A határozat elvi tartalma: A pályázatokkal, mint közérdekű adatokkal összefüggésben kezelt személyes adat konkrét jogszabályi rendelkezés hiányában nem ismerhető meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.420/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Czudar Balázs ügyvéd Az alperes: Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány Az alperes képviselője: Imre Ügyvédi Iroda, dr. Imre András ügyvéd A per tárgya: közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.092/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 70.P.21.691/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezését részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és feljogosítja az alperest, hogy a kiadni rendelet adatok körében a pályázók személyes adatait felismerhetetlenné tegye. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkettőezerhétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az első- és másodfokú ítélet [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a felperes részére elektronikus úton adja ki a következő közérdekű adatokat: 1) az alperes által az alapítványi vagyon felhasználása körében megkötött szerződések tekintetében (i) a szerződő felek, (ii) a szerződés tárgya, (iii) az ellenszolgáltatás összege és (iv) a szerződéskötés időpontja; 2) az alapítványi vagyon felhasználása körében kötött szerződések megkötéséről hozott döntés, a döntésre irányuló előterjesztés/javaslat, jegyzőkönyv a szerződéskötésre vonatkozó döntés megtárgyalásáról az alperes alapításától az adatkiadási kérelem kézhezvételéig terjedő időszak vonatkozásában. [2] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) CXXXIX. törvény
- §
(3)bekezdése értelmében részt vállal a pénzügyi, közgazdasági, banki kultúra fejlesztésében, az ilyen irányú oktatás, kutatás feladatában. Az alperes alapító okiratában megfogalmazott célok és tevékenységek ezt hivatottak elősegíteni, az alapítványi feladatok e tekintetben megegyeznek az MNB által végezhető közfeladatokkal. Az alapítvány vagyonát az állami tulajdonban álló MNB közpénzből biztosította, amely az átadással nem veszítette el a közpénz jellegét. Az alperes tehát a részére juttatott közpénzből az MNB számára jogszabályban előírt feladatok egészben vagy részben történt átvállalásával a köz érdekében eljáró egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősül, így az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §
(1)bekezdése szerint a tevékenységével kapcsolatos közérdekű adatok kiadására köteles. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [3] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet részben való hatályon kívül helyezésével az adatkiadási kötelezettségének akként való megváltoztatását kérte, hogy annak teljesítése során a bíróság jogosítsa fel a természetes személy pályázók személyes adatainak felismerhetetlenné tételére. Előadta, hogy az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésében is előterjesztette a személyes adatok felismerhetetlenné tételére vonatkozó kérelmét, amellyel a másodfokú bíróság az indokolási kötelezettségét megsértve nem foglalkozott. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Infotv. 5. §
(1)bekezdését azzal, hogy a természetes személy pályázókkal kapcsolatos személyes adatok kiadására is kötelezi. Hivatkozott az ítélkezési gyakorlatra, mely szerint a közérdekű adat kiadása kapcsán a természetes személyek személyes adatai, hozzájárulás vagy törvényi rendelkezés hiányában nem megismerhetők. [4] A felperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. Álláspontja szerint az alapítvány által magánszemélyeknek juttatott pénz esetében közérdekű adatigénylésénél a személyes adatokat is ki kell adni. Az adott esetben a pályázatokkal összefüggésben kezelt személyes adatok kiadásának jogszabályi alapját a 2007. évi CLXXXI. törvény 3. §
(1)bekezdése teremti meg. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletnek a közérdekű adat kiadására kötelező rendelkezését érdemben nem vitatta, az kizárólag a természetes személy pályázók személyes adatainak kiadására kötelező rendelkezés ellen irányult. [6] Az Infotv.
- §
- pontja értelmében közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. [7] Az Infotv.
- §
- pontja szerint személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. [8] Az Infotv.
- §
- pontja a személyes adatokat kifejezetten kiemeli a közérdekű adatok köréből. A természetes személy neve olyan információ, amely az érintett személlyel kapcsolatba hozható, a természetes személy pályázó személye beazonosítható és a róla kért többi adattal összekötve az érintettre vonatkozó következtetés vonható le. A természetes személy pályázók neve személyes adatnak minősül az Infotv.
- §
- pontja alapján, amely az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerint csak az érintett hozzájárulásával vagy jogszabály rendelkezése alapján hozható nyilvánosságra. Nincs olyan kifejezett jogszabályi rendelkezés, amely a természetes személy pályázó személyes adatainak nyilvánosságát elrendelné. Ezzel azonosan foglalt állást a Kúria az alperessel szemben közérdekű adat kiadása iránt indított más perben meghozott Pfv.IV.20.430/2016/
- számú határozatában is. [9] Téves a felperes azon érvelése, mely szerint az adott esetben a pályázatokkal kapcsolatban a természetes személyek személyes adatainak megismerhetősége jogszabályi rendelkezésen alapul. [10] A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló
- évi CLXXXI. törvény
- §
(1)bekezdése értelmében közérdekből nyilvános a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést előkészítő és a támogatási döntést meghozó szerv vagy személy által a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekű adatnak és különleges adatnak nem minősülő adat. A
(2)bekezdés alapján az
(1)bekezdés szerinti adatok megismerésére a közérdekű adatokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni. [11] Nem kétséges, hogy a felperes által hivatkozott fenti jogszabályi rendelkezés értelmében a pályázattal kapcsolatos személyes adat - a különleges adat kivételével - közérdekből nyilvános adatnak minősül, amelynek nyilvánosságra hozatalára az adatkezelő az Infotv. 26. §
(1)bekezdése alapján köteles. A
- évi CLXXXI. törvény
- §
(1)bekezdésének rendelkezése szerint azonban a törvény hatálya csak az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, és a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó támogatásokra terjed ki. Az MNB gazdálkodása - amelynek működését a
- évi CXXXIX. törvény szabályozza, biztosítva egyben annak intézményi függetlenségét - nem része a mindenkori költségvetési törvényben felsorolt államháztartási alrendszereknek. Ebből következően az MNB által a
- évi CXXXIX. törvény
- §
(2)bekezdése alapján alapított alapítvány sem tartozik az államháztartás alrendszereihez. A perbeli esetben tehát konkrét jogszabályi rendelkezés hiányában, nincs lehetőség a pályázatokkal kapcsolatban kezelt személyes adatok közérdekből nyilvános adatként történő kiadására. Tartalmilag ezzel azonosan foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla is a BDT2016.
- számon közzétett eseti döntésében, amellyel a Kúria teljes mértékben egyetért. A közpénzekből finanszírozott támogatások átláthatósága és a nyilvánosság által való ellenőrizhetősége érdekében a legteljesebb adatnyilvánosság biztosítása, ezen belül a közpénzből juttatásban részesült valamennyi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szerv vagy szervezet mellett a természetes személy megismerhetősége is indokolt. Az Infotv.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján azonban a személyes adat megismerhetővé tételére vonatkozó kifejezett törvényi rendelkezés hiányában a közpénzből juttatásban részesült természetes személy személyes adatainak nyilvánosságra hozatalára nincs jogszabályi lehetőség. Mindebből következően eredményesen élt felülvizsgálati kérelemmel az alperes az Infotv. 30. §
(1)bekezdése alapján a kiadni rendelt adatok körében a személyes adatok felismerhetetlenné tétele érdekében. [12] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján részben hatályon kívül helyezte, a Pp. 253. §
(2)bekezdésének megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest feljogosította a kiadni rendelt adatok között a pályázó természetes személyek személyes adatainak felismerhetetlenné tételére. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [13] Infotv. 3. §, 5. §, 30. § Záró rész [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. [15] A Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az eredményes felülvizsgálati kérelemmel élő alperes részére az ügyvédi képviselettel felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet részben történő megváltoztatása mellett az alperes túlnyomórészt eredménytelen fellebbezésére tekintettel a másodfokú bíróság által megállapított másodfokú perköltség megváltoztatása és a Pp. 81. §
(1)bekezdésének alkalmazása indokolatlan volt. [16] A per az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentes. Budapest,
- március
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő