Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.153/2015/11-II. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kelemen Tamás ügyvéd ... által képviselt ... felperesnek, Tóthné dr. Uhljár Ildikó ügyvéd ... által képviselt ... alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt 35.G.43.021/2014/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 2.500.000 (Kettőmillióötszázezer) forint feljegyzett jogorvoslati illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság
- január
- napján kelt 35.G.43.021/2014/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000 forint perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 1.500.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. Az elsődleges kereseti kérelmet vizsgálva kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy felperes nem természetes, hanem jogi személy, így az
- évi CXII. törvény (Hpt.)
- számú mellékletének III.
- pontja alá eső fogyasztási kölcsönszerződést sem köthetett, ezért a szerződés érvénytelenségének a megállapítására a Hpt.
- §
(1)bekezdésének b), c),
- d)és
- e)pontjai alapján nem kerülhetett sor. Vizsgálva az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó általános szerződési feltételeket megállapította, hogy mind a folyószámla-hitelszerződés I.5. pontjának első bekezdése, mind a deviza-hitelszerződés II.5. pontjának első bekezdése, mind a kölcsönszerződés III.5. pontjának első bekezdése tartalmazta azokat a feltételeket és körülményeket, amelyek esetére az alperes a felperes számára kedvezőtlenül módosíthatta a kamatot, a díjat és az egyéb szerződési feltételt, így a Hpt. 210. §
(3)bekezdésébe ütközésre sem volt következtetés levonható. A másodlagos kereseti kérelem körében nem volt kétséges, hogy a támadott szerződési rendelkezések általános szerződési feltételnek minősülnek - ezért azok egyedi megtárgyaltsága nem képezte vizsgálat tárgyát - és arra figyelemmel, hogy a felperes nem minősül fogyasztónak, érvényesített joga nem az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209/A. §-a, hanem a Ptk. 209. §
(1)bekezdése alapján volt előterjeszthető, utalt az elsőfokú bíróság arra is, hogy a fogyasztói jelleg hiányában érdemi döntése meghozatala során nem alkalmazhatta a 2/
- PK véleményben, a 83/
- (III. 25.) Korm. rendeletben és a
- évi CLXII. törvényben foglaltakat. A Ptk. 209/B. §
(1),
(2)és
(3)bekezdése alapján elbírálva a másodlagos kereseti kérelmet, a rendelkezésre álló okiratok figyelembevételével megállapította, hogy a támadott általános szerződési feltételek, tehát a folyószámla-hitelszerződés I.
- pontjának első bekezdése, a devizahitelszerződés II.
- pontjának első bekezdése, a kölcsönszerződés III.
- pontjának első bekezdése a szerződésből eredő jogosultságokat és kötelezettségeket egyoldalúan és a felperes hátrányára, de nem indokolatlanul, valamint a jóhiszeműség követelményének megsértése nélkül állapítja meg, tekintve, hogy ezen feltételek a Hpt.
- §
(3)bekezdésében foglaltaknak mindenben megfeleltek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem volt alap annak megállapítására, hogy a vitatott rendelkezések a szerződésekre irányadó lényeges rendelkezésektől jelentősen eltérnek - az akkori, 2003. évi szerződési gyakorlatnak megfeleltek - nem voltak a rendelkezések összeegyeztethetetlenek a szerződés tárgyával és rendeltetésével, továbbá a Ptk. 209/B. §
(6)bekezdése alapján sem minősülhettek tisztességtelennek, mert a jogszabályi előírásoknak - Hpt. 210. §
(3)bekezdése - teljes mértékben megfeleltek. Az ítélet ellen felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben a Pp. 252. §
(2)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a tárgyalás berekesztését megelőzően megtartott
- január 9-i tárgyaláson felperes képviseletében megjelent dr. ... ügyvéd tett a kereseti kérelem vonatkozásában nyilatkozatot, továbbá bejelentette, hogy tudomása szerint a felperes felszámolás alatt áll. Az elsőfokú bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvben azt rögzítette, hogy az aznap lekért cégkivonat szerint felperes nem áll felszámolás alatt. A fellebbezéshez csatolt cégkivonatból azonban megállapítható, hogy felperes a tárgyalást megelőzően,
- január
- napjától kezdődően felszámolás hatálya alá került, kijelölt felszámolója a ... Kft., ... a felszámolóbiztos. A felszámolás kezdő időpontjával megszűnt a társaság tagjainak, így az ügyvezető Fekete Ildikó tulajdonosnak is az a joga, hogy a társaság vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot tegyen, a kérdéses időponttól a társaság képviseletére kizárólag a felszámoló lett volna jogosult. Figyelemmel arra, hogy a Pp. 73/A. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében az elsőfokú bíróság előtt folyt perben a jogi képviselet kötelező volt, ugyanakkor dr. ... már nem rendelkezett képviseleti jogosultsággal, a perben tett nyilatkozata hatálytalan, továbbá sem tárgyalás megtartására, sem ítélet meghozatalára nem kerülhetett volna sor. Mindez az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak a sérelmét eredményezte, melyre tekintettel az ítélet hatályon kívül helyezése az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása indokolt. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet - indokai alapján történő - helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a ... Törvényszék .... számú végzése - összhangban az 1991. évi XLIX. törvény 27. §
(1)bekezdésében foglaltakkal - egyértelműen azt tartalmazza, hogy a felszámolás kezdő időpontja a végzés Cégközlönyben való közzétételének a napja. A ... Megyei Bíróság .... számú végzése naptári nap szerint is megállapítja, hogy felperes felszámolási eljárása megindítása közzétételének az időpontja
- január
- napja. Az elsőfokú bíróság a tárgyalás berekesztését megelőzően megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben helyesen rögzítette, hogy aznap a felperes még nem állt felszámolás alatt, azt a cégkivonat nem tartalmazta. Mindezért a fellebbezésében felperes helytelenül hivatkozott arra, hogy a felszámolás kezdő időpontja
- január
- napja. A
- január 9-i tárgyalás megtartásának, lefolytatásának nem volt jogi akadálya, mert a tárgyalás megkezdésének időpontjában a közhiteles nyilvántartásból a felszámolási eljárás ténye nem volt megállapítható, a felszámolás ugyan ezen a napon, de a felszámolási hirdetmény közzétételét követően indult. Alperes álláspontja szerint a fellebbezés elutasításának azért is helye van, mert a felszámoló a szerződés érvénytelenségének a bizonyítására semmilyen nyilatkozatot, érdemi előadást nem tett, holott a jogi képviselővel eljárt felperes a fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással támadta meg a perbeli szerződéseket, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan jogi személy gazdasági társaságként nem minősülhet fogyasztónak. Ezen túlmenően a kifogásolt szerződési pontokban foglalt jogával, az egyoldalú kamatemelés lehetőségével az alperes nem élt, tehát a megtámadott rendelkezések miatt felperest hátrány nem érhette. Alperes felperes részére a perbeli hitel- és kölcsönszerződések alapján kifizetést teljesített, azzal felperes nem vitatható módon tartozik, így nem érthető, hogy a felszámolónak milyen érdeke fűződik az érvénytelenség megállapításához. A felszámoló a folyamatban lévő perre tekintettel az alperes részére
- március
- napján kiállított hitelezői igény visszaigazolását
- október
- napján módosította és vitatott kategóriába sorolta át a követelést, mely jelentősen korlátozza alperest a jogai gyakorlásában. A
- szeptember 20-ára kitűzött jogorvoslati tárgyalást megelőző napon,
- szeptember 19-én felperes jogi képviselője váratlan megbetegedésére hivatkozással a tárgyalás elhalasztását kérte, melyet a Fővárosi Ítélőtábla, tekintettel arra, hogy az nem felelt meg a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak, nem vehetett figyelembe. A tárgyalás elhalasztása iránti kérelem azért is indokolatlan, mert a másodfokú tárgyalás megtartásának nem akadálya a jogi képviselő távolmaradása, az alperes fellebbezési ellenkérelme felperes jogi képviselője részére már
- április
- napján kézbesítésre került, így a tárgyalásig esetleges további nyilatkozatai megtételére elegendő idő állt a rendelkezésére. Felperes fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a határozatát az eljárásjogi szabályok lényeges megsértése nélkül hozta meg, az ítélet Pp.
- §
(2)bekezdése szerinti hatályon kívüli helyezésére irányuló fellebbezés az alábbiakra figyelemmel nem vezethetett eredményre. Felperes a fellebbezésében a Pp. 73/A. §
(1)bekezdés b) pontjának, a törvényszék előtti kötelező jogi képviseletre vonatkozó szabálynak a megsértését állította, azon az alapon, hogy a
- január
- napjától kezdődően felszámolás alatt álló felperes jogi képviselete dr. ... ügyvéden keresztül nem valósult meg a
- január 9-i tárgyaláson, mert ezen időpontban nyilatkozattételre már kizárólag a felszámoló - illetőleg az általa meghatalmazott jogi képviselő - lett volna jogosult, dr. ... ügyvéd nyilatkozata hatálytalan, mindezért sem a tárgyalás megtartására, sem érdemi határozat meghozatalára nem kerülhetett volna sor. A fellebbezés Pp.
- §
(3)bekezdésében meghatározott korlátaira tekintettel a Fővárosi Ítélőtáblának a jogorvoslati eljárásban abban kellett állást foglalnia, hogy az elsőfokú bíróság fellebbezésben kifogásolt eljárása során történt-e az elsőfokú ítélet Pp. 252. §
(2)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezésére alapot adó lényeges eljárásjogi szabálysértés. A Pp. 252. §
(2)bekezdése alkalmazása körében irányadó 1/
- (VI. 30.) PK vélemény
- pontja értelmében a hatályon kívül helyezés általában akkor indokolt, ha a másodfokú bíróság lényeges eljárási szabálysértést tár fel és annak kiküszöbölési lehetőségével összefüggő összes körülmény mérlegelésének eredményként arra a következtetésre jut, hogy az eljárási szabálysértés jellegének és súlyának, valamint az érdemi döntésre gyakorolt hatásának, továbbá a másodfokú eljárásban való orvoslás lehetőségének a figyelembevételével elengedhetetlen az elsőfokú eljárás megismétlése. Az
- évi XLIX. törvény (Csődtv.)
- §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakkal összhangban áll felperes azon fellebbezési előadása, hogy a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai és a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, ugyanakkor alaptalanul jelölte meg a felszámolás kezdő időpontjaként 2015. január 5. napját, az ugyanis - ezen dátumtól eltérően - az alperes fellebbezési ellenkérelméhez csatolt iratokból kitűnően a Csődtv. 27. §
(1)bekezdésében meghatározottak szerinti, a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének
- január 9-i napjával esik egybe. A Fővárosi Ítélőtábla vagyonjogi perekben kialakult egységes bírói gyakorlata szerint a felszámolás kezdő időpontjában a felszámolás alá került társaság korábbi jogi képviselete megszűnik, mert a Csődtv.
- §
(2)bekezdése szerint ezen időponttól a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, ebből következően a
- január 9-i tárgyaláson dr. ... ügyvéd a felperes nevében hatályos jognyilatkozatot valóban nem tehetett, álképviseleti eljárását nem érinti az, hogy az elsőfokú bíróság által aznap lekért és iratokhoz 13/I. sorszám alatt csatolt cégkivonat felperes felszámolás alá kerülését nem tartalmazta. A Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.153/2015/
- számú végzésével - figyelemmel a korábban már hivatkozott 1/
- (VI. 30.) PK véleményben foglaltakra - megkísérelte a fenti eljárási szabálysértés kiküszöbölését azzal, hogy felhívta a felszámolót, közölje, jóváhagyja-e felperes korábbi jogi képviselője, dr. ... ügyvéd
- január 9-i tárgyaláson történt képviseleti eljárását, melynek során a pontosított kereset fenntartására vonatkozó nyilatkozatot tett. Abból, hogy a felhívásra a felszámoló nemleges választ adva akként nyilatkozott, hogy dr. ... ügyvéd
- január 9-i tárgyaláson történt képviseleti eljárását nem hagyja jóvá, a Fővárosi Ítélőtábla arra vont le következtetést, hogy az elsőfokú eljárás során a Pp. 73/A. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti, a másodfokú eljárásban kiküszöbölést nem nyert eljárási szabálysértés valósult meg, mely azonban az alábbi okokra figyelemmel nem tette indokolttá a határozat hatályon kívül helyezését, az eljárás megismétlésének az elrendelését. A
- január 9-i tárgyalásra dr. ... ügyvéd idézése a felszámolás kezdő időpontját megelőzően szabályszerűen megtörtént, így a tárgyalás megtartása akadályba nem ütközött. A tárgyaláson a fent nevezett ügyvéd az ügy érdemére vonatkozóan csak egyetlen, a korábban pontosított kereset fenntartására vonatkozó jognyilatkozatot tett, mely pontosított kereset a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében akkor is kötötte volna az elsőfokú bíróságot, ha felperes jogi képviselője a tárgyalásról távol marad vagy megjelenik ugyan, de a fenntartásra külön nem nyilatkozik. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint amennyiben a felszámolás hatálya alá került felperesnek esetleg keresetmódosítás vagy attól elállás állt volna a szándékában, melyben az álképviseleti eljárás akadályozta volna, az a 10.Gf.40.153/2015/
- számú végzésre adott felszámolói válasziratból vagy a fellebbezésből ki kellett volna, hogy tűnjön, azonban egyik jognyilatkozat sem tartalmazott erre vonatkozó adatot, illetve a keresettől elállási szándék ellen ható körülmény a fellebbezés benyújtása. Mindezért a Fővárosi Ítélőtábla arra vont le következtetést, hogy a jogvita érdemi eldöntésére kiható súlyú lényeges eljárásjogi szabálysértés nem történt, felperes perbeli jogai nem sérültek, így az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezési kérelem alaptalan. Figyelemmel arra, hogy a fellebbezés az eljárásjogi szabálysértésre hivatkozáson túlmenően a határozat érdemét nem tette vitássá, a Fővárosi Ítélőtábla további vizsgálat nélkül az elsőfokú ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte alperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, melyet a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdése alkalmazásával mérlegeléssel 50.000 forint + áfa jogi képviseleti munkadíjban határozott meg, továbbá a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 2.500.000 forint jogorvoslati illeték külön felhívásra Magyar Állam javára történő megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- . Tibold Ágnes s.k. a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Jaczkó Beáta s.k. bíró