Gfv.30358/2016/1 – Kúria

(2),

1. III. Tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.358/2016/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperes: A felperes képviselője: Mészáros Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Csikász Levente ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Bohács Zsolt ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperes, alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.21.307/2015/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 11.P.21.799/2013/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasítja, a jogerős ítéletet az alperes felülvizsgálati kérelmével érintett részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 11.000 (tizenegyezer) Ft mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
4. augusztus 21-én a peres felek kölcsönszerződést kötöttek BMW típusú gépjármű vételárának finanszírozása céljából. A szerződés alapján az alperes 4.841.000 Ft kölcsönt nyújtott a felperesnek. A felek a szerződésben mértékadó devizanemként a CHF-et jelölték meg, a szerződés azt is tartalmazta, hogy a felperes a HIT/2006.05.31 megjelölésű üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette, [2] [3] azokat az aláírásával magára nézve kötelezőnek ismerte el. A felek a kölcsön biztosítására az alperes javára vételi jogot alapítottak. Az opciós szerződés 4.) pontja szerint a hitelező a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb a kölcsönszerződésből eredő tartozás maradéktalan kiegyenlítéséig gyakorolhatja.
5. november 11-én az alperes a felperes nemteljesítésére hivatkozással a szerződést felmondta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes többször módosított és pontosított keresetében 1.103.393 Ft megfizetésére, valamint a gépjármű törzskönyvének, illetve a vételi jog és az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére vonatkozó nyilatkozatának kiadására kérte kötelezni az alperest. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kölcsönkötelem a felek közötti akarategyezőség hiányában nem jött létre, így nem jöttek létre az azt biztosító opciós és adásvételi szerződések sem. Másodlagos hivatkozása szerint, a kölcsönszerződés, az üzletszabályzat és a járulékos jellegű jogviszonyok érvénytelenek, elsődlegesen a Ptk.209/A. §

(2)bekezdése, másodlagosan a Hpt. 213. §

(1)bekezdés a)-f) pontjai, a

(2)bekezdése, a Ptk. 200. §

(2)bekezdése és a

1. § alapján. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ügyleti kamat és az árfolyamrés százalékos feltüntetésének hiányára alapított érvénytelenséget elismerte, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Viszontkeresetében a szerződés érvényesség nyilvánítását kérte akként, hogy az ügyleti kamat százalékos mértéke évi 17,86 %, az árfolyamrés mértéke a középárfolyamhoz viszonyítva +- 1,8 %. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a kölcsönszerződést érvényesség nyilvánította akként, hogy az éves ügyleti kamat mértéke 17,86 %. Megállapította, hogy a HIT/2006.05.31 számú üzletszabályzat IV/2., IV/7., XII/1., XIII/
2. pontjai érvénytelenek. Kötelezte az alperest a perbeli gépjármű kapcsán bejegyzett vételi jog és elidegenítési, terhelési tilalom törlésére vonatkozó nyilatkozat kiadására. Ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és kötelezte az alperest a perbeli gépjármű törzskönyvének felperes részére történő kiadására. a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket pedig részben megváltoztatta. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvből, az azt értelmező Európai [9] Unió Bíróságának joggyakorlatából sem következik az, hogy a felperesnek mint fogyasztónak nem kellene megjelölnie, hogy a semmisséget mire alapítja. A másodfokú bíróság ezért kizárólag a felperes által a per tárgyává tett körben vizsgálta a szerződés érvénytelenségét. E körben egyetértett az elsőfokú bíróság által a kölcsönszerződés alaki, illetve tartalmi hiányosságai körében kifejtettekkel. Megalapozottnak találta ugyanakkor a felperes törzskönyv kiadására irányuló keresetét. Utalt arra, a Ptk.
3. §

(1)bekezdése alapján nincs akadálya annak, hogy a kölcsön visszafizetésének atipikus biztosítékaként a felek kikössék a törzskönyv birtoklásának jogát mindaddig, amíg a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeit nem teljesíti maradéktalanul. A perbeli esetben azonban a felek nem ilyen tartalmú megállapodást kötöttek. Az opciós szerződés

1. pontja és az üzletszabály VI.
2. pontja alapján a felek a törzskönyv alperes részére történő megküldésével az alperes opciós jogát kívánták biztosítani. Ennek megfelelően a törzskönyv birtoklásához való jog az opciós joghoz kapcsolódó járulékos jogosultság. Mivel pedig az opciós szerződés érvénytelen, az alperesnek nincs jogalapja a törzskönyv birtokban tartására. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen mindkét peres fél felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a teljes keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Pp.
3. §

(1)bekezdésébe, 3. §

(3)bekezdésébe, 8. §

(1)bekezdésébe, 163-

1. §-okba,
2. §

(1)bekezdés első mondatába, a 253. §

(2)bekezdésébe, az Alaptörvény M. cikk

(2)bekezdésébe, Q. cikk

(2)-

(3)bekezdéseibe,

1. cikkébe, a Ptk.
2. §

(2)bekezdésébe, 209. §

(1)és

(3)bekezdéseibe, 209/A. §

(2)bekezdésébe, 217-

1. §-aiba, a Hpt.
2. §

(2)bekezdésébe, 210. §

(1)-

(3)bekezdéseibe és 213. §

(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti továbbá az uniós jogot és a hazai joggyakorlatot is. [12] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a törzskönyv kiadására irányuló rendelkezését kérte hatályon kívül helyezni és elsődlegesen e körben a keresetet elutasító határozat meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Pp. 206. §

(1)bekezdésébe ütköző módon mérlegelte a bizonyítékokat és tévesen állapította meg, hogy a törzskönyv az opciós jog biztosítékaként szolgált. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében úgy nyilatkozott, hogy a jogerős ítélet a felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében úgy nyilatkozott, hogy a jogerős ítéletnek a törzskönyv kiadására kötelező rendelkezése nem jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete egészének helytadó határozat meghozatalát kérte. Keresetében a perbeli szerződés létre nem jötte, illetve érvénytelensége jogkövetkezményeként 1.103.393 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Pp. 271. §

(2)bekezdése értelmében felülvizsgálatnak nincs helye olyan vagyonjogi ügyekben, ahol a felülvizsgálati kérelemmel vitatott érték a 3 millió Ft-ot nem haladja meg. A perbeli jogvita vagyonjogi ügynek minősül, ezért a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét - annak egyértelmű petitumára tekintettel - a Pp. 271. §

(2)bekezdése alapján hivatalból elutasította. [16] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján az alperes felülvizsgálati kérelmének keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [17] A Kúria a per tárgyává tett törzskönyv kiadása iránti kereseti kérelmet már több felülvizsgálati eljárásban is - így többek között öt tagű tanácsban eljárva a Pfv.V.21.971/2015/

1. számú határozatában - vizsgálta és a HIT/2006.05.
2. üzletszabályzat vonatkozó rendelkezéseit értelmezve jutott arra a következtetésre, hogy az nem önálló biztosítékként, hanem az opciós szerződés biztosítékaként szolgál. Felülvizsgálati eljárásban tett nyilatkozata alapján egyértelművé vált, hogy a hivatkozott ítéletben írtakat a felek ismerték. Emiatt a Kúria szükségtelennek találta, hogy ugyanazon szerződéses, illetve üzletszabályzati rendelkezésekkel kapcsolatos, a korábbiakban kifejtettekkel egyező álláspontját megismételje. [18] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az alperes felülvizsgálati kérelemmel érintett részében a Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [19] Az alperes a saját felülvizsgálati kérelme vonatkozásában pervesztes lett, ezért a Kúria őt kötelezte a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Annak mértékét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései alapján állapította meg. A felperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján köteles az államnak megfizetni. [20] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
2. február
3. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró