Mfv.10492/2007/5 – Kúria

Mfv.I.10.492/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Buzinkay Zoltánné ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Mácsik Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen baleseti járadék és egyéb igények iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál 1.M.616/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.20.040/2007/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei 3.Mf.20.040/2007/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes módosított keresetében a
4. június 6-án elszenvedett munkahelyi balesetével összefüggésben elmaradt baleseti járadék címén 3.017.187 forint és kamata, valamint
5. november 1-jétől havi 61.503 forint járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest azzal, hogy átlagkeresete bruttó 164.700 forint/hó volt. A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 1.M.616/2006/
6. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek
7. június 30-ától
8. december 31-éig terjedő időre 202.614 forintot és kamatát,
9. január 1-jétől
10. december 31-éig terjedő időre bruttó 120.738 forint és kamatát,
11. január 1-jétől
12. december 31-éig terjedő időre bruttó 64.470 forintot és kamatát, egyebekben a keresetet elutasította. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
13. június 6-án munkavégzés közben gördülőállványról a földre zuhant, amelynek következtében csigolyatörést szenvedett. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.20.901/2006/
14. számú részítéletével a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság M.285/2003/
15. számú ítéletét abban a részében, amelyben az alperest elmaradt munkabér és járadék megfizetésére kötelezte, hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapított 164.500 forint/hó átlagkeresetet tévesnek találta és 88.522 forintos átlagkereset figyelembevételével a szakértői vélemény kiegészítését rendelte el. A megismételt eljárást követően a munkaügyi bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság útmutatása alapján és annak értelmében volt köteles a 88.522 forintos átlagkereset alapján meghatározni a keresetveszteségi járadék összegét, figyelemmel az Mt.
16. §,
17. § és
18. §-ában rögzítettekre. Kifejtette, hogy a felperes
19. január 1-jétől nem jogosult keresetveszteségi járadékra, mivel 29.970 forintot ezen a címen folyósítanak számára, az alperes pedig rehabilitációs munkakörben foglalkoztatja. A felperes fellebbezése folytán eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.20.040/2007/
20. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében helybenhagyta. A jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes a lejárt baleseti járadék összegét helytállóan határozta meg, és megalapozott döntésével utasította el
21. január 1-jétől a felperesnek a baleseti járadék megfizetése iránti igényét. Kifejtette, hogy a munkaügyi bíróság jogszerűen járt el, amikor a túlórapótlékot számításánál figyelmen kívül hagyta, a korábbi iránymutatás pedig a megyei bíróságot is köti. A másodfokú bíróság a perköltség összegét is helytállónak találta. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek - az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő - megváltoztatását, az alperes 3.017.183 forint és annak
22. március 1-jétől járó törvényes kamata, valamint
23. november 1-jétől havi 61.503 forint járadék megfizetésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint jogszabálysértő a másodfokú bíróság ítélete, mivel a keresetveszteségi járadék meghatározásánál az irányadó átlagkeresetet 88.522 forintban állapította meg, és annak kiszámítása során figyelmen kívül hagyta az irányadó időszakon belül igazolt és kifizetett túlórák összegét. Érvelése szerint igénye megállapítása során a
24. október, november és december hónapok kereseti adatai vehetők figyelembe a túlórapótlékokkal növelt mértékben. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelemmel nem élt. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
25. §