Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.073/2016/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bárdossy Júlia ügyvéd fél címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Kaposvári Törvényszék
- március
- napján kelt 24.P.21.696/2015/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt napon belül 40.400 (negyvenezernégyszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás
- október
- napján a peres felek megállapodtak, hogy az alperes 240 hónap futamidőre 20.711 svájci frank összegű kölcsönt nyújt a felperesnek azzal, hogy amennyiben a folyósítás napjára érvényes pénztári deviza vételi árfolyamon számítva a kölcsön a 3.500.000 forintot meghaladná, a kölcsön összege a 3.500.000 forintnak megfelelő devizaösszeg lesz. E kölcsönszerződésből származó valamennyi fizetési kötelezettség biztosítására a felek ugyanezen a napon jelzálogjogot alapítottak a kölcsönösszeg és annak a kölcsönszerződés szerinti járulékai erejéig a felperes kizárólagos tulajdonában álló B, ... kerület 00000/0/.../00 helyrajzi számú, 0000 B, ... utca
- 00/
- szám alatti lakásingatlanra. A jelzálogszerződés
- pontjában a felek úgy rendelkeztek, hogy ha a zálogtárgy értékében a szerződés időtartama alatt a banknak fel nem róható ok miatt értékcsökkenés következik be, és a bank megítélése szerint szükség van a biztosíték kiegészítésére, a zálogkötelezett és/vagy a kölcsönszerződés vonatkozó rendelkezése szerint az adós a bank felhívására haladéktalanul köteles újabb, a bank szerint erre megfelelőnek ítélt biztosítékot nyújtani. A jelzálogszerződés
- pontjában kikötötték, hogy a szerződés általános és különös része közötti eltérés esetén a különös részben foglaltak, a zálogszerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Lakossági Üzletág Általános Szerződési Feltételek vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A zálogkötelezett ugyanebben a pontban kijelentette, hogy a hatályos Lakossági Üzletág Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseit ismeri, annak alkalmazását elfogadja. A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a zálogszerződés
- és
- pontjai érvénytelenek, mert tisztességtelen szerződési kikötések. Álláspontja szerint az ingatlanpiaci árváltozás teljes kockázatát a felperesre hárító
- pont a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
- (II. 5.) Korm. rendelet 1.§
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjába ütközik. Az alperes erőfölénnyel visszaélő magatartása arra vezethet, hogy a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílhat annak ellenére, hogy a felperes minden tőle telhetőt megtesz a szerződésszerű teljesítés érdekében. Kifogásolta, hogy hiányoznak a szerződésből azok a részletek, melyek a fedezet-kiválasztási és elfogadási tényezőket a ténylegesség, arányosság, szimmetria, átláthatóság elveinek megfelelően ellenőrizhetővé tennék, és a kikötés nem elégíti ki az érthetőség, világosság követelményét sem. A szerződés 17. pontja a hivatkozott Korm. rendelet 1.§
(1)bekezdés j) pontjában foglaltaknak megfelelően a bizonyítási terhet megfordítja, az adósnak kell bizonyítania, hogy nem kapta meg az Üzletszabályzatot. Ezzel összefüggésben hivatkozott az Európai Unió Bírósága C-000/
- számú ítéletére, mely szerint a fogyasztó előzetes tájékoztatására, valamint hitelképességének vizsgálatára vonatkozó kötelezettségei teljesítését minden esetben a hitelezőnek kell bizonyítania, a tájékoztató átvételére és megismerésére vonatkozó szabványzáradék erre önmagában nem alkalmas. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és a felperest 50.000 forint elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban
- évi Ptk.)
- §
(2)és
(3)bekezdése, 261. §
(1)és
(2)bekezdése alapján azt állapította meg, hogy a jelzálogszerződés
- pontjában írt szerződési feltételt a jogszabály előírásának, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (Hpt.)
- §
(1)és
(4)bekezdésének megfelelően határozták meg. 1959. évi Ptk. 525.§-ának
(1)bekezdés c) pontjára utalva alaptalannak találta azt a felperesi hivatkozást, hogy a kikötés egyoldalú hatalmasságot biztosít az alperes számára. A jelzálogszerződés
- pontja kapcsán kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy az általános szerződési feltételek alkalmazása az
- évi Ptk. 209.§-ának értelmezése szerint önmagában nem jogszabálysértő és nem tisztességtelen. Nem értett egyet a felperes álláspontjával a bizonyítási teher átfordulásával kapcsolatban. Rámutatott, hogy a bizonyítási teher átfordulása nem az alperes által alkalmazott általános szerződési feltétel tartalmának következménye, hanem a felperes esetlegesen valótlan nyilatkozattétele esetén következik be, ha a felperesnek az általa aláírt nyilatkozattól eltérő tényállítását kell bizonyítania. Ez a feltétel a szerződésbeli egyensúlyt nem dönti meg, az általános szerződési feltételek mindkét félre irányadóak. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelme teljesítését kérte. Fellebbezésében az elsőfokú eljárásban kifejtett indokait megismételve hangsúlyozta, hogy a legsúlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását, a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondását a hitelező egy olyan feltételhez kötötte, melynek megismerhetőségét nem biztosította az adós részére. A szerződési feltétel világossága alatt a szöveg érthetőségét kell érteni, az érthetőség pedig azt jelenti, hogy a fogyasztónak a kikötés hatásaival, következményeivel is tisztában kell lennie. A
- pont fedezetkiegészítéssel kapcsolatos kikötései nem elégítik ki az érthetőség és világosság követelményét, mert nem lehet tudni, hogy mit kell érteni a kölcsöntartozás jelentős növekedése, a fedezeti ingatlan értékének jelentős csökkenése alatt. A szerződés
- pontjával kapcsolatban továbbra is hangsúlyosan hivatkozott a C-000/13 számú ügyben hozott bírósági döntésre. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást helyesen állapította meg, az abból levont érdemi jogi következtetésekkel is egyetértett a másodfokú bíróság. A felperes keresetében a
- október
- napján megkötött jelzálogszerződés
- és
- pontjai tekintetében állította azok tisztességtelenségét, és kérte a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítását. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a jelzálogszerződés
- pontjában foglalt szerződési feltétel megfelel az
- évi Ptk.
- §
(2)bekezdésében foglalt, a zálogtárgy állagának romlása esetére előírt rendelkezésnek, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 78.§
(4)bekezdésében foglalt azon előírásnak, miszerint a kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri egyebek mellett a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétét, valós értékét és érvényesíthetőségét. Helyesen utalt ebben a körben az az elsőfokú bíróság az 1959. évi Ptk. 525.§
(1)bekezdés c) pontjára is, mely szerint a hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki. A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a felperes által per tárgyává tett feltétel az 1959. évi Ptk. 209. §
(6)bekezdése értelmében nem minősülhet tisztességtelennek. E szerződési pont kizárólag a zálogtárgy értékében bekövetkezett változásra tekintettel teszi lehetővé, hogy az alperes felhívja a zálogkötelezettet a fedezet kielégítésére, a felperes fellebbezési hivatkozásával szemben olyan kikötést nem tartalmaz, amely szerint ez a jogosultság az alperest a kölcsöntartozásnak a futamidő során bekövetkezett jelentős növekedése esetén is megilletné. A kikötés megfogalmazása egyszerű kifejezésekkel, félreérthetetlen módon történt, így a feltétel nem világos és nem érthető volta miatti, az 1959. évi Ptk. 209.
(4)bekezdésében megfogalmazott tisztességtelenség fel sem merülhet. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az ítélőtábla utal arra, hogy annak megítélése, mely szerint adott esetben a zálogtárgynak csökkent-e az értéke, és ehhez képest a zálogjogosult hitelező megalapozottan kéri-e a fedezet kiegészítését, valamint, hogy az erre irányuló felhívásának eredménytelensége esetén jogszerűen él-e a biztosított szerződés azonnali hatályú felmondásának jogával, valóban vitás lehet az adós, illetve a zálogkötelezett és zálogjogosult hitelező között. A vita eldöntésére azonban a zálogjogosultnak nincs hatalmassága, a felek egyetértésének hiányában a fedezet kiegészítésére irányuló felhívás, továbbá a felmondás jogszerűségét a bíróság hivatott elbírálni. A felperes fellebbezésben kifejtett álláspontja szerint a jelzálogszerződésnek az általános szerződési feltételeket a szerződésbe emelő
- pontja megfordítja a bizonyítási terhet akkor, amikor egy esetleges végrehajtási eljárásban az adósnak kell bizonyítania, hogy nem ismerte meg és nem kapta meg az Üzletszabályzatot, ezért a feltétel tisztességtelensége a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
- Korm. rendelet 1.§-ának j) pontja alapján megállapítható. A fogyasztónak az a nyilatkozata, miszerint az átvett, illetve megismert általános szerződési feltételt a szerződés részeként elfogadja, szerződéses kikötésnek minősül, így annak tisztességtelensége vizsgálható. Önmagában azonban azért, mert a nyilatkozat minősített okiratba foglalása esetén az okirattal szemben a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, ez a kikötés nem tekinthető tisztességtelennek, mert a bizonyítási teher megfordulása a minősített okirati formából ered, nem a nyilatkozat megtételéből. A felperes fellebbezésében hivatkozott C-000/
- számú ügyben hozott ítélet a
- április 23-i 2008/48/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv rendelkezéseit értelmezi, amelyek a perbeli
- október 13-i szerződéskötésre tekintettel nyilvánvalóan nem lehetnek irányadók. Ettől függetlenül a hivatkozott ítélet
- pontjából megállapítható, hogy a szerződési feltétel tisztességtelensége a bizonyítási teher megfordulása miatt akkor állapítható meg, ha a perbelihez hasonló szabványzáradék a fogyasztó arra vonatkozó elismerését tartalmazza, hogy a hitelező maradéktalanul és megfelelő módon teljesítette a rá háruló szerződéskötést megelőző kötelezettségeket. A jelzálogszerződés
- pontjából azonban ilyen következtetés nem vonható le. A felperes a kereset tárgyává kizárólag a jelzálogszerződés
- és
- pontját tette, így a kölcsönszerződés érvénytelenségével kapcsolatos kérdések vizsgálatára nem kerülhetett sor. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredménytelensége miatt a felperes köteles a Pp. 239.§-a folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdésére is figyelemmel az alperes részére 40.400 forint másodfokú perköltséget megfizetni. A perköltség a másodfokú bíróság által a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§-ának
(3)és
(5)bekezdése, 4/A.§-a alapján megállapított 25.400 forint ügyvédi munkadíjból, valamint az alperesi jogi képviselő tárgyaláson történő megjelenésével felmerült 15.000 forint készkiadásból áll. A feljegyzett fellebbezési illetéket a felperes személyes költségmentességére figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(1)bekezdése és 14.§-a alapján az állam viseli. Pécs,
- február
- . Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. előadó bíró, Dr. Vogyicska Petra s.k. bíró