A határozat elvi tartalma: Nem valósul meg a szolgálatban kötelességszegés bűncselekménye, ha a gépkocsizó rendőrjárőr az elvégzendő feladatra nézve konkrét utasítást nem, csak általános megfogalmazást kap, amelynek végrehajtása során szabad mérlegelése van. KÚRIA Bhar.I.971/2016/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év október nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: hó
- napján tartott A szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt indult büntetőügyben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által bejelentett másodfellebbezést elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla 6.Kbf.61/2015/
- számú ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s A rendőr főtörzszászlós I. rendű és a rendőr törzszászlós II. rendű vádlottat a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a
- május
- napján - megismételt eljárásban - meghozott KB.I.59/2014/
- számú ítéletében bűnösnek mondta ki a Btk.
- §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettében, ezért őket százhúszszázhúsz napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 120.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A védelmi fellebbezések alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a
- május
- napján meghozott 6.Kbf.61/2015/
- számú ítéletében az első fokú ítéletet megváltoztatta és bűncselekmény hiányában mindkét vádlottat felmentette a szolgálatban kötelességszegés bűntettének vádja alól. A másodfokú határozat ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezést jelentett be mindkét vádlott terhére, bűnösségük megállapítása és velük szemben pénzbüntetés kiszabása érdekében. A Legfőbb Ügyészség (BF.791/2016/
- szám). a másodfellebbezést fenntartotta Álláspontja szerint abból a tényből, hogy a vádlottak a Vásár... Rendőrkapitányság ügyeletesének utasítása ellenére a ... számú főút ...-híd melletti lejárójába betolatva, az ellenőrzendő gépkocsik haladási irányával ellentétes oldalán álltak meg, és a rendőrségi gépjárműből egyikőjük sem szállt ki, az ügyeletes utasítását súlyosan megszegték, a figyelés téves módjának megválasztásával megteremtették annak reális veszélyét, hogy az ügyeletes által megjelölt gépkocsikat nem tudják megállítani. Ezért megítélése szerint a vádlottak cselekménye a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járt, mivel az ellenőrzés elvégzésének hiányában a csempészet feltételezett gyanúja nem volt tisztázható. Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria az ítélőtábla ítéletét megváltoztatva az I. rendű és a II. rendű vádlottak bűnösségét állapítsa meg a Btk.
- §
(2)bekezdésének a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettében és velük szemben a Btk. 33. §
(4)bekezdésének alkalmazásával - a Btk. 50. §
(1)és
(2)bekezdése alapján - szabjon ki pénzbüntetést. A bejelentett másodfellebbezés a Be. 386. §
(1)bekezdésének c) pontjára figyelemmel joghatályos, ezért a Kúria az ügyben a Be.
- §-a alapján nyilvános ülést tartott. Az ülésen a Legfőbb Ügyészség másodfellebbezést fenntartotta. képviselője az ügyészi A vádlottak védője és maguk a vádlottak is a másodfokú bíróság határozatának helybenhagyására tettek indítványt. A védő ezt azzal indokolta, hogy a vádlottak konkrét utasítást arra, hogy miként járjanak el, nem is kaptak, forgalmi okok miatt máshol, mint ahol erre sor került, nem is tudtak volna a járművel leállni, a határrendészek által ellenőriztetni kívánt gépjárműveket az adott útszakaszon a vonatkozó belső szabályzatok előírásai miatt nem lehetett leállítani, és ezért cselekményük nem minősíthető sem szolgálatban kötelességszegés bűntettének, sem más katonai bűncselekménynek. A Kúria az első- és másodfokú ítéletet az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság maradéktalanul betartotta az eljárási törvény rendelkezéseit. A másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjára figyelemmel részben helyesbítette, részben kiegészítette, és ezzel eljárásban irányadónak tekintette. A Kúria álláspontja szerint azonban további kiegészítésre és helyesbítésre szorul a másodfokú bíróság által pontosított tényállás is. Ezért a Be. 388. §
(2)bekezdése alapján eljárva az irányadó tényállást az iratok alapján az alábbiak szerint kiegészíti, illetve helyesbíti: - Az első fokú ítélet
- oldalán a történeti tényállás második bekezdése helyett megállapítja a következőket: A ... Határrendészeti Kirendeltség stabil hőkamera kezelője
- november
- napján hajnalban ... szeméttelep átjárónál személyek mozgását észlelte. T
- rendőr főhadnagy és T
- rendőr főtörzsőrmester elöljárói utasításra szolgálati kocsival a helyszínre indult. ... és ... között haladva észlelték, hogy szemből több gépjármű közeledik nagy sebességgel, és felmerült a csempészet gyanúja. Emiatt megfordultak és követni kezdték a járműveket, miközben értesítették a ... Határrendészeti Kirendeltség ügyeletesét azzal, hogy kérjen zárást a ... Rendőrkapitányságtól a ...-hídon. A ... Rendőrkapitányság ügyelete 5 óra 39 perckor a vádlottakat a következőkre utasította: „... ...ból most szóltak, hogy a negyvenegyesen halad ... irányába egy kék színű személygépkocsi, utána pedig egy román rendszámú autó, feltehetően csempészek. Menjetek már oda a 2.sz. híd környékére, próbáljátok ellenőrzés alá vonni a járműveket (T
- és T
- tanúvallomása - nyomozati iratok
- és
- oldala, illetve a KB.I.59/2014/
- számú tárgyalási jegyzőkönyv
- és
- oldala; a ... Rendőrkapitányság ügyeleti rádióforgalmazásának hanganyaga nyomozati iratok
- oldala)." - Mellőzi az első fokú ítélet
- oldalának utolsó bekezdéséből az utolsó mondatot, amely szerint a vádlottak nem teljesítették az ügyeletesnek a forgalom ellenőrzésére adott utasítását annak ellenére, hogy az ügyeletes a keresett gépjárművek feltartóztatására és ellenőrzésére vonatkozó parancsot csak 6 óra 1 perkor vonta vissza. Ezzel a kiegészítéssel, illetve helyesbítéssel a tényállás immár hiánytalan, iratellenes megállapítást, téves ténybeli következtetést nem tartalmaz, ekként megalapozott, így azt a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel a harmadfokú eljárásban irányadónak tekintette. .-.-. A Legfőbb Ügyészség által fenntartott ügyészi másodfellebbezés nem alapos. Ahogy arra a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helyesen rámutatott: a vádlottak részére a ... Rendőrkapitányság ügyeletese arra adott utasítást, hogy a 2.sz. híd környékén próbálják meg ellenőrzés alá vonni a határrendészek által üldözött gépjárműveket. Az ellenőrzés módjára konkrét utasítást azonban a vádlottak nem kaptak, ilyet a rendőrkapitányság ügyeletének hanganyaga sem tartalmazott. Arra sincs ugyanakkor adat, hogy a vádlottakhoz eljutott az országhatár felől ... felé közlekedő gépjárműveket üldöző határrendészek azon kérése, miszerint a 2.sz. hídnál zárást kérnek, mivel a ... Határrendészeti Kirendeltség és a ... Rendőrkapitányság közötti rádióforgalmazás hanganyaga nem áll rendelkezésre. (Ezért is kellett mellőzni az első fokú ítélet tényállásából a
- oldal utolsó bekezdésének utolsó mondatát.) A másodfokú bíróság helyesen állapította meg azt is, hogy a vádlottak nem szegték meg a közúti járművek megállításának és követésének módszereiről és taktikáiról szóló 7001/
- (IV. 6.) ORFK irányelvben foglaltakat, és arra is helytállóan mutatott rá, hogy a ... Határrendészeti Kirendeltség járőrei által kért zárás, illetve ellenőrző-áteresztő pont megszervezése a Magyar Köztársaság Rendőrségének Csapatszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló 11/
- (IV. 23.) ORFK utasítás alapján a ... Rendőrkapitányság két gépkocsizó járőre által nem is lett volna végrehajtható. Emellett az I. rendű és a II. rendű vádlottak az utasításnak eleget tettek; az ügyeletes utasítását - amely szerint meg kellett volna próbálniuk ellenőrzés alá vonni a kérdéses járműveket - az adott körülmények között a Rendőrségről szóló
- évi XXXIV. törvény
- §-a szerinti közlekedésrendészeti intézkedésként sem volt lehetőségük másként végrehajtani. Utal a Kúria a következőkre is: A szolgálatban kötelességszegés bűncselekménye kapcsán kialakult bírói gyakorlat akkor tartja megállapíthatónak a szolgálatban kötelességszegés Btk.
- §
(1)bekezdés
- fordulata szerinti elkövetési magatartással megvalósított vétségét, ha a kötelességszegés - annak mibenléte, jellege miatt - eléri azt a szintű mulasztást, amelyet a nevesített három elkövetési fordulat tartalmaz. „A más módon súlyosan megszegés" kapcsán elsősorban annak vizsgálata indokolt, hogy az ugyanezen bekezdésben megjelölt három elkövetési magatartással legalább azonos súlyú, a szolgálatra nézve azonos mértékű jogsérelmet előidéző magatartásról van-e szó. Ennek megállapításánál annak van jelentősége, hogy mi volt az elkövető feladata, mire vonatkozott a szolgálati kötelezettsége, és ez a katonai érdekek szempontjából mennyire volt jelentős. Emellett azonban fontos annak vizsgálata is, hogy a szolgálati előírások megszegése miben nyilvánult meg. A vádlottak terhére a szolgálatban kötelességszegés bűncselekményének egyik fordulata sem állapítható meg. Így a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a vádlottakat törvényesen mentette fel bűncselekmény hiányában a szolgálatban kötelességszegés bűntettének vádja alól. Ezért a Kúria helybenhagyta. az ítélőtábla ítéletét a Be.
- §-a alapján Budapest,
- október
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s. k. bíró A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.61/2015/
- számú ítélete a Kúria Bhar.I.971/2016/
- számú végzésével
- október
- napján jogerőre emelkedett. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző