Győri Ítélőtábla Gf.I.20.185/2016/5/I. szám A Győri Ítélőtábla dr. Kövér Enikő ügyvéd által képviselt felperesnek a Némethné dr. Mentes Adrienn ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Szombathelyi Törvényszék
- május
- napján kelt 13.G.40.003/2016/
- számú és a
- május
- napján kelt 13.G.40.003/2016/
- kijavító végzéssel kijavított ítélete ellen az alperes részéről 9.,
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes által jogosulatlanul használt arculati elemek a következők: Cégnév, logo, ... figura és arculati színek. Az alperes eltiltása a jogsértő magatartástól és kötelezése az alaparculati elemek www.....hu <http://www.....hu> weboldalról való eltávolítására is ugyanezen arculati elemekre vonatkozik. Köteles az alperes megfizetni a felperesnek 15 napon belül 33.600 (Harmincháromezer-hatszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az eljárás alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes a
- június 19-én kelt 119/
- számú árajánlatában az alábbi szolgáltatások elvégzésére adott árajánlatot az alperesnek azzal, hogy az tájékoztató jellegű és 30 napig érvényes: az „arculattervezés, nyomdai kivitelezés" elnevezésű projekt keretében cégnévkitalálás, logó tervezés, betűtípus és színek definiálása, kétoldalas névjegykártya tervezés, mappa tervezése, webdesign tervezés, programozáshoz előkészítés, weboldal programozás, mappa nyomdai kivitelezése, belív nyomdai kivitelezése, névjegykártya nyomdai kivitelezése. A felperes ügyvezetője az alperes részére - szóbeli egyeztetést követően -
- július 28-án küldött elektronikus levélben 155.000,- Ft + áfa ellenében vállalta az árajánlat szerinti szolgáltatások elvégzését. Az ellenértéket a munkaerő közvetítéssel foglalkozó alperesnek barterügylet keretében kellett teljesítenie akként, hogy a felperes részére munkaerőt közvetít. A felperes az alperes részére követelményprofilt nem állított. A peres felek
- július 9-én elektronikus úton egyeztettek az alperesi logó terveit érintően, majd az alperes
- augusztus 22-én elektronikus levélben a webdesign és az arculati elemek sürgős elkészítésére kérte a felperest. A felperes a cégnév kitalálást, a logó és alaparculati elemek megtervezését, a névjegykártya, mappaterv és a honlapterv elkészítését, a webdesign tervezést és a weboldal programozáshoz előkészítést, az elfogadott logó, névjegykártya és mappaterv nyomdai kivitelezését elvégezte, amelyről számlát nem állított ki. Az alperes a jelen per tárgyát nem képező egyéb szolgáltatásokról kiállított felperesi számlákat kiegyenlítette. Az alperes a weboldal programozását a felperes által tervezett arculati elemek felhasználásával a ... Kft-vel készítette el, és a weboldalt jelenleg is üzemelteti. A felperes a
- március 14-én kelt levelében felszólította az alperest, hogy a kézhezvételtől számított 3 napon belül távolítsa el a szellemi tulajdonát képező arculati elemeket a honlapjáról, mert a megtervezett logó, mappaterv és honlapterv ellenértékét nem egyenlítette ki, ezért azokat jogosulatlanul használja. Az alperes
- április 8-i válaszlevele szerint a honlap arculati elemeit nem használja jogosulatlanul, mert egyrészt megfizette a teljes megbízási díjat, másrészt a felperes nem élt azzal a kikötéssel, hogy az arculati elemek a szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1.§-a szerinti szerzői jogi alkotásnak minősülnek, ezért azok nem is képezhetik a tulajdonát. Az alperes a munkaerő közvetésre vonatkozó ajánlatát fenntartotta azzal, hogy az ajánlati kötöttsége
- július
- napjáig fenn áll. A felperes
- október 28-án kelt levélben ismételten felszólította az alperest az arculati elemek honlapról történő eltávolítására, mert azok felhasználására az ellenérték kiegyenlítése hiányában nem adott engedélyt. Amennyiben az alperes a 155.000,- Ft + áfa ellenértéket kiegyenlíti, a cégnév használatára jogosulttá válik. A felperes a keresetében a szerzői joga megsértésének megállapítását, az alperes további jogsértéstől való eltiltását, azaz a jogosulatlanul felhasznált alaparculati elemek (cégnév, logó, ... figura, arculati színek) bármely módon történő használatának megtiltását, valamint az arculati elemek www.....hu <http://www.....hu> weboldalról történő eltávolítását kérte az Szjt. 94.§
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján. Álláspontja szerint az alperes cégneve, a honlapján és a termékein található alaparculati elemek a megalkotásuk időpontjától a szellemi tulajdonának minősülnek, azok felhasználására a megtervezésük ellenértékének kiegyenlítése hiányában engedélyt nem adott, így azoknak az alperes honlapján, illetve bármely más módon történő megjelenítése jogosulatlan felhasználásnak minősül, amely a szerzői joga megsértését eredményezi. A nyilatkozata szerint a peres felek között felhasználási szerződés nem jött létre. Az alperes az érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Érvelése szerint a felperesi igény nem szerzői jogi igény, a design kialakításának ellenértékeként munkaerő közvetítésben állapodtak meg a felperessel, amelynek teljesítésére az ajánlata továbbra is fennáll. A Szjt. 45.§-ra utalással előadta, hogy a felhasználási szerződést írásba kell foglalni, ez nem történt meg. A felperes tudta, hogy a szellemi terméke felhasználásra kerül, számlát viszont annak ellenére sem állított ki, hogy a munkaerő megszerzésére konkrét megbízást nem adott. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében - a keresettel egyezően - megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes szerzői jogait azzal, hogy jogosulatlanul felhasználta a felperes által készített webdesignt és arculati elemeket. Eltiltotta az alperest a további jogsértő magatartástól, és arculati elemek www.... .hu weboldalról való eltávolításra, valamint a felperes javára 86.000,- Ft perköltség megfizetésére kötelezte. A határozatának indokolásában az Szjt. 1.§
(2)bekezdés c) pontjára hivatkozással megállapította, hogy a felperes szerzői jogi védelem alá tartozó egyedi szellemi terméket hozott létre. A Szjt. 10.§
(1)és
(3)bekezdésére utalással a felek egyező nyilatkozata alapján megállapította, hogy a felperes által tervezett alaparculati elemek és webdesign körében felhasználási szerződés nem jött létre. Ennek hiányában a felperesnek kellett volna az Szjt. 16.§
(1)bekezdése szerinti hozzájárulást megadnia az alperesnek a szerzői jogi védelem alatt álló szellemi terméke felhasználására. A felperes azonban ilyen felhasználási engedélyt nem adott az alperesnek, ezért a felperesnek az Szjt. 94.§
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjára alapított kereseti kérelmét alaposnak találta. A törvényszék a pervesztes alperest a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes által lerótt kereseti illetékből és az ügyvédi munkadíjból álló, összesen 86.000,- Ft perköltség megfizetésére. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben - tartalma szerint annak megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. A fellebbezési érvelése szerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felek között felhasználási szerződés nem jött létre. Az Szjt. 42.§ és 45.§ szerinti írásbeli felhasználási szerződés azzal jött létre, hogy az alperes a felperesi email-ben küldött árajánlatot elfogadta. Az ajánlat
- és
- pontjának kivételével a projekt megvalósult. A felperes az ajánlatban vállalta, hogy az elkészített logó alapján névjegykártyát és mappát tervez, amelyek nyilvánvalóan sokszorosításra kerülnek. Ezzel a felperes azok felhasználásához értelemszerűen hozzájárult. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes áfamentes ügyvédi munkadíjból és útiköltségből álló - perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a felek egyező előadására figyelemmel helyesen állapította meg, hogy a felperes által elkészített művekre felhasználási szerződés nem jött létre, így az Szjt. 16.§
(6)bekezdésében foglaltakra tekintettel a felhasználási szerződés hiányában az alperes nem vitatott felhasználási magatartásai jogosulatlanok voltak. Amennyiben az ítélőtábla azt állapítaná meg, hogy a felhasználási szerződés létrejött, az alperesi magatartás ebben az esetben is jogsértő, mert az Szjt. 16.§
(4)bekezdése alapján a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, azonban az alperes az elkészített művek ellenértékét nem fizette meg. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perben szükséges és elégséges mértékben a bizonyítási eljárást lefolytatta, az ott beszerzett bizonyítékokat a Pp. 206.§
(1)bekezdésének megfelelően, helyesen, okszerűen, összességükben értékelve helyes tényállást állapított meg, az abból levont jogi következtetéseivel, az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak indokolásával is az ítélőtábla egyetért. Az Szjt. 1.§
(1)és
(2)bekezdés c) pontja <https://uj.jogtar.hu/>helytálló alkalmazásával állapította meg a törvényszék, hogy a felperes által létrehozott arculati elemeket szerzői jogi védelem illeti meg. Az Szjt. 10.§
(1)és
(3)bekezdésére, a 16.§
(1)bekezdésére figyelemmel okszerűen vizsgálta, hogy a felek között létrejött-e felhasználási szerződés, helyesen állapította meg, hogy a felek az Szjt. 45.§
(1)bekezdésében meghatározott alaki feltételnek megfelelő, az Szjt. 42.§ szerinti felhasználási szerződést nem kötöttek. Nem helytálló az az alperesi álláspont, amely szerint a felek közötti e-mail üzenetek alapján a felhasználási szerződés létrejötte megállapítható. Az írásbeliség fogalmát az Szjt. nem definiálja, arra vonatkozóan az
- évi IV. törvényt (rPtk.) hatályba léptető
- évi
- tvr (rPtké.) illetőelg a
- évi V. törvényt (Ptk.) hatályba léptető
- évi CLXXVII. törvény (Ptké.) rendelkezései az irányadók. Az rPtké. 98.§-ából és a Ptké. 71.§-ából következően a jelen eljárásban az rPtké. alkalmazandó. Az rPtké. 38.§
(2)bekezdése <https://uj.jogtar.hu/> értelmében, ha jogszabály a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás, valamint a távgépírón és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás - így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat - útján létrejött megegyezést. Ebből következően az e-mailben tett ajánlatváltás kizárólag abban az esetben felelt volna meg az írásba foglalás követelményének, amennyiben azt az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 4.§
(1)bekezdése szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el. Ilyen aláírást az elektronikus üzenetek nem tartalmaznak, ezért ennek hiányában a felek közötti emailváltás nem volt alkalmas a felhasználási szerződés írásbeliségének igazolására. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes érvényes felhasználási szerződés nélkül használta a felperes által készített arculati elemeket, ezért okszerűen ítélte alaposnak a felperes az Szjt. 94.§
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjára alapított keresetét. A fentiek alapján az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy a végrehajthatóság érdekében - a felperes keresete szerint - meghatározta a jogosulatlanul felhasznált arculati elemek körét. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú eljárásban is pervesztes alperes a Pp. 239.§-a folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján viselni köteles a saját, valamint a felperes a másodfokú eljárásban felmerült 33.600,- Ft összegű perköltségét. Ez utóbbi a ...-... viszonylatban gépkocsival megtett út, NAV norma alapján számított 8.600,- Ft úti költségéből és a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló - áfa nélkül számított - 25.000,- Ft összegű ügyvédi munkadíjból tevődött össze. őr, 2017. február 9. Dr. Lezsák József sk. tanács elnöke a Dr. Szalay Róbert sk. előadó Dr. Mészáros Zsolt sk. bíró bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó