← Magyarország

P.20749/2013/87 – Balassagyarmati Törvényszék

A... Törvényszék a ... (... szám) ügyvéd által képviselt... (.... szám) felperesnek a ... (...szám) ügyvéd által képviselt... (... szám) I. rendű és... (.... szám) II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása és járulékai iránt indított perében meghozta a következő ÍTÉLETET: A törvényszék megállapítja, hogy az alperesek azzal, hogy a

  1. április 26 - i képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben a felperesnek valótlan tényeket, állításokat tulajdonítottak: „ Ki a fasz vagy te? Mi a faszt képzelsz magadról?", továbbá azzal, hogy a
  2. április
  3. napján és
  4. június
  5. napján megtartott testületi ülésről készült jegyzőkönyvben a felperes képviselői munkáját zavart keltőnek, jogellenesnek nyilvánították és ezt széles körben, az ... Híradó nevű helyi lap 2012/
  6. számában közzétették, megsértették a felperes becsülethez, jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A törvényszék kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül az ... Hírmondó című helyi lapban tegyék közzé az alábbi nyilatkozatot, akként, hogy a lapot 800 pld.-ban jelentessék meg és az ... Híradó...számával azonos módon juttassák el ... lakosságának: „... képviselő a
  7. április 26-i testületi ülésen a .... számában közzétettekkel ellentétben nem nevezte semmilyen összefüggésben fasznak a polgármestert, nem beszélt rendkívül csúnyán a jegyzővel, nem használt nyomdafestéket nem tűrő szavakat, tevékenysége nem irányult zavarkeltésre, nem volt jogellenes." Kötelezi továbbá a törvényszék az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 300.000,- (Háromszázezer) forintot. Ezt meghaladóan a törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a törvényszék a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 30.000,(Harmincezer) forint le nem rótt eljárási illetéket. Kötelezi a törvényszék az alpereseket, hogy fizessenek meg az államnak - külön felhívásra 30.000,- (Harmincezer) forint le nem rótt eljárási illetéket. Kötelezi a törvényszék az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek egyetemlegesen 58.050,- (Ötvennyolcezer-ötven) forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felek a költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ... Ítélőtáblához címzetten, a ...Törvényszéken lehet írásban, 3 példányban benyújtani. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS: A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg: A felperes ... önkormányzatának választott képviselője. Családjával ezen községben él, vállalkozási vannak, tulajdonát képezi a ......is. Az I. rendű alperes ...község polgármestere, míg a II. rendű alperes körjegyző.
  8. április
  9. napján 17 órakor ... képviselő-testületi ülés megtartására került sor, melyen jelen voltak...polgármester, I. rendű alperes,...felperes, ..., ..., ..., ..., ...képviselők, valamint a meghívottak, továbbá ... körjegyző, II. rendű alperes, ... könyvvizsgáló, valamint 25-30 helyi lakos. A napirendi pontok között
  10. pont alatt, a különfélék szerepeltek. A jegyzőkönyv hitelesítői ... és ... képviselők voltak. A jegyzőkönyv
  11. oldala azt rögzíti, hogy: ".. képviselő megengedi magának, hogy közbevág, rendkívül csúnyán, tiszteletlenül, nyomdafestéket nem tűrő hangon beszél a jegyző úrral. ...polgármester közbeszól. ... felszólítja, hogy képviselőként, képviselőhöz méltóan nyilatkozzon, beszéljen a jegyző úrral. ... durva megnyilvánulásai zavarkeltésre irányulnak." Jelen jegyzőkönyvi rögzítés a ...Kft-vel kötött bérleti szerződés kapcsán történt. A jegyzőkönyv
  12. oldalának tanúsága szerint .. polgármester I. rendű alperes ismertette az április 14i disco elmaradásával kapcsolatos petíciót. A jegyzőkönyv azt rögzíti, hogy .. képviselő megkérdezi.. polgármestertől, hogy „szakhatóságnak képzeled magad? Ki a … vagy te? Mi a … képzelsz magadról? És ...k nevezi a polgármestert. ...polgármester higgadtan visszautasítja a minősítéseket, ismételten felszólítja ... képviselőt, hogy ezt az alpári hangot nem engedheti meg magának, ez testületi ülés, A választói nem erre adtak felhatalmazást". A kipontozott rész a fasz szót jelenti. A felperes a testületi ülésről a telefonjával hangfelvételt készített. A felperes által készített hangfelvételen a...a-web Kft. ügyével kapcsolatos résznél a jegyzőkönyvben foglaltak szerinti rendre utasítás nem szerepel, míg a disco ügy kapcsán a hangfelvétel a következőket tartalmazza: „... felolvassa az aláírási, szöveges részét. - ...: te tényleg szakhatóságnak képzeled magad? ( polgármesternek szólt a kérdés) - ...: visszautasítom ezt a hangot. Vegyed légy szíves jegyzőkönyvbe, polgármesterrel beszélsz, és én ezt a hangot nem engedem meg senkinek … - ...: Te tényleg szakhatóságnak képzeled magad a fiatalokkal szemben? - ...: Nem Ezt követően a hangfelvétel a következőket tartalmazza még. - ...: … 4 disco-s itt állt azért, hogy a fiatalok discozhassanak, de ő megmutatta, ...megmutatta. - ... Ezt a hangot visszautasítom … Írd be a jegyzőkönyvbe. -...: Ne nekem, ne utasítsál vissza semmit ..., semmit. Porold le a szerszámokat. - ...: Mondom visszautasítom. Ez a ... Parlament, Uram. Úgy beszélj, mint egy képviselő, mert képviselsz jó néhány embert, megkérlek, hogy ehhez tartsd magad, tisztelettel beszélj. - ...: Sajnos veled nem tudok. Sajnos nem, nagy rád a kabát. A ...
  13. évi
  14. számában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv közzétételre került, mely a fent megjelölt részeket feketével kiemelve tartalmazza. A lap 800 példányban került kiadásra és akként juttatták el ... lakóihoz, hogy azt a postaládákba bedobták. A helyi lap szokásos terjesztési módja az, hogy a forgalmasabb helyeken (üzlet, posta stb.) azokat elhelyezik. Ugyanezen számban jelent meg ... Község Önkormányzat képviselő-testülete
  15. számú jegyzőkönyve a
  16. június 11-én 17 órakor megtartott képviselő-testületi ülésről. E szerint az
  17. pont különfélék alatt „... polgármester válaszolt... felperes elmúlt ülésen elhangzott becsületsértő kijelentéseire, a be nem nyújtott keresetlevelet a jegyzőkönyvhöz csatolják, melyet eljuttatnak a ... Megyei Kormányhivatalba". Ezt követően a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza az I. rendű alperes felpereshez intézett válaszát. Ez a
  18. bekezdésben azt tartalmazza, hogy „... cselekményei nyilvánvalóan jogellenesek és veszélyesek a társadalomra a fentiekben kifejtettek okán." Ugyanezen lapszám
  19. oldalán jelent meg egy nyilatkozat, melyet a II. rendű alperes írt. Ennek szövege a következő: „Beszéljünk végre világosan. A Művelődési Ház igazgatójának leváltása körül mesterségesen kialakított botránysorozat egyetlen célja a polgármester és a körjegyző és a képviselő-testület ellehetetlenítése volt. Akik ezeket az akciókat szervezték és szervezik, kezdve az aláírásgyűjtéstől a feljelentgetésekig, a hazugságok a félinformációk terjesztésééig, nem építeni, hanem rombolni akarnak. Hazugság többek között az is, hogy az önkormányzatnál „szokásjogon" alakult az elszámolások hiánya. Három évre visszamenőleg kigyűjtettem az önkormányzati rendezvényekről az elszámolásokat. Megtörténtek. Ezt bárki megnézheti. Más céljuk, és elképzelésük a hangulatkeltőknek nem volt, minthogy megbénítsák és tönkretegyék az önkormányzat és a körjegyzőség munkáját. Ezért feláldoznak bárkit. Jelenleg éppen a „nagyon félünk" és „figyeltetnek" játékot játsszák. Csak annyit kértünk az igazgatótól, hogy számoljon el, nem vádoltuk, nem gyanúsítottuk semmivel. Sokszori kérésünket megtagadta. Miért? Ezért került sor a rendkívüli testületi ülés összehívására. Csupán annyit kellett volna tennie, hogy elszámol a testület előtt, amely az elszámolást jóváhagyja. Az ülés előtt személyesen kértem, hogy kérje zárt ülés tartását, de mára nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem szolgálta volna a botrányban és lejáratásunkban érdekeltek szándékát. Ezek után nem volt más választásom, minthogy tizenhét év óta először feljelentést tegyek. Egyértelművé vált számomra az is, ha nem teljesítem köztisztviselői eskümben vállalt kötelezettségemet, akkor majd ezt kérik számon. Mára a rombolásban érdekeltek elvesztették minden józanságukat, senki és semmi nem számít nekik. Akcióikban az ésszerűség és az önkormányzat ügyei előbbre vitele szándékának nyomát sem látom, szinte mindegyikőjüket az esztelen gyűlölet és a kétkezi dolgozók lenézése vezeti, de én sosem tekintettem értelmiséginek azt, aki megveti a munkásokat. Nem demokrata az, aki egy demokratikus választás eredményét nem ismeri el, és nemtelen, álságos eszközökkel próbálja azt megváltoztatni. Sokunkat, köztük engem is, az ...Tudományegyetemen nem erre neveltek. Tudom, ez ma már nem korszerű, de én maradok konzervatív. A tisztességes emberek összefogásának eljött az ideje. A felperes a...Rendőrkapitányságon feljelentéssel élt, ismeretlen tettesek ellen, a Btk.
  20. §

(2)bekezdésében foglalt rágalmazás vétsége, illetve a Btk. 274. §
(1), valamint 275. §
(1)bekezdés b.) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette miatt. Az ebben foglaltak szerint a jegyzőkönyvek utólagos elolvasásakor figyelt fel arra, hogy a kivonatos jegyzőkönyvek a testéleti ülésen megtárgyalt napirendi pontokban elhangzott vitákat hiányosan, összefüggéseikből kiragadottan, vagy el nem hangzott kijelentéseket feltüntetően tartalmazzák, így hitelességük számára kétségessé vált. Mivel utólag nem deríthető ki, hogy tényélegesen mi hangzott el, ki mit mondott, és ez hogyan minősíthető, hangfelvételt készített az ülésről, mely szó szerint tartalmazta az ott elhangzottakat. A
  1. április 26-i nyilvános lefolytatott vitában jelentős nézeteltérés támadt a tagok között több napirendi pont tárgyalása során. Ezek között korábbi elemzése alapján felvetette a ... kábelszolgáltatóval kötött szerződés tartalmával, és elszámolásával kapcsolatos észrevételeit. Tehát felvetette a ... kábelszolgáltatóval kötött szerződés tartalmával, és elszámolásával kapcsolatos észrevételeit, amelyek alapján arra következtetésre jutott, hogy a Községet az előnytelen szerződés okán jelentős anyagi hátrány érte az új szerződéssel kapcsolatosan. ... körjegyző az általa felvetetteket és a számításait értelmetlennek minősítette, érvelését figyelmen kívül hagyta. A feljelentés ezt követően meghatározta azokat a magatartásokat, amelyeken a feljelentés alapult. A ... Rendőrkapitányság ... bü. számú határozatával az ismeretlen tettesekkel szemben intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyamatban volt büntetőeljárást a Be.
  2. §
(1)bekezdés b.) pontja alapján megszüntette. A határozattal szemben a felperes képviselője útján panasszal élt, melyben hivatkozott arra is, hogy a nyomozást megszüntető határozatban, annak rendelkező részében nem szerepel utalás a rágalmazás vétségével összefüggésben. A …. Járási Ügyészség a ... számú határozatával a közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában a panaszt elutasította, míg a rágalmazás vétsége vonatkozásában a panasznak részben helyt adó döntést hozott. A rendőrségi határozat rendelkező részét akként változtatta meg, hogy a rendőrség, a közokirathamisítás bűntette, és a rágalmazás vétsége miatt folyamatban lévő nyomozást a Be. 190. §
(1)bekezdés a.) pontja alapján - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - szünteti meg, egyben kioktatta a feljelentőt, a pótmagánvádas eljárás megindításának lehetőségére. A felperes jogi képviselője útján, törvényes határidőben, pótmagánvádas eljárás keretében vádindítványt nyújtott be. A ...i Járásbíróság .... számú végzésével a vádindítvány 1., 3/a. és 3/b. pontjában rögzített tényállás vonatkozásában a vádindítványt elutasította. A vádindítvány
  1. pontjában rögzített tényállás azon része vonatkozásában, mely az ott megjelölt alábbi szövegrész vádindítványban írt módon történő elbírálását indítványozza: „... polgármester felszólítja ...képviselőt, hogy ezt az alpári hangot nem engedheti meg magának. Ez testületi ülés. Választói nem erre adtak felhatalmazást." a vádindítványt elutasítja. Egyebekben a vádindítványt a bíróság befogadta. A ... Járásbíróság a .... számú végzésével a hivatalos személy sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt ... I. rendű, és ...II. rendű vádlottak ellen folyamatban lévő büntetőügyben ... pótmagánvádló által, jogi képviselője útján benyújtott vádindítványt elutasította. A bíróság megítélése szerint - figyelemmel arra, hogy a jegyzőkönyvben és a pótmagánvádló által hivatkozott újságban is - csak az került leírásra, hogy a pótmagánvádló kétszer f… betűs szót intéz ...f I. rendű vádlott irányába, nem tartalmaz olyan tényállítást, amely a pótmagánvádló becsületének sérelmére alkalmas lenne, hiszen a kipontozott rész bármilyen f… betűs szót tartalmazhat. Ez nem indokolatlanul bántó. nem megalázó. messze nem éri el azt a szintet, amelyet e körben a töretlen bírói gyakorlat - a 36/
  2. (VI.26.) AB határozat értelmezési alapelveit figyelembe véve megkívánna ahhoz, hogy bűncselekmény kerülhessen megállapításra, figyelemmel arra is, hogy ezt a kifejezést többféleképpen is lehet értelmezni. A felperes keresetében azt kérte, hogy a törvényszék állapítsa meg, hogy az alperesek megsértették a törvényben védett személyiségi jogait, ezen belül a becsületét, a jó hírnevét. Kérte, hogy az alpereseket kötelezze egyetemlegesen arra, hogy saját költségükön az „…. Híradó" című újságban, illetve, ha az időközben megszűnt volna, akkor széles körben terjesztett megyei lapban tegyék közzé, hogy valótlant állítottak, nem nevezte fasznak semmilyen összefüggésben a polgármestert, tevékenysége nem zavarkeltésre irányult, nem közösség ellenes, ne hazug, nem volt tevékenysége jogellenes, nem irányult az önkormányzati munka bénítására, és a kétkezi munkások lenézésre. Kérte, hogy a törvényszék egyetemlegesen kötelezze az alpereseket 1.000.000,-Ft nem vagyoni kár megtérítésére. Előadta, hogy ... Önkormányzatának választott képviselője, évtizedek óta él családjával a községben, ahol mindenki ismeri fiatal kora óta. Vállalkozásai vannak, többek között a ... és ... is a tulajdonát képezi. Több esetben került nézeteltérésbe a képviselői munkája során... polgármesterrel és ... jegyzővel. A testületi ülésen megvitatott témák eltérő megítélése volt az oka ezeknek. Felfigyelt arra, hogy a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek sok esetben nem a tényleges történéseket tartalmazták, lényeges elemek hiányoztak, lényegtelen, vagy valótlan, illetve valós történéseket ferdítetten, összefüggéseikből kiragadottan tartalmazták. Ez vezetett oda, hogy egy idő után kénytelen volt hangfelvételt készíteni, a történteket szó szerint ezekről lejegyezni, és a hivatalos, a kormányhivatalba továbbított verzióval összevetni. A
  3. április 26-i ülésen hasonló esetre került sor egy vitatott téma kapcsán, mely a fiatalok disco megtartásának a polgármester által elfogadhatatlan elutasítása indoklása okán. Azt a kérdést tette fel a polgármesternek, hogy ki vagy te? ... képzeled magad? E vita ezután már teljesen elferdítetten, szövegkörnyezetéből kiragadottan, a valótlan kiegészítéssel már tényként kerültek a jegyzőkönyvbe: 1.) „Kia f...(fasz) vagy te? Mi a f...képzelsz magadról, és ...nevezi a polgármestert. 2.) ... képviselő megengedi magának, hogy közbevág, rendkívül csúnyán, tiszteletlenül, nyomdafestéket nem tűrő hangon beszél a jegyző úrral. 3.) „... polgármester közbeszól, ...felszólítja, hogy képviselőként képviselőhöz méltóan nyilatkozzon, és beszéljen a jegyző úrral. ... megnyilvánulásai zavarkeltésre irányulnak." 4.) „...polgármester higgadtan visszautasítja a minősítéseket. Ismételten felszólítja ... képviselőt, hogy ezt az alpári hangot nem engedheti meg magának. Ez testületi ülés, a választóid nem erre adtak felhatalmazást." A
  4. június 11-i testületi ülésen, annak 5.különfélékkel jelölt napirendi pontjában ...polgármester válaszolt a korábban idézettekre. Az ülésen neki tulajdonított valótlan kijelentések kapcsán, amelyek becsületsértőnek minősített, felolvasott egy be nem nyújtott keresetlevelet, amelyet a jegyzőkönyvhöz csatolt, és azt mellékletként elküldte a ...i Kormányhivatalba. A csak ebben az esetben ezer példányban megjelentetett ...Híradó 2012/
  5. számában a testületi ülés jegyzőkönyvét is közzé tette. A sajtóközleményt ez esetben nem csak a szokott helyeken (posta, ABC, stb.) helyezték el, hanem szinte minden postaládába bedobták. Így a község teljes népessége előtt ismerté vált annak valótlan tartalma. E lapszám tartalmazta ... jegyző nyilatkozatát is, amely neve említése nélkül, de az összefüggés okán vele azonosíthatóan egy hazugságokat terjesztő, a képviselő-testület munkáját romboló csoport tagjaként aposztrofálta. „ E csoportnak egy célja van, mint hogy megbénítsák a körjegyzőség munkáját, ezért bárkit feláldoznak. Esztelen gyűlölködőnek, a kétkezi dolgozókat, a munkásokat lenézőnek minősíti az általa nevesített csoportot, amelyben megnevezésem nélkül beletartozónak jelez". A lapszámban leírtak és a jegyző nyilatkozata valótlan tényállításokat, személyét becsületét, közhivatali munkáját súlyosan sértő, valótlan állításokat tartalmaz. Ennek okán a valótlan tartalmú jegyzőkönyvek továbbítása, valamint a valótlan becsületét a köz érdekében végzet képviselői munkáját súlyosan sértő állítások, és ezek széles nyilvánosság előtti megjelentetéseiért büntető feljelentést tett a,,,,Rendőrkapitányságon. Keresete alátámasztására a felperes hivatkozott a Ptk. 75.§
(1)bekezdésére, 76-78-84.§
(1)bekezdés a.c.d. pontjaira, 339.§
(1)bekezdésére és 344.§-ára. Előadta, hogy az I. és II. rendű alperesek, akik a jegyzőkönyvek készítéséért, és a közzétételéért felelősek, valótlan tények, valótlan állítások neki tulajdonításával, képviselői munkája zavart keltőnek, közösség ellenesnek, hazugnak, rombolónak, jogellenesnek nyilvánításával ezen valótlan közlések széles körben a helyi lapban, az... Híradó 2012/
  1. számában (beleértve még a hivatali felettes szervezetet, a kormányhivatalt is) való közzétételével súlyosan, széles körben, nagy nyilvánosság előtt megsértették becsületét, jó hírnevét, magánemberként és képviselőként is egyaránt. Később a felperes a keresetét akként pontosította, hogy a közzé tenni kért szöveg az alábbi: „...képviselő a
  2. április 26-i testületi ülésen a... Híradó
  3. számában közzétettekkel ellentétben nem nevezte semmilyen összefüggésben fasznak a polgármestert, nem beszélt rendkívül csúnyán a jegyzővel, nem használt nyomdafestéket nem tűrő szavakat, tevékenysége nem irányult zavarkeltésre, nem volt közösségellenes, nem volt hazug, nem volt jogellenes, nem irányult az önkormányzati munka bénítására, és a kétkezi munkások lenézésére. A megjelenés módja és helye tekintetében azt kérte, hogy a kért szöveget az...... című helyi lapban 1000 példányban jelentessék meg és azonos módon juttassák el .. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Előadásuk szerint az alperesek a felperes személyiségi jogát tiszteletben tartották, a keresetlevélben kifogásolt jegyzőkönyvek szerkesztésében, közzétételében jogellenes magatartást nem tanúsítottak, a felperes becsületét, emberi méltóságát nem csorbították, jó hírnevét nem sértették, részére vagyoni hátrányt nem okoztak, a keresetben megjelölt 1 millió forint egyébként sem áll arányban a felperes által hivatkozott jogsértéssel. A jegyzőkönyvben rögzített, és a felperes által kifogásolt tények gyalázkodástól mentesek, indokolatlanul nem sértőek, bántó, vagy megalázó értékítéletet nem tartalmaznak azon túl, hogy a felperesnek tulajdonított közlések valóban el is hangzottak. A felperes közszereplő, így viselnie kell az akár indulatosságtól sem mentes kritikát is. A jegyzőkönyv tartalma pedig nem vezet a felperes jogi szankciókkal is védett hátrányos megítélésére. Az I. rendű alperes, mint polgármester, és a II. rendű alperes, mint jegyző az önkormányzat képviseletében jártak el a jegyzőkönyv rögzítésénél, illetve annak hitelesítésénél, sem a jegyzőkönyvben, sem az időszakos lapban sérelmezett kifejezések közzétételre nem kerültek, sérelem így felperest nem érte. A jegyzőkönyvezés, és annak közzététele törvényi kötelezettségből eredően az önkormányzat kötelezi. A rögzítő és megjelentető nem az I. és II. rendű alperes, hanem az általuk képviselt önkormányzat volt. Ezért a vélelmezett felperesi jogsérelem okozója nem a jegyző és nem is a polgármester, hanem az önkormányzat. Kereseti követelését a felperes nem az alperesekkel, legfeljebb az önkormányzattal szemben érvényesítheti. A felperes keresete az I.-és II. rendű alperesek irányába ezért is megalapozatlan, és ezért is elutasítandó. A jegyzőkönyv közokirat, és azzal szemben csak szűk körben és hiteles bizonyítékok alapján van ellenbizonyításnak helye. Az ellenőrizetlen körülmények között készült és a hitelesség tekintetében kétséges hangfelvétel bizonyítási eszközként az alpereseknek nem áll módjukban elfogadni. A II. rendű alperes továbbá a keresetlevélben kifogásolt jegyzőkönyvek szerkesztésében közzétételében és az ... Híradó 2012/
  4. lapszámában megjelent nyilatkozat tartalmában felperessel szemben jogellenes magatartást nem tanúsított. A II. rendű alperes a felperes személyiségi jogát tiszteletben tartotta. A hírnévrontás megállapítására az olyan valótlan, és a személy hátrányos megítélését kiváltó közlés alkalmas, amely valamely tényt határozottan, vagy burkoltan tartalmaz. Az ember méltóságát, vagy becsületét pedig az a vélemény, bírálat, illetve értékítélet sérti, amely kifejezésmódjában indokolatlanul sértő, bántó, vagy lealázó. A közszereplőkről alkotott kedvezőtlen véleménynyilvánítás, értékítélet önmagában akkor sem alapoz meg személyiségvédelmet, ha az esetleg túlzó, vagy felfokozott érzelmeket tükröz. A közéletben résztvevő felperesnek számolnia kell azzal, hogy politikai ellenfele tevékenységét, közszereplését kritikával illeti, és erről a közvéleményt írásban, vagy a nyílt ülésen szóban is tájékoztatja. A jegyzőkönyvben rögzített, és a felperes által kifogásolt tények gyalázkodástól mentesek, indokolatlanul nem sértőek, bántó, vagy lealázó értékítéletet nem tartalmaznak azon túl, hogy a felperesnek tulajdonított közlések valóban el is hangzottak. A felperes stílusát ismerve pedig, téves jegyzőkönyv esetén sem alkalmas hátrányos megítélés kiváltására. Az...Híradó 2012/
  5. számában közzétett II. rendű alperes nyilatkozat pedig olyan általánosan megfogalmazott, jogvédelmet nem kiváltó vélemény, amelyben a felperesre semmilyen utalás nincs. A vele való összefüggés pedig nem állapítható meg jelen per keretei között. A felperesnek, mint a közélet szereplőjének viselnie kell a személyét kedvezőtlen színben feltüntető, és tevékenységét negatív módon értékelő véleményt, kritikát is. A jegyzőkönyv vonatkozásában előadták, hogy a II. rendű alperes a jegyzőkönyvek kézzel írt jegyzetei, és a nyilvános ülésen elhangzottak alapján készítette el. A jegyzőkönyv a nyilvános ülésen történteket részint összefoglalóan, részint pedig szó szerint tartalmazza. A jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok megfelelnek az önkormányzati törvényben foglalt követelményeknek. A jegyzőkönyv az I.-II. rendű alperes, azaz a polgármester és a jegyző aláírásán túl további két személy, hitelesítő aláírását is tartalmazza, tanúsítva annak az elhangzottakkal történő azonosságát. A polgármester és a hitelesítők feladatuk során körültekintően jártak el, a jegyzőkönyvvel kapcsolatos észrevétel, illetve javításuk beépítésre került, amely azonban nem érintette a felperes által kifogásolt részt. A hitelesítők feladata, hogy kizárják a jegyzőkönyvvezető tévedését, vagy esetleges túlzott szubjektivitását az elhangzottak rögzítésével kapcsolatban. A hitelesítők és a polgármester jóváhagyása a II. rendű alperes jogellenes magatartását, felróhatóságát negligálja. A jegyzőkönyv hitelesített közokirat, mellyel szemben természetesen ellenbizonyításnak lehet helye. Az ellenbizonyítás lehetősége a bizonyítás szabályainak betartása mellett csak szűk körben lehetséges. A jegyzőkönyv rögzítése csak kézírással, jegyzetek alapján történt, a képviselő-testület a nyilvános ülésről sem hang, sem képi felvételt nem készített, és arra másnak sem adott megbízást. Előadták továbbá azt is, hogy a jegyzőkönyvvezető az elhangzottakat, azok lényeges tartalma szerint jegyzetei és személyes benyomása alapján rögzítette. A jegyzőkönyvekben leírt „Ki a ..vagy te? illetve a felperes által kérdezett „f..."nem beazonosítható kifejezés, ezért akár elhangzott, akár nem, a jegyzőkönyvben rögzített kijelentés, annak nyilvánosságra hozatala a felperes részére jogsérelmet nem eredményezhet. Az „..." és „f.." egyebekben számtalan magyar szóra utalhat. Érthetetlen ugyanakkor a kereset... jelzővel kapcsolatos előadása, tényszerűen is egyértelmű, hogy az I. rendű alperest nem ... hívják, tényszerű az is, hogy politikai ellenfelek között ... utalás „..." egyfajta politikai attitűdöt, habitust jelöl, mely kifejezés jelzőként használatos. Ezért megítélésük szerint nincs tartalmi különbség (a jegyzőkönyv nem szó szerinti jellege okán) a felperes által becsatolt, és az alperesek által el nem fogadott bizonyíték és az ...Híradóban megjelent jegyzőkönyv között. Egyértelmű, hogy a ... kifejezés elhangzott, és azt a felperes használta az I. rendű alperesre, ebből eredően sérelem csak az I. rendű alperest érhette. A felperes keresete részben megalapozott az alábbiak szerint. A törvényszék a perbeli tényállást a peres felek személyes előadásai, a perben becsatolt okiratok tartalma, …., ... ..., …. ..., ..., …., ...,..., ..., ..., ..., ... tanúk vallomásai, és a felperes által a z ügyben becsatolt hangfelvétel alapján állapította meg. A Ptk.
  6. §
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A
  1. § szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A
  2. §
(1)bekezdése szerint A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A
(2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A 84. §
(1)bekezdése szerint akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
  1. a)követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
  2. b)követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  3. c)követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
  4. d)követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
  5. e)kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A 339. §
(1)bekezdése szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A 355. §
(1)bekezdése szerint a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A törvényszék elsőként azt vizsgálta, hogy a jegyzőkönyvben a felperes által megjelölt jogsértések megtörténtek-e. A törvényszék osztotta azon felperesi álláspontot, hogy a képviselő-testület nyilvános ülésén bárki, az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. Jelen esetben pedig a felperes részéről, a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvi rész került felhasználásra. E körben természetesen vizsgálandó volt az is, hogy a felperes ...készülék cserélhető mikro SD memóriakártyájával rögzített hangfelvétel manipulált-e. ...igazságügyi szakértő megállapítása szerint, a hang0008.amr hangfelvételt kompatibilis, mp3 formátumba konvertálták, és így rögzítették a
  1. április
  2. feliratú, adatformátumú CD lemezre. A szakértő az eredetiségvizsgálatot a memóriakártyáról mentett hang0008.amr és hang0012.amr fájlokon végezte. Megállapította, hogy a hangfelvételek spektrális viszonyai megtartottak, természetesen, a hullámforma analízis mindvégig és folyamatosan kiegyenlített státuszú, semmi nem utal arra, hogy a hanganyag manipulált státuszú. Leszögezte azt is, hogy mindezek mellett ki kell jelenteni, hogyha egy felvételen nem található manipulációs nyom, az nem jelenti, hogy a felvétel teljes bizonyossággal manipulálatlan státuszú. Hangfelvétel manipulálatlan státusza kategorikusan sosem jelenthető ki. A bizonyíték súlyát az ügy egyéb korreláló körülményei (információk, járulékos technológiai adatok stb.) fokozhatják, határozhatják meg. A szakvéleményben írtak szerint tehát semmi nem utal arra, hogy a hanganyag manipulált státuszú, manipulációs nyom nem található. Professzionális körülmények között készített hangmanipuláció nem fedhető fel. A szakvélemény rögzíti azt is, hogy a „a fene, franc, fityfene, fasz kifejezések valamelyike, illetve egyike sem hangzik el a hangfelvételen. A szakértő meghallgatása során is megerősítette azt, hogy az SD kártyán lévő 0008.amr. felvételről látszólagosan nem hiányzik semmi, az összes objektív eredetiség vizsgálati módszerrel vizsgálva eredetinek látszik. Elméletileg töretlen, manipulációs nyomot azon nem talált. Ez vagy azt jelenti, hogy nem manipulálták, vagy azt, hogy professzionális körülmények között manipulálták azt. Tehát aki manipulálta, az olyan profi módszerekkel tette azt, amik nem tetten érhetők. Az alperesek azt adták elő ennek kapcsán, hogy a bizonyítékként benyújtott hangfelvétel a szakértői vélemény szerint nem hiteles. A hozzáértő ember megfelelő eszközökkel bármikor készíthet olyan hanganyag manipulációt, melyről ő maga, a készítője sem tudja utóbb megállapítani, hogy hol nyúlt bele, ugyanakkor a felvétel hiányos, vágott, nem ellenőrzött körülmények között készült, illetve azt sokáig ismeretlen helyen tárolták. Előadták továbbá, hogy a felperes tanúi az érdek- és baráti köréhez tartoztak és tartoznak, de ők is csupán azt állították, hogy nem hallottak semmit. Álláspontjuk szerint ez nem értékelhető tanúvallomásként. Ellenben a tanúk másik része határozottan állítja, hogy az ominózus kijelentés elhangzott. Ezzel szemben a bíróság elfogadta a felperes azon előadását, hogy a rendőrségen a feljelentés kapcsán a hangfelvétel azonnal becsatolásra került, rendelkezésre állt, így annak, hogy a szakértő mikor vizsgálta meg azt, az ügyben nincs jelentősége. A vizsgálat tárgyát az kellett, hogy képezze, hogy a testületi ülésen elhangzott-e a „ki a fasz vagy te, ki a fasznak képzeled magad" kijelentés, illetve hogy a felperes tanúsított-e olyan magatartást, amely a jegyzőkönyvbe foglalt, vele kapcsolatos megállapításokat indokolták tette. A törvényszék tehát a képviselő-testületi ülésen történtek alapjául a hangfelvételt, illetve az abból készült leiratot tekintette, amelyben foglaltakat sem a tanúk, sem pedig a felek személyes előadásai nem tudták cáfolni. Az vitathatatlan tény, hogy a felperes és az I. rendű alperes között politikai csatározás alakult ki. A falu e vonatkozásban két táborra oszlott. Voltak, akik a felperes, voltak, akik az I. rendű alperes mellé álltak. ..., ..., ..., ... tanúk vallomásai, a hangfelvétel által rögzítetteket, illetve a felperesi előadást támasztották alá. ... előadása szerint a testületi ülés hangulata nyugodt volt, illetve voltak témák, ahol voltak felszólalások. A disco ügy kapcsán is volt vita. A felperes egy kicsit vehemensebb volt, de azt nem mondaná, hogy zavarkeltő lett volna a felperes viselkedése. Arra emlékezett, hogy a felperes azt kérdezte az I. rendű alperestől, hogy szakhatóságnak képzeli-e magát, de hogy „ki a fasz vagy te, mi a fasznak képzeled magad" biztos, hogy nem hangzott el, illetőleg ...is elhangzott, de arra már nem tudott visszaemlékezni, hogy milyen szövegkörnyezetben. Az alpári hang alatt, a trágár, közönséges beszédet értette, itt azonban ilyen nem volt. ... tanúvallomása szerint a disco ügy kapcsán a felperes közbeszólt, talán picit hangosabban, de nem volt kirívó a magatartása. Itt sem volt felfokozott a hangulata a testületi ülésnek. Olyan nem volt, hogy a felperes az I. rendű alperest, vagy a családját trágár kifejezésekkel illette volna. Olyan, hogy „ki a fasz vagy te, mi a faszt képzelsz magadról" nem hangzott el. ... neve felmerült, de nem személy szerint nevezte a polgármestert annak, hanem valahogy úgy hangzott el, hogy „na ...megmutatta". ... tanú előadása szerint a testületi ülésnek nyugodt volt a hangulata, nem volt olyan, hogy bárki is kirívóan viselkedett volna. Volt egy finom kis vita, többen tettel föl kérdéseket. Az egyik képviselő például a disco kapcsán várt választ arra, hogy miért hiúsult meg ez a disco. Az tény és való, hogy az I. rendű alperes rászólt a felperesre, ugyanakkor a felperes nem káromkodott, nem használt trágár szavakat, illetve olyan stílusban sem nyilatkozott, viselkedett, hogy indokolt lett volna leírni a felperesről a jegyzőkönyvben foglaltakat. Az, hogy „ki a fasz vagy te, mi a faszt képzelsz magadról" és ...nevezi a polgármestert nem hangzott el, a ... kifejezés elhangzott, de nem a polgármester személyére vonatkoztatta ezt a felperes, hanem inkább a ...rendszerre utalt a szakhatósági engedélyek kapcsán. Egyéb olyan sértő kifejezés, cselekvés nem történt a felperes részéről, ami sértette volna az I. rendű alperest, illetve a II. rendű alperest, vagy azok családját. ... tanúvallomása szerint a hangulat egy kicsit emelkedett volt a testületi ülésen az egész helyzet emelkedett volt. Az valóban elhangzott, hogy „kinek képzeled magad ..." a felperes részéről. Illetve pontosan úgy hangzott el, hogy „minek képzeled magad, szakhatóságnak? ...". Olyat nem hallott, hogy a felperes azt mondta volna, hogy „ki a fasz vagy te, mi a faszt képzelsz magadról". Annak oka nem volt, hogy külön jegyzőkönyvbe kerüljön az, hogy „... képviselő megengedi magának, hogy közbevág, rendkívül csúnyán, tiszteletlenül, nyomdafestéket nem tűrő hangon beszél a jegyző úrral". Annak sem, hogy „... polgármester közbeszól, ... felszólítja, hogy képviselőként, képviselőhöz méltóan nyilatkozzon, beszéljen a jegyző úrral. ... durva megnyilvánulásai zavarkeltésre irányulnak". Az alperesek által bejelentett tanúk közül ... azt adta elő, hogy a felperes már idegesen ment be a testületi ülésre, sokat rakosgatta a holmiját, hátra nézett, látszott, hogy feszült. Aztán amikor a fiataloknak el lett magyarázva a dolog, hogy miért hiúsult meg a disco. magában fortyogott, azután fölugrott, kirúgta a széket maga alól, és kicsit előre dőlve, a polgármester úrra, az I. rendű alperesre mutatva azt mondta, hogy: „Ki a fasz vagy te? Mi a faszt képzelsz magadról? Szakhatóságnak képzeled magad?". És még azt is mondta, hogy: „Olyan vagy, mint ...." Ezt mind hangosan mondta. Előadása szerint, senki más nem szólt bele a testületi ülésbe, csak ... felperes volt az, aki beleszólt. ...tanú előadása szerint kirívó viselkedés senki részéről nem volt a képviselő-testületi ülésen. Trágárságokról nem beszélhetünk, hogy valaki trágárságot mondott volna ott. A felperesnek voltak mondatai, amelyek az I. rendű alperes ellen szóltak. A felperes a záró mondataként a beszédének azt mondta, hogy: „ki vagy te? Ki a fenének képzeled magad?" És elharapta már a végét. Valami olyat mondott, hogy ..., vagy .... A testületi ülés a felperes miatt volt parázs hangulatú. A polgármesterrel szemben nem megfelelő, nem odaillő szavakat használt, így például azt mondta, hogy: „ki a fasz vagy te? Kinek képzeled magad, szakhatóságnak? ...." A felperes nem képviselőhöz méltó módon viselkedett. Más kijelentésre azonban nem emlékezett, hogy elhangzott volna. A felperes ocsmány szavakat használt, illetve közbevágásokkal megzavarta az üléseket, például kiment a mosdóba. A konkrét napirendi pontokra azonban nem emlékezett. .. tanú, előadása szerint trágár szóra nem emlékezett a testületi ülésről, illetve egy ... emlékezett, ami úgy hangzott el, hogy: „Ki vagy te itt, ...? Szakhatóságnak képzeled magad?" De azt, hogy: „Ki a fasz vagy te? Mi a fasznak képzeled magadról?" megerősíteni nem tudta, hogy elhangzott. ... tanú előadás aszerint a képviselő-testületi ülésen a felperes volt az, aki kirívóan viselkedett. A disco-s ügy kapcsán mindennek elhordta az I. rendű alperest. Azt mondta neki, hogy: „Minek képzeled magad, szakhatóságnak? Ki vagy te? .... Ki a fasz, mi a fasz vagy te?" Ezt hangosan mondta el, még ő is hallotta a hallgatóság körében. Ezt ülve mondta. A ...ügy kapcsán nem hangzottak el trágár kijelentések, kirívóan, közönség ellenesen nem viselkedett, csupán felállt, és szétosztotta a papírokat. ... tanú vallomása szerint a disco ügy kapcsán a felperesnek voltak kérdései. ... volt. Azt kérdezte az I. rendű alperestől, hogy „Kinek képzeled magad? Szakhatóságnak? ... vagy?" Arra nem emlékezett, hogy „ki a fasz vagy te? Mi a fasznak képzeled magad?" elhangzott-e, vagy sem. ...tanú előadása szerint a testületi ülésen a hangulat parázs jellegű volt. A... ügy váltotta ki. Szó szót követett. Először nyugodt választ kapott a kérdéseire, aztán a polgármester úr az I. rendű alperes szólt neki, hogy képviselőhöz méltóan viselkedjen, fejezze be ezt a viselkedést. Trágár beszéd alatt azt értette, vagy azt mondta, hogy: „Ki a fasz vagy te? Mi a faszt képzelsz magadról? Ezt az I. rendű alperesnek mondta. Le ...az I. rendű alperest. Szakhatóságnak nevezte. Előadása szerint rendbontó, zavarkeltő volt a felperes viselkedése, nem testületi üléshez méltó. Az I. rendű alperes előadása szerint a felperes ezen kijelentést a ... ügy kapcsán tette. Akkor ő azt mondtam, hogy ezt a szerződést már elfogadta a testület, és az ügy le van zárva. Ekkor a felperes már rendkívül ideges volt, és ekkor mondta azt, hogy: „Ki a fasz vagy te? Mi a faszt képzelsz magadról? Ki vagy te?...? ...vagy." Az I. rendű alperes elődadása szerint ezen kijelentést a felperes érthetően, nem túlzottan hangosan, de érthetően tette. Az asztal körül ülőknek ezt hallaniuk kellett. A II. rendű alperes előadása szerint a ... megjegyzés úgy történt, hogy ránézett az I. rendű alperesre a felperes, és azt mondta neki, hogy .... A „ki a fasz vagy te?" halkan mondta, illetve „Mi a faszt képzelsz magadról?" is elhangzott, bár ebben nem volt biztos. A fenti bizonyítékok összevetése alapján tehát az volt megállapítható, hogy az ...híradóban megjelent jegyzőkönyvben kiemelt, a felperesnek tulajdonított „Ki a … vagy te? Ki a ...-nak képzeled magad" kijelentés nem hangzott el a felperes részéről. A kipontozott rész egyértelműen a fasz szóval azonosítható. A tanúk többsége akként nyilatkozott, hogy az ominózus kijelenté nem hangzott el a felperes részéről. Ez egybevág a hangfelvétel alapján megállapíthatókkal is. ... tanú akként nyilatkozott, hogy a fene szó hangzott el, míg a további tanúk, akik azt állították, hogy a felperes részéről a kijelentés elhangzott, arra vonatkozóan már eltérő előadást tettek, hogy milyen körülmények között, azt a felperes állva, ülve adta elő, halkan, vagy éppen hangosan. Eltérő előadások voltak a vonatkozásban is, hogy a testületi ülés mely részénél, a ... ügy kapcsán, vagy a... ügy kapcsán hangzottak el a felperes részéről ezen kijelentések. ... tanú vallomását ugyanakkor aggályossá tette az is, hogy a tárgyaláson vallomása közben többször bele kellett néznie a rendőrségen tett vallomásába ahhoz, hogy a feltett kérdések és az események vonatkozásában nyilatkozni tudjon. A tanúk előadása magának az I. rendű alperes előadásával is ellentétes volt, míg a II. rendű alperes ezen kijelentésre pontosan nem emlékezett. Ezt követően a törvényszék a perben azt vizsgálta, hogy a felperes részéről hangzottak-e el olyan kijelentések, amelyek indokolták a keresetlevél 2., 3.,
  3. pontjában rögzített jegyzőkönyvi megállapításokat. A ... ügy kapcsán a hangfelvételből megállapíthatóan valóban vita alakult ki a felperes és a II. rendű alperes között. Mindketten emelt hangnemben beszéltek egymással, azonban a felperes részéről olyan kijelentések, amelyek indokolták volna annak jegyzőkönyvbe foglalását, hogy közbevág, rendkívül csúnyán, tiszteletlenül, nyomdafestéket nem tűrő hangon beszél a jegyző úrral, és hogy durva megnyilvánulásai zavarkeltésre irányulnak, nem voltak. Az alperesek helyesen mutattak rá arra, hogy közszereplőkről van szó. Az Alkotmánybíróság a 36/
  4. (VI.24.) AB. határozatában részletesen vizsgálta a közszereplők bírálhatóságát, és a bírálhatóság határait. Ebben a döntésben az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a véleményszabadság „különleges védelmet követ el akkor, amikor a közügyeket, és a közhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. A közhatalom gyakorlásában résztvevő személyek védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának szűkebb körű korlátozása felel meg a demokratikus jogállamiságból adódó alkotmányos követelményeknek. A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát. A demokratikus hagyományokkal rendelkező társadalmak tapasztalatai szerint is, a vitákban esetenként kellemetlen, éles, esetleg igazságtalan támadásokat intéznek a kormányzat és a közhivatalnokok ellen, és nyilvánosságra kerülnek olyan tények is, amelyek a közéleti szereplők becsületének csorbítására alkalmasak." Az Alkotmánybíróság a 13/
  5. (IV.18.) AB határozatában, mely alkotmányjogi panasz tárgyában született megállapította, hogy „az Alkotmánybíróság a közügyek vitatását érintő vélemény szabadsággal összefüggő alkotmányossági mércét ezidáig kizárólag normakontroll típusú eljárásokban dolgozhatta ki (például
  6. (VI.24.) ab határozat, 34/
  7. (IX.28.) AB határozat). Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság nem jelölhette ki azt az alkotmányos mércét, mely a jogalkalmazóknak segítséget nyújthat a közügyek vitatását érintő tényállítások és értékítéletek megkülönböztetéséhez. Jelen üggyel összefüggésben az Alkotmánybíróság érdemi határozata a jövőre nézve általánosan is megfogalmazta azokat a szempontokat, amelyekre figyelemmel a közszereplők bírálatával összefüggő véleménynyilvánítási ügyeket megítélő bíróságok az alaptörvényből fakadó követelményekkel összhangban foglalhatnak állást a közéleti vitákban elhangzó tényállítások és értékítéletek megkülönböztetéséről. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint a nyilvános közlés megítélése során elsőként arról szükséges dönteni, hogy az adott közlés a közügyekben való megszólalást, közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, vagyis a közügyek szabad vitatásával áll-e összefüggésben. Ennek megítéléséhez pedig elsődlegesen a közlés, megjelenésének módját, körülményeit és a vélemény tárgyát, kontextusát szükséges figyelembe venni. További szempontként szükséges értékelni a kijelentés tartalmát, stílusát, illetve a közlés aktualitását, valamint célját., Amennyiben a körülmények értékelésében az állapítható meg, hogy a közlés a szabad vitatását érinti, úgy a közlés automatikusan a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb szintű oltalmat élvezi. Ezt követően hasonló szempontok alapján abban szükséges dönteni, hogy a közlés értékítéletnek, vagy tényállításnak tekinthető-e. A véleményszabadság gyakorlásának határai a közügyeket érintő kérdésekben a szerint különbözik meg, hogy az adott közlés értékítéletnek, vagy tényállításnak minősül-e. A közügyeket érintő értékítéletek szabad folyása biztosított, hiszen a tényállításokkal szemben az értékítéletek közös sajátossága, hogy igazságtartalmuk nem ellenőrizhető és nem igazolható. A vélemény szabadság határa mások emberi méltóságából fakadó becsület és jó hírnév védelme, vagyis a vélemény szabadság már nem nyújt védelmet az olyan öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, így a magán, vagy családi élettel kapcsolatos közlésekkel szemben, amelyek célja puszta megalázás, illetve a bántó, vagy sértő kifejezések használata, vagy más jogsérelem okozása. Ezen kívül nem védelmezi a közéleti vitában kifejtette véleményt sem, ha az abban megfogalmazottak az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sértik, így az emberi státusz nyilvánvaló, és súlyos becsmérlésében öltenek testet. Az értékítéletekkel szemben a tényállítások mindig olyan konkrétumokat tartalmaznak, amelyek valósága bizonyítás útján igazolható, ellenőrizhető, így a közügyeket érintő véleménynyilvánítás szabadsága, a valónak bizonyult tények tekintetében korlátlanul, míg a hamis tény állításával, vagy híresztelésével szemben már csak akkor véd, ha a híresztelő nem tudott a hamisságról, és a foglalkozása által megkívánt körültekintést sem mulasztotta el. Megjegyezte az ..., hogy az értékítéletek és a tényállítások közötti különbségtétel, a közügyeket nem érintő vélemények minősítésekor is döntő jelentőségű. E minősítés határozza meg ugyanis az adott véleménnyel szemben megengedhető tolerancia határait. Jelen esetben képviselő-testületi ülés zajlott, az arról készült jegyzőkönyv került közzétételre az ... Híradóban. Nyilvánvaló, hogy a képviselő-testületi ülésen elhangzottak közügyekben való megszólalást, közérdekű vitában kifejtette álláspontot tükröznek. A képviselő-testület tagjai a köz ügyeit vitatják meg ilyen alkamakkor. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  8. évi CLXXXIX törvény
  9. §
(1)bekezdése szerint a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, annak tartalmát is meghatározza a jogszabály. A
(2)bekezdés szerint a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Jelen esetben is ilyen jegyzőkönyv elkészítésére került sor, melyet az I. és II. rendű alperesek egybehangzó nyilatkozata alapján a II. rendű alapere készített a feljegyzései alapján. Az I. és II. rendű alperesek indokolása szerint az oroszi újságban való megjelenés oka az volt, hogy a testületi ülésről készült jegyzőkönyveket nyilvánosságra kell hozni. A jegyzőkönyv ugyanakkor amellett, hogy a felperesi hivatkozásnak megfelelően az ülés szempontjából lényeges, és egyébként a hangfelvételen hallható bizonyos körülményeket nem tartalmaz, a felperes vonatkozásában olyan tényeket ír le, amelyek nem történtek meg. Ezen tények pedig a bíróság megállapítása szerint nem közügyekben való megszólalást, közérdekű vitában kifejtette álláspontot tükröznek, hanem azok kifejezetten a felperes személyére vonatkozó olyan tények, amelyek valótlanok. A tényállítások mindig olyan konkrétumokat tartalmaznak, amelyek valósága bizonyítás útján igazolható, ellenőrizhető. Az Alkotmánybíróság a fenti határozatában rámutatott arra, hogy a közügyeket érintő véleménynyilvánítás szabadsága, a valónak bizonyult tények tekintetében korlátlanul, míg a hamis tényállításával, vagy híresztelésével szemben már csak akkor véd, ha a híresztelő nem tudott a hamisságról, és a foglalkozása által megkívánt körültekintést sem mulasztotta el. Ezen jegyzőkönyvben foglalt tények vonatkozásában pedig perben bizonyítást nyert az, hogy a felperes részéről nem valósultak meg. A felperes nem tanúsított olyan magatartást, amely annak jegyzőkönyvbe foglalását eredményezhette volna, hogy megengedi magának, hogy közbevág, rendkívül csúnyán, tiszteletlenül, nyomdafestéket nem tűrő hangon beszél a jegyző úrral, II. rendű alperessel. Nem volt olyan megnyilvánulása sem, amely zavarkeltésre irányult volna. A felperes részéről nem hangzott el a „Ki a …. (fasz) vagy te? Mi a … (faszt) képzelsz magadról kijelentés sem. A felperes által a jegyzőkönyvben megjelölt mondatok nem tényről alkotott vélemények, vagy értékítéletek, hanem tényt állítanak a felperes vonatkozásában, olyan következtetést levonva, amely nem fedi a valóságot. A közéleti szereplő esetén valóban a véleménynyilvánítás határai tágabbak, ugyanakkor a véleménynyilvánításnak korlátja is van, ez pedig az alkotmányos védelem alatt álló jóhírnév védelme. A közügyeket érintő véleménynyilvánítás szabadsága valónak bizonyult tények tekintetében korlátlanul, míg a hamis tényállításával, vagy híresztelésével szemben már csak akkor véd, ha a híresztelő nem tudott a hamisságról, és a foglalkozás által megkívánt körültekintést sem mulasztotta el. A fentieknek megfelelően tehát a jegyzőkönyvben foglalt valótlan tényállítások alkalmasak voltak a felperes jóhírnevének sérelmére. A személy jóhírnevét sértik a valóságot meghamisító olyan tényállítások, adatközlések, amelyek hátrányosan befolyásolják az adott személy objektív társadalmi értékelését. A jogsértés megállapításának tehát a következő feltételei vannak: - valamilyen, a személyt érintő közlés - tényállítás kifejezése - ennek objektív valótlansága - ezáltal a személy hátrányos értékelésének a befolyásolása A kialakult bírói gyakorlat értelmében jogsértő, ha valakit általánosságban jellemeznek, de a számára hátrányos tények, adatok felsorolása mellett az előnyösöket elhallgatják. A jogsértés megállapításához elegendő az olyan valótlan, a valóságot hamis színben feltüntető tényállítás, adatközlés, amely alkalmas az adott személy téves megítélésére. A jogsértés megállapításához tehát nem szükséges annak feltárása, hogy annak mi volt a célja, és nem kell vizsgálni azt sem, hogy ezen közlés ténylegesen milyen eredményre vezetett. Nem kell vizsgálni, hogy a közlés hatására ténylegesen, hogyan változott meg a személy társadalmi értékelése. A közlés ténylegesen kimutatható eredményének a védelmi eszközök megválasztásánál és alkalmazásánál van jelentősége. Jelen esetben tehát tény, hogy az alperesek által szerkesztett jegyzőkönyv a felperes vonatkozásában olyan ténymegállapításokat tartalmaz, amelyek a valóságnak nem feleltek meg. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapítható volt, hogy a felperes, a neki tulajdonított kijelentéssel nem élt, és egyébként sem tanúsított olyan magatartást, főként nem a ...Kft. ügy kapcsán, ami az ezen résznél leírt megállapítások megtételét indokolta volna. Tény, hogy a felek között a képviselő-testületi ülésen vita zajlott le. Tény az is, hogy a felperes az I. rendű alperes vonatkozásában bizonyos megjegyzéseket tett. Ezen vita, ezen megjegyzések azonban a közélet megtárgyalásával kapcsolatos viták kereteit nem haladták meg. A jegyzőkönyv pedig nem a valóságnak megfelelően tartalmazza a testületi ülésen elhangzottakat, illetve olyan részeket ragad ki az ott történtekből, amelyek az ülésen elhangzottakkal az ott történt eseményekkel összefüggésben már teljesen más képet mutatnak a testületi ülésről. Nem tudott ugyanakkor a törvényszék személyhez fűződő jogsértést megállapítani az ... Híradó ugyanezen lapszámában megjelölt, és a II. rendű alperes által jegyzett nyilatkozat kapcsán. A lefolytatott bizonyítás adatai alapján ezen nyilatkozatból a felperes személyére következtetés vonható, ugyanakkor maga a nyilatkozat olyan - élesen megfogalmazott - véleménynyilvánítást tartalmaz, melyet a közszereplő felperes tűrni köteles, az abban tett közlések nem tekinthetők öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, és így a magán-, vagy családi élettel kapcsolatos közléseknek, amellyel célja a puszta megalázás, illetve a bántó vagy sértő kifejezések használata, vagy más jogsérelem okozása lenne. A bíróság ennek vizsgálata során figyelemmel volt a PK.12. számú állásfoglalásra is. Erre tekintettel a törvényszék a személyiségi jogsértést a 2012. április 26 - i, illetve június 11 - i jegyzőkönyvben rögzített megállapítások alapján állapította meg és e körben kötelezte az alpereseket elégtétel adására is, egyebekben a keresetet elutasította. Az ... Híradó időközben megszűnt, így a jelenlegi helyi lapban, az... Hírmondóban való közzétételre kötelezte a törvényszék az alpereseket. ... tanú, az ... Híradó korábbi szerkesztője tanúvallomását tekintette a törvényszék irányadónak a megjelenés példányszámának meghatározásánál, a lakókhoz való eljuttatás módját pedig a postaládában való elhelyezésben határozta meg, tekintettel arra, hogy a perbeli lapszám eljuttatása a lakókhoz - a tanúvallomásokból megállapíthatóan - ilyen módon történt. Megállapítható volt az is a perben, hogy a felperes vonatkozásában a jegyzőkönyvben rögzített tények alkalmasak objektíve felperes a hátrányos értékelésének kialakítására, a tanúk maguk nyilatkoztak úgy, hogy amennyiben valaki ilyen magatartást tanúsít, nem szavaznának rá képviselőként. Mindezek alapján megállapítható az is, hogy ezen jegyzőkönyvbe foglalt tények a felperes társadalmi értékelése vonatkozásában változást okoztak, kétségek merültek föl vonatkozásában a község lakóiban. A bíróság kiemeli azt, hogy a testületi ülésről készült jegyzőkönyvnek, az ott történteket hitelesen kell rögzíteni, nem lehet eszköze annak, hogy politikai ellenfelek, ilyen módon egymás vonatkozásában eszközként használják föl a másik negatív értékelésének kialakítására, téve ezt úgy, hogy az ott közölt tények nem a közéleti vitákkal, hanem magának a felperesnek a személyével voltak kapcsolatosak. Nem lehet eszköze annak sem, hogy a jegyzőkönyvet készítők szubjektív érzéseinek kifejezésére szolgáljon. A rendelkezésre álló peradatokból megállapítható, hogy a per tárgyát képező valótlan, sértő tényállítások a felperes társadalmi megítélését a községben rontották, így a törvényszék indokoltnak látta a felperes vonatkozásában nem vagyoni kártérítés megállapítását is. Azt az elszenvedett sérelemmel arányban állóan 300.000.- forintban állapította meg és annak megfizetésére egyetemlegesen kötelezte az alpereseket. A Ptk. 355. §
(1)bekezdése szerinti nem vagyoni kártérítés arra szolgál, hogy a károsultnál a személyiségi jogi sérelem következtében bekövetkezett hátrányt, az életminőségében beállt negatív irányú változást más nemű előny pénz nyújtásával kísérelje meg kompenzálni. A kialakult bírói gyakorlat értelmében a nem vagyoni kártérítés összegének meghatározása mindig bírói mérlegeléssel, az eset összes körülményeinek figyelembevételével történhet. A nem vagyoni kártérítés összegének meghatározásánál a törvényszék figyelemmel volt a felperest ért nem vagyoni sérelem jellegére, súlyosságára és arra, hogy a károkozó magatartás folytán hogyan változtak az életkörülményei. A Pp. 4. §
(1)bekezdése szerint a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. A
(2)bekezdés szerint ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. Jelen esetben a felperes, mint pótmagánvádló által benyújtott vádindítvány valóban elutasításra került, az egy részében azonban még nem is jogerős, ezt meghaladóan a polgári bíróságot a fentieknek megfelelően nem köti, a polgári bíróság a perben a feltárt bizonyítékok alapján kell, hogy határozatot hozzon. Az alperesek hivatkoztak a perben a betudás elvére, vagyis arra, hogy magatartásukért az őket „alkalmazó" önkormányzat köteles helytállni. A betudás elvének a lényege az, hogy a jogi személy olyan, a jog által életre hívott fiktív jogalany, amely teljes jogképességgel rendelkezik, de önállóan cselekedni, intézkedni nem képes, működése természetes személyek közreműködését feltételezi. E természetes személyeknek a jogi személy tevékenységi körében való eljárását mindaddig, amíg a tevékenységi körükből nem lépnek ki, azzal nem élnek vissza, a jogi személy cselekvésének kell tekinteni, a kapcsolódó polgári jogi joghatásokat pedig a jogi személynek kell betudni. Az elválasztás elvének lényege pedig az, hogy abban a körben, ahol a jogi személy nevében eljáró természetes személy, személyiségi jogot sértő magatartását a jogi személynek kell betudni, a természetes személy cselekvősége hiányzik, így a jogi személy mellett a természetes személlyel szemben objektív és szubjektív szankció sem érvényesíthető. Jelen esetben azonban ezen elv érvényesülésére nincs lehetőség tekintettel ara, hogy a törvényszék megállapítása szerint, az alperesek tevékenységi körükkel, az abban eredő helyzetükkel visszaélve, a tevékenységi körükből mintegy kilépve követték el a személyiségi jogsértést. jelen esetben maga az I. és II. rendű alperes sem vitatta azt, hogy a jegyzőkönyv a II. rendű alperes feljegyzései alapján készült, annak tartalma kialakításában az I. rendű alperes is közreműködött. ...tanú vallomása szerint, maga az I. rendű alperes kétszer adta neki vissza a jegyzőkönyvet, maga emelte ki azokat a szövegrészeket, melyeket az ...Híradóban kivastagítva kell megjelentetni. Az alperesek tehát aktívan közreműködtek abban, hogy a valótlan tényállítások a jegyzőkönyvben megjelenjenek úgy, hogy tudatában voltak annak, hogy a testületi ülésen történteket a jegyzőkönyvben rögzítettek nem, illetve nem megfelelően fedik. Ezen magatartásukért az ezen magatartással okozott személyiségi jogsértésért pedig az I., és II. rendű alperesek, a törvényszék álláspontja szerint személyükben tartoznak helytállni. A törvényszék a pernyertesség-pervesztesség arányát 50-50 % - ban állapította meg. A Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével határoz. Ha a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az előlegezett költségek összege között nincsen számottevő különbség, a bíróság akként rendelkezik, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét. A perben a felperes előlegezte a szakértői díjat, melyet fele részben - a pernyertesség-pervesztesség arányára tekintettel - az alperesek kötelesek viselni. A szakértő díja 116.100,- forintban került megállapításra, ezért ennek ½ - ed része megfizetésére kötelezte a törvényszék az alpereseket a felperes részére. A le nem rótt eljárási illeték megfizetésére a törvényszék a feleket szintén a pernyertességpervesztesség arányában kötelezte a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. és 14.§ - ainak megfelelően.. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ..
  1. március hó
  2. napjának ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő A ... Törvényszék ... (...) ügyvéd által képviselt ... (...) felperesnek - ... (...-3.) ügyvéd által képviselt ... (....) I. rendű és ... (....) II. rendű alperesek ellen, személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása és járulékai iránt indult ügyében meghozta a következő végzést: A törvényszék a 87-es sorszámú ítélet rendelkező részének
  3. bekezdését akként javítja ki, hogy az „... ... című helyi lapban" szövegrész helyére, az „…...című helyi lapban" szövegrész kerül. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a... Ítélőtáblához címzetten, a... Törvényszéknél lehet írásban, 3 példányban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. Indokolás: A törvényszék a perben ítéletet hozott. Az ítélet rendelkező része elírást tartalmaz. Az ... helyett ... foglal magába. A felperes a
  4. sorszámra érkezett beadványában kérte az ítélet kijavítását a Pp.
  5. §
(1)bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy jelen esetben névelírás történt, a törvényszék a Pp.
  1. §-a alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott. A végzés elleni fellebbezési jogosultság a Pp.
  2. §
(1)bekezdésén alapul. ...
  1. május
  2. napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.