A határozat elvi tartalma: A sajátjakénti rendelkezés körébe tartozik az olyan tettesi magatartás, amely a rábízás tartalmából a tettes érdekeinek irányába, a rábízó személy akaratával szemben, jogellenesen eltér. Az ilyen magatartás sikkasztásként értékelendő. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.300/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Molnár Ferencné dr., előadó bíró Dr. Varga Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: sikkasztás bűntette Terhelt(ek): Sz. Zs. L. Első fok: ítélet, Másodfok: végzés, Szerencsi Járásbíróság, 10.B.288/2010/67., tárgyalás,
- április
- Miskolci Törvényszék, 7.Bf.46/2015/8., tárgyalás,
- november
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a sikkasztás bűntette miatt Sz. Zs. L. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szerencsi Járásbíróság 10.B.288/2010/
- számú ítéletét és a Miskolci Törvényszék 7.Bf.46/2015/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A terheltet a Szerencsi Járásbíróság a
- április
- napján kelt 10.B.288/2010/
- számú ítéletével bűnösnek mondta ki 2 [2] rendbeli sikkasztás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont]. Ezért halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, annak végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, míg a pénzbüntetés napi tételének összegét 2.500 forintban állapította meg, így mindösszesen 500.000 forint pénzbüntetést szabott ki. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a büntetés 2/3 részében határozta meg, rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére az átváltoztatás lehetőségéről, valamint a terhelttel szemben 520.000 forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt. Védelmi fellebbezések nyomán eljárva a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- november
- napján jogerős 7.Bf.46/2015/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a pénzbüntetés átváltoztatásával kapcsolatos elsőbírói rendelkezéseket mellőzte. II. [3] [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, felmentés érdekében. Az indítvány az ítélet 1/ tényállási pontja szerinti cselekmény kapcsán hivatkozott arra, hogy a terhelt a lízingbe adó társaság felé fennálló tartozása rendezésére szóló felszólítást nem kapta meg, és nem tett olyan kijelentést, hogy a lízingbe vett gépjárművet nem adja vissza, továbbá azt önkényesen nem tartotta magánál, az autó átadását nem tagadta meg. Az ítélet 2/ tényállási pontja kapcsán pedig arra hivatkozott, hogy a terhelt az F. F. sértettől átvett készpénzt az önkormányzat széfjében elhelyezte, és az jelenleg is ott található. Az indítvány a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjára utalva kifejtette, hogy a sikkasztás bűncselekménye pusztán az elszámolási határidő elmulasztásával nem valósítható meg, álláspontja szerint a terhelt nem tanúsított olyan magatartást, amely a sajátjakénti rendelkezés vagy jogtalan eltulajdonítás elkövetési magatartásaként lenne értékelhető, és a terheltnek ilyen szándéka sem volt. Hivatkozott arra, hogy a lízingbe adó társaság csak bíróság jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozata alapján lett volna abban a helyzetben, hogy a gépjárművet lefoglalja. A Legfőbb Ügyészség BF.1261/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. Az ügyész szerint az indítvány az irányadó tényállással ellentétes körülményekre hivatkozik, amikor azt állítja, hogy a terhelt a tartozás rendezésére szóló felszólítást nem kapta meg, és nem tett olyan kijelentést, hogy a gépjárművet nem adja át, továbbá akkor [8] [9] is, amikor a támfal felújítása kapcsán azt állítja, hogy a pénzösszeg az önkormányzat széfjében található. Ezért az indítvány ide vonatkozó részének érdemi felülvizsgálata törvényben kizárt. Az ügyész a lízingbe vett gépjármű esetében utalt arra, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására sikkasztás bűntettében nem a törlesztőrészletek elmaradása vagy késedelmes fizetése, nem az elszámolási határidő elmulasztása miatt került sor. A bűnösség alapjául az a tényállás szolgált, mely szerint a terhelt a lízingszerződés felmondását követően a gépjárművet nem szolgáltatta vissza, és azt másfél éven keresztül - a gépkocsi lefoglalásáig jogosulatlanul használta, használatát átengedte, továbbá lehetetlenné tette, hogy a gépkocsit az U. Zrt. sértett visszaszerezze. A támfal felújítása vonatkozásában pedig a sikkasztás azáltal valósult meg, hogy a terhelt az összeget sem az önkormányzat folyószámlájára, sem a házipénztárba nem fizette be, hanem azt saját céljaira fordította. A terhelt - Legfőbb Ügyészség átiratára tett - észrevételében változatlanul fenntartotta, hogy egyszer sem fordult elő, hogy a lízingbe vett gépjármű átadását megtagadta volna, álláspontja szerint ezt az ügyészség nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani. Hivatkozott arra, hogy az általa kötött lízingszerződésben nem volt kikötve, hogy a gépjárművet csak ő vezetheti, ez egyébként is életszerűtlen, és emiatt büntetőjogi szankcióval sem sújtható. A támfal felújításával összefüggésben kitartott azon védekezése mellett, mely szerint a pénzt az önkormányzat széfjében elhelyezte, álláspontja szerint annak tartalmát lehetősége sem volt - szabályos átadás-átvételi eljárás hiányában - átadni, a széf felnyitása is szakszerűtlenül történt, ezért kétséget kizáró módon nem bizonyítható, hogy az 520.000 forintot saját céljaira fordította volna. Mindezen okoknál fogva pedig felmentését kérte. III. [10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
- §
(1)bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja szerint valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [13] Nem sértett azonban törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét sikkasztás bűntettében megállapította. [14] Az indítvány szerint az átadás megtagadása esetén a sikkasztás megvalósulásához megkívánt sajátjakénti rendelkezésről nem lehet szó, csupán elszámolási vita keletkezett a lízingbe adó és a lízingbe vevő terhelt között. [15] A Btk. 372. §
(1)bekezdése szerint, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. [16] A törvényi tényállás kétféle elkövetési magatartást tartalmaz: a jogtalan eltulajdonítást és a sajátjakénti rendelkezést. [17] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a sajátjakénti rendelkezés a rábízott dologgal kapcsolatban a tulajdonos (rábízó) engedélye nélküli olyan időleges rendelkezés, amelyet csak a tulajdonos tehetne meg (pl. a rábízott dolog bérbe adása, további használatba adása, biztosítékul adása, más módon való megterhelése stb.). [18] A sajátjakénti rendelkezés körébe tartozik továbbá az olyan tettesi magatartás, amely a rábízás tartalmától a tettes érdekeinek irányába, a rábízó személy akaratával szemben, jogellenesen eltér. [19] A lízingbe adás, illetve lízingbe vétel olyan szerződés, amely folytán a dolog a lízingbe adó tulajdonában marad, és azt a lízingbe vevő a szerződés keretei között meghatározott módon használni jogosult. [20] Jelen esetben az U. Zrt. mint lízingbe adó, és a terhelt mint lízingbe vevő között létrejött szerződés rendezte a szerződő felek jogait és kötelezettségeit; rendelkezett egyebek mellett - a szerződés
- pontja körében - a lízingtárgy használatának kérdéséről, továbbá a szerződés
- pontja körében a szerződés felmondását követően a lízingtárgy visszaszolgáltatásának mikéntjéről. [21] Az irányadó tényállás rögzíti, hogy a lízingbe adó
- december
- napján a lízingszerződést felmondta, mely felmondást a terhelt
- december
- napján saját kezűleg átvette. A felmondást megelőzően a lízingcég a terheltet több esetben felszólította a hátralékos díjak rendezésére, valamint figyelmeztette a felmondás jogkövetkezményére. [22] A tényállásból kitűnően a terhelt a gépjárművet nem szolgáltatta vissza a lízingszerződés felmondását követően, hanem azt
- április
- napjáig, az autó lefoglalásának időpontjáig, mintegy másfél éven keresztül tovább használta; ennek során használatát több más személynek magán- és hivatali célból is átengedte. [23] Mindezekből következően egyértelmű, hogy a terhelt a szerződés felmondását követően saját érdekei irányába, a rábízó - lízingbe adó - akaratával szemben, tartósan, hosszabb időn keresztül, jogellenesen eltért. Ez a magatartása pedig alkalmas a sikkasztás bűncselekménye esetén megkívánt sajátjakénti rendelkezés elkövetési magatartása megvalósítására, ezért cselekménye tényállásszerű. [24] Ennélfogva az eljárt bíróságok az anyagi jog szabályainak sérelme nélkül állapították meg a terhelt bűnösségét, és cselekményeit is törvényesen minősítették. [25] A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás az irányadó, ami az indítvánnyal nem támadható [Be.
- §
(1)bekezdés]. Ez pedig azt jelenti, hogy a felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség és minősítés kérdésének, vagy a büntetés kiszabásának vitatására sem. [26] Az indítvány az irányadó tényállással ellentétes tényekre hivatkozik mindkét cselekmény kapcsán, amikor azt állítja, hogy a terhelt tartozása rendezésére szóló felszólítást nem kapta meg, nem tett olyan kijelentést, hogy a gépjárművet nem adja át, továbbá a támfal felújítására átvett készpénz az önkormányzat széfjében található. [27] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy - a fizetési késedelem okából az U. Zrt.
- december
- napján a lízingszerződést felmondta, mely felmondást a terhelt
- december
- napján saját kezűleg átvett; a felmondást megelőzően a lízingcég a terheltet több esetben felszólította a lízingdíjak rendezésére, valamint figyelmeztette a felmondásra, mint jogkövetkezményre; - a terhelt a szabályszerű írásbeli felszólítás ellenére sem rendezte hátralékos tartozását, a gépjárművet önként nem adta át a gazdasági társaság részére; továbbá a terhelt az ítélet szerinti alkalmakkor, a személyes beszélgetés során megtagadta a gépjármű átadását. [28] A támfal felújítására átvett 520.000 forint kapcsán pedig a másodfokú bizonyítás eredményeként kiegészített ítéleti tényállás rögzítette, hogy az M.-i Önkormányzat polgármesteri irodájában elhelyezett fali széfben - annak felnyitásakor - az 520.000 forint nem volt feltalálható, az üres volt. [29] Következésképpen az indítvány az irányadó tényállással szemben, a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül sérelmezi a bíróság ténymegállapításait, valójában az irányadó tényállást támadja, amely a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [30] Ekként tehát a terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos, és a Kúria, mivel olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, melynek vizsgálatára a Be.
- §
(5)bekezdése szerint hivatalból köteles, a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be.
- §-a alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. IV. [31] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [32] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ