Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.2...524/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Wagner Patrícia ügyvéd (üv. címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, a személyesen eljáró ... r. alperes neve (cím) ... rendű, és ... r. alperes neve ... rendű alperes által képviselt .... r. alperes neve (cím) .... rendű és Baruch Ügyvédi Iroda (Ü... címe; ügyintéző: dr. Baruch Gábor ügyvéd) által képviselt IV. r. alperes neve (IV. r. alperes címe) IV. rendű alperesek ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék
- július ... napján meghozott, 5.P.27.305/2010/
- számú ítélete ellen, a felperes részéről
- és 3... sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a IV. rendű alperesnek 38...000 (háromszáznyolcvanegyezer) forint másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak külön felhívásra ...500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ...., ... kerület, .... és ... számú lakások tulajdonosa a felperes, az .. emelet ... szám alatti lakás korábbi tulajdonosa a ... Kft. volt. A ... és a .... rendű alperesek a ... Kft. tagjai voltak. A földszinti lakásokat az emeleti lakástól elválasztó födémboltozat 1999 márciusában leszakadt. Az építésügyi hatóság jogerős határozattal a ... Kft-t kötelezte a leszakadt födém helyreállítására. A ... Kft. az .. emelet ... szám alatti lakást a ....-én kelt adásvételi szerződéssel eladta a ... és a .... rendű alpereseknek. A ... és a .... rendű alperesek a ....-án kelt adásvételi szerződéssel a IV. rendű alperesre ruházták át a lakás tulajdonjogát. A szerződés alapján a földhivatal bejegyezte a IV. rendű alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba. A felperes által a ... Kft., valamint a jelen per ... és .... rendű alperesei ellen indított perben a bíróság a jogerős ítéletével arra kötelezte a ... Kft-t, hogy bérleti díj elmaradása folytán felmerült kár megtérítése címén fizessen meg a felperesnek 19.752.810 forint tőkét és kamatait, valamint 107.000 forint tőkét és ennek .....-jétől a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. A jelen per ... és .... rendű alperesével szemben a keresetet elutasította. A ... Kft. jogutód nélkül megszűnt, megszűnésééig sem a födémet nem állította helyre, sem a kártérítést nem fizette meg a felperesnek. A ...ében történt újabb mennyezet leszakadás után a födémet a IV. rendű alperes állította helyre. A helyreállítás
- március 26-án fejeződött be. A felperes a keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a .... Kft., valamint a ... és a .... rendű alperesek között ....-én létrejött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, ezért az ingatlan fedezeti jellege megmarad. Másodlagos kereseti kérelme e szerződés, továbbá a ... és a .... rendű alperesek, valamint a IV. rendű alperes között ....-án létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítására irányult. Kérte, hogy a bíróság állítsa helyre a szerződéskötés előtt fennállott állapotot. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze a IV. rendű 17.558.496 forint tőke, és ezen összeg után
- szeptember 1-jétől a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Igényt tartott a perrel felmerült költségeinek a megfizetésére is. Hivatkozott arra, hogy a ... Kft., valamint a ... és a .... rendű alperesek között létrejött adásvételi szerződés a ... Kft-vel szemben fennálló követelésének kielégítési alapját vonja el, ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján vele szemben hatálytalan. Kifejtette, hogy a gazdasági társaság a szerződést saját tagjaival kötötte, ezért a Ptk. 203. §
(2)bekezdése alapján a ... és a .... rendű alperesek rosszhiszeműségét vélelmezni kell. Álláspontja szerint a szerződő felek csupán a látszatát akarták kelteni annak, hogy az ingatlan a ... és a .... rendű alperesek tulajdonába megy át, ezért a szerződés színlelt, és a Ptk. 207. §
(5)bekezdése alapján semmis. A ... és a .... rendű alperesek, valamint a IV. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségét a .... Kft., valamint a ... és a .... rendű alperesek között létrejött adásvételi szerződés fedezetelvonó jellegére és semmisségére alapította. Okfejtése szerint a IV. rendű alperes a födémet már a tulajdonszerzését követően nyomban, ...-ban is kijavíthatta volna. Hivatkozott arra is, hogy felajánlotta a IV. rendű alperesnek, a födémet saját költségén kijavítja, a IV. rendű alperes azonban nem engedte meg az emeleti lakás igénybevételét a javítás céljából. Előadta továbbá, hogy a födém kijavításáig a földszinti lakás alkalmatlan volt a rendeltetésszerű használatra, ezért azt sem maga nem tudta használni, sem bérbeadás útján nem tudta hasznosítani. Hivatkozott arra, hogy emiatt kára keletkezett, amit a IV. rendű alperes okozott azzal, hogy késlekedett a födém kijavításával, illetve megakadályozta, hogy a javítási munkákat elvégezze. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. A ... és a .... rendű alperesek hivatkoztak arra, hogy a korábbi perben hozott jogerős ítéletében a bíróság a ... Kft. kártérítési felelősségét állapította meg a födém leszakadása miatt. Rámutattak, hogy az építésügyi hatóság a jogerős határozatával a ... Kft-t kötelezte a födém helyreállítására. Vitatták, hogy a köztük és a ... Kft. között létrejött adásvételi szerződés fedezetelvonó vagy színlelt lett volna. A IV. rendű alperes szintén vitatta, hogy az adásvételi szerződések fedezetelvonók vagy színleltek lettek volna. Hivatkozott arra, hogy az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítására nincs lehetőség, mert vele szemben nem állnak fenn a törlési per 1997. évi CXL.. törvény (Inytv.) 6... §
(1)bekezdés a) pontjában és 63. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételei. Kiemelte, hogy tulajdonjog bejegyzése nem sérti a felperes bejegyzett jogát, továbbá, hogy a lakás tulajdonjogát jóhiszeműen szerezte meg. Ezért a felperes nem jogosult törlési kereset előterjesztésére, és a törlési kereset benyújtására megszabott 3 éves határidő is lejárt. Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet a ..., .... és IV. rendű alperesekkel szemben elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a IV. rendű alperesnek 15 napon belül 710.000 forint + áfa perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra ...020.000 forint le nem rótt kereseti illetéket. Ítéletének indokolása szerint a felperes nem tudta bizonyítani a ... Kft., valamint a ... és a .... rendű alperesek között létrejött adásvételi szerződés színleltségét. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a ... és a .... rendű alperesek hitelt vettek fel a vételár kiegyenlítése céljából, a tulajdonosváltozás pedig átvezetésre került az ingatlan-nyilvántartásban. Okfejtése szerint a felperes követelése a szerződés megkötése után keletkezett, ezért az adásvételi szerződés nem vonhatta el a követelés kielégítési alapját. Kifejtette, hogy fedezetelvonó jelleg nem teszi színleltté a szerződést. Kiemelte, hogy a szerződés érvénytelensége esetén is csak az Inytv. rendelkezései alapján kerülhet sor ingatlan- nyilvántartási bejegyzés törlésére. Úgy foglalt állást, hogy a IV. rendű alperes tulajdonjog bejegyzése nem sérti a felperes bejegyzett jogát, emiatt a felperes az Inytv. 6... §
(1)bekezdése alapján nem jogosult törlési per megindítására. Álláspontja szerint a IV. rendű alperes jóhiszeműen szerezte meg a lakás tulajdonjogát, ezért vele szemben a törlési kereset megindítására nyitva álló határidő is eltelt. A IV. rendű alperes jóhiszemű szerzésére tekintettel a ... és a .... rendű alperesek, valamint a IV. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés nem tekinthető fedezetelvonónak. Kifejtette, hogy a IV. rendű alperes az emeleti lakás tulajdonjogának megszerzésével nem vált kötelessé a födém kijavítására a ... Kft. helyett. Ebből azt a jogi következtetést vonta le, hogy a IV. rendű alperes nem tanúsított olyan magatartást, ami okozati összefüggésben állna a felperes kárának bekövetkezésével. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása, keresetének teljesítése, valamint a ..., .... és IV. rendű alperesek első- és másodfokú perköltségben marasztalása, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Hangsúlyozta, hogy a ... Kft., valamint a ... és a .... rendű alperesek között létrejött adásvételi szerződés vonatkozásában a Ptk. 203. §
(2)bekezdése alapján a perben vélelmezni kellett a ... és a .... rendű alperesek rosszhiszeműségét. Emiatt a perben a ... és a .... rendű alpereseknek kellett volna bizonyítania, hogy a szerződéskötéskor nem voltak rosszhiszeműek. Ennek az alperesek nem tudtak eleget tenni, ezért megállapítható a szerződés relatív hatálytalansága. Álláspontja szerint ennek a szerződésnek a relatív hatálytalanságából következik a ... és a .... rendű alperesek, valamint a IV. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés érvénytelensége. Kifejtette, hogy a IV. rendű alperes korábban is helyre tudta volna állítani a födémet, ezzel azonban késlekedett. Előadta, hogy a IV. rendű alperes felszólítás ellenére sem engedte be az ingatlanába a helyreállítási munkák elvégzése céljából. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe azokat a bizonyítékként csatolt leveleket, amelyek a felszólítás tényét támasztják alá. Érvelése szerint a IV. rendű alperesnek ezek a magatartásai vezettek ahhoz, hogy a felperes lakása éveken keresztül használhatatlan állapotban volt. A IV. rendű alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását indítványozta. Vitatta, hogy a felperes megküldte a részére azokat a leveleket, amelyekben a felperes a födém saját költségén történő kijavításának megengedését kérte. Kifejtette, hogy ezek a levelek már az elsőfokú eljárásban is a felperes rendelkezésére álltak, ezért azokat már az elsőfokú eljárásban is csatolhatta volna az iratokhoz. Emiatt a Pp. 235. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban nem hivatkozhat ezekre a levelekre. Előadta, hogy a levelekhez mellékelt tértivevények nem a csatolt levelek kézbesítését igazolják. Ismét hivatkozott arra, hogy jóhiszeműen szerzett tulajdonjogot. Az elsőfokú bíróság ítéletének nem volt fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett része, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az ítéletet teljes terjedelemben bírálta felül [Pp. 228. §
(4)bekezdés]. A felperes fellebbezése megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, érdemi döntésével az ítélőtábla egyetértett, a döntés ítéletben kifejtett indokait azonban csak részben, az alábbi kiegészítése és pontosítások mellett osztotta: A felperes elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a ... Kft., valamint a ... és a .... rendű alperesek között ....-én létrejött adásvételi szerződés elvonja a .... Kft-vel szemben fennálló követelésének kielégítési alapját, ezért az vele szemben hatálytalan. Az adásvételi szerződés megkötésekor hatályos Ptk. 203. §
(1)bekezdése szerint az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. A Ptk. 203. §
(2)bekezdése kimondja, hogy ha valaki a hozzátartozójával vagy a vele összefonódásban levő gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó szervezet a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén. Ezeknek a törvényi rendelkezéseknek az értelmében a fedezetelvonó jelleg nem teszi a szerződést színleltté, és ebből az okból a Ptk. 207. §
(6)bekezdése alapján semmissé. Ha az adásvételi szerződés fedezetelvonó, annak az a jogkövetkezménye, hogy azzal szemben, akinek a szerződés elvonja az eladóval szemben fennálló követelése kielégítési alapját, a szerződés hatálytalan, a jogosult a vevőtől követelheti az eladóval szemben fennálló követelése kielégítésének tűrését az átruházott dologból. A kielégítés tűrésére csak az kötelezhető, akinek a fedezetelvonó szerződés alapján áll fenn tulajdonjoga az átruházott dolgon. A ....-én kelt adásvételi szerződéssel a ... és a .... rendű alperesek szerezték meg az .. emeleti lakás tulajdonjogát. Ők azonban már nem tulajdonosai a lakásnak, emiatt akkor sem kötelezhetők a kielégítés tűrésére, ha az adásvételi szerződés fedezetelvonó volt. A lakás fedezeti jellege csak akkor maradhatott volna fenn, és annak jelenlegi tulajdonosa, a IV. rendű alperes csak akkor lenne kötelezhető a kielégítés tűrésére, ha a ... és a .... rendű alperesek, valamint a IV. rendű alperes között ....-án kelt adásvételi szerződés fedezetelvonó lett volna; célzatosan a felperesi követelés kielégítési alapjának elvonására irányult volna. Ennek a szerződésnek a fedezetelvonó jellegére azonban a felperes maga sem hivatkozott a perben. A felperes a keresetében hivatkozott mind a .... Kft., valamint a ... és a .... rendű alperesek, mind a ... és a .... rendű alperesek, valamint a IV. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségére, és az érvénytelenség jogkövetkezményeként kérte a szerződéskötés előtt fennállott állapot helyreállítását. Az adásvételi szerződések megkötésében a felperes nem vett részt félként, azoknak nem vált alanyává. A mások által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapítása iránt csak az indíthat pert, akit erre jogszabály felhatalmaz, vagy akinek az érvénytelenség megállapításához vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásához jogi érdeke fűződik. A ... és a .... rendű alperesek, valamint a IV. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés érvénytelensége esetén a Ptk. 237. §
(1)bekezdése alapján – ha annak egyéb jogszabályban előírt feltételei is fennállnak – lehetőség van a IV. rendű alperes tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásból való törlésére és a ..-.... rendű alperesek tulajdonjogának visszajegyzésére. Az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása esetében elhárul annak az akadálya, hogy a felperes a kielégítés tűrését követelje a ... és a .... rendű alperesektől. Ezért a felperesnek jogi érdeke fűződik a ... és a .... rendű alperesek, valamint a IV. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségéből eredő jogkövetkezmény levonásához. Emiatt a felperest megillette a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos igény érvényesítésének joga. Ha valamely szerződés érvénytelensége folytán a szerződéskötés előtt fennállott állapot visszaállításához az érvénytelen szerződésen alapuló ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére van szükség, akkor az eredeti állapot csak abban az esetben állítható helyre, ha maradéktalanul fennállanak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésének törvényben előírt feltételei is. A IV. rendű alperes tulajdonjog bejegyzésének időpontjában hatályos, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXL.. törvény 6... §
(1)a) pontja szerint keresettel kérheti a bíróságtól a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész. A felperesnek korábban nem volt a ....-án kelt adásvételi szerződéssel átruházott ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, ezért a IV. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzése nem sérthette a felperes ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogát. Ennek alapján pedig az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a jogi következtetésre, hogy a felperes nem jogosult törlési kereset előterjesztésére. Emiatt az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása iránti kereseti kérelme akkor sem lenne teljesíthető, ha az adásvételi szerződés bármely okból érvénytelen lenne. Itt emeli ki az ítélőtábla azt, hogy az adásvételi szerződés érvénytelenségét nem váltja ki sem az, ha a korábbi adásvételi szerződés esetleg fedezetelvonó volt, sem pedig az, ha a ... és a .... rendű alperesek esetleg nem voltak a lakás tulajdonosai. Ez utóbbi körülmény jogszavatossági igényt alapoz meg. A felperes a kártérítés iránti követelését a IV. rendű alperessel szemben arra alapította, hogy a IV. rendű alperes nem javította ki korábban a leszakadt födémet, illetve megakadályozta, hogy a javítást a felperes a saját költségén maga végezze el. A Ptk. 339. §
(1)bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A födém leszakadását nem a IV. rendű alperes, hanem a ... Kft. magatartása okozta. Emiatt az építésügyi hatóság a ... Kft-t kötelezte a födém kijavítására, és a korábbi kártérítési perben hozott jogerős ítélet is a ... Kft. felelősségét állapította meg a födém leszakadásból eredő károkért. Az emeleti lakás megvásárlásával a IV. rendű alperes nem egyetemleges jogutódlással, hanem csak a tulajdonjog tekintetében, szinguláris jogutódlással vált a ... Kft. jogutódjává. Ezért a IV. rendű alperes a kártérítési jogviszonyban nem jogutódja a károkozónak. Emiatt a födém helyreállításának a károkozót terhelő kötelezettsége nem szállt át a IV. rendű alperesre, a IV. rendű alperes nem vált kötelessé a födém kijavítására. Ennek az a következménye, hogy a IV. rendű alperest nem terheli felelősség sem a födém leszakadásából, sem a kijavítás elmulasztásából eredő károkért, és nem kötelezhető ezeknek a károknak a megtérítésére. Itt mutat rá az ítélőtábla arra, hogy a korábbi kártérítési perben hozott jogerős ítélet szerint már a ... és a .... rendű alperesek felelőssége sem volt megállapítható ezeknek a károknak a vonatkozásában. A Ptk. 4. §
(1)bekezdése szerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. A Ptk. 4.
(4)bekezdése értelmében, ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A lakás tulajdonosától az adott helyzetben általában elvárható, hogy erre irányuló kérés vagy felszólítás esetén lakásának igénybevételét lehetővé tegye a megrongálódott szomszédos lakás vagy helyiség kijavításához szükséges mértékben. Ez a magatartás felel meg a kölcsönös együttműködés követelményének is. Az együttműködés indokolatlan megtagadása felróható magatartás, ami alapot adhat kártérítés iránti követelés érvényesítésére. A perben a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte a károkozó magatartás és a kár összegének bizonyítása. Erről a bizonyítási kötelezettségről az elsőfokú bíróság a Pp. 3. §
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatta a felperest. A felperesnek elsősorban azt kellett bizonyítania, hogy a IV. rendű alperes erre irányuló kérés vagy felszólítás ellenére megtagadta az emeleti lakás igénybevételét a födém kijavítása céljából, és ezzel megakadályozta a kijavítást. A felperes az elsőfokú eljárásban nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének; nem bizonyította, hogy kérte vagy felszólította a IV. rendű alperest a javítási munkák elvégzésének megengedésére. Ilyen kérés vagy felszólítás hiányában a IV. rendű alperesnek lehetősége sem volt arra, hogy megengedje vagy megtagadja a felperes számára a lakás igénybevételét, nem tanúsíthatott olyan magatartást, amire a felperes a kártérítés iránti követelését alapította. Az, hogy kérés vagy felszólítás nélkül nem ajánlotta fel lakásának használatát a javítás céljára, nem róható fel a IV. rendű alperesnek. A felperes azokat a leveleket, amelyekkel azt kívánta bizonyítani, hogy a IV. rendű alperest felszólította a javítás elvégzésének megengedésére, csak a bizonyítási eljárás befejezése után, az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően csatolta a periratokhoz. Ezeket a leveleket a felperes már az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt is akadály nélkül megjelölhette volna bizonyítékként, és csatolhatta volna azokat. Emiatt ezek a levelek a Pp. 235. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban új bizonyítékként nem vehetők figyelembe. Erre figyelemmel nem volt jelentősége annak, hogy a levelekhez mellékelt tértivevények mely iratok kézbesítését igazolják. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a levelek tartalma ellentétes volt a felperes elsőfokú eljárás során tett előadásával, amely szerint nem ajánlotta fel saját költségén a födémet megjavíttatja, csak azt kérte „oldjuk meg”. A felperes nem bizonyította a bérleti díj elmaradásából származó kárának összegét, és nem terjesztett elő a kár összegére vonatkozó bizonyítási indítványt sem. A bérleti díjak ugyanis .... óta változhattak, eltérhetnek a korábbi kártérítési perben beszerzett ingatlanforgalmi szakvéleményben megállapított összegektől. A károkozás és a kár összegének bizonyítatlansága miatt a IV. rendű alperes nem volt kötelezhető kártérítés megfizetésére. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes a másodfokú eljárásban pervesztes lett, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte másodfokú perköltség megfizetésére, az 1990. évi XC.... törvény 74. §
(3)bekezdése és a 6/
- (V.. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján pedig a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték viselésére. ...., 2015. május 2... Világhyné Dr. Böcskei Terézia s. k. a tanács elnöke Dr. Lente Sándor s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: ... tisztviselő Dr. Csóka István s. k. bíró