A határozat elvi tartalma: Hivatalos személy minőségének megállapítása vesztegetés elfogadása esetén. KÚRIA Bfv.I.1351/2016/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő január hó
- napján tartott v é g z é s t : A hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 29.B.654/2013/
- számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.139/2015/
- számú végzését I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Fővárosi Törvényszék a
- március
- napján kihirdetett 29.B.654/2013/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdés]; ezért két év - végrehajtásában négy évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy azt végrehajtásának elrendelése esetén a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható, emellett 14.414.405 forint vagyoni előnyre vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is. A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2015. december 9. napján kihirdetett 5.Bf.139/2015/9. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, azt a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjára alapítva. Álláspontja szerint védence sem az 1978. évi IV. törvény 137. §
(1)bekezdés j) pontja, sem a Btk. 459. §
(1)bekezdés
- k) pontja alapján nem tekinthető az ítéleti tényállás időszakában hivatalos személynek; a ... Főfelügyelőségnél 2006 szeptemberétől megbízással mint elemző, javaslat-készítő tevékenykedett, 2006 novemberétől ugyancsak megbízás alapján tanácsadóként,
- szeptember
- napjától mint külső jogi igazgatási tanácsadó,
- december 18tól köztisztviselőként elnöki tanácsadó,
- január
- napjától mint projektmenedzser, előadó,
- május
- napjától stratégiai és módszertani főigazgató volt, és mivel a ... Hatóságnál nem látott el a 263/
- (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott hatósági feladatot, nem volt sem államigazgatási szervnél, sem központi hivatalnál közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő olyan személy, akinek tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozott; ezért bűnösségének megállapítására törvénysértően került sor. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat változtassa meg és a terheltet a hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének vádja alól mentse fel. A Legfőbb alaposnak. Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem találta Arra hivatkozott, hogy az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt 2006 októbere és 2009 decembere között folyamatosan vett részt részint a ... Főfelügyeletnél megbízással az ún. ...projektre vonatkozó szerződések előkészítésében, majd ugyancsak tanácsadói feladatokat ellátva tevékenykedett a ... Főfelügyelet jogutódjaként létrehozott ... Hatóságnál, az ún. ...-program kapcsán, majd projektvezetőként, illetve elnöki biztosként további projektek végrehajtásában, 2009 májusától pedig stratégiai és módszertani főigazgató lett. Miután ezek kapcsán feladata volt a hatósági feladatok ellátását támogató projektek megvalósításra pályázó és azt elnyerő 1.Zrt.-től az ... Hatóság által megrendelt informatikai rendszerek kivitelezésében történő aktív részvétel és az 1.Zrt. teljesítményének igazolása, álláspontja szerint szakmai tevékenysége megkérdőjelezhetetlenül hozzátartozott az ... Hatóság jogszabályon alapuló tevékenységéhez, a hatóság működésének hatékonyabbá tételéhez. Ezért megítélése szerint az ... Hatóságnál részletezett tevékenysége kapcsán mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos büntető törvény alapján hivatalos személynek minősült. Ugyanakkor utalt arra, hogy a bűncselekmény folyamatos jellege miatt azt helytelenül minősítették folytatólagosan elkövetettnek az eljárt bíróságok, azonban ez a büntetés törvényes voltát nem érinti. Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn (BF.1316/2016/1.). A védő a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta. a A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(4)bekezdésében írtaknak megfelelően az indítványban megjelölt felülvizsgálati okra figyelemmel bírálta felül, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, az indítványozó által nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. A Be. 416. §
(1)bekezdés - indítványozó által felhívott - a) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható. Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el, a bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség; bizonyításnak pedig nincs helye. Az első fokú ítéletben rögzített tényállást a másodfokon eljárt ítélőtábla kiegészítette. Ez a tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Azonban a Kúria a következetes gyakorlatának megfelelően a tényállás részének tekintette helytelen ítéletszerkesztés miatt nem az ott, hanem a bizonyítékok értékelésére vonatkozó részben rögzített tényeket is. Az ekként irányadó tényállás lényege szerint az 1.Zrt., aminek vezérigazgatója a II. rendű terhelt volt, 2006 és 2009 között rendszeresen részt vett a ... Főfelügyelet, majd annak jogutódja, a ... Hatóság által kiírt meghívásos, informatikai fejlesztésű tárgyú pályázatokon, amiket rendre meg is nyert, és így több milliárd forint bevételre tett szert. Azoknak a szellemi termékeknek a létrejöttében, amelyre ezek a különböző informatikai rendszerek épültek, 2005-2006-ban az I. rendű terhelt is részt vett, utoljára
- május 18-án készített ehhez modult; az elvégzett munkáról azonban számla nem készült. Az I. rendű terhelt
- szeptember 29-én megbízási szerződést kötött a ... Főfelügyelettel, és a szerződés alapján a ... Főfelügyelet átszervezésével kapcsolatos igazgatásszervezési és korszerűsítési feladatokat látott el, majd 2006 decemberében részt vett a járművek integrált vizsgálatát támogató informatikai rendszer és nyilvántartás-projekttel (...) kapcsolatos szerződéskötés előkészítésében. A 263/
- (XII. 20.) számú kormányrendelettel létrehozott ... Hivatal 2007 májusában bevezette a ...-rendszert is magába foglaló központi informatikai rendszert, de a hivatal tovább folytatta a közlekedési információs rendszer kialakításához szükséges tevékenységet, amelybe a
- szeptember 7-én kelt megbízással tanácsadóként bevonta az I. rendű terheltet. Emellett 2007 decemberében megbízást kapott - már köztisztviselői jogviszonyban az integrált személyazonosító bevezetését előkészítő projekt vezetésére is.
- január
- napjától projektmenedzserré nevezték ki, és január
- napjától átvette a projektvezetői feladatokat is. Megbízólevele szerint feladata volt az 1.Zrt.-vel kötött szerződés keretében végzett tevékenység irányításában, felügyeletében való részvétel. Majd
- október
- napján elnöki biztosnak nevezték ki.
- május
- napjától megbízás alapján,
- augusztus
- napjától kinevezéssel az ... Hivatal stratégiai és módszertani főigazgatója lett, a fő feladata azonban továbbra is a kérdéses projektek előkészítésében, illetve a végrehajtásában való részvétel volt, de emellett hatósági feladatokat is ellátott. 2009 májusától stratégiai főigazgatóként az alá rendelt egységeket és az egységek vezetőit is irányította. A projektek végrehajtására az ... Hivatal egy külön projektszervezetet hozott létre, amelynek feladata volt a különböző informatikai rendszerek fokozatos bevezetéséhez az egyes modulok átvétele, és sikeres teljesítés esetén annak igazolása volt. Ténylegesen ennek vezetését az I. rendű terhelt látta el, és ő igazolta az 1.Zrt. szakmai teljesítéseit, ami feltétel volt a zrt. részszámláinak kifizetéséhez. Azaz az I. rendű terhelt ugyan különböző megbízásokkal, azonban
- október
- napjától kezdődően folyamatosan részt vett a ... Főfelügyelet, majd a ... Hivatal nevében ennek a projektszervezetnek a munkájában, a projektek végrehajtásában és a vállalkozó által rendelkezésre bocsátott modulok átvételében, és ezért rendszeres díjazásban részesült. 2007 decemberétől pedig már mint köztisztviselő vezette a projekteket. 2005-ben, illetve 2006-ban az 1.Zrt. több nagy értékű gépkocsit vett bérbe egy németországi cégtől, és ezek közül két Mercedes típusú járművet 2006 nyarán az I. rendű terhelt kérésére a II. rendű terhelt neki használatra átadott.
- év végéig a gépkocsikat az I. rendű terhelt és családja használta. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a II. rendű terhelt tisztában volt azzal, miszerint az I. rendű terhelt 2006 októberétől előbb a ... Főfelügyelet, később pedig az ... Hivatal oldalán hivatalos személyként vett részt az ... Hivatalnál az 1.Zrt. által megnyert pályázatokkal kapcsolatos projektekkel összefüggő munkában. A tényállás szerint az erre az időszakra az 1.Zrt. által fizetett, a gépkocsik havonta esedékes bérleti díjának, a rendszeres szervizelésnek, valamint a gépjárműjavítás költségeinek, valamint a biztosítási díjaknak együttes összege legalább 14 414 405 forintot tett ki. A felülvizsgálati indítványban a védő - részben az irányadó tényállást is támadva - az I. rendű terhelt hivatalos személykénti minősítését vitatta. A Btk.
- §
(1)bekezdése szerint a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy annak ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért. A Btk. 294. §
(2)bekezdés alapján súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el. Az első fokon eljárt bíróság részletesen és helytállóan indokolta meg, miért tekintette az I. rendű terheltet vezető beosztású hivatalos személynek. Ezt a Kúria a következőkkel erősíti meg: A Btk. 459. §
(1)bekezdés
- pont k) alpontja szerint hivatalos személy - egyebek mellett - az autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik. Hasonlóan rendelkezett az elkövetéskor hatályban volt
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés j) pontja; eszerint hivatalos személynek minősült, aki - egyebek mellett - államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél teljesített szolgálatot és tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozott. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §
(2)bekezdés g) pontja szerint a központi hivatalok központi államigazgatási szervnek minősülnek. A 263/2006. (XII. 20.) kormányrendelet 1. §
(1)bekezdése szerint a ... Hatóság a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. Fentieken túlmenően a bírói gyakorlat szerint a hivatalos személyi minőség megállapítása szempontjából az államigazgatási szervnél, önkormányzati, igazgatási szervnél szolgálatot teljesítő személynek minden olyan tevékenysége a szervek rendeltetésszerű működéséhez tartozik, amelynek végzésére az adott szervet jogszabály jogosítja fel vagy kötelezi (EBH 2003.838.). Emellett ugyancsak a bírói gyakorlat szerint azt, hogy az elkövetőt vezető beosztásúnak kell-e tekinteni, alapvetően munkaköri leírása, illetve az általa ténylegesen végzett munka körülményei alapján kell eldönteni. Ilyennek kell tekinteni általában azt a személyt, aki egységet, csoportot, osztályt vezet, azaz másokat irányít, függetlenül a munkaköre megnevezésétől. Mindebből következően a hivatalos személyi minőségnek nem feltétele az önálló kiadmányozási vagy az önálló intézkedési jog sem, elegendő, ha a közhatalmi feladathoz kapcsolódóan az illető a tényleges közhatalmi államigazgatási feladatok ellátásában részt vesz (BH 2016.56.). Mindezekre figyelemmel - az irányadó tényállásban részletezett tevékenysége alapján - az I. rendű terhelt központi államigazgatási szervnek minősülő központi hivatalnál jogi személy jogait, jogos érdekeit jelentős mértékben befolyásoló döntéseket hozott, illetve részt vett ilyen döntések előkészítésében; azaz mind az
- évi IV. törvény, mind a Btk. értelmező rendelkezésének megfelelően hivatalos személynek minősült és mindvégig vezető beosztásban fejtette ki a tényállásban írt magatartást. Az irányadó tényállás szerint a két nagy értékű Mercedes Benz gépkocsit ingyenes használatra az 1.Zrt.-től azért kapta, mert ő volt az ... Hivatal részéről a társaság által végzett informatikai fejlesztés szakmai felelőse és ő igazolta a zrt. szerződésnek megfelelő teljesítését és a számlák kifizethetőségét, így vezető beosztású hivatalos személyként fogadott el jogtalan előnyt működésével kapcsolatban. Az eljárt bíróságok ezért megalapozottan állapították meg büntetőjogi felelősségét és cselekményét törvényesen minősítették; így a felülvizsgálati indítvány nem foghatott helyt. A cselekményt a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint tévesen minősítették az eljárt bíróságok folytatólagosan elkövetettnek. A bírói gyakorlat szerint a folytatólagosság a vesztegetési cselekmények kapcsán akkor állapítható meg, ha folyamatosan fennálló kapcsolatban ugyanattól a személytől többször kér vagy fogad el előnyt a hivatalos személy. Az ítéleti tényállás szerint ugyan az aktív és a passzív vesztegető között a kapcsolat folyamatos volt, a gépkocsihasználatra mint jogtalan előny biztosítására is folyamatosan került sor. Azonban arra vonatkozóan nem tartalmaz adatot a tényállás, hogy az előny kérésére (felkínálására) és elfogadására egy alkalommal, a kérdéses három évet felölelő időszak elején, vagy a későbbiekben évente ismétlődően került-e sor, ahogy arra sem, hogy az évente esedékes biztosítási díj viseléséről, a szervizelések és az autójavítások költségeiről mikor és miben állapodtak meg a terheltek; csupán annyit tartalmaz, hogy a havonta esedékes bérleti díjakat, a szerviz- és javítási költségeket és a biztosítási díjakat a zrt. állta. Így az irányadó tényállás alapján nem igazolt az eljárt bíróságok folytatólagosságra vonatkozó álláspontja. A törvénysértő minősítés miatt azonban felülvizsgálatnak a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerint csak akkor van helye, ha amiatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A kiszabott szabadságvesztés a folytatólagosság esetlegesen téves megállapítása mellett sem törvénysértő. A kiszabott szabadságvesztés mértéke az irányadó büntetési tétel - a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés - alsó határának felel meg, annak enyhítése így a folytatólagosság mellőzése esetén sem lenne indokolt, ráadásul a büntetés végrehajtását az eljárt bíróságok próbaidőre fel is függesztették. A folytatólagosság esetleges mellőzése nem érintené a vagyonelkobzás törvényességét sem. Így a téves minősítés megváltoztatásának. mellett sem lenne helye az ítéletek Miután a felülvizsgálati indítvány nem megalapozott, és a Kúria olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles, a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat I. rendű terheltre vonatkozó részében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A Kúria végzése elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel. Budapest,
- január
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő