Bfv.349/2016/7 – Kúria

(1)és

(2)bekezdés a) pont], ezért őt a bíróság egy évre próbára bocsátotta, továbbá a felmerült bűnügyi költségből 16.000 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. A védelmi fellebbezések alapján eljárt Székesfehérvári Törvényszék a

1. november
2. napján meghozott 2.Bf.275/2014/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terheltet az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből 60.500 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás lényege szerint a Székesfehérvár-Budapest vasútvonal felújítása során ... térségében
4. április
5. napján a zajvédő fal beton alapozási munkáinak elvégzésére került sor a 1.Zrt., mint fővállalkozó által bevont alvállalkozók részéről. Az egyik ilyen alvállalkozó a 1.Kft. alvállalkozón keresztül az 2.Kft., melynek ügyvezetője és a tényleges munkavégzést végző munkavállalója a terhelt volt. A terhelt a zajvédő fal alapjának betonozásához szükséges, előre kevert betont az általa vezetett pumix gépkocsival szállította a helyszínre. A terhelt a gépkocsival a töltés alatt lévő híd lábánál a munkavégzés helyétől mintegy 10 méterre állt meg, maga a betonozási munka a töltésen folyt. A betonpumpa csőszáj fékét a 1.sértett kezelte. A terhelt a pumpa 28 méter magasságba kitolható gémjét a töltésen betonozást végző munkavállalók közelében állva irányította. A munkavégzés helyszíne felett mintegy 8 méter magasságban egy villamosvezeték húzódott, amely 24 kV-os feszültség alatt állt. A terhelt a munka során a gémet mozgatva a nagyfeszültségű vezetéket mintegy 80-100 cm távolságra közelítette meg, a túlzott közelség miatt a vezeték és a betonpumpa fémből készült gémje között elektromos ív keletkezett, amelynek következtében a csőszáj féket tartó sértett és a mellette tartózkodó 2.sértett sértett áramütést szenvedett. A munkabaleset következtében a 1.sértett jobb kéz ujjain és a bal láb ujjain az áramütésből eredő II. és III. fokú égési sérüléseket szenvedett, melynek következtében bal lábának III. és IV. ujját amputálni kellett, így a sértettnél maradandó fogyatékosság keletkezett. 2.sértett a baleset következtében a bal könyök hámsérülésében és a bal talp kis területű II. fokú égési sérülésben megnyilvánuló, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett el. Az 1.Zrt., mint megrendelő és az 1.Kft., mint szállító között
6. július
7. napján létrejött szerződés 2.
8. pontja szerint a munkaterület megközelítéséhez és a munkaterületen való tartózkodáshoz a pumpa felállításához szükséges behajtási és területfoglalási hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő feladata. A szerződés szerint a munkahelyi körülményekre vonatkozó, a szállítót érintő munkavédelmi előírások ismertetése a megrendelő feladata. Feladata továbbá a munkahelyi szakmai irányítás (akár alvállalkozó helyszíni vezetőjén keresztül is), különös tekintettel a mixer gépkocsi útvonalának, illetve a betonszivattyú biztonságos helyének meghatározására, és szükség esetén elektromos vezetékek feszültség mentesítésére. [7] A MÁV villamosított vonalainak üzemére vonatkozó E
9. számú utasítás VI. számú melléklet
10. pontja - munkavégzés felsővezetéki berendezésen, illetve annak közelében - szerint a munkavégzés során az üzemszerűen feszültség alatt álló felsővezetéki berendezés a megközelítési távolságnál, amely 2 méter, kisebb távolságra még véletlenszerűen sem közelíthető meg. Ha a 2 méteren belüli megközelítés szükségessége fennáll, illetve a munkavégzés feszültségmentesített felsővezetéki berendezésen történik, a munka csak a területileg illetékes villamosvonal főnökség által kirendelt felsővezetékes szakközeg jelenlétében, és írásos engedélyének birtokában kezdhető el. [8] A ... térségében a zajvédő fal beton alapozási munkái során
11. április
12. napján fennállt annak a lehetősége, hogy az üzemszerűen feszültség alatt lévő felsővezetéket 2 méteren belül megközelítheti a pumix gép gémje. [9] A fentiekből következően a 1.Zrt., mint szerződésben rögzített felelős feladata volt a veszélyes tevékenységre biztonsági és egészségvédelmi tervet készíteni, továbbá valamennyi alvállalkozóval, beszállítóval, így a terhelttel is megismertetni a MÁV E
13. számú utasítását is, illetve a szakaszmunkák megkezdése előtt a konkrét veszélyhelyzetet, körülményeket felmérni és szükség esetén a munkavédelmi oktatáson felül műszaki felügyeletet biztosítani. Ezt a feladatot a 1.Zrt. elmulasztotta. Ugyanakkor az 1.Kft. nem jelentette be az 1.Zrt. részére, hogy a szállítási szerződés teljesítése során a 2.Kft.-t kívánja alvállalkozóként igénybe venni. Ezért az 1.Zrt.-nek a 2.Kft. bevonásáról nem volt tudomása, így őt a szükséges munkavédelmi előírásokról nem is tudta kioktatni. [10] A terhelt által vezetett 2.Kft. munkavédelmi oktatási anyagának része az az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/
14. (II. 20.) SZCSM-EÜM együttes rendelet. A rendelet
15. számú melléklete III. építési munkahelyek, helyiségeken kívül című fejezete
16. pontja anyagkitermelő és anyagkezelő járművek és gépi berendezéseik pontja 8.7.
17. alpontja szerint elektromos szabadvezetékek közelében végzett munkák esetén a földmunkagép, illetve annak alkatrészei és a szabadvezetékek között a feszültségnek megfelelő biztonsági távolságot kell hagyni. A biztonsági távok a következők: 1000 V-ig 1 m, 1 kV-tól 110 kV-ig 3 m, 110 kV-tól 220 kV-ig 4 m, 220 kV-tól 380 kV-ig 5 m, ismeretlen feszültség esetén ugyancsak 5 m. [11] A terhelt azzal, hogy bár munkavédelmi oktatásban részesült, és így a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges azon ismerettel, hogy elektromos szabadvezetékek közelében milyen biztonsági távolságot kell tartania a munkagép, illetve annak alkatrészei és a szabadvezetékek között, rendelkezett, azonban ezeket az ismereteket a munkavégzése során nem alkalmazta. A számára ismeretlen feszültségű elektromos szabadvezetéket a munkavédelmi oktatási anyagban rögzített 5 méternél kisebb távolságra közelítette meg a munkagéppel. A terhelt e foglalkozási szabályszegése okozati összefüggésben állt a bekövetkezett balesettel. II. [12] A jogerős határozatok ellen a terhelt védője terjesztett elő, a büntetőeljárásról szóló
18. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.)
19. §

(1)bekezdés c) pontjára hivatkozással - az elsőfokú és a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének elmulasztása miatt felülvizsgálati indítványt. [13] Az indítvány szerint az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, hogy miért nem hallgatta meg 3.szakértő szakértőt, miért rendelt ki másik munkavédelmi szakértőt, nem idézte meg a MÁV Zrt. képviselőjét, továbbá a 1.Zrt. illetékesét sem. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a terheltet, mint munkavállalót felmentette, felelősségét munkáltatóként állapította meg, ez azonban csak az indokolásból derül ki, a rendelkező részben nem szerepel. Sérelmezte továbbá, hogy a másodfokú bíróság bizonyítást vett fel, ennek eredményét azonban nem tette a tényállás részévé, a védelem indokait elfogadva a munkavédelemről szóló

1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Mvt.)
2. § és a BH 2007.
3. számú döntését figyelembe véve a terhelt, mint munkáltató felelősségét nem állapította meg, azonban a terheltet, mint munkavállalót ítélte el. [14] Sérelmezte továbbá, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnél súlyosabb határozatot hozott, mivel nagyobb összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Kifogásolta azt is, hogy a másodfokú bíróság a terhelt magatartására bizonyítást nem folytatott le, hanem az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás felülmérlegelésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [15] Ezen kívül különböző okiratokat csatolt be. [16] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az elsőfokú ítéletet abban a részében, hogy a terhelt bűnös, mint munkáltató, helyezze hatályon kívül, indítványozta továbbá a másodfokú ítélet egészének hatályon kívül helyezését is. [17] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben pedig alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a tényállás megalapozatlanságára hivatkozásnak minősül, ezért nem vehető figyelembe a felülvizsgálati indítvány azon része, melyben a védő azt sérelmezi, hogy az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, miért nem hallgatott meg egy szakértőt, új szakértőt miért rendelt ki, továbbá, hogy a MÁV Zrt., valamint az 1.Zrt. képviselőjét nem idézte meg. A tényállás megalapozatlanságát állítja az a hivatkozás is, mely szerint felderítetlen maradt, hogy kinek a kötelessége lett volna a feszültségmentesítés elvégzése, továbbá az, hogy elmaradt különböző okiratok beszerzése, a szakértők ellentmondásos véleménye nem került feloldásra, továbbá, hogy a felderítetlen tényállásból a másodfokú bíróság helytelen következtetést vont le. [18] A Legfőbb Ügyészség alaptalannak tartotta az indokolási kötelezettség elmulasztását sérelmező, abszolút eljárási szabálysértésre való hivatkozását. Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság mérlegelhet abban, miszerint megállapítható-e a törvényben írt „oly mértékben" kitételekkel előírt törvényi feltétel a büntetőjogi főkérdések tekintetében. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság - helyesen - úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága kiküszöbölhető, a részben eltérő tényállás megállapítása miatt pedig nincs helye felülvizsgálati eljárásnak. [19] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott ítéleteket hatályában tartsa fenn (BF.370/2016/1.). III. [20] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett vizsgálta a Be. 423. §

(5)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. [21] A felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. [22] A Be. 423. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás irányadó, e tényállás nem támadható. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényállás megalapozottsága sem vitatható, és a bíróságok által a bizonyítékok értékelése során kifejtettek sem sérelmezhetők. [23] A védő a felülvizsgálati indítványban ugyan a Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésre, ezen belül is a Be. 373. §

(1)bekezdésének III. a) pontjára, azaz az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozott, tartalma szerint azonban ezen keresztül lényegében az eljárt bíróságok által lefolytatott bizonyítási eljárást, a bizonyítékok értékelését és így - a törvényi tilalom ellenére - a tényállás megalapozottságát támadta. [24] Emellett a Be. 373. §

(1)bekezdés III. a) pontja szerint az indokolási kötelezettség - felülvizsgálati indítványban hivatkozott - megsértése egyébként is kizárólag akkor eredményezhetne felülvizsgálati eljárást is megalapozó, feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása - tény- vagy jogkérdés kapcsán - oly mértékben lenne hiányos, hogy abból nem lenne megállapítható, mire alapozta a bíróság a döntését (BKv 1.; BH 2010.117.). [25] Ilyen fokú hiányosság azonban nem állapítható meg akkor, ha az ügydöntő határozatokból kitűnik az eljárt bíróságoknak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésekben kifejeződő jogi álláspontjukat a bíróságok mire alapozták (BH 2013.10.; BH 2009.352.). [26] Mint ahogyan a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatok esetében is, a bizonyítékok elfogadása és értékelése alapján levont következtetések helyessége már kívül esik a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának a felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása; ez pedig a fent kifejtetteknek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [27] A felülvizsgálati indítvány szerinti eljárási szabálysértésre való hivatkozás mindemellett alaptalan is, mivel az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítást folytatott le. A Székesfehérvári Törvényszék a másodfokú eljárásban további részbizonyítást vett fel, ennek alapján, illetve az iratok alapján a tényállást kiegészítette, helyesbítette. [28] Korrigálta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi tévedését abban a tekintetben is, hogy a terhelt a munkavédelmi törvény mely rendelkezését, továbbá milyen konkrét foglalkozási szabályt szegett meg. Az elsőfokú bíróság ebben a körben ugyanis tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a terhelt, mint munkáltató szegte meg az Mvt. rendelkezéseit, ezzel szemben a törvényszék helyesen jutott - az okiratok és a jogszabályok alapján - arra a következtetésre, hogy a terhelt mint munkavállaló szegte meg a reá irányadó munkavédelmi előírásokat, a bekövetkezett baleset pedig ennek nem vitásan okozata volt. Helyesen jutott arra a következtetésre is a másodfokú bíróság, hogy a terhelt tévedését hanyagsága okozta. Ezért alaptalan a védő azon érvelése, miszerint ebben a körben a másodfokú bíróság megsértette a felülmérlegelés tilalmát, miként az is, hogy az elsőfokú bíróság felmentette volna a terheltet, mint munkavállalót. [29] Arról van szó ugyanis, hogy az elsőfokú bíróság tévesen hívta fel az Mvt. 55. §

(1)bekezdését és 59. §

(1)bekezdését, mivel a terhelt nem a 2.Kft. tulajdonosaként, tehát munkáltatóként, hanem tényleges munkát végző tagjaként, tehát munkavállalóként szegte meg az Mvt. 40. §

(2)bekezdését és 60. §

(1)bekezdésének e) pontját, melynek értelmében a munkavállaló köteles a munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, így különösen a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni. [30] Helyesen állapította meg ezért a másodfokú bíróság, hogy a terhelt azzal, hogy bár munkavédelmi oktatásban részesült, és így a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges azon ismerettel, hogy elektromos szabadvezetékek közelében milyen biztonsági távolságot kell tartania a munkagép, illetve annak alkatrészei és a szabadvezetékek között, rendelkezett, azonban ezeket az ismereteket a munkavégzése során nem alkalmazta. A számára ismeretlen feszültségű elektromos szabadvezetéket a munkavédelmi oktatási anyagában rögzített 5 m-nél kisebb távolságra közelítette meg a pumix gép gémjével. A terheltnek ez a foglalkozási szabályszegése okozati összefüggésben állt a bekövetkezett balesettel. Ezt pedig nem érinti a védelem által hivatkozott eseti döntés (BH 2007.73.). [31] Mindezek alapján a Kúria az alaptalannak bizonyult felülvizsgálati indítványokkal megtámadott hatályukban fenntartotta. határozatokat a Be. 426. § alapján IV. [32] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. október
2. Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző