Bfv.116/2016/11 – Kúria

(6)bekezdése szerinti jogszabályhely megsértésével hozott döntést, amikor a kiutasítást és a pénzbüntetést egyidejűleg alkalmazta. Kúria í t é l e t Az ügy száma: Bfv.II.116/2016/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda, előadó bíró . Kiss Sándor, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: tanácsülés
2. szeptember
3. Az ügy tárgya: Terhelt(ek): embercsempészés bűntette ... terhelt Elsőfok: Másodfok: Harmadfok: Járásbíróság
4. április 9-én - nyilvános ülésen meghozott 77.B.309/2015/11.számú ítélete - A felülvizsgálati Főügyészség Az indítvány iránya: indítvány előterjesztője: Hajdú-Bihar Megyei ... terhelt javára Rendelkező rész Az embercsempészés bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntető ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 77.B.309/2015/
5. számú ítéletét megváltoztatja annyiban, hogy a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. A megtámadott határozat egyéb rendelkezéseit hatályában fenntartja. Elrendeli a terhelt által pénzbüntetés címén megfizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését. A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. [1] [2] [3] A Debreceni Járásbíróság a
6. április 9-én - a Be. XXVI. Fejezetében szabályozott Lemondás a tárgyalásról eljárás keretében - tartott nyilvános ülésen meghozott 77.B.309/2015/
7. számú ítéletében ... török állampolgárságú terheltet bűnösnek mondta ki a
8. október
9. napján elkövetett 1 rendbeli embercsempészés bűntettében [
10. évi C. törvény - továbbiakban Btk. -
11. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pont,

(3)bekezdés a) pont]. Ezért őt 1 év 8 hónap szabadságvesztésre, 50 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 4 év időtartamra Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. Emellett a terhelttel szemben 461 EUR vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát annak utólagos végrehajtása esetén börtönben állapította meg azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő nap. A terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe - annak utólagos elrendelése esetén - beszámítani rendelte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 1000 forintban határozta meg. Az így kiszabott mindösszesen 50.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete 2015. április 9-én kihirdetése napján jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett és a szabadságvesztés büntetés kivételével végrehajthatóvá vált. II. [4] [5] [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... terhelt javára a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség nyújtott be B.1414/2015. szám alatt felülvizsgálati indítványt a Be. 417.§

(1)bekezdés II/a) pontja alapján, a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontjának II. fordulatában meghatározott okból a büntetőjog más szabályainak megsértésével hozott törvénysértő büntetés kiszabása miatt. Az indítvány szerint a büntetés kiszabása során a Debreceni Járásbíróság az elítélés miatti szankciók alkalmazása körében részben megsértette a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit, mivel a 33. §

(6)bekezdés b) pont II. fordulata szerint kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés. Az indokolásban hivatkozott arra is, hogy a bíróság a Btk. 74. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontja szerinti, kötelezően alkalmazandó [7] [8] [9] vagyonelkobzásról csak részben az elfogásakor nála talált és tőle lefoglalt 461 euróra - rendelkezett és nem teljes körűen. A terhelt ugyanis az irányadó tényállás szerint 300 eurót kapott a migránsok szállításáért, míg 600 eurót a szállításhoz kötődő kiadások fedezésére. Ezért további 439 euróra nézve indokolt a vagyonelkobzás kimondása. A főügyészség mindezekre figyelemmel azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős elsőfokú ítéletet változtassa meg: mellőzze a terhelttel szemben a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket, és emellett utasítsa a Debreceni Járásbíróságot a Be. 570. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti, utólagos vagyonelkobzást célzó különleges eljárás lefolytatására. A Legfőbb Ügyészség a BF.75/

1. számú átiratában a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt részben módosítva tartotta fenn. Azt indítványozta, hogy a Kúria a Be.
2. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 427. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot változtassa meg, és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot akként, hogy a terhelttel szemben törvénysértően kiszabott pénzbüntetést mellőzze, és rendelkezzen az esetlegesen már befizetett pénzbüntetés terhelt részére történő visszafizetéséről. Ezt meghaladóan a vagyonelkobzásra vonatkozó részében a felülvizsgálati indítványt nem tartotta fenn. Ennek indokaként arra hivatkozott, hogy a vagyonelkobzás részbeni elmaradása a Be. 416. §

(4)bekezdésének c) pontja értelmében tekintve, hogy az különleges eljárásban orvosolható - nem képezheti felülvizsgálati eljárás alapját. Erre figyelemmel a Kúria érdemben nem vizsgálhatja, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványában írtak a vagyonelkobzás tekintetében helytállóak-e, amelyből következően az elsőfokú bíróságot sem utasíthatja különleges eljárás lefolytatására. Az erre vonatkozó indítványt az elsőfokú bíróság mellett működő ügyésznek kell megtennie az iratok visszaérkezését követően. III. [10] A Kúria a Be. 424. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt - kizáró rendelkezés hiányában - tanácsülésen bírálta el. [11] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból [Be. 423. §

(4)és

(5)bekezdés] bírálta felül. [12] Ennek során a felülvizsgálati indítványt figyelemmel a Legfőbb Ügyészség indítványában foglaltakra - alaposnak találta. [13] A Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen egyebek mellett akkor van helye, ha a terhelttel szemben a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Az ügyészség ilyen szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon szabott ki kiutasítás mellett pénzbüntetést. [14] A Kúria a felülvizsgálat során megállapította, hogy a Debreceni Járásbíróság a kiutasítás és a pénzbüntetés egymás mellett történő alkalmazásával megsértette a büntető anyagi jog rendelkezéseit. [15] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy miután a Be. 423. §

(2)bekezdése értelmében a rendkívüli perorvoslati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ily módon a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (továbbiakban Btk.) foglalt büntető anyagi jogszabályok alapján döntött a felülvizsgálati indítvány tárgyában. [16] A Btk. 33. §

(1)bekezdése büntetésként jelöli meg a szabadságvesztést, az elzárást, a közérdekű munkát, a pénzbüntetést, a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kitiltást, a sportrendezvények látogatásától való eltiltást és a kiutasítást. A 33. §

(3)bekezdése kimondja, hogy a büntetések az

(5)és

(6)bekezdésben foglalt kivételekkel egymás mellett is kiszabhatóak. [17] A Btk. 33.§

(6)bekezdésének b) pontja akként rendelkezik, hogy kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés nem szabható ki. [18] A kifejtettekből következően az elsőfokú bíróság fenti jogszabályhely megsértésével szabott ki pénzbüntetést a kiutasítást büntetés mellett. [19] A Kúria ezért e törvénysértést megállapítva, azt oly módon küszöbölte ki, hogy a jogerős ügydöntő határozatot - a Be. 427. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján - megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, amelyben a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést mellőzte. [20] A Kúria az alapeljárásban kiszabott pénzbüntetés címén befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítéséről a Be. 585. §

(1)bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 585.§

(3)bekezdésében foglaltakra - rendelkezett. [21] A bűnügyi költség viselése tárgyában hozott döntés a Be. 438. §-án alapul. [22] A határozat elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §

(3)bekezdés szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő