Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.21.224/2016/4-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Z. Tóth Ügyvédi Iroda (fél címe 2., eljáró ügyvéd: dr. Z. Tóth Katalin) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Bodolai László egyéni ügyvéd (fél címe 1) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt helyesen 69.P.22.686/2016/
- számú -
- sorszám alatt kijavított - ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes által szerkesztett internetes hírportált üzemeltető ....hu Zrt. (hírportált üzemeltető címe) részére 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felperes által az alperes szerkesztésében megjelenő ....hu internetes hírportálon
- április 23-án „Az ... hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a ...-alapítványok ügyében" címmel közzétett írás miatt előterjesztett sajtó-helyreigazítás iránti keresetét elutasította. A kérelemmel érintett cikk arról számolt be, hogy az ... Pártja az MTI-nek eljuttatott közleményében azt írta a ....hu kiadójának a jegybank által létrehozott ... alapítványoktól kapott félmilliárdos támogatása miatt feljelentést tesz. Ezen cég mögött ... áll, aki ... jegybankelnök unokatestvére, ezért felszólítják a felperest, hogy fizesse vissza a ... alapítványoktól kapott 501 milliós támogatást. Felháborítónak tartják, hogy a ... saját sajtóbirodalmát támogatja, úgy hogy közben saját rokonaikat és családtagjaikat is jól megfizetik. Emlékeztettek a ....hu és az alapítványok által a támogatásokkal kapcsolatosan közzétett közleményekre is, illetve ismertette az ... kritikáját is az alapítványok létrehozásának szükségességéről is. A felperes
- május
- napján fordult az alpereshez kérve az alábbi közlemény közzétételét: „
- április 23-án „Az ... hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a ...-alapítványok ügyében" című cikkünkben azzal a való ténnyel összefüggésben, hogy a ... Kft. a ... Alapítványoktól támogatást kapott, valótlanul híreszteltük, hogy a ... Kft. mögött ... áll. A valóság az, hogy a ... Kft. soha nem tartozott, és jelenleg sem tartozik ... tulajdonába, vagy érdekeltségébe." A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a felperes ..., a Magyar Nemzeti Bank elnökének unokatestvére. A cikkben megnevezésre került ... Kft. ügyvezetője ..., tagja a ... S.R.O. brnói székhelyű társaság. A ... Kft. ügyvezetője ..., tagja a ... S.R.O. brnói székhelyű társaság, melynek zálogkötelezettsége folytán a cégadatokban az ... Zrt. zálogjoga szerepel. A társaság - többek között - a ....hu internetes újság kiadója. A ... S.R.O. ügyvezetői ... és ..., a társaság tulajdonosa az ugyancsak brnói székhelyű ... a.s., melynek tulajdonosai
- november
- napján a ... Kft. és ...,
- december
- napján és
- május
- napján a ... Kft. és .... Ez utóbbi két cég ügyvezetője és tagja ugyancsak .... A ... Kft. kapott a ... Alapítványaitól támogatást. A felperes egyik cége, a ... Kft. és a ... ügyvezetése alatt álló ... Kft. között szerződéses kapcsolat állt fenn, melynek során a felperes a cégén keresztül cégalapításban működött közre, levelezési cím szolgáltatást nyújtott, illetve a könyvelésben segített kb. 4-5 hónapig, amíg a társaság működése meg nem indult, illetve mind a mai napig tanácsadásra vonatkozó megbízási szerződés áll fenn közöttük. Az eljárás során a felperes részben cseh nyelvű, cégadatokat tartalmazó okiratokkal kívánta igazolni, hogy a sérelmes cikkben említett társaság nem áll a felperes irányítása, tulajdonosi befolyása alatt. ... a ....hu korábbi főszerkesztőjének az alperes által hivatkozott, a ....hu internetes újságban közzétett nyilatkozatának bizonyítékként való felhasználhatóságát vitatta, tekintettel arra, hogy az a perbeli cikket követően jelent meg. Hivatkozott a tárgyaláson tanúként megjelent ... tanúvallomására, aki a ... Kft. ügyvezetőjeként tagadta, hogy a felperes a cégével kötött megbízási szerződésen alapuló eljárásán túl befolyásolta volna a társaság működését. Álláspontja szerint az, hogy valaki egy társaság „mögött áll", azt jelenti, hogy személyes támogatása mellett hasznot húz a társaság működéséből, a szálak a kezében futnak össze, a döntéseket ő hozza, s mindez a cikk szerint erkölcstelen és törvénytelen. Hangsúlyozta, hogy a cikk az ... MTI-közleményére épül, így annak tartalma híresztelés, s az alperesnek nincs olyan bizonyítéka, amivel közlése valóságtartalmát igazolná. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a tanú által is említett, a ....hu szerkesztőségében tartott megbeszélésen ... arra következtetett, hogy a ... Kft.-t ténylegesen a felperes irányítja. Erről a ....hu internetes újság a „Volt ...-főszerkesztő: ... tulajdonosként járt a portálnál" című cikkben is beszámolt. Egyrészt arra hivatkozott, hogy a PK
- számú állásfoglalás szerint ... úr hihette, hogy a felperes a tulajdonos, aki ráadásul tudta is, hogy erre vonatkozóan vannak pletykák, de nem tett lépéseket. Valós tehát, hogy az alperes azt feltételezhette, hogy a felperes áll a ... Kft. mögött, így közlése megalapozott következtetés, ami vélemény. Az elsőfokú bíróság ismertette a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(3)bekezdését, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi. CIV. törvény (Smtv.) 12. §
(2)bekezdését. Megítélése szerint az alperes által szerkesztett cikk helyes, a PK
- számú állásfoglalás II. pontjának megfelelő értelmezése szerint arról számolt be, hogy az ... közölte az MTI-vel, hogy feljelentést tesz a ....hu kiadójának félmilliárdos jegybanki alapítványi támogatása miatt. Az MTIvel az ... azt is közölte, hogy a ....hu-t és az ...-t kiadó ... Kft. részesült 501 millió forint alapítványi támogatásban, és a cég mögött a felperes áll. Az az ... véleménye, „... hogy a ... a magyar polgárok adóforintjaiból építi és finanszírozza saját sajtóbirodalmát", és „felháborító, hogy ezt ráadásul úgy teszik, hogy saját rokonaikat és családtagjaikat is jól megfizetik". Sajtó-helyreigazítás alapjául csak az érintettre vonatkozó tényállítás vagy tény híresztelése szolgálhat, jelen esetben egy párt véleményének közlése történt meg, ami az alperes Smtv.
- § szerinti kötelessége. Emellett maga az a kifejezés, hogy valaki egy gazdasági társaság „mögött áll", sem tényállítás, ui. ebből nem lehet következtetni a valóság objektíve megragadható, körülírható tényére. A perben kihallgatott ... tanú vallomása alapján ténynek minősítette, hogy a hivatkozott megbízási szerződés alapján a felperesnek volt rálátása és befolyása a kft. működésére. Ez önmagában megfelelhet annak, hogy a cég a felperes támogatásával működik, azaz a felperes ezen cég „mögött áll". Bár ennél nagyobb terjedelmű befolyás megítélése szerint a perben nem nyert bizonyítást csupán az, hogy a tanú ügyvezetése alatt álló társaságok a ... közvetett tulajdonosai - az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy egyrészt a „mögötte áll" kifejezés olyan vélemény, ami az ügyvezetői vagy tulajdonosi mivolt hiányában is jelenthet a cég működését legalább részben meghatározó ráhatást. Másrészt ennek a véleménynek megfeleltethető az, hogy a felperes az általa nyújtott szolgáltatáson keresztül - a tanú által kiemelt tájékozottsága, ismeretei révén - befolyásolja a gazdasági társaság működését. Mindezekkel szemben a részben okiratokkal igazolt valóságos tulajdonosi helyzetnek nincs döntő jelentősége, mert az alperes által közzétett következtetés levonható volt többek között ...nek a ....hu hírportálon megjelent nyilatkozatából is. A kereset elutasítása folytán a felperest kötelezte a perköltség viselésére. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést kérve az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását. Álláspontja szerint - figyelemmel az Alkotmánybíróság 36/
- (VI. 26.) AB határozatában a tényállítás és véleménynyilvánítás elhatárolására vonatkozó megállapításaira, a jelen ügyben nem állapítható meg, hogy a gazdasági társaság mögött állás, ne ténykijelentés lenne. Maga a szóösszetétel szerkezete is egy folyamatot jelöl, jelen időben megfogalmazva, méghozzá egy olyan egyértelműen meghatározott határozós szerkezet, amely megjelöli azt, hogy valaki adott pillanatban mit, és hol csinál. Ebből kővetkezően nem lehet véleménynyilvánítás körébe sorolni ezt a kijelentést, ami abból indul ki, hogy egy bizonyos gazdasági társaságnak a tulajdonosi szerkezete a nyilvántartottól eltérő, és e mögött valaki valamilyen tulajdonosi tevékenységet fejt ki. Vitatta, hogy ...nek a ....hu internetes újságban megjelent nyilatkozata az alperesi közlést alátámasztaná. Csatolta ugyanis ezen újság szerkesztőségével kötött egyezséget, miszerint a ....hu vállalta helyreigazítás közzétételét oly módon amiben elismeri valótlanul híresztelték, hogy a ....hu-t kiadó ... Kft. mögött a ... s.r.o.-n keresztül, illetve ... szlovákiai üzletemberen keresztül a felperes állna. Önmagában az a körülmény, hogy az ..., és a jelen per felperese egymással rokoni kapcsolatban áll, még nem jelenti közvetlenül azt, hogy ebből azt a következtetést lehetne levonni, hogy a ....hu internetes portál működtetője egy olyan gazdasági társaság, amelyben formalizált módon a felperes nem jelent meg, csak áttételes módon. Hivatkozott ... a ....hu internetes oldalt üzemeltető kiadó ügyvezetőjének és 100%-os tulajdonosa tanúvallomására. E szerint ugyanis a felperes sem korábban nem volt, sem most nem tulajdonosa a ... Kft-nek. Az ... nem véleményt fejezett ki, hanem tényként közölte, hogy a „....hu-t és az ...t is kiadó ... Kft. a Jegybank által létrehozott ... Alapítványoktól kapott 501.000.000 forintos támogatást, a cég mögött ... áll, aki ... unokatestvére és cége fizesse vissza az átláthatatlanul és korrupt módon szerzett fél milliárd forint támogatást. Önmagában egy párt közleményének közlése is megvalósítja a híresztelést. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Fenntartotta, hogy egy párt álláspontját közölte, ami nem tekinthető tényállításnak. A ....hu újsággal kötött egyezség jelen perben nem perdöntő, mert a perben kihallgatott tanú vallomásából is az derül ki, hogy levonható volt a felperes magatartásából is az a következtetés, hogy befolyása van a ....hu-t kiadó Kft. ügyeire. A fellebbezés megalapozatlan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak indokaival is egyetértett, ezért az elsőfokú ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján helybenhagyta, annak indokait nem ismétli meg. A felperes fellebbezésében foglaltakkal kapcsolatosan elsősorban azt tartja szükségesnek kiemelni, hogy egy politikai párt hivatalos közleményéről való tájékoztatás során híresztelésért való felelősség csak korlátozottan valósulhat meg. A sajtónak ugyanis az ilyen közleményekről az Smtv.
- §-ban megfogalmazottak biztosítása érdekében kötelessége beszámolni. Ettől függetlenül is azonban az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a közleményben foglaltakat a párt véleményének. E körben a felperes által is hivatkozott 36/
- (VI. 26.) AB határozat is csak az okszerűtlen következtetés esetében tartja szűkíthetőnek a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjog érvényesülését. A perbeli esetben abból a tényből, hogy a felperes cége tanácsadói szerződéses kapcsolatot tart fenn a ....hu-t kiadó kft.-vel alapítása óta, és volt egy olyan megbeszélés, ahol a jelenlévők egyike akinek pontos tudomása a felperes és a cég kapcsolatának mibenlétéről nem volt - úgy érzékelte, hogy a felperes meghatározó befolyást gyakorol a kiadó cég ügyeire, illetve a felperessel rokoni kapcsolatban álló jegybank elnök közreműködésével létrehozott Alapítványoktól kiemelkedő összegű támogatást kapott levonható volt az a következtetés, hogy a felperes ezen cég mögött áll. Ez a megfogalmazás ugyanis nem feltétlenül csak tényleges irányítói vagy tulajdonosi befolyást takarhat, hanem olyan jellegű támogatóit is, amilyen esetleg a szerződéses kapcsolatból, vagy pusztán a személyes kapcsolatokból is következhet. A perben kihallgatott ... tanú vallomásából nem csak a tulajdonosi kapcsolat hiánya volt megállapítható, hanem az is, hogy egy kívülálló a felperes jelenlétét a szerkesztőség ügyeit érintő megbeszélésen, az ott tapasztalható fellépését értékelhette úgy, hogy valamilyen befolyással bír a kiadóra. Ez a körülmény, továbbá az egyéb, lényegében a felperes által sem vitatott tényekből alappal vonhatta le a közlemény kiadója a sérelmezett közlést. Az pedig, hogy a következtetés alapján mit követel egy politikai párt a felperestől, nyilvánvalóan nem lehet helyreigazítandó tényként értékelni. Helytállóan hivatkozott az alperes ellenkérelmében arra is, hogy a ....hu-val kötött egyezség a per eldöntésére érdemi befolyást nem jelent, mert jelen eljárásban egyéb bizonyítékokat értékelve döntött az elsőfokú bíróság. Mindezek alapján a felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
- §-nak utaló szabálya és a Pp.
- §
(1)bekezdés alapján köteles az alperes által szerkesztett hírportált üzemeltető Zrt. részére, az ügyvédi munkadíjból álló perköltséget megfizetni, melynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. A le nem rótt illeték viseléséről a bíróság 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján határozott. Budapest,
- december
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró dr. Istenes Attila s.k. bíró