A határozat elvi tartalma: Az adatkezelő a kezelésében lévő közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését köteles lehetővé tenni, olyan adat kiadására nem kötelezhető, amelyet nem kezel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.963/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda, dr.Galambos Károly ügyvéd Az alperes: Alkotmánybíróság Az alperes képviselője: Dr. Udvary Sándor jogtanácsos A per tárgya: közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.189/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 65.P.21.146/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen alperesnek 10.000 (tízezer) forint költséget. meg 15 napon belül az felülvizsgálati eljárási Az ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Indokolás Az első- és másodfokú ítélet [1] Az elsőfokú bíróság - a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban meghozott ítéletével elutasította a felperes [2] [3] [4] [5] keresetét, amely az alábbi közérdekű adatok kiadására irányult: mik voltak az okai annak, hogy a felperes által megjelölt hét alkotmánybíró a
- szeptember 1-je és
- június 30-a közötti időszakban konkrét határozatok meghozatalában nem vett részt (1.sz.); a fenti időszakban előzetesen engedélyezte-e az Alkotmánybíróság elnöke az alkotmánybíró távollétét vagy az alkotmánybíró a távollétéről a saját hatáskörében döntött, mindez hány esetben fordult elő, mely alkotmánybíróknál, mely határozatok meghozatalával kapcsolatban (2.sz.). Az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróság főtitkárának tanúvallomása alapján megállapította, hogy az adott ülésen részt nem vevő alkotmánybíró távollétének mi az oka, nem vezet nyilvántartást az alperes. A szabadság igénybevételére és a betegállományban töltött időre vonatkozó adat ugyanakkor nem minősül közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak, azok az alkotmánybíró személyével összefüggésbe hozható személyes adatok. A távollét okainak tételes felderítése az egyes alkotmánybírák nyilvános adatai, a szabadságolás, a belföldi-külföldi kiküldetések és a táppénzes iratok áttekintésével lenne csak megválaszolható, ez azonban az Alkotmánybíróság szervezetét oly mértékben leterhelő adatgyűjtést igényelne, amelyre az alperes nem köteles. Miután az alperesnek nincs az alkotmánybírók távollétének okaira vonatkozó rögzítési kötelezettsége, nem kötelezhető ilyen adatgyűjtésre és adatösszesítésre. Az alperes csupán az alkotmánybírók rögzített adatait - a jelenléti ívek tartalmát - köteles megismerhetővé tenni. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság - utalva a Kúria Pfv.IV.21.676/2014/
- számú végzésében kifejtettekre - nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak a személyes adatra vonatkozó álláspontjával. Rámutatott arra, hogy az Alkotmánybíróság tagjai teljes ülésről való távolmaradásának oka, illetve a távolmaradás engedélyezésének szükségessége vagy szükségtelen volta az alkotmánybírónak a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, amely az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
(2)bekezdése alapján közérdekből nyilvános adat, ezért annak megismerésére a felperes az Infotv. 28. §
(1)bekezdése alapján jogosult. A jogerős ítélet további indokolása szerint az alperes a kért adatok kiadását arra hivatkozással tagadta meg, hogy azokat nem kezeli, mert az alkotmánybírók teljes ülésről való távolmaradásának okát nem tartja nyilván. Az alperes a személyzeti nyilvántartásból az adatigénynek megfelelő új adat előállítására nem kötelezhető. Ettől függetlenül az, hogy az alperes a kért adatokat az igényelt módon nem tartja nyilván, a megtagadás jogszerűségét önmagában nem alapozza meg. Az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésében előírt bizonyítást lefolytatta, az Alkotmánybíróság főtitkárát tanúként kihallgatta annak tisztázása céljából, hogy az alperes rendelkezik-e az adatmegismerési igény teljesítéséhez szükséges adatokkal, továbbá tanúként hallgatta ki az alperes gazdasági igazgatóját is. A tanúvallomások alátámasztották, hogy az alperes nem kezeli a kért adatokat, a meglévő adatokból új adat előállítására pedig az adatkezelő - az ítélkezési gyakorlat szerint - nem kötelezhető. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] [8] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helytadás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint tévesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes nem kezeli a kért adatokat, illetve a meglévő adatokból új adat előállítására lenne köteles. Az alperes a kezelésében lévő adatok összevetésével, és a logika szabályainak alkalmazásával eleget tud tenni a közérdekből nyilvános adat kiadására vonatkozó kötelezettségének. Az alperes az adatmegismerési igényt az Infotv. 30. §
(2)bekezdésének megfelelően aránytalan nehézség nélkül képes teljesíteni. A jogerős ítélet sérti az Infotv. 30. §
(5)bekezdésének az alperes mérlegelési jogának terjedelmére vonatkozó rendelkezését. Az adott esetben ugyanis az adatkiadás megtagadásának alapjául szolgáló közérdek az, hogy az adatigénylést az adatkezelő aránytalan nehézség nélkül képes-e teljesíteni, kisebb súlyú, mint az adat kiadására vonatkozó igény, amely arra irányul, hogy az alkotmánybírák milyen okból nem látták el az Alaptörvényből eredő közfeladatukat. A felperes álláspontja szerint jogszabályt sértve kötelezte az első- és másodfokú bíróság olyan perköltség megfizetésére, amely az alperesnél ténylegesen nem merült fel és jogszabály sem rendelkezik ilyen mértékű költség megtérítéséről. Az alperesnél köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott jogtanácsos ugyanis külön jogtanácsosi díjra nem jogosult. A költségvetési szerv jogtanácsosa által felszámított jogtanácsosi munkadíj nem tekinthető a Pp. 75. §
(1)bekezdés alapján felmerült célszerű és jóhiszemű pervitellel kapcsolatban felmerült perköltségnek. A költség megtérítését jogszabály sem teszi lehetővé a nem gazdálkodó szervezet jogtanácsosa részére, mivel a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet a jogtanácsosokra nem terjed ki. Az alperes - tartalmilag fenntartását kérte. - a jogerős ítélet hatályában való A Kúria döntése és jogi indokai [9] Az Infotv.
- §
(1)bekezdése értelmében az adatkezelő a kezelésében lévő közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését köteles lehetővé tenni. E rendelkezésből következik, hogy az adatkezelő olyan adat kiadására nem kötelezhető, amelyet nem kezel. Az eljárt bíróságok az ítélkezési gyakorlatnak is megfelelően, helytállóan állapították meg, hogy a felperes által igényelt adattal, amely az alkotmánybírók teljes ülésről való távolmaradásának okára vonatkozott, az alperes nem rendelkezik. A hiányzás okának az alperes által vezetett egyes nyilvántartásokból való kigyűjtése, amennyiben az a nyilvántartásokból megállapítható, olyan új adat előállítását igényelné, amelyre az adatkezelő a közérdekű adat, vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igény teljesítése körében az Infotv. 26. §
(1)bekezdése alapján nem köteles. Arra sem kötelezhető az adatkezelő, hogy a rendelkezésére álló nyilvántartások összevetésével és a logika szabályainak alkalmazásával állapítsa meg a hiányzások feltételezhető okait. [10] Tévesen hivatkozott a felperes az Infotv. 30. §
(5)bekezdése alapján az adatkiadás megtagadásának alapjául szolgáló közérdekhez képest az adat megismerése iránti igényhez fűződő közérdek jelentősebb súlyára. A hivatkozott rendelkezés alapján a megtagadáshoz, illetve a kiadáshoz fűződő közérdek vizsgálatára és összevetésére akkor van lehetőség, ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé. A perbeli esetben közérdekből nyilvános adat kiadására vonatkozott a vitatott igény, amelynek megtagadásra nem az adatkezelő számára törvényben biztosított mérlegelés alapján, hanem azért került sor, mert az igényelt adattal az alperes meg nem cáfolt előadása szerint nem rendelkezik. [11] Alaptalanul kifogásolta a felperes az alperes részére a jogi képviselettel felmerült perköltségben marasztaló rendelkezést. Az alperes az első- és másodfokú eljárásban pernyertes lett, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a költségeinek megfizetésére a pervesztes felperes köteles. A Pp. 67. §
(2)bekezdése értelmében a perben a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg. Az alperes nem vitásan jogi személy, jogtanácsosát tehát a perköltség tekintetében is az ügyvéd jogállása illeti meg. Erre tekintettel jogszabálysértés nélkül kötelezték az eljárt bíróságok a felperest az alperes jogi képviseletével felmerült eljárási költség megfizetésére, amelynek összegét helyesen, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a alapján állapítottak meg. [12] A kifejtettekre figyelemmel jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a keresetet. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [13] Infotv.
- § Záró rész [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperes kérelmére a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartásával bírálta el. [15] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes jogi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [16] Az eljárás Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentes. Budapest,
- február
- Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő