetekkel az Szhitv. II. Fejezetének 7.4. pontjában (15-17. §§) szabályozza. Az Szhitv. 15. §-ának
(1)bekezdése szerint a T. Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja. A
(2)bekezdés d) pontja értelmében a T. Zrt. a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot fogad el az egységes informatikai rendszer kialakításáról. A
(11)bekezdés alapján a szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolója elfogadásához a T. Zrt. előzetes jóváhagyása kell, amely döntését a legalább 45 nappal a tervezett közgyűlés előtt a rendelkezésére bocsájtott, könyvvizsgálói jelentéssel ellátott mérleg alapján hozza meg. Az Szhtv. 15. §
(3)bekezdése szerint a T. Zrt. ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézet tevékenységét, és jogszabályoknak, valamint az Integrációs Szervezet és a T. Zrt. által kiadott szabályzatoknak vagy korábbi utasításnak megfelelő működés érdekében utasítást adhat a szövetkezeti hitelintézetnek. A szövetkezeti hitelintézet az utasításnak köteles eleget tenni. Az utasítást indokolni kell és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét is. A szövetkezeti hitelintézet mint az utasítás címzettje - jogosult bírósághoz fordulni abban a körben, hogy az utasítás a törvénynek, egyéb jogszabályoknak és a T. Zrt., illetve az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak megfelel-e. A
(20)bekezdés alapján a 15. §
(3)bekezdésében foglaltakon túl a szövetkezeti hitelintézet a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint is a bírósághoz fordulhat a T. Zrt. igazgatóságának jelen törvény szerinti döntésével vagy utasításával szemben. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó hatálya, a döntés vagy utasítás attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtható. A T. Zrt. igazgatósága a per tárgyát képező határozatát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálya alatt hozta meg és közölte a felperessel. Abban az esetben, ha a jogi személyre vonatkozó speciális jogszabály - mint a jelen esetben az Szhitv. 15. §
(20)bekezdése - utal a Ptk. 3:35-
- §-ában foglalt rendelkezések alkalmazhatóságára, a Ptk. és a Ptké. 10/A. § rendelkezéseit is e speciális jogszabályokkal együttesen kell értelmezni. Az alperes jogértelmezése esetén a Ptk. 3:
- §-a alapján a szövetkezeti integráció kötelező hatálya alá tartozó szövetkezeti hitelintézetek egyike sem fordulhatna bírósághoz az alperes igazgatóságának a döntésével vagy utasításával szemben, mivel az a feltétel, hogy a határozathozatal során szavazati joggal rendelkezett vagy alapítói jogokat gyakorolhatott, nyilvánvalóan hiányzik. Ez az érvelése az alperesnek ellentétes az Szhtv.
- §-ának
(20)bekezdésében foglalt jogvédelemre irányadó rendelkezéssel. Az Szhitv. egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatának tárgyában hozott 20/
- (VII.3.) AB határozat [297] bekezdésben kifejtettek szerint a Szhitv. az irányítási jogok eszközeként különböző előírások és döntések meghozatalára hatalmazza fel az integráció szerveit, amelynek ellensúlyozására biztosítja a szövetkezeti hitelintézeteknek azt a jogot, hogy bírósághoz fordulhassanak. A [294] bekezdésében foglaltak szerint az Szhitv.
- §-ába beiktatásra került a
(20)-
(21)bekezdés, melyek a T. Zrt. és az SZHISZ minden egyedi döntése és utasítása ellen általános jelleggel biztosítják a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. A [299] bekezdés alapján a szövetkezeti hitelintézet a T. döntését vagy utasítását a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint is megtámadhatja a bíróságnál. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helyesen tartotta szem előtt, hogy a felperest megilleti az a jogosultság, hogy az alperes igazgatósága perbeli határozatának bírósági felülvizsgálatát kérje. Az alperes védekezése alapján az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy a felperes az elévülési jellegű keresetindítási határidőt elmulasztotta-e, de ebben a körben a határidő kezdő időpontjának megállapítása során tévesen a határozat postai úton történő kézbesítésének tulajdonított jelentőséget, és eltérő jogi álláspontja miatt vizsgálat nélkül hagyta a tudomásszerzés lehetőségét. A Pp. 253. §
(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (
- §) változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott. A Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése szerint a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nincs jelentősége annak, hogy a felperes a határozatról milyen formában - csak írásban postai úton vagy elektronikus hírközlő eszköz útján - szerzett vagy szerezhetett tudomást, mivel a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdése a határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtásának határidejét nem a tudomásszerzés meghatározott módjához, hanem a tudomásszerzéshez vagy annak lehetőségéhez köti. A szubjektív határidő tehát kezdetét veszi nemcsak a tényleges tudomásszerzéssel, hanem akkor is, amikor a határozat megtámadására jogosult kellő gondosság, körültekintés mellett tudomást szerezhetett volna a megtámadható határozatról. Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy az igazgatósága döntését tartalmazó elektronikus levél
- május 7-én 17 óra 33 perckor érkezett meg a felperes központi elektronikus levelezési rendszerébe. A felperes a
- február 25-én tartott tárgyaláson ezzel egyezően adta elő, hogy az alperestől a központi elektronikus levelezési rendszerébe
- május 7-én megérkezett a perbeli elektronikus levél, csupán azt hangsúlyozta, hogy kérdéses és kétséges, hogy mikor került megnyitásra. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján figyelembe vette azt a köztudomású tényt, hogy
- május 7-e csütörtöki munkanap volt, és arra a következtetésre jutott, hogy a felperes legkésőbb a következő, pénteki munkanapon kellő gondosság, körültekintés mellett tudomást szerezhetett volna a megtámadható határozatról. Az alperes megalapozott fellebbezési hivatkozása szerint a felperestől elvárható, hogy a központi bank igazgatóságától érkező elektronikus leveleket haladéktalanul megnyissa, megismerje, ezért a
- május 8-i munkanaptól kezdetét vette a 30 napos perindítási határidő. A Ptk. 6:
- § szerint ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. A Ptk. 6:
- §-ában szabályozott elévülés az alanyi jog bíróság előtti érvényesíthetőségének határidejéről rendelkező anyagi jogi intézmény, következésképpen az elévülési határidő mint anyagi jogi határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be azzal, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A fent idézett rendelkezésekből következően a perindítási határidő
- június 8-án (hétfőn) lejárt. A felperes ezt követően benyújtott keresete elkésett, ezért nincs jelentősége annak sem, hogy azt a felperes milyen úton terjesztette elő. A Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése alapján az elévülés joghatása, hogy az elévült követelést bírósági eljárásban érvényesíteni nem lehet. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A fellebbezés eredményre vezetett, ezért a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a Fővárosi Ítélőtábla kötelezte a felperest az alperes részére a lerótt 48.000 forint fellebbezési illeték és a jogi képviselője munkadíjából álló perköltségének megfizetésére, amelynek összegét a kifejtett képviseleti tevékenységre figyelemmel az R. 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján az elsőfokú eljárásban 40.000 forint + áfa, a másodfokú eljárásban 20.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjban állapította meg. Budapest,
- február
- . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Pusztai Anita s.k.. Kurucz Zsuzsánna s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő bíró