Bfv.1268/2016/6 – Kúria

(1)bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány nem alapos. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.268/2016/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Varga Zoltán, előadó bíró Dr. Székely Ákos, bíró Az eljárás helye: Budapest, Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. március
3. Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): H. I. D.-né I. rendű Első fok: Másodfok: Székesfehérvári Törvényszék, 5.B.284/2010/93., ítélet, tárgyalás,
4. november
5. Fővárosi Ítélőtábla, 2.Bf.162/2015/8., ítélet, nyilvános ülés,
6. május
7. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.162/2015/
8. számú ítéletét H. I. D.-né I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Székesfehérvári Törvényszék a
9. november
10. napján kelt 5.B.284/2010/
11. számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla a
12. május 10-én jogerős 2.Bf.162/2015/
13. számú ítéletével H. I. D.-né I. rendű terhelt bűnösségét 5 rendbeli folytatólagosan, felbujtóként elkövetett csalás bűntettében [Btk.
14. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(4)bekezdés b) pont], 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(4)bekezdés b) pont], 1 rendbeli csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés [2] [3]

1. b)pont,
2. bc)alpont,

(4)bekezdés b) pont], 1 rendbeli folytatólagosan, közvetett tettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(3)bekezdés b) pont], 15 rendbeli közvetett tettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(3)bekezdés b) pont], 74 rendbeli felbujtóként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(3)bekezdés b) pont], 11 rendbeli csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(3)bekezdés b) pont], 17 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk.

1. §), 10 rendbeli hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk.
2. §), 15 rendbeli bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk.
3. §) és 38 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk.
4. §) állapította meg. A terheltet ezért halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Ellenben vele szemben az eljárást 1 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntette [Btk.
5. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(3)bekezdés b) pont], 1 rendbeli csalás bűntette [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(3)bekezdés b) pont], 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége (Btk.

1. §) tekintetében megszüntette, továbbá 1 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége (Btk.
2. §) vádja alól felmentette. II. [4] [5] [6] [7] A jogerős másodfokú ítélet ellen H. I. D.-né I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a másodfokú bíróság eljárási szabálysértést követett el, amikor távollétében tartotta meg a nyilvános ülést. Indokolása szerint az elsőfokú ítélet meghozatalát követően lakcíme megváltozott és a
3. március
4. napjára kitűzött nyilvános ülésre az idézést aznap kapta meg, ezt a tényt a bíróság kezelőirodájával közölte, majd a következő nyilvános ülésre nem kapott idézést, erre figyelemmel a nyilvános ülésre nem tudott felkészülni. Figyelemmel arra, hogy időközben védője is elhalálozott, nem volt alkalma azokat az iratokat beszerezni, amelyek az ügy elbírálása szempontjából jelentősek lettek volna, ezért sérült a védekezéshez való joga. A Legfőbb Ügyészség a BF.1247/2016/
5. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. III. [8] [9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A másodfokú bíróság a korábban megadott lakcímről idézte a szabadlábon lévő terheltet a
6. március 31-ére kitűzött nyilvános ülésre, azonban az ülést nem tartotta meg, mert a terhelt tértivevénye nem érkezett vissza, majd az időközben megérkezett tértivevény alapján megállapította, hogy azt a terhelt férje átvette. [10] A másodfokú bíróság ezt követően
7. május
8. napjára tűzött nyilvános ülést, és arra ismételten idézte a szabadlábon lévő terheltet, azonban ekkor a küldemény nem kereste jelzéssel érkezett vissza. [11] A Be.
9. §

(4)bekezdése értelmében a kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. A postai szolgáltatások nyújtásáról szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 9. §

(1)bekezdéséből kitűnően a postai küldemény - eltérő rendelkezés hiányában - a címzett mellett egyéb jogosult átvevő, köztük a helyettes átvevő részére is kézbesíthető. A Postai Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételeinek 6.

1. pont 2) alpontja értelmében pedig helyettes átvevő a kézbesítés helyén tartózkodó,
2. életévét betöltött közvetlen hozzátartozó lehet. Mivel a jelen ügyben az I. rendű terhelt házastársa e feltételeknek megfelelt, a postai kézbesítő által részére átadott idézés szabályszerűen kézbesítettnek tekintendő. [12] A Be.
3. §

(3)bekezdése szerint a nyilvános ülés a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is megtartható, s ha a vádlott meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható, míg a

(4)bekezdés szerint a nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolásnak sincs helye. [13] A fentiekből következően az I. rendű terhelt nyilatkozatára nem volt szükség, így - minthogy az idézés szabályszerű volt - a Fővárosi Ítélőtábla nem vétett perjogi hibát, amikor a másodfokú nyilvános ülést az I. rendű terhelt távollétében tartotta meg. [14] A felülvizsgálati indítványban írtakra figyelemmel megjegyzi a Kúria, hogy az I. rendű terhelt védekezéshez való joga sem sérült, mert a másodfokú bíróság védőt rendelt ki, aki a terhelt védelmében a nyilvános ülésen a védői feladatokat ellátta, érdekeit képviselte. [15] Megjegyzi a Kúria, hogy a terhelt egyebekben megsértette a Be. 43. §

(5)bekezdésében írt kötelezettségét, amikor a megváltozott lakcímét 3 munkanapon belül nem jelentette be annak a bíróságnak, ahol az eljárás vele szemben folyamatban volt. [16] Ezért a Kúria - nem adva helyt a felülvizsgálati indítványnak - a megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében a Be. 424. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [17] A végzés elleni fellebbezés és felülvizsgálat lehetőségét a Be.
2. §

(4)bekezdése és 416. §

(4)bekezdés b) pontja, az indítvány megismételhetőségét pedig a Be. 418. §

(3)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. március
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ