A határozat elvi tartalma: Alaptalan felülvizsgálati indítvány alapján a megtámadott határozatok hatályukban fenntartása. KÚRIA Bfv.I.1570/2016/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő február hó
- napján tartott v é g z é s t: A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Járásbíróság B.8/2013/
- számú ítéletét és a Győri Törvényszék 3.Bf.426/2015/
- számú végzését I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Győri Járásbíróság a
- szeptember 29-én meghozott B.8/2013/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 30 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés ba),
- bb)és
- bc)pont,
(3)bekezdés ba) pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- ba)és
- bb)pont,
(3)bekezdés ba) pont] és 3 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés ba),
- bb)és
- bc)pont]; ezért mint többszörös és különös visszaesőt halmazati büntetésül két év hat hónap szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani és megállapította, hogy abból a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra. A Győri Törvényszék az első fokú ítéletet I. rendű terheltre vonatkozó részében 2016. április 27-én meghozott 3.Bf.426/2015/22. számú végzésével helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a felülvizsgálati ok megjelölése nélkül, azonban tartalmát tekintve azt a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára alapozva. Indítványában arra hivatkozott, hogy a tényállás 1., 14., 15., 1922., 24., 26-
- és
- pontjai szerinti bűncselekményeket nem követte el, az eltulajdonított kerékpárok értékesítésének időpontjában büntetés-végrehajtási intézetben tartották fogva, illetőleg amíg nyaralni volt, társa más személyekkel járt kerékpárokat lopni, és mindezeket mobiltelefonjának cellainformációi és az elmaradt szembesítések bizonyították volna. Kifogásolta, hogy vele mint többszörös visszaesővel szemben a halmazati büntetés felső határának megállapításánál kétszer is emelték a legsúlyosabb büntetési tételt, és a feltételes szabadságból is kizárták, ezért álláspontja szerint sérelmet szenvedett a törvény előtti egyenlőség alkotmányos követelménye. Mindezekre tekintettel a jogerős határozat megváltoztatását kérte. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítványnak a tényállást támadó része a törvényben kizárt, és mivel a terhelt a büntetés kiszabása tekintetében sem hivatkozott mérlegelést nem tűrő törvényi rendelkezésre, és a kiszabott büntetés sem nemében, sem mértékében nem törvénysértő, a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta (BF.1445/2016.). A Kúria a megtámadott a határozatokat - a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. Emellett a Be. 423. §
(5)bekezdése szerint eljárva a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt esetleges eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. A bizonyítékok helytállósága, a tényállás megalapozottsága nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének a vitatására. Az indítványozó a törvényi tilalom ellenére a bizonyítékok helytállóságát, azok mérlegelését és ezen keresztül az irányadó tényállást támadta akkor, amikor arra hivatkozott, hogy a terhére megállapított bűncselekmények egy részét nem követte el, büntetőjogi felelősségét a bizonyítékok téves értékelésével állapították meg. Így az indítvány ezen része alapján a felülvizsgálat törvényben kizárt. A Be. 416.§
(1)bekezdésének b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a cselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának a megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A felülvizsgálati indítvány erre utaló része nem megalapozott. A terhelttel szemben összesen 35 rendbeli -
- és
- években elkövetett - bűncselekmény miatt szabtak ki halmazati büntetést, ezek közül a legsúlyosabbakat a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Ezen bűncselekményeket megelőzően a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a Fővárosi Bíróság 26.Bf.III.6380/2008/
- számú határozatával
- május 20-án jogerőre emelkedett 8.B.III.249/2008/
- számú ítéletével lopás vétsége miatt mint különös visszaesőt négy hónap börtönbüntetésre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztésből
- május 23-án szabadult. Erre tekintettel a terhelt a Btk.
- §
(1)bekezdés 31.
- a)és
- b)pontja szerinti különös és többszörös visszaeső, akivel szemben a büntetési tételkeret felső határa a Btk. 89. §
(1)bekezdése alapján a felével emelkedik. Ugyanakkor a halmazati büntetés felső határát a Btk. 81. §
(4)bekezdése alapján az így felemelt büntetési tétel alapján kell megállapítani; azaz a legsúlyosabb büntetési tétel másfélszeresét kell ugyancsak a felével emelni. Azaz nem sértett anyagi jogi szabályt az eljárt bíróságok e szabály alkalmazásával. Emellett a már hivatkozott rendelkezése szerint felülvizsgálatnak a büntetőjog más szabályának a megsértése miatt csak akkor van helye, ha emiatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Azonban a terhelttel szemben kiszabott két év hat hónapi szabadságvesztés még az általa elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény felső határát, azaz a három évet sem éri el. Így törvénysértőnek semmiképp sem tekinthető. Ugyancsak helyesen zárta ki a bíróság a feltételes szabadság kedvezményéből, miután ezt a Btk. 38. §
(4)bekezdés a) pontja a többszörös visszaesővel szemben kötelezően előírja, ha a vele szemben kiszabott szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani; a 37. §
(3)bekezdés ba) pontja szerint pedig a két évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, ha az elítélt többszörös visszaeső. Ezért a Kúria a Győri Járásbíróság B.8/2013/
- számú ítéletét és a Győri Törvényszék 3.Bf.426/2015/
- számú végzését I. rendű terhelt tekintetében a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- február
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő