A határozat elvi tartalma: A megállapítás iránti kereset érdemi vizsgálatának egyik feltétele a felperesi jogok megóvásának szükségessége nem állt fenn.
- III. Tv.
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.707/2016/4 A tanács tagjai: . Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke Beszterceyné dr. Benedek Tímea előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Pinczés Marianna Regina ügyvéd Az alperes: A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék 2.Pf.20.409/2016/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Járásbíróság 12.P.23.967/2014/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperes költségmentessége folytán le nem rótt 306.900 (háromszázhatezer-kilencszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
- február 19-én a felperes mint lízingbevevő és az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) mint lízingbeadó devizaalapú pénzügyi lízingszerződést kötöttek egymással. A megállapodásukban rögzítették, hogy az alperes vállalja a felperes által kiválasztott, a szerződésben típusszámmal, Eurofax kóddal, alvázés motorszámmal, gyártási évvel megjelölt, forgalmi rendszámú gépjármű megvásárlását annak érdekében, hogy azt a felperes részére lízingbe adja. A szerződő felek a megállapodásukban egyebek mellett feltüntették a lízingdíj megállapításakor figyelembe vett, regisztrációs díjjal növelt, áfa nélküli árat, az első és a havonta fizetendő lízingdíj összegét forintban és svájci frankban (a továbbiakban: CHF) [3] [4] [5] meghatározva, a futamidőt, és azt, hogy a pénzügyi lízingszerződés zárt végű, azaz, ha a felperes a fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz, az alperes írásbeli nyilatkozatával megszerzi a perrel érintett gépjármű tulajdonjogát. A fenti szerződést az alperes nevében meghatalmazottként az az autókereskedelmi tevékenységet folytató cég írta alá, amelytől az alperes a gépjárművet a felperes részére meg kívánta vásárolni. A perbeli pénzügyi lízingszerződés megkötésének napján az említett autókereskedelmi cég és a felperes aláírásával ellátva létrejött egy adásvételi szerződés is a kiválasztott gépjármű eladásáról. E blanketta szerződésnek az autóhasználóra vonatkozó rovatai a felperes adataival kitöltésre kerültek, míg a lízingbeadó finanszírozó cégre vonatkozó rovatokban az adatokat nem tüntették fel a felek. A felperes által biztosított önerőt meghaladó vételár hátralékot az alperes fizette meg az autókereskedő cégnek. A felperessel közösen előterjesztett nyilatkozata alapján a gépjármű forgalmi engedélyében tulajdonosként az alperest, üzembentartóként a felperest tüntette fel az illetékes okmányiroda.
- március 18-án a felperes az autókereskedő cégtől a perbeli gépjárművet birtokba vette, azt azóta használja, a lízingdíjat az alperesnek fizeti. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] A felperes a végleges keresetében a
- február 19-én kötött adásvételi szerződés alapján a perbeli gépjárműre vonatkozó tulajdonjogának megállapítását kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A felek között létrejött zárt végű pénzügyi lízingszerződésre, a vételár általa történt megfizetésére, a gépjármű törzskönyvi adataira, a felperes lízingszerződésből eredő kötelezettségeinek több éven át történt folyamatos teljesítésére hivatkozott. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a perbeli személygépkocsi tulajdonosa a felperes. [9] Úgy ítélte, a Pp.
- §-ában meghatározott, a megállapítási kereset előterjesztésének együttes jogszabályi feltételei fennálltak. Az eljárása során becsatolt okirati bizonyítékokban foglaltakat, a meghallgatott tanúk vallomásait értékelve a kereset megalapozottságára következtetett. [10] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. [11] Úgy ítélte, a megállapítás iránti kereset Pp.123-ában előírt együttes jogszabályi feltételei nem álltak fenn. Utalt a peres felek között fennálló pénzügyi lízingszerződésen alapuló jogviszonyra, és arra, hogy a felek az abból eredő szerződéses kötelezettségeiket teljesítik, annak érvénytelensége megállapítása iránt egyikük sem érvényesített igényt, és nincs is olyan jogerős határozat, amely a szerződés érvénytelenségét megállapítaná. A felperes jogszerűen, a lízingszerződés alapján tartja birtokban a gépjárművet. Nincs olyan joga, amelynek az alperessel szembeni megóvása végett megállapításra irányuló keresetet terjeszthetne elő. A lízingszerződés alapján meghatározott időpontban meg fogja szerezni a gépjármű tulajdonjogát. Ha azt állítja, a tulajdonjogát nem a kikötött időpontban szerzi meg, a lízingszerződéssel kapcsolatos igényét érvényesítheti. [12] A másodfokú bíróság kifejtette azt is, a kereset érdemi elbírálhatósága esetén a perbeli szerződéses láncolatot és nem abból kiragadva az adásvételi szerződést kellett volna vizsgálni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Annak hatályon kívül helyezése mellett elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. [14] Állította, a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §-át, a Ptk.
- §
(1)bekezdését és a Pp.
- §-át. Előadta, a gépjármű használatból eredő értékcsökkenése miatt a felperesnek érdeke fűződik ahhoz, hogy a keresettel érintett tulajdonjogot ne a lízingszerződés megszűnésével szerezze meg. Vitatta, hogy a peres iratokhoz becsatolt írásbeli adásvételi szerződés nem bizonyítja a tulajdonjogának megszerzését, szemben a deklaratív jellegű okmányirodai gépjármű törzskönyvi bejegyzéssel. Az alperes javára megállapított perköltséget eltúlzottnak tartotta. [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria a jogerős ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között alapján vizsgálta a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel nem sérti a felperes által megjelölt jogszabályokat. [17] A felperes pontosított, módosított, végleges keresete kizárólag annak megállapítására irányult, hogy a perbeli gépjárműnek ő a tulajdonosa. A felperes az alperessel kötött lízingszerződést már nem támadta, annak semmissége, létre nem jötte megállapítását nem kérte. A Kúriának ezért elsődlegesen azt kellett eldöntenie: helytállóan foglalt-e állást a másodfokú bíróság arról, hogy a Pp.
- §-ában előírt, a megállapítás iránti kereset előterjesztésének együttes feltételei közül a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvásának szükségessége nem állt fenn. [18] A Kúria egyetértett a megelőzően eljárt bírósággal abban, hogy a peres felek között érvényesen létrejött, hatályos pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló jogviszonyra tekintettel a felperesnek az alperessel szembeni jogainak védelme biztosított. A szerződés alapján az érintett gépjárművet a birtokában tartja, és azt használja, az abban foglalt feltételek bekövetkezésével azon tulajdonjogot fog szerezni. Ha jogi álláspontja szerint nem a szerződésben írt időpontban keletkezik, illetve keletkezett tulajdonjoga, a pénzügyi lízingszerződésre hivatkozással módja van az alperessel szembeni jogvédelemre. [19] Miután a felperes által megjelölt eljárási jogi szabálysértés nem volt megállapítható, fel sem merülhetett a Ptk.
- §
(1)bekezdésének alkalmazása, illetve megsértése. [20] A felperes által szolgáltatott adat hiányában, az elsőfokú bíróság által megállapított 3.069.167 Ft-os pertárgyértékre, az alperes által lerótt 245.528 Ft összegű fellebbezési illetékre, az alperes jogi képviseletével felmerült munkadíjra, a felperes teljes pervesztességére figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Pp. 81. § megsértését sem tudta megállapítani. [21] A jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A felperes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- § alapján az állam viseli. Az alperesnek igazolt eljárási költsége nem merült fel, így annak viseléséről rendelkezni nem kellett. [23] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- február
- Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Beszterceyné dr. Bendedek Tímea sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró