Bf.287/2016/16 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(8)bekezdés I. fordulata. A vádlott különös visszaeső voltára utalást mellőzi. A közügyektől eltiltást mellékbüntetésként tekinti kiszabottnak. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott tartózkodási helyét pontosítja. A másodfokú eljárás során felmerült 12.700,- (tizenkettőezer-hétszáz) Ft bűnügyi költséget a vádlott köteles az államnak megfizetni. Felhívja az elsőfokú bíróságot, hogy a vádlott előzetes fogvatartásának utólagos beszámítására irányuló különleges eljárást folytassa le. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék a 2016. június 7. napján kelt 21.B.701/2016/5. számú ítéletével a vádlott bűnösségét testi sértés bűntettének kísérletében (Btk.164.§

(1)és

(8)bekezdés) állapította meg. A törvényszék ezért mint többszörös és különös visszaesőt 6 év szabadságvesztés büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.B.11.427/2013/

1. számú ítéletében kiszabott 8 hónap börtönbüntetés végrehajtását. Határozott a lefoglalt bűnjelekről és a vádlottat kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellene a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.695/
2. számú átiratában a tényállást megalapozottnak találta, amelyből okszerűen következik a vádlott bűnössége. Cselekményének jogi minősítése körében pontosítást indítványozott, a Btk.164.§

(1)és

(8)bekezdés mellett utóbbi I. fordulatának felhívásával. Észrevételezte, hogy az ítélet rendelkező részéből mellőzni kell a vádlott különös visszaeső minőségét, az indokolásban pedig a többszörös visszaesést megalapozó jogszabályhelyet, a Btk.459.§

(1)bekezdés 31/b./ pontját pótlólag szükséges megjelölni. Ugyancsak pontosítást igényel az előző büntetés végrehajtásának elrendelését megalapozó jogszabályhely. A büntetés enyhítésére nem látott alapot, ezért az elsőfokú ítélet megváltozatását a hiányosságok kiküszöbölése érdekében, egyebekben a helybenhagyását indítványozta. A fellebbezések elbírálására tanácsülés kitűzését tartotta indokoltnak, egyben bejelentette, hogy az esetlegesen kitűzött nyilvános ülésen az ügyész nem vesz részt. A Fővárosi Ítélőtábla az ügy felülbírálatára tanácsülést tűzött ki, a vádlott kézbesítési íven jelezte, hogy nyilvános ülés tartását kéri. Erre figyelemmel az ítélőtábla nyilvános ülést tűzött ki. A nyilvános ülésen a vádlott érdemi észrevételt nem tett, megbánását hangoztatta. Védője a büntetés enyhítése iránti fellebbezését fenntartotta. Felszólalásában a büntetés mérséklését a további időmúlással és a kísérlet távoli voltával indokolta. A Fővárosi Ítélőtábla védelmi perorvoslatok folytán bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását. Ennek során megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék a perrendi szabályok maradéktalan megtartásával folytatta le eljárását. Ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, a rendelkezésére álló bizonyítékok mérlegeléséről kellő terjedelemben számot adott. A vádlott beismerte, hogy a sértettet bántalmazta, többször ököllel fejen ütötte, majd a magatehetetlen testét a földön húzva a szemközti falnál oly módon engedte el, hogy az eszméletlen sértett feje a falhoz csapódott. A bántalmazás módját és annak lehetséges következményét, az életveszélyes sérülés kialakulásának lehetőségét az igazságügyi orvosszakértő igazolta, amelyet a vádlott sem vitatott. A történeti tényállás megalapozott, azonban a vádlott személyi körülményei kiegészítést igényeltek. Ebben a körben az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatalát megelőző adatok birtokában hiánytalanul rögzítette elítéléseit. A másodfokú eljárásban beszerzett újabb erkölcsi bizonyítvány, illetve ítéletkiadmányok alapján azonban azok kiegészítésére volt szükség a Be.352.§

(1)bekezdés a./ pontja szerint a következőkkel. Az ítélet

1. oldal első bekezdésében
2. pont alatt rögzített büntetésből - Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.B.10.545/2015/
3. számú ítéletből - a vádlottat
4. november 18.napján feltételes szabadságra bocsátották. Büntetését
5. február 17-én töltené ki, de egyéb cselekményeiből eredően folyamatos fogvatartása folytán e feltételes szabadsága még nem telik. Időközben a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
6. február
7. napján kelt 5.B.VI-VII.31.295/2015/
8. számú, illetve a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
9. január 12.napján kelt 31.Bf.VI.7964/2016/
10. számú ítélettel kifosztás bűntette (
11. évi IV. törvény 322.§

(1)bekezdés c./ pont), rablás bűntette (1978. évi IV. törvény 321.§

(1)bekezdés) és testi sértés bűntettének kísérlete (1978. évi IV. törvény 170.§

(1)és

(2)bekezdés) miatt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt 4 év fegyházra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlott

1. január
2. napjától ezt a jogerős büntetését tölti. (Erkölcsi bizonyítvány és a fenti számú ítéletkiadmányok) Az előző kiegészítésekkel a tényállás a személyi és a történeti részében egyaránt megalapozottá vált, ekként a felülbírálat során irányadó volt. Az elsőfokú bíróság az ítélet jogi indokolásában helyesen fejtette ki a cselekmény életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének megállapítását alátámasztó indokokat. A jogi indokolásban azonban teljességgel elmulasztotta a bűnösség kimondására vonatkozó anyagi jogi szabályok feltüntetését, a rendelkező részben felhívott törvényhely megjelölése pedig pontatlan. Az ítélőtábla ezért a helyes elsőfokú jogi indokolás alapján pótlólag felhívta a Btk.164.§

(1)bekezdés és

(8)bekezdés I. fordulatát is a bűncselekmény jogi minősítésénél. A büntetés kiszabása során számba vett körülmények ugyancsak helyesbítést igényeltek. A vádlott a Btk.459.§

(1)bekezdés 31/b./ pont alapján többszörös visszaeső, amely a büntetési tétel felső határát emelő jelentőséggel bír, többszörös visszaeső minőségét a rendelkező rész helyesen tartalmazza. Súlyosító körülményként az ezt meghaladó büntetettsége értékelendő. Ugyanakkor különös visszaesőnek is minősül, ezt a rendelkező részben nem kell feltüntetni, súlyosító körülményként ellenben helyesen értékelte az elsőfokú bíróság. További enyhítő körülményként a védő helytállóan hivatkozott arra, hogy a cselekmény kísérleti szakban rekedt, ennek súlya azonban nem bír komolyabb jelentőséggel, miután az befejezett kísérletnek értékelhető. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a kiszabott büntetés enyhítésére nem merült fel elfogadható indok. A vádlott az eljárásban ugyan beismerő vallomást tett és a másodfokú bíróság előtt is megbánását hangoztatta, eddigi életvitele azonban nem azt tanúsítja, hogy magatartása egyszeri, a konfliktus helyzet rosszul megválasztott bűnös módját jelentette. A vádlott előélete azt igazolja, hogy ha szabadlábon volt, lényegében folyamatosan, egymást követően személy elleni erőszakos és vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket követett el. Erre figyelemmel a vele szemben kiszabott 6 év szabadságvesztés enyhítésére a Fővárosi Ítélőtábla nem látott indokot. A közügyektől eltiltás az egyetlen nevesített mellékbüntetés, azt ilyen formában kell feltüntetni. A minősítés pontosítása folytán az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be.372.§

(1)bekezdése értelmében változtatta meg, míg a további helyesbítésekkel az egyéb rendelkezéseket a Be.371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget a vádlott a Be.381.§

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az államnak. A vádlott előélete körében tett kiegészítések kapcsán az ítélőtábla jelezte, hogy

1. november
2. napján vált esedékessé az előző 1 év börtönbüntetésből a feltételes szabadítása.
3. január
4. napjától ismét jogerős szabadságvesztés büntetést tölt. Az iratokból nem volt megállapítható, hogy a közbenső időben a jelen ügyben a Fővárosi Törvényszék 5-III. sorszámú végzésével a másodfokú eljárás befejezéséig fenntartott előzetes letartóztatását vették-e foganatba, vagy más ügyben volt fogvatartásban. A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla felhívta a Fővárosi Törvényszéket, hogy a vádlott előzetes fogvatartásának utólagos beszámítására irányuló, a Be.576.§-a szerinti különleges eljárásban a szükséges iratok beszerzésével tisztázza, hogy szükséges-e a tárgyban rendelkezést hozni. Budapest,
5. év február hó
6. napján Dr. Lassó Gábor sk. a tanács elnöke, előadó Dr. Révész Tamásné sk. bíró Dr. Fatalin Judit sk. bíró A Fővárosi Törvényszék 21.B.701/2016/
7. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.287/2016/
8. számú ítéletében foglalt változtatással
9. február
10. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált! Budapest,
11. év február hó
12. napján Dr. Lassó Gábor sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Hornyákné Sléder Ágnes tisztviselő