35.Gf.40.541/2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Koppányi és Tényi Ügyvédi Iroda (FÉL CÍME., ügyintéző: dr. Tényi Géza ügyvéd) által képviselt FELPERES NEVE (FELPERES CÍME.) felperesnek -, a ALPERES NEVE. „f.a." ALPERES CÍME, Cg...., adószám: ...) alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
- június
- napján meghozott 2.G.40.346/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon előterjesztett és
- sorszámon kiegészített fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - a
- február
- napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A cégjegyzékben Cg.... cégjegyzékszámon nyilvántartott alperesnek
- május
- napjától a felperes volt az önálló cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselője, míg tagjai a felperes, és a többségi befolyással rendelkező V.E.. Az alperes
- március
- napján megtartott rendkívüli taggyűlését a cégbíróság Cgt.13-14-001198/
- számú
- február
- napján keltezett jogerős végzése alapján V.E. (tag) hívta össze az alperes székhelyére. A felperes a rendkívüli taggyűlésen szabályszerű meghívás ellenére nem vett részt. Ezen a rendkívüli taggyűlésen határoztak a felperes mint ügyvezető visszahívásáról, és SZ.M. vezető tisztségviselőként való megválasztásáról, az alperes új elektronikus elérhetőségéről, valamint elfogadták „az új Ptk." hatálya szerinti létesítő okiratot, azonban nem döntöttek a törzstőke 3 000 000 Ft-ra történő megemeléséről. A változásbejegyzési eljárás alatt,
- május
- (papíralapon május 7.) napján, valamint
- június
- (papíralapon június 6.) napján érkezett kérelmével a felperes törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az alperes ellen, azt kérve, hogy a bíróság állapítsa meg a
- március
- napján és a
- április
- napján tartott taggyűlések jogellenességét, és az ügyvezető visszahívásának, illetve az új ügyvezető megválasztásának a bejegyzésére irányuló kérelmet utasítsa el. Az alperes és a felperes kérelmét a cégbíróság Cgt..... számon, a
- június
- napján keltezett Cgt..../
- számú végzésével egyesítette, mivel azok tárgya szorosan összefüggött és azokat együttesen bírálta el. Az alperes
- április
- napján előterjesztett változásbejegyzési kérelme alapján - a hiánypótlást követően - a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága a
- augusztus
- napján közzétett Cg..../
- számú végzésével a felperes törvényességi felügyeleti kérelmét elutasította. Elrendelte a felperes mint vezető tisztségviselő törlését a cégjegyzékből, SZ.M. vezető tisztségviselő bejegyzését, valamint rendelkezett a cég új elektronikus elérhetőségi címének a bejegyzéséről is, a korábbi törlésre mellett. A cégbíróság a döntését azzal indokolta, hogy az alperes eleget tett a
- április
- napján kiadott
- sorszámú hiánypótló végzésben foglaltaknak, igazolta, hogy a székhely használati jogosultságát helyreállította, ezt a székhelyszolgáltató
- május
- napján érkezett bejelentése is alátámasztotta. A cégbíróság az alperessel szemben - a székhely törvénysértő volta miatti törvényességi felügyeleti eljárást megszüntette, így fennálltak a kért változások bejegyzésének a feltételei. A felperes a
- augusztus
- napján előterjesztett „törvényességi felügyeleti eljárás megindítása iránti" kérelmében (amelyet a cégbíróság felhívására keresetnek kért tekinteni) a Cg..../
- számú változásbejegyzési végzés hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló okirat nem „hiteles". Állította, hogy
- március
- napján az alperes székhelyén nem tarthattak rendkívüli közgyűlést, ugyanis a székhelyként szolgáló iroda nem volt nyitva, hiszen március 29-e szombati napra esett. Állítása igazolására csatolta a székhelyszolgáltató alkalmazottjának, V.N.I.-nak a
- június 2-i nyilatkozatát, valamint az irodai határidőnapló vonatkozó oldalát. Hivatkozott arra is, hogy mivel az alperes nem volt jogosult a székhelyszolgáltatás igénybevételére, csupán a taggyűlés után több mint egy hónappal aktiválta e szerződését, valótlan tartalmú jegyzőkönyv alapján került sor a változásbejegyzésre. Hangsúlyozta azt is, hogy a változásbejegyzési kérelmet benyújtó személy nem volt jogosult a jogi képviselő meghatalmazására, mert jogszabálysértően választották meg. Az elsőfokú bíróság a .../
- számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A felperes „A polgári perrendtartásról" szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §-a alapján,
- május
- napján ismét előterjesztette a keresetlevelet, amelyben a korábbi hivatkozásain még a következő jogszabálysértéseket jelölte meg: A taggyűlés napirendi pontját V.E. jogellenesen módosította, ugyanis a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján a megjelölt napirendi pontokkal a taggyűlést nem hívhatta volna össze. A visszahívása tekintetében hivatkozott „A gazdasági társaságokról" szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §-ának
(4)bekezdésében foglaltak megsértésére, valamint arra is, hogy az alperes rendkívüli taggyűlése jogszabálysértően döntött „A Polgári Törvénykönyvről" szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerinti továbbműködésről. Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kiemelte, hogy „A cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról" szóló
- évi V. törvény (Ctv.)
- §-ának
(2)bekezdése a per megindítására 30 napos jogvesztő határidőt ír elő. Ezért a perindítási határidő lejárta után felhozott hivatkozások (a taggyűlési napirend jogellenes módosítása, a taggyűlés összehívása, a Ptk. szerinti továbbműködéssel kapcsolatos hivatkozások) nem vizsgálhatóak. Ezért a felperesnek a cégbírósághoz
- augusztus
- napján benyújtott „keresetében" megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálta csak, amelynek eredményeként megállapította, hogy azok miatt a
- sorszámú változásbejegyző végzés nem helyezhető hatályon kívül. Hangsúlyozta, hogy a kialakult bírósági gyakorlat szerint a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indult perben mint a „cégeljárás kontroll perében" csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni a Ctv.
- §-ának
(1)bekezdése alapján, amelyet a cégbíróságnak észlelnie kellett. A Ctv. 32. §-ának
(2)bekezdése kizárólag okirati bizonyításra ad lehetőséget, az csupán formai vizsgálatot jelent, amely nem terjedhet ki arra, hogy az okiratokon szereplő aláírások valódiak-e, a változásbejegyzési kérelemhez csatolt okirat alapján a legfőbb szerv ülését valóban a megjelölt helyen tartották-e meg, és azon a jegyzőkönyvben feltüntetett személyek vettek-e részt. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a változásbejegyzési kérelem tartalmára tekintettel - az csupán a felperes ügyvezetői tisztségének megszűnésére és új vezető tisztségviselő megválasztására, valamint az alperes e-mail címének változására vonatkozott - a székhelyhasználat jogszerűségéről szóló, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratot nem kellett csatolni. A cégbíróság is csak az előtte folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárás miatt írta elő, e jogszabálysértő helyzet megszüntetésének az igazolását, amely hiánypótlási felhívásnak az alperes eleget is tett. Ezen túlmenően azonban a cégbíróságnak a kérelemhez csatolt okiratok alaposabb vizsgálatát a Ctv. 50. §-ának
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 46. §-a
(1)bekezdése és a Ctv. 1., 2. számú melléklete alapján nem kellett elvégeznie. Mindezek miatt a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a perben a Pp. 73/A. §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján a jogi képviselet kötelező, ezért az alperes felszámolója által jogi képviselő nélkül tett nyilatkozatot hatálytalannak minősítette. Ez ellen az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a sérelmezett határozat megváltoztatását és a keresetének való helytadást, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy a változásbejegyzés alapjául szolgáló okiratok alakilag és tartalmilag megfeleltek a jogszabályoknak, így a cégbíróság
- sorszámú végzése nem jogszabálysértő. Állította, hogy a cégbíróságnak a székhely tekintetében a jogsértő állapotot hivatalból kellett (volna) figyelembe vennie a változásbejegyzési eljárásban, mivel arról tudomása volt. Emellett a változásbejegyzési kérelmet a hiánypótlás nem megfelelő teljesítése miatt el kellett volna utasítania, mivel a székhelyhasználatot csak a jövőre nézve állították helyre. Fenntartotta azt az állítását, amely szerint a taggyűlés nem dönthetett a visszahívásáról, e napirendi pont ugyanis nem szerepelt a meghívóban. A jogszabálysértő módon összehívott, és nem az alperes székhelyén megtartott taggyűlésen hozott határozatok alapján pedig nem kerülhetett volna sor a változásbejegyzésre. A fellebbezés kiegészítésében állításai alátámasztására számos bírósági határozatra hivatkozott (BH2014.84., BH2014.85., BH2013.3016., BDT2011.2581., Fővárosi Ítélőtábla .../
- számú döntése). A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtáblának a fellebbezés elbírálása körében elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy helytálló-e az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a Ctv.
- §-a
(2)bekezdésében meghatározott 30 napos jogvesztő határidő elteltét követően megjelölt indokok alapján már nem vizsgálható a cégbíróság változásbejegyző végzésének törvényessége. A töretlen bírósági gyakorlat szerint az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a per tárgyát képező cégbírósági végzés
- augusztus
- napján való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn túl előterjesztett okok, indokok nem vizsgálhatóak (BDT2013.2953.). A felperes a cégbírósághoz
- augusztus
- napján érkezett kérelmében - amelyet a bejelentése alapján tekintett keresetlevélnek a cégbíróság - azt állította, hogy a
- sorszámú változásbejegyző végzés azért jogszabálysértő, mert
- március
- napján az alperesnek nem volt székhelye. A taggyűlést a megjelölt helyen ezért nem tarthatták meg, a változásbejegyzés alapjául szolgáló okirat hamis, továbbá jogszabálysértő a cégbíróság előtti képviseletre szóló meghatalmazás is, mert azt nem az arra jogosult személy adta. A felperes az elsőfokú bíróság .../
- számú hiánypótló végzésére
- november
- napján,
- sorszám alatt csatolt keresetpontosításában sem jelölt meg új okokat. Emiatt a
- május
- napján érkeztetett, ismételten benyújtott keresetlevelében felhozott újabb indokokat (így a taggyűlési meghívóban feltüntetett napirendi pontokkal, a Ptk. szerinti továbbműködésről való döntéshozatallal kapcsolatos fellebbezési hivatkozásait) az ítélőtábla sem vizsgálhatta. Kiemeli az ítélőtábla, hogy a Ctv. 65-
- §-a mellett a jelen ügyben még alkalmazandó A Gt.
- §ának a gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései is irányadóak. A Gt., illetve a Ctv. alapján indított pereknek azonban más a tárgya, azok nem „helyettesítik egymást". A Ctv.
- §-ának
(3)bekezdése alapján a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben ugyanis kizárólag olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, azaz a perben a Ctv. 50. §ának
(1)bekezdése alapján a Ctv. 46. §-ának
(1)bekezdése szerint lefolytatott érdemi vizsgálatot kell ellenőriznie. A cégbíróságnak azt kell, illetve lehet vizsgálnia, hogy a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-
- számú mellékletekben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv.
- és
- számú mellékleteiben korlátolt felelősségű társaság esetén azonban a taggyűlési meghívó nem szerepel a kötelezően, vagy a cégbíróság által hiánypótlás keretében csatolandó okiratok között, így azok tartalma sem képezhette a cégbíróság vizsgálatát. Az ezzel kapcsolatos hivatkozásait a felperes a Gt.
- §-a alapján indított perben érvényesíthette volna. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróságnak a cégbíróság változásbejegyzési kérelemmel összefüggő vizsgálatához kapcsolódó megállapításaival, azt szükségtelennek tartja megismételni. A felperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel azonban a következőket hangsúlyozza: A Ctv. V. Fejezetének
- címében szabályozott cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perek szabályozásának fő célja a jogszabálysértő állapot megszüntetése, ha lehetséges oly módon, hogy az a cég megszüntetését a lehető legritkábban eredményezze. Tehát a cél az, hogy a bíróság amennyiben arra mód van, a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése nélkül biztosítsa a bejegyzett adatok, illetve a bejegyzés alapjául szolgáló iratok jogszerűségét. Ez következik a Ctv.
- §-a
(3)bekezdésének,
- §-ának, illetve
- §-a
(1)bekezdésének rendelkezéseiből is, melyek az e perekben hozható érdemi határozatok tartalmát szabják meg. Ha ugyanis a jogszabálysértés csekély súlyú, a Ctv. felhívott rendelkezései lehetőséget adnak a végzés hatályon kívül helyezése helyett más tartalmú kereseti kérelem előterjesztésére vagy döntés meghozatalára. Az tény, hogy
- március
- napján az alperes székhely szolgáltatási szerződése nem „élt", azonban a változásbejegyzési eljárás során az alperes a törvénysértő állapotot megszüntette, a székhely szolgáltatási szerződését helyreállította. Önmagában az a körülmény, hogy a közhiteles cégjegyzéki adattal szemben a taggyűlés olyan időpontban került megtartásra, amikor az alperes nem volt jogosult a székhely használatára, a változásbejegyző végzést nem teszi jogszabálysértővé, a cégbíróságnak ugyanis nem a székhellyel kapcsolatos változások bejegyzése tárgyában kellett döntenie. Arra vonatkozóan pedig sem a cégbíróság előtti eljárásban, sem az elsőfokú eljárásban nem merült fel adat, hogy
- március
- napján az alperes döntéshozó szerve ezeket a határozatokat nem hozta meg. Kiemeli az ítélőtábla, hogy a Ctv.
- és
- számú mellékletében felsorolt okiratok vizsgálata (vizsgálhatósága) körében a bírósági gyakorlat abból indul ki, hogy a jogalkotó a cégeljárás gyors befejezését tartotta szem előtt, az ebből eredő jogsérelem orvoslásának rendjét is erre tekintettel határozta meg. A Kúria .../
- számú határozatában rámutatott arra, hogy a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének alapjául az az ok sem szolgálhat, ha a felperest mint ügyvezetőt úgy törlik a cégjegyzékből, hogy a cégbíróság nem észleli, hogy a döntés olyan taggyűlési határozaton alapult, amelyet nem az arra jogosult által összehívott taggyűlésen hoztak meg. A Ctv.
- és
- számú mellékeltében felsorolt okiratok meghatározzák a cégbíróság hatáskörének kereteit, terjedelmét, ezért a székhelyváltozást nem érintő változásbejegyzési eljárásban a felperes által megjelölt okok nem vizsgálhatóak. A felperes fellebbezésében hivatkozott, közzétett bírósági határozatokat a Gt.
- §-a alapján indult perekben hozták a bíróságok, ezért azok - az eltérő jogszabályi rendelkezések miatt - az adott ügyben nem alkalmazhatóak. A Fővárosi Ítélőtábla a .../
- számú határozatában pedig még az
- évi CLV. törvény rendelkezéseit alkalmazta, nem a Ctv.-t és a törvényességi felügyeleti eljárás miatt felfüggesztett változásbejegyzési eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot (a cégbíróságot). Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a felperes a felmerült költségeit maga köteles viselni. Debrecen,
- február
- Dr. Drexlerné dr. Karcub Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Dzsula Marianna s.k. előadó bíró, Szilágyiné dr. Karsai Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -