Mfv.I.10.002/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szabó Lajos ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt megindított és a Debreceni Munkaügyi Bíróság 4.M.1018/2006/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Debreceni Munkaügyi Bíróság 4.M.1018/2006/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, azon rendelkezését, amellyel az alperes 29510-2/2006-
- számú határozatát az első fokú határozatra is kiterjedő részében hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte az 1523-18/2006-
- számú határozat
- pontjában foglalt jogsértés vonatkozásában, hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 36.000 /harminchatezer/ forint perköltséget. együttes Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 16.500 /tizenhatezer-ötszáz/ forint eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperes keresetében elsődlegesen a másodfokú hatóság határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását és az alperes perköltség fizetésre kötelezését kérte. A Debreceni Munkaügyi Bíróság 4.M.1018/2006/
- számú ítéletével az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedő részben hatályon kívül helyezte, és az alperest a határozat
- pontjában foglalt jogsértés vonatkozásában új eljárásra kötelezte. A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasította, és a felperest perköltség és illeték megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes ellenőrei bejelentés alapján
- március 27-én, március 30-án, és április 4-én ellenőrzést tartottak a felperesnél, majd
- április 28-án kelt határozattal három pontban állapították meg a munkáltató szabályszegését. Eszerint:
- a felperes hat munkavállalót írásbeli munkaszerződés nélkül foglalkoztatott, ezáltal megsértette az Mt.
- §
(1)és
(2)bekezdésében, valamint az 1991. évi IV. tv. (Flt.) 57/E. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakat,
- kilenc fő munkavállaló kapcsán megsértette az
- évi LXXIV. tv. (Alk.tv.)
- §
(2)bekezdés és 6. §
(6)bekezdésének előírásait,
- a munkáltató megszegte az Alk. tv.
- §
(8)bekezdésében írt nyilvántartási kötelezettségét. Fentiek alapján az alperes az
- pontban foglalt jogsértésért 600.000 forint, a
- pontban foglalt jogsértésért 600.000 forint, míg a
- pontban foglaltak miatt 800.000 forint, összesen 2.000.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta a felperest. Ezen határozatot a másodfokú hatóság hatályában fenntartotta. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az
- pontban hat munkavállaló alkalmi munkavállalói könyvvel került foglalkoztatásra, amelyhez bejelentési kötelezettség nem kapcsolódik, így ezen jogszabály megsértésére nem kerülhetett sor. Mivel az alperes részben hibás jogalapon kezelte az ügyet, a bíróság a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján az alperes határozatát részben, az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest az első fokú határozata
- pontjában foglalt jogsértésre vonatkozóan új eljárás lefolytatására kötelezte. A határozat
- és
- pontjában írtak körében a munkaügyi bíróság is megállapította a felperes mulasztását, így a keresetet ebben a körben elutasította. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a munkaügyi bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, a felperes által megtámadott közigazgatási határozatok hatályban tartását, és a felperes perköltség fizetésre kötelezését kérte. Álláspontja szerint az írásba foglalt munkaszerződések hiányában a munkaügyi felügyelő jogszerűen járt el, amikor a Met.
- §
(5)bekezdése alkalmazásával a felek között munkaviszony fennállását állapította meg és ennek megfelelő szankciót alkalmazott. A felek között a feltárt szabálytalanságok következtében nem jöhetett létre alkalmi munkaviszony, a tényleges szerződéskötési szándék utólag nem rekonstruálható. A bíróság álláspontjának elfogadása azt jelentené, hogy a munkaügyi ellenőrzés során nem lehetséges annak vizsgálata, hogy az AM könyv bemutatásának hiánya egyszerű mulasztás következménye, vagy a feleket a munkaviszonyhoz kapcsolódó közterhek megfizetése alóli mentesülés szándéka vezette. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és az alperes perköltség fizetésre kötelezésére irányult. Álláspontja szerint jelen ügyben nem tisztázódott, hogy az érintett munkavállalók közül - kifejezetten a felperes alkalmazásában - ki és mikor végzett munkát, más munkáltató foglalkoztatta-e őket, illetve az irodában tartott AM-könyvekbe az ellenőrzés napjára történt-e bejegyzés, vagy sem. A tényállás tisztázása nélkül pedig érdemi döntés nem hozható. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az alperes ellenőrei a felperesnél bejelentés alapján tartottak vizsgálatot és hat munkavállalót találtak munkavégzés közben, akik név szerint B. Cs.-né, M. L., H. L.-né, G. I., K. S.-né és L. D.-né voltak, és takarítói tevékenységet folytattak. Saját elmondásuk szerint alkalmi munkavállalói könyvvel kerültek foglalkoztatásra, amit a helyszínen bemutatni nem tudtak. Előadásuk szerint munkabérük minimálbérben került meghatározásra, amely kifizetése minden hónap 10. napjáig fog megtörténni, de az ellenőrzés időpontjában még nem volt esedékes. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján (Pp. 206. §) a munkaügyi bíróság tévesen értékelte a foglalkoztatás körülményeit és annak jellegét. Az Mt. 76. §-ának
(1)és
(2)bekezdése szerint a munkaviszony - ha a törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni, amelyről a munkáltató köteles gondoskodni. Annak elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő 30 napon belül - hivatkozhat. Jelen perben a munkavállalók a munkáltató által kijelölt helyen és időtartamban végezték tevékenységüket a felperes irányítása alatt, díjazás ellenében személyes munkavégzésre vállaltak kötelezettséget. A hat munkavállaló a meghallgatás során utalt ugyan alkalmi munkavállalókénti foglalkoztatásra, ezt azonban az ellenőrzés során munkavállalói könyvvel igazolni nem tudták, és a foglalkoztatás magukon. körülményei is a munkaviszony jegyeit hordozták Az alperes a jogerős határozatában helytállóan állapította meg, hogy a munkáltató kötelessége a munkafeltételek biztosítása mellett arról is gondoskodni, hogy a szükséges iratok, okmányok a munkaügyi ellenőrzés során rendelkezésre álljanak. Ezen kötelezettség alól a felperes technikai problémákra hivatkozva sem mentesülhet. Mindebből következően alaptalan azon felperesi érvelés, miszerint az eljárás során nem tisztázódott, hogy a felperes alkalmazásában ki és mikor végzett munkát, illetve az irodában tartott AMkönyvekbe az ellenőrzés napján történt-e bejegyzés, vagy sem. Ebben a körben a bizonyítás a felperest terhelte (Pp. 164. §), aki ennek az eljárás során nem tett eleget. Az alkalmi munkavállalás szabályairól szóló 1997. évi LXXIV. törvény (Am.tv.) 6. §-ának
(4)bekezdése értelmében a
(2)és
(3)bekezdésben foglaltak az Mt. 76. §-ának
(1)bekezdésében megjelölt munkaszerződésnek minősülnek. A
(2)bekezdés úgy rendelkezik, hogy a munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - az AM-könyvben a munkáltató neve és székhelye, adószáma, vagy adó azonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteher helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A
(3)bekezdés értelmében pedig a munkavállalónak naponként - a 2. §
(2)bekezdése szerinti esetben munkaszerződés megkötésekor az AM-könyv megfelelő sorában kell aláírásával igazolnia a munkavállalás tényét. Ugyanezen jogszabály
(7)bekezdése szerint a munkavállalónak a napi munkába lépést követő munkáltatói bejegyzések után az AM-könyvet magánál kell tartania. Mindebből következően helytállóan fejtette ki az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a fent megnevezett hat személynél a munkaügyi ellenőrzés során az AM-könyv bemutatására nem került sor, szóbeli megállapodás alapján napi nyolc órában látták el tevékenységüket, munkabér kifizetés az ellenőrzés időpontjáig részükre nem történt, de elmondásuk szerint minden hónap
- napjáig történő kifizetésre vállalt kötelezettséget a felperes. Ebből következően megállapítható, hogy a foglalkoztatás munkaviszony keretében történt, ezért az alperes által kiszabott bírság jogszerű volt. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította (Pp.
- §
(4)bekezdés). A felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes eljárási költsége megfizetésére. A felperes a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján viseli. Budapest,
- április
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő