← Magyarország

Bfv.610/2016/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az

  1. évi IV. törvény
  2. §

(2)bekezdésében meghatározott, a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel tekintetében irányadó középmértéket előíró rendelkezést a
  1. évi LVI. törvény
  2. §-a
  3. július
  4. napjától kezdődő hatállyal iktatta a törvénybe, ezért a korábbi anyagi jogszabályok e vonatkozásban sem szigorúbbak a Btk. azonos előírást tartalmazó
  5. §
(2)bekezdésénél. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.610/2016/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Vaskuti András előadó bíró Dr. Csák Zsolt, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. október
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): III. rendű IV. rendű V. rendű Elsőfok: Tiszafüredi Járásbíróság, 1.B.348/2011/243., ítélet, tárgyalás,
  4. december
  5. Másodfok: Szolnoki Törvényszék, 9.Bf.311/2015/42., ítélet, nyilvános ülés,
  6. november
  7. Az indítvány előterjesztője: III. rendű és IV. rendű terheltek védői, V. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terheltek javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a III. rendű terhelt és IV. rendű terheltek védői és V. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tiszafüredi Járásbíróság 1.B.348/2011/
  8. számú ítéletét és a Szolnoki Törvényszék 9.Bf.311/2015/
  9. számú ítéletét III. rendű, IV. rendű és V. rendű terheltek tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Tiszafüredi Járásbíróság a
  10. december 17-én meghozott 1.B.348/2011/
  11. számú ítéletével - a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett lopás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  12. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.)
  13. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba),
  2. bb)és
  3. bc)alpont,
(5)bekezdés b) pont], 9 rendbeli felbujtóként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba),
  2. bb)és
  3. bc)alpont,
(4)bekezdés b) pont], 5 rendbeli felbujtóként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba),
  2. bb)alpont,
(4)bekezdés b) pont], felbujtóként elkövetett lopás bűntettének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba),
  2. bb)alpont,
(4)bekezdés b) pont] és 5 rendbeli felbujtóként elkövetett lopás bűntettében (Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bb)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]. Ezért őt a bíróság halmazati büntetésül öt év hat hónap szabadságvesztés büntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, és megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A bíróság a terhelt vonatkozásában négyszázötvennyolcezer-négyszáz forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [2] A IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba),
  2. bb)és
  3. bc)alpontjai,
(5)bekezdés b) pontja], 9 rendbeli felbujtóként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba),
  2. bb)és
  3. bc)alpont,
(4)bekezdés b) pontja], 5 rendbeli felbujtóként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba),
  2. bb)alpont,
(4)bekezdés b) pont], felbujtóként elkövetett lopás bűntettének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba),
  2. bb)alpont,
(4)bekezdés b) pont] és 5 rendbeli felbujtóként elkövetett lopás bűntettében (Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bb)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]. Ezért őt halmazati büntetésül öt év két hónap szabadságvesztés büntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, és megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A bíróság a terhelt vonatkozásában négyszázötvennyolcezer-négyszáz forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [3] Az V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba),
  2. bb)és
  3. bc)alpont,
(5)bekezdés b) pont], 9 rendbeli felbujtóként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba),
  2. bb)és
  3. bc)alpont,
(4)bekezdés b) pont], 4 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont ba),
  2. bb)alpont,
(4)bekezdés b) pont], társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont,
(4)bekezdés b) pont], 5 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bb)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont], 3 rendbeli társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettében [Btk. 221. §
(2)bekezdés a) pont]. Ezért a bíróság mint különös visszaesőt halmazati büntetésül hat év szabadságvesztés büntetésre, három év közúti járművezetéstől eltiltásra és hét év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság a terhelt vonatkozásában négyszázötvennyolcezer-négyszáz forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság V. rendű terhelt vonatkozásában elrendelte a Püspökladányi Városi Bíróság 5.B.76/2008/
  1. számú ítéletével kiszabott öt hónap fogházbüntetés végrehajtását. [4] A másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék a
  2. november 5-én jogerőre emelkedett 9.Bf.311/2015/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálattal érintett terheltek tekintetében az alábbiak szerint részben megváltoztatta: A III. rendű terhelt és a IV. rendű terhelt vonatkozásában az 5 rendbeli felbujtóként elkövetett lopás bűntettéből [Btk.
  4. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés ba), bb) pont,
(3)bekezdés ba) pont] 1 rendbelit folytatólagosan elkövetettnek minősített; az V. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekményeket 2 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettének [1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a), c), d) pont, 316. §
(6)bekezdés b) pont], 8 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettének [1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a), c), d) pont,
(5)bekezdés b) pont], 7 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettének, melyből 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett [1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pont,
(5)bekezdés b) pont] társtettesként elkövetett lopás bűntette kísérletének [1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pont,
(5)bekezdés b) pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettének [1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pont,
(4)bekezdés b/1 pont] és 3 rendbeli társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettének [1978. évi IV. törvény 176. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés] minősítette. A III. rendű, a IV. rendű, és az V. rendű terheltekkel szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzte. II. [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. rendű és a IV. rendű terheltek védői a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 416. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított okból, a cselekmények törvénysértő minősítése és törvénysértő büntetés kiszabása miatt, míg az V. rendű terhelt - tartalmát tekintve - a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott okból, az indokolási kötelezettség megsértése miatt és elfogultságra is hivatkozva nyújtott be felülvizsgálati indítványt. [6] A III. rendű és a IV. rendű terheltek védői által benyújtott indítvány szerint a cselekmények elkövetésére
  1. február
  2. napjától kezdődően került sor, és akkor még nem volt hatályban az
  3. évi IV. törvény azon módosítása, amely a középmérték kötelező alkalmazását írta elő. Ezért bár a Különös Rész szabályai szerint kedvezőbb az új törvény, azonban a büntetéskiszabás elveinek figyelembe vételével hátrányosabb, továbbá a másodfokon eljárt törvényszék, amikor e kérdés vizsgálatára nem tért ki, megsértette a büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó szabályt. [7] Ezen túlmenően a tényállás megalapozatlan a terheltek felbujtói tevékenységét, az üzletszerűséget, a sértettek tulajdonjogát és az eltulajdonított kutyák értékét érintően, és ezzel összefüggésben az indítvány a bizonyítékok és a büntetéskiszabási tényezők bírói mérlegelését is támadta. [8] Mindezek miatt a megtámadott határozatok megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát, elsődlegesen a III. rendű és a IV. rendű terheltek bűncselekmény hiányában történő felmentését, másodsorban a kiszabott büntetéseik lényeges enyhítését indítványozták. [9] Az V. rendű terhelt által benyújtott indítvány szerint nem állapítható meg, hogy a bíróságok mire alapozták a döntésüket, így meghiúsult az érdemi felülvizsgálat lehetősége. Kifogásolta továbbá a bizonyítékok és a büntetéskiszabási tényezők bírói mérlegelését, valamint a feltételes szabadságból történt kizárását. [10] Mindezek miatt a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését indítványozta. [11] A Legfőbb Ügyészség BF.613/2016/1-I. számú írásbeli nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítványok részben törvényben kizártak, részben alaptalanok, ezért mindhárom terhelt tekintetében a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. III. [12] A III. rendű és a IV. rendű terheltek védője írásbeli észrevételében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan a forgalmi érték és a bűnszövetség tekintetében, továbbá szükséges lett volna igazságügyi orvosszakértőt is igénybe venni. IV. [13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terheltek terhére - a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [14] A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatot a felülvizsgálati indítványokban meghatározott okok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges más eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta; ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. V. [15] A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tényállás alapját képező bizonyítékok, illetve a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége sem vitatható, a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van. Ezért a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésére, a jogerős határozatban megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására, további bizonyításra nem kerülhet sor, és a terheltek bűnösségét és a cselekmények minősítését a jogerős határozatban rögzített tényállás alapján kell elbírálni. [16] A felülvizsgálati okok között az ítélet megalapozatlansága nem szerepel, ezért az indítványok előterjesztőinek a tényállás hiányosságaira, megalapozatlanságára utaló érveivel a Kúria érdemben nem foglalkozhatott. [17] Hasonlóképpen a bizonyítékok mérlegelésének és a tényállás tilalmazott támadásának minősülnek az indítványozók azon hivatkozásai, amelyekben a felbujtói tevékenységet, az üzletszerűséget, a bűnszövetséget, a sértettek tulajdonjogát és az eltulajdonított kutyák értékét, ez utóbbival összefüggésben a forgalmi értéket vitatják. Mindezekre vonatkozóan eltérő tényállás megállapítására és szakértői bizonyítás lefolytatására a felülvizsgálat keretében nincs törvényes lehetőség. [18] Nem ad okot a felülvizsgálatra az V. rendű terhelt által előterjesztett indítvány abban a részében, amelyben a feltételes szabadságból történt kizárását sérelmezi. Nincs helye felülvizsgálatnak a Be. 416. §
(4)bekezdés c) pontja alapján, ha az esetleges törvénysértés a Be. XXIX. Fejezetében szabályozott különleges eljárás keretében orvosolható. [19] Érdemi felülvizsgálati okot képez az V. rendű terhelt azon hivatkozása, amely szerint az eljárt bíróságok nem teljesítették indokolási kötelezettségüket, ez ugyanis a Be. 373. §
(1)III. a) pontjára figyelemmel abszolút hatályon kívül helyezési ok. [20] Az indítványban előadottakkal ellentétben azonban a bíróságok mind a tényálláshoz, mind a jogi minősítéshez fűződő indokolási kötelezettségüket maradéktalanul teljesítették, a Kúria mindenben osztotta a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában ezzel kapcsolatban kifejtetteket. [21] Mindemellett az elsőfokú ítélet 34-
  1. oldalai a terheltek és tanúk vallomásainak értékelését, a 60-
  2. oldalai a titkos adatszerzés során felmerült bizonyítékokat, míg a 62-
  3. oldalai az eltulajdonított kutyák érték-megállapításával kapcsolatos bizonyítékok értékelését tartalmazza. [22] Az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság ezzel összefüggő tevékenységét a másodfokú bíróság ítélete
  4. oldalának
  5. bekezdésétől
  6. oldalának
  7. bekezdéséig helytállónak tartotta. [23] Ezek lényege szerint az elsőfokú bíróság a II. rendű, VI. rendű és VII. rendű terhelt nyomozás során tett beismerő vallomásaira, a titkos adatszerzés során beszerzett bizonyítékokra, a sértett tanúk vallomásaira, igazságügyi szakértői véleményekre és egyéb bizonyítékokra alapítva állapította meg a tényállást, és vont abból következtetést az V. rendű terhelt bűnösségére. [24] A bíróságok a jogi indokolás körében - elsőfokú ítélet
  8. oldalának utolsó bekezdéstől a
  9. oldalának első bekezdéséig; másodfokú ítélet
  10. oldal
  11. bekezdése és
  12. oldal
(1)bekezdése - vetették össze az elkövetéskor és elbíráláskor hatályos anyagi jogi szabályokat, helyesen megállapítva, hogy a különös visszaeső V. rendű terheltre nézve a Btk. rendelkezései a hátrányosabbak. [25] Következésképpen az V. rendű terhelt által hivatkozott eljárási szabálysértés alaptalan. [26] Érdemi felülvizsgálatra adhat okot a III. rendű és a IV. rendű terheltek védői által a felülvizsgálati indítványban a törvény időbeli hatályával, illetve a cselekmény törvénysértő minősítésével (bűnszövetség) és emiatt törvénysértő büntetés kiszabásával kapcsolatban előadott kifogások. [27] Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet [Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pont]. [28] A jogerős ítéleti tényállás lényege szerint a terheltek - így a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű is - előzetesen megállapodtak abban, hogy a III. rendű és a IV. rendű terheltek által kiválasztott kutyatenyésztőktől különböző (angol bulldog, francia bulldog, csivava és mopsz) fajtájú és korú, de leginkább kölyökkutyákat tulajdonítanak el. A kutyákat az I., II. és V. rendű terheltek alkalmanként más elkövetők közreműködésével tulajdonították el, az eltulajdonított kutyákat pedig a III. rendű a IV. rendű terheltek megveszik és értékesítik. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a III. és IV. rendű terheltek az interneten feladott hirdetések alapján, telefonon felvették a kapcsolatot a kutyatenyésztő sértettekkel, komoly érdeklődést mutattak és pontos adatokat kértek az eladó kutyák számáról és a tulajdonosok lakcíméről. A sértetteket arról tájékoztatták, hogy néhány napon belül, illetve másnap GPS segítségével felkeresik őket. Különösen figyeltek arra, hogy a helyszínek fő közlekedési útvonal melletti, illetve ahhoz közeliek legyenek, ezáltal biztosítva a gyorsabb távozást és csökkentve a lebukás veszélyét. A III. és a IV. rendű terheltek a megszerzett információkat telefonon továbbították az I. és a II. rendű terhelteknek, akik a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges előkészületeket, egyeztetéseket telefonon keresztül kommunikálva megtették. A kiválasztott helyszínekre az V. rendű terhelt tulajdonát képező és a II. rendű terhelt által vezetett gépjárművel érkeztek. A II. rendű terhelt a helyszíntől távolabb leállt, míg az I. és az V. rendű terhelt általában gyalog, a GPS-t használva, alkalmanként a szomszédos ingatlanokon keresztül közelítette meg a helyszínt. A gondosan kiválasztott kutyákat a magukkal vitt zsákokba tették és eltulajdonították. Értesítették a II. rendű terheltet, hogy indulhat értük. A cselekményeket követően az I. és a II. rendű terhelt telefonon felvette a kapcsolatot az alkalmanként szintén a helyszín közelében várakozó a III. rendű és IV. rendű terheltekkel, akik vagy biztosították a hazajutást, vagy a ... lakóhelyükön várakoztak, ahol elszámoltak egymással. A III. és a IV. rendű terheltek, miután az V. rendű terhelt büntetés-végrehajtási intézetbe került időközben, a VI. és a VII. rendű terheltekkel vettek részt a kutyák eltulajdonításában. A megállapodásnak és a feladatmegosztásnak megfelelően a terheltek rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el a bűncselekményeket a tényállás I-XXI. pontjában részletezettek szerint. [29] A felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó ítéleti tényállásból következően az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül minősítették a terheltek cselekményét bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetettnek. [30] A felülvizsgálati indítványok nem alaposak a Btk.
  2. § rendelkezését érintő részükben sem. [31] Szemben a védői hivatkozással a felülvizsgálat ítéleteket hozó bíróságok - az elsőfokú ítélet
  3. oldalának utolsó bekezdésétől a
  4. oldalának első bekezdéséig, valamint a másodfokú ítélet
  5. oldalának nyolcadik és kilencedik bekezdéseiben - részletes indokát adták annak, hogy a III. és IV. rendű terheltek cselekményét miért nem az elkövetéskor hatályos
  6. évi IV. törvény, hanem az elbíráláskor már hatályba lépett
  7. évi C. törvény Btk. alapulvételével kell elbírálni, mert utóbbi rendelkezései nevezett terheltekre nézve kedvezőbbek. [32] A bíróságok helyes álláspontja szerint a bűncselekményi értékhatárok módosítására tekintettel az
  8. évi IV. törvény szerint 2 rendbeli (VI. és XX. tényállásrész), míg a Btk. alapulvételével csak egy (VI. tényállásrész) cselekményük minősült jelentős értékre, felbujtóként, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének, amelyek törvényi büntetési tétele egyaránt kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés volt. [33] Ehhez képest a XX. tényállásban írt cselekményt a korábbi törvény szerinti jelentős érték helyett a Btk. alapulvételével már csak nagyobb értékre elkövetettnek, míg a XI., XII. és XIX. tényállásokban írt cselekményeket a korábbi nagyobb érték helyett a Btk. alapulvételével kisebb értékre elkövetettnek kellett minősíteni. E cselekmények büntetési tétele a korábbi kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés helyett egy évtől öt évig, illetőleg az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés helyett csak három évig terjedő szabadságvesztés. [34] Az elkövetés ideje a bűnhalmazatban álló legutolsó bűncselekmény időpontjával egyezik meg, amely a III. és IV. rendű terheltek tekintetében
  9. december
  10. napja. [35] Ehhez képest az
  11. évi IV. törvény
  12. §
(2)bekezdésében meghatározott, a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel tekintetében irányadó középmértéket előíró rendelkezést a
  1. évi LVI. törvény
  2. §-a
  3. július
  4. napjától kezdődő hatállyal iktatta a törvénybe. A korábbi anyagi jogi szabályok e vonatkozásban sem szigorúbbak a Btk. azonos előírást tartalmazó
  5. §
(2)bekezdésénél. [36] Következésképpen a törvény időbeli hatályának megsértésére és ezzel összefüggésben törvénysértő büntetés kiszabására hivatkozó felülvizsgálati indítvány nem alapos. VI. [37] A Be. 373. §
(1)bekezdés II. b) pontja értelmében abszolút hatályon kívül helyezési ok, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A bíró kizárásának okait a Be. 21. §
(1)bekezdése rögzíti. Eszerint bíróként nem járhat el - többek között - az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható [e) pont]. [38] Az V. rendű terhelt az alapeljárásban nem jelentett be elfogultságot a bíróság ellen. Felülvizsgálati indítványában a bíróság elfogultságát a büntetésének súlyosságával indokolta. [39] A bíró kizárására elfogultság miatt csak akkor kerülhet sor, ha tőle az ügy elfogulatlan megítélése valamely ésszerű és konkrét ok miatt nem várható. A felülvizsgálati indítványban az V. rendű terhelt ilyen konkrét és ésszerű okot nem jelölt meg. [40] A 25/2013. (X. 4.) AB határozat szerint a felülvizsgálati eljárás Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontjában írt feltételek alkalmazása akkor áll összhangban az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében rejlő pártatlan bírói eljárással, ha az elfogultságra alapított felülvizsgálati indítvány szerinti kizárási ok a jogerős döntés meghozatalát követően merült fel. Ám a terhelt ilyen okra maga sem hivatkozott, a számára hozott kedvezőtlen döntés miatt vélte az eljáró bíróságot elfogultnak, ami az elfogultságot önmagában nem alapozza meg. VII. [41] Mindezekre figyelemmel a Kúria a megtámadott határozatokat - a felülvizsgálati indítványban érintett terheltek tekintetében - a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta. VIII. [42] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.