A határozat elvi tartalma: Pénzügyi Békéltető Testület ajánlása jogszabályba ütközésének vizsgálata ingatlanalapok befektetési jegyei forgalmazásának felfüggesztése tekintetében. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.576/2016/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke .Osztovits András előadó bíró .Farkas Attila bíró A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: ajánlás hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.463/2015/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 35.P.21.005/2015/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) Ft együttes másodfokúés felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra - 118.000 (száztizennyolcezer) Ft együttes fellebbezésiés felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
- augusztus 31-i kezdő nappal a biztosított T-P elnevezésű életbiztosítási szerződést kötött a felperessel, aki a biztosítási díjat teljes egészében ingatlanalapba helyezte. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSzÁF)
- november 7-én hozott határozatával 10 forgalmazási napra felfüggesztette egyes ingatlanalapok befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását, és az alapkezelőket a felfüggesztés tartama alatt a kezelési szabályzataik módosítására kötelezte. A felfüggesztés
- november 21-én szűnt meg, az első forgalmazási nap
- november 24-e volt.
- november 21-én a biztosított visszavásárlási igénybejelentést [3] [4] terjesztett elő. A visszavásárlási értéket a
- november 24-i érték meghatározásával kérte, amely kérelmet a felperes a
- március 30-i árfolyam elszámolásával teljesítette. A biztosított az alpereshez benyújtott kérelmében arra kérte kötelezni a felperest, hogy az életbiztosítási szerződés alapján számoljon el és fizesse meg részére a
- november 24-én őt megillető visszavásárlási összeg és a már kifizetett összeg különbözetét azzal, hogy a részére folyósított 5 millió, illetve 6 millió Ft értékű kötvénykölcsönök levonása tőke értéken történjen. Az alperes a számú ajánlásával arra hívta fel a felperest, hogy állapítsa meg a biztosított befektetési egységeinek
- november 24-ei értékelési napra vonatkozó vételi árfolyamát, valamint az életbiztosítás ezen árfolyam figyelembevételével számított visszavásárlási értékét és a megállapított visszavásárlás közötti értékkülönbözetet - amennyiben az pozitív - a fogyasztónak fizesse meg annak kamatával együtt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] [6] A felperes keresetében az ajánlás hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a perbeli helyzetet nem lehetett a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve a szerződésekre vonatkozó diszpozitív rendelkezésektől eltérőnek minősíteni. 2008-ban ilyen esetre szerződéses gyakorlat még nem létezett. Utalt arra is, hogy a
- november 21-én újra indított ingatlan alapokat a PSZÁF határozatával arra kötelezte, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a kezelési szabályzatukat úgy módosítsák, hogy a visszavásárlási tranzakciók elszámolására 90 napos határidővel vállaljanak kötelezettséget. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] Az első fokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a biztosítási szerződés általános szerződési feltételei V. fejezet
- pontja értelmében a fogyasztó
- november 21-én benyújtott visszavásárlási kérelme alapján a felperesnek
- november 24-ével kellett volna a szerződés I/
- pontja szerint a visszavásárlási értéket meghatároznia. Időközben a felperes hirdetményében a befektetési jegy visszaváltási megbízások elszámolásának napját
- március 30-ával, a befektetési jegy visszaváltási megbízások, pénzügyi rendelkezésének utolsó napját
- április 1-jével határozta meg, azonban ez a korábbi szerződéses kötelezettségen nem változtatott. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes ajánlását hatályon kívül helyezte. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: az értékelési nap időpontját az határozta meg, hogy a PSZÁF
- november 7-én kelt határozata mellékletében szereplő befektetési alapkezelők befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását 10 forgalmazási napra felfüggesztette. A PSZÁF felhívta az érintett alapkezelőket arra, hogy a felfüggesztés tartama alatt a kezelési szabályzatukat módosítsák, abba hosszabb értékesítési időszakot vezessenek be. Az alapkezelő az ingatlanalapból
- november
- és
- március
- között kifizetést nem teljesíthetett, a perbeli befektetési jegyeknek ezen időszakban nem volt meghatározható a visszavásárlási értéke, ezért a felperes sem tudta visszavásárolni az alapkezelőnél elhelyezett befektetési jegyeit. A felperesnek ahhoz, hogy meghatározza az eszköz értéket, tudnia kellett az ingatlanalapba tartozó valamennyi alap eszközértékét. Mindezek alapján a felperes nem követett el szerződésszegést azáltal, hogy a fogyasztó
- november 21-én kelt visszavásárlási igénybejelentését a
- április 1-i árfolyamon teljesítette. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 205/B. §
(2)bekezdésébe, a biztosítókról és biztosítási tevékenységekről szóló
- évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.)
- §
(1)bekezdésének d) pontjába, a tőkepiacról szóló
- évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.)
- §
(3)bekezdésébe és az eszközalapokban lévő befektetési eszközök értékelési szabályairól szóló 8/2001.(XI.22.) PM rendelet 15. §
(2)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [10] Állította, a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alapkezelő az ingatlanalapból
- november
- és
- március 30-a között kifizetést nem teljesíthetett, tévedett azonban annak megállapításában, hogy a perbeli befektetési jegyeknek ezen időszakban ne lett volna meghatározható a visszavásárlási értéke a Tpt. hivatkozott rendelkezése alapján, amellett, hogy az eszközérték akár a hivatkozott PM rendelet alapján is meghatározható volt. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az alperes által hivatkozott okokból nem jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértőnek találta. [13] A perben egyik fél sem vitatta, hogy 2008 novemberében rendkívüli helyzet következett be az ingatlan alapok tekintetében. A PSzÁF
- november 7-én kelt határozatával több ingatlanalap befektetési jegyeinek forgalmazását 10 forgalmazási napra felfüggesztette, és kötelezte az alapkezelőket kezelési szabályzataik módosítására. [14] A felperes jelen jogvita elbírálása során irányadó Kezelési szabályzatának 1.
- pontja szerint a felperes az eszközalapokat „lehetőség szerint" minden tőzsdei napon értékeli és ennek figyelembe vételével megállapítja a befektetési egységek vételi és eladási árfolyamát. Az V.
- pont szerint a szerződő (biztosított) „a tartalmon belül" bármikor kérheti szerződése visszavásárlását. [15] A perbeli időszakban sem jogszabály, sem a felperes Kezelési szabályzata nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely speciális eljárásra adott volna lehetőséget olyan esetre, amikor az ingatlan alap nem fogad visszaváltási megbízásokat. Annak a perbeli jogvita jogi megítélése szempontjából nincs jelentősége, hogy a felperesnek kellett-e számolnia a bekövetkezett rendkívüli helyzettel. [16] Az ingatlan alapok forgalmazásának felfüggesztése
- november 21-vel megszűnt, így az ezt követő munkanappal, vagyis
- november 24-vel a forgalmazás megkezdődött. Ezért - figyelemmel a Tpt.
- §
(3)bekezdésében írtakra - az ingatlan alapnak az eszköz értékét meg kellett határozni. Tekintettel arra, hogy
- november
- már tőzsdei nap volt, figyelemmel a felperes Kezelési szabályzatában írtakra, a felperesnek meg kellett volna határoznia a befektetési egységek vételi és eladási árfolyamát. Ezen kötelezettség alól a kezelési szabályzatban szereplő „lehetőség szerint" kitétel nem mentesítette, mivel kellő konkrétság hiányában abból nem következik, hogy ha az alapkezelő nem határoz meg saját eszközértéket az mentesíti a felperest a vételi és eladási ár meghatározása alól, amely ahogy arra az alperes rámutatott kiszámítható volt. [17] Nem vitásan az alapkezelő a megbízásokat
- március
- napjáig nem számolta el, nem teljesített befektetési jegy visszaváltási megbízásokat, nem teljesített kifizetéseket. A felperes tehát hiába továbbította a biztosított visszavásárlási kérelmét az alapkezelőhöz, az alapkezelő csak a
- március 30-i árfolyamon számolt el és teljesített kifizetést. [18] A perben eldöntendő kérdés tehát az volt, hogy bár a felperes nem tudta visszaváltani a befektetési jegyet a szerződő fél által megjelölt időpontban és az abból következő árfolyamon, ennek következményét a biztosítottnak, avagy a felperesnek kell viselnie. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a perbeli jogügyletre irányadó Kezelési útmutató, illetve jogszabály speciális rendelkezésének hiányában a következmények a felperest terhelik, mivel nem a szerződésben, az annak részét képező Kezelési útmutatóban írtak szerint járt el. [19] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Záró rész [20] A Kúria döntése alapján a másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján - figyelemmel a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdéseire az alperes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére. [21] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- február
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró