Mfv.I.10.561/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Csontos János ügyvéd által képviselt felperesnek az ifj. dr. Kaszai Csaba pártfogó ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál 1.M.756/
- szám alatt megindított és másodfokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.22.638/2006/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.22.638/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja azzal, hogy az alperest kötelezi 117.800 /egyszáztizenhétezer-nyolcszáz/ forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Az alperes pártfogó ügyvédjének díját 10.000 /tízezer/ forintban, az áfá-t 2.000 /kettőezer/ forintban állapítja meg, melyet az állam visel. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. I n d o k o l á s : A felperes módosított keresetében 2.034.116 forint kár,
- december 1-jétől járó törvényes mértékű kamata, 71.600 forint szakértői költség, 144.800 forint illeték és perköltség megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A Miskolci Munkaügyi Bíróság 1.M.756/2005/
- számú ítéletével 1.764.116 forint és annak kamata, valamint ügyvédi díj megfizetésére kötelezte az alperest, míg egyebekben a keresetet elutasította. Az ítélet szerint az alperes perköltség fizetésére is köteles. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes
- december 1-jétől állt a felperes, illetve jogelődje alkalmazásában díjbeszedő munkakörben. A munkáltató
- novemberében minden díjbeszedőre kiterjedő revíziót folytatott le, amelynek eredményeként az alperesnél 2.603.101 forint hiányt mutatott ki. Ezen összeg az időközben előkerült számlák alapján 2.412.899 forintra módosult, amely megtérülése hiányában a felperes büntetőeljárást kezdeményezett. A Városi Bíróság ítéletével az alperest bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntettében, megállapítva, hogy
- évben 837.548 forint kárt okozott a munkáltatónak. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes az Mt.
- §-a szerint a szakértői véleményben foglaltak, illetőleg a tanúmeghallgatások alapján megállapíthatóan - összesen 1.764.116 forint megfizetésére köteles. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.22.638/2006/
- számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta, és az alperest 20.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a perben az alperes csak állította, de minden kétséget kizáróan nem bizonyította a könyvszakértői véleménnyel szemben, hogy 520.000 forintot, illetve 420.000 forintot az alperesi volt házastárs K. Cs. - felperesi ügyvezető - részére átadott. Alperes ezzel összefüggésben azt adta elő, hogy a 420.000 forint átadására alperes lakásán került sor, 100.000 forintról alperesnek volt bizonylata, azt a szakértői vélemény értékelte is. Az alperesi fellebbezésből kitűnően a munkavállaló az általa hivatkozott 320.000 forintos kifizetéssel összefüggésben semmilyen bizonylattal nem rendelkezik, a felperes az éves elszámoltatáskor sem vette figyelembe a javára. A felperesi befizetésként nyilvántartott 200.000 forint vonatkozásában a jogerős ítélet megállapította, hogy a befizetést igazoló okirat nem az alperes, hanem a felperes befizetését igazolja akkor is, ha egyébként az okirat az alperes birtokában van. Az alperes a másodfokú tárgyaláson további két tétellel kívánta marasztalását csökkenteni. Ez a fellebbezési kérelem a Pp.
- §-ának
(1)bekezdésében írt jogorvoslati határidőn túl került előterjesztésre, így azt a megyei bíróság a Pp. 247. §-ának
(2)bekezdése alapján már nem vehette figyelembe. Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására irányult. Érvelése szerint az alperes férje 320.000 forintot adott át a felperesi képviselő K. Cs. részére, aki ezt a tényt a büntetőeljárás során elismerte. További 300.000 forint átvételét a felperes az alperes által az eljárás során csatolt elszámolásban ismerte el, míg 200.000 forint vonatkozásában jogtalanul utasították el a bíróságok az alperes védekezését azon az alapon, hogy a befizetést igazoló szelvény ugyan az alperes birtokában van, ez azonban az általa történt befizetés alátámasztására nem elegendő. Az alperes a felperesnek járó összeget végig elismerte, a bíróságok nem adták indokát annak, hogy az alperes által a fentiekben elszámolni kért összegeket miért nem vonták le a felperes keresetében kért összegből. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában tartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §-ának
(1)bekezdésére tekintettel a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, nincs helye a bizonyítékok újra értékelésének, azaz felülmérlegelésnek. Az ügy érdemét érintő jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logikátlan, iratellenes, nem megfelelően indokolt mérlegelése valósíthat meg [Pp. 206. §
(1)bekezdés, 221. §
(1)bekezdés, BH 2001/197., BH 2002/29.]. A felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya (amelyre vonatkozóan a fél - az első- és a másodfokú eljárás során nem hivatkozott, amelyre nézve bizonyítékait nem jelölte meg) nem lehet hivatkozni [Pp. 270. §
(1)bekezdés, Pp. 275. §
(1)bekezdés, EBH 2002/653.]. Ebből következően a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben előadottakat is csak abban a körben vonhatta vizsgálódási körébe, ami az első- és másodfokú eljárás részét képezte. Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes a perben nem bizonyította (Pp.
- §) a könyvszakértői véleménnyel szemben azt a tényt, hogy volt házastársa, a felperes ügyvezetője K. Cs. - részére kifizetést eszközölt, amelyet az elszámolás során figyelembe kell venni. Ugyancsak jogszabálysértés nélkül állapította meg a másodfokú bíróság az ítéletében, hogy a befizetett 200.000 forintról szóló csekk a felperes befizetését igazolja akkor is, ha egyébként azt az alperes tartotta birtokában. Ezen okirat nem volt alkalmas az alperes tartozásának csökkentésére. Az eljáró bíróságok a beszerzett könyvszakértői vélemény és a meghallgatott tanúk vallomásai alapján helytállóan jutottak arra a következtetésre, hogy az alperes fizetési kötelezettsége 1.764.116 forintban és annak kamatában állapítható meg. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.22.638/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartotta. Az alperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. Az alperes pártfogó ügyvédjének díját a módosított és az ügyben irányadó 7/2002.(III.30.) IM rendelet 5. §-ának
(3)bekezdése alapján az állam viseli. A fellebbezési eljárás illetéke 68.600 forint, míg a felülvizsgálati eljárás illetéke - a kérelemben foglalt vitatott összegszerűség alapján - 49.200 forint, melynek viselésére az alperes köteles a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján. Budapest,
- április
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő