← Magyarország

Bfv.1565/2016/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A nyomozás során esetlegesen megvalósult feltétlen eljárási szabálysértések a felülvizsgálati okok körén kívül esőek. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.1565/2016/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor, a tanács elnöke . Kiss Sándor, előadó bíró . Pálosi-Magyari László, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette Terhelt(ek): II. rendű Első fok: tárgyalás, Másodfok: ülés, Nyíregyházi Törvényszék, 6.B.31/2014/73., ítélet,
  4. február
  5. Ítélőtábla, Bf.III.312/2016/12., végzés, nyilvános
  6. június
  7. Az indítvány előterjesztője: II. rendű terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Nyíregyházi Törvényszék 6.B.31/2014/
  8. számú ítéletét és a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.312/2016/
  9. számú végzését II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] A Nyíregyházi Törvényszék a
  10. február
  11. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 6.B.31/2014/
  12. számú ítéletével öt terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [
  13. évi C. törvény - Btk.
  14. §

(1)bekezdés III. fordulat,
(3)bekezdés], amiért őt 8 év szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani azzal, hogy a terhelt legkorábban a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] A törvényszék ítélete ellen II. rendű terhelt tekintetében bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla a
  1. június
  2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott Bf.III.312/2016/
  3. számú végzésével a törvényszék ítéletét II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A bíróság jogerős ítéletével szemben II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványát a terhelt a Be.
  4. §
(1)bekezdés c) pontjára alapította és az álláspontja szerint megvalósult eljárási szabálysértésekre figyelemmel a támadott határozat hatályon kívül helyezését, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.1441/2016/
  1. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak jelölte meg és a támadott határozat II. rendű terhelt tekintetében történő hatályában fenntartására tett indítványt. [5] II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a Be.
  2. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokból, továbbá a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. §
(1)bekezdésében felsorolt további, a terhelt által nem hivatkozott eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül a támadott határozatot. [6] Felülbírálata során a Kúria kizárólag az eljárási szabálysértések kérdéskörében vizsgálódott, mivel a terhelt által hivatkozott és az általa nem hivatkozott, hivatalból vizsgálandó felülvizsgálati okok is e körbe esőek. [7] A terhelt által nem hivatkozott, feltétlen hatályon kívül helyezést igénylő eljárási szabálysértést a Kúria nem észlelt, a terhelt felülvizsgálati indítványát pedig - a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakkal mindenben egyezően - részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [8] A terhelt tartalmilag két körbe eső eljárási szabálysértést kifogásolt. [9] Ezek közül az első arra vonatkozott, hogy az ügy I. rendű terheltjét, a nyomozó hatóság a nyomozás során gyanúsítottként kihallgatta, a kihallgatás időpontjában a védelem kötelező volt, ennek ellenére a kihallgatás időpontjáról a védőt nem értesítették. [10] E körben a terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt, így azt a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában hivatkozott, a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
  1. b)vagy
  2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértések ugyanis csak abban az esetben képeznek felülvizsgálati okot, ha a bíróság határozatának meghozatalára került sor ezen eljárási szabálysértések megvalósulása mellett. E törvényi rendelkezésből következően a terhelt által hivatkozottak még megállapíthatóságuk esetén sem képezhetnének felülvizsgálati okot és ekként érdemi felülvizsgálatot nem eredményezhetnének, ekként a terhelt indítványa e körben a törvényben kizárt. Megjegyzendő emellett, hogy az e körben kialakított bírói gyakorlat szerint a felülvizsgálati eljárásban mint felülvizsgálati okra a kötelező védelem szabályai megsértésére kizárólag az a terhelt hivatkozhat, aki tekintetében az eljárási szabálysértés megvalósult. [11] Érdemben volt vizsgálandó viszont a terhelt másik felülvizsgálati hivatkozása, melyben a Be. 373. §
(1)bekezdés III/a) pontjára hivatkozással az indokolási kötelezettség megsértését sérelmezte. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Be. 373. §
(1)bekezdés III/a) pontjára figyelemmel ugyanis felülvizsgálati ok, ha a bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. A terhelt e körben kifogásolta a tényállás egy mozzanatának (a kábítószer elrejtésének, az ukrán állampolgárokkal történő megállapodásnak és a kábítószer általuk történő elszállításának) mint ténykérdésnek és a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos jogkérdésnek az indokolása hiányát, melyet olyan súlyúnak tartott, mint amelynek a határozat hatályon kívül helyezéséhez kell vezetnie. [12] E körben a terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. [13] A terhelt által hivatkozott felülvizsgálati ok megállapításának abban az esetben van helye, ha a bíróság jogerős határozata a megjelölt büntetőjogi főkérdésekben oly mértékben hiányos, hogy nem követhető nyomon, a bíróság döntését mire alapította. [14] A terhelt által hivatkozott felülvizsgálati ok megállapítása e körben fel sem merülhet. A terhelt sérelmező kifogásai alaptalanok. A ténykérdéseket illetően a jogerős határozat egyértelműen eligazít a bizonyítékok mikénti értékelése felől, egyértelműen nyomon követhető azok lényegi tartalma és elfogadásuk indoka. A terhelt által hivatkozott felülvizsgálati ok megállapítása szóba sem jöhet azon alapulóan, hogy a tényállás egyetlen rész mozzanatának - mely egyébként az ügy jogi megítélése szempontjából nem is perdöntő jelentőségű - nincs külön is kiemelt indokolása. [15] Ugyancsak alaptalan a terhelt indokolási kötelezettség elmulasztására hivatkozása cselekménye jogi értékelésével kapcsolatban is. Kétségtelen tény, hogy e körben az elsőfokú határozat meglehetősen szűkszavú, azonban a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla - miként arra átiratában a Legfőbb Ügyészség is rámutatott - a jogi indokokat kiegészítette (másodfokú ítélet 4. oldal második bekezdése). Márpedig a felülvizsgálat tárgya a jogerős határozat, vagyis jelen esetben a jogi indokok a másodfokú bíróság által eszközölt kiegészítés mellett. Ekként pedig a cselekmény minősítésének jogi indokolása egyértelmű. [16] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt és a támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján a terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [17] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [18] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
  1. e)vagy
  2. g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2017. március 30. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Pálosi-Magyari László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.