Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.138/2016/4. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. február hó 24. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A hivatali visszaélés bűntette miatt I.r. vádlott és társa ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. október 24. napján kihirdetett 42.(II.)Kb.968/2016.számú ítéletét I.r. és II.r. vádlottak vonatkozásában megváltoztatja. A vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetést - mindkettőjüknél - 200 (kettőszáz) napi tétel, napi tételenként 1.000,- (egyezer) forint pénzbüntetésre enyhíti. A 200.000,- (kettőszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben az elsőfokú ítéletet mindkét vádlott vonatkozásában helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2016. október 24. napján kihirdetett 42.(II.)Kb.968/2016. számú ítéletével I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.305.§
- c)pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében, ezért 300 napi tétel, napi tételenként 1000,- ft, összesen 300.000,- ft pénzbüntetésre, valamint egy évre a főhadnagyi rendfokozatba visszavetésre ítélte. II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.305.§
- c)pontjába ütköző felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, ezért 300 napi tétel, napi tételenként 1000,- ft, összesen 300.000,- ft pénzbüntetésre ítélte. Mindkét vádlott esetében rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak a szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A tárgyaláson a katonai ügyész mindkét vádlott vonatkozásában tudomásul vette az ítéletet. Az I.r. vádlott és a II.r. vádlott, valamint közös védőjük egyaránt három napi gondolkodási időt tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést mindkét védence javára, elsődlegesen felmentés, másodsorban enyhítés érdekében. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1079/2016/1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét vádlott tekintetében hagyja helyben. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az elsőfokú ítélet ellen felmentés, és enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését kizárólag enyhítés érdekében tartotta fenn. Utalt arra, hogy a felmentés iránti fellebbezése a felülmérlegelés tilalmába ütközne. Kifejtette azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság által megalapozottan megállapított tényállás hatályon kívül helyezés érdekében sem támadható. Az elsőfokú bíróság által megállapított jogi minősítés is mindkét védence tekintetében helytálló. Az enyhítő körülmények számára és súlyára figyelemmel mindkét vádlott tekintetében intézkedés alkalmazására tett indítványt. Az I.r. vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott a védője által előadottakhoz és elmondta, hogy mindig jól végezte munkáját, rossz szándék nem vezérelte a cselekmény elkövetéskor. A II.r. vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védője által előadottakhoz. A védő által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg, ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az I.r. vádlott a nyomozás során vallomást nem, csupán rövid a bűnösségét tagadó nyilatkozatot tett. A tárgyaláson vallomást tett, melyben tagadta a bűnösségét, azonban tartalmilag az ténybeli beismerő vallomásnak tekintendő. Védekezést terjesztett elő, mely szerint a II.r. vádlottnak azért nyújtott segítséget, azért teljesítette a kérését, mert ő a rendőrséggel informátori kapcsolatban áll. A II.r. vádlott a nyomozás során nem kívánt vallomást tenni, a tárgyaláson csak személyi körülményeire nyilatkozott, illetve rövid bűnösségét tagadó nyilatkozatot tett. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a vádlottak tagadó nyilatkozatával, illetve az I.r. vádlott védekezésével szemben a tárgyaláson kihallgatott tanú vallomása, és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, így különösen a titkos információgyűjtés során keletkezett telefonlehallgatás anyaga, az I.r. vádlott által végzett a „Robotzsaru” rendszerben történő keresés dokumentációja, valamint a BRFK-nak a bírósági által feltett kérdésekre adott válaszait tartalmazó átirata alapján állapította meg. Az átirat tartalmazta, hogy a II.r. vádlott nem segíti informátorként a rendőrség munkáját, illetve, hogy az I.r. vádlottnak semmilyen szolgálati feladata nem volt a lekérdezéssel érintett személlyel kapcsolatban. Helytállóan állapította meg az elsőfokú katonai tanács azt is, hogy a titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárás során törvényesen felhasználható. A törvényszék katonai tanácsa az ítélete 3. oldal 2. bekezdésétől a 4. oldal 9. bekezdéséig értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlottak tagadását, illetve az I.r. vádlott védekezését fogadta a tényállás alapjául. A másodfokú katonai tanács a Be.352.§
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel a rendelkezésre álló iratok alapján az I.r. vádlott személyi körülményeit annyiban pontosítja, hogy őt „ötször fenyítették”. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás egyébként megalapozott, mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlottak bűnösségére és helyes a cselekmények jogi minősítése is. Nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor I.r. vádlott bűnösségét a Btk.305.§
- c)pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében, míg II.r. vádlott bűnösségét a Btk.305.§
- c)pontjába ütköző felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében megállapította. Az elsőfokú bíróság ítélete 5. oldal 3. bekezdésétől a 6. oldal második bekezdéséig igen részletesen fejtette ki a jogi minősítéssel kapcsolatos álláspontját, és az ott tett megállapításaival a másodfokú katonai tanács is egyetért. Az ítélőtábla katonai tanácsa a jogi indokolást csupán annyiban egészíti ki, hogy az I.r. vádlott a Btk.459.§
(1)bekezdés 11.k. pontja alapján tekintendő hivatalos személynek. A védőnek az enyhítésre irányuló fellebbezése az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel mindkét vádlott esetében a figyelembe vehető büntetéskiszabási körülményeket. A másodfokú bíróság a II.r. vádlott esetében értékelendő súlyosító körülményeket annyiban pontosítja, hogy ezen vádlott nem büntetőeljárás hatálya alatt valósította meg a jelen cselekményét, hanem vádemelés elhalasztásának időtartama alatt. Ennyiben az elsőfokú ítélet indokolása 6. oldal 5. és 7. bekezdésében írtakat helyesbíti. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az általa megállapított enyhítő és súlyosító körülményekre, valamint a cselekmény tényleges tárgyi súlyára figyelemmel lehetőséget látott a Btk.33.§
(4)bekezdésében írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával mindkét vádlott esetében pénzbüntetés kiszabására. Az enyhítő körülményt túlsúlyára időmúlásra figyelemmel azonban a másodfokú katonai tanács lehetőséget látott az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetés napi tételei számának enyhítésére. Ezért az ítélőtábla katonai tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetést mindkettőjüknél 200 napi tétel, napi tételenként 1000,- ft, összesen fejenként 200.000,- ft pénzbüntetésre enyhítette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint mindkét vádlottal szemben ilyen mértékű pénzbüntetés is megfelelően szolgálja a büntetési célokat. Nem tévedett az elsőfokú bíróság amikor a hivatali helyzetével visszaélő I.r. vádlottat 1 évre a főhadnagyi rendfokozatra visszavetésre is ítélte, figyelemmel arra, hogy magatartása a rendfokozat tekintélyének sérelmével járt, de a cselekmény tényleges súlya a lefokozást nem indokolja. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú katonai tanács - helyes indokai alapján - mindkét vádlott vonatkozásában helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- február
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete I.r. és II.r. vádlottak tekintetében a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- február
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül Iván Erika bírósági ügyintéző