Pfv.20506/2016/9 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(2),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1), A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.506/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Tóth Mihály ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Auer Éva ügyvéd A per tárgya: személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.266/2014/6/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 33.P.25.177/2011/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 105.000 (százötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak megtéríteni külön felhívásra. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes több irányú kapcsolatban állt az alperessel. Írásbeli megbízási jogviszony a felperes érdekeltségébe tartozó .. és az alperes között jött létre. A felperes többek között azt vállalta, hogy az alperest a nyilvánosság előtt a médiában képviseli, illetve az alperes által létrehozott civil állatvédelmi ombudsman feladatait ellátja. Emellett a felperes nyilvános szereplést vállalt az állatvédő őrök képzésében, vállalta, hogy az .. által kiírt pályázathoz szükséges anyagok elkészítésében tevékenyen részt vesz. A megbízási szerződésben a felek rögzítették, hogy a megbízást a betéti társaság a felperes személyes közreműködésével látja el. A szerződés szerint a megbízó havi 150.000 forint megbízási díjat utal át minden hónap
3. napjáig a megbízott bankszámlájára. [2] A felek ezt a szerződést a
4. április 6-án kelt megbízás megszüntetése elnevezésű megállapodásukkal közös megegyezéssel
5. december 30-ai hatállyal megszüntették. A megbízási díjról azt rögzítették, hogy a megbízottat megillető nyolc havi díjat a szerződés szerinti szolgáltatásra kiállított számla alapján fizetik ki
6. április
7. napjáig. A megállapodás szerint a megbízottnak 2010-ben meg kell alkotnia a „.." 2009-2010 évi állatvédelmi ombudsmani beszámolót, amely magában foglalja majd a „Társadalmi erőszak, állatbántalmazások projekt" eredményeit. A megbízási szerződés alapján a megbízó a megbízott részére 2009-ben 3.325.000 forintot, 2010-ben pedig összesen 2.470.000 forintot átutalt. [3]
8. február 24-én a .., az .., a rendőrség, illetőleg a .. együttműködési megállapodást írtak alá. A felperes
9. február 22-én, mint civil állatvédelmi ombudsman közleményt tett közzé az .. megalapításáról, amely szerint a .. és a .. 2010 év folyamán az .. szakmai támogatását kérve megállapodás tervezetet készített elő az .. Jogi Főosztálya közreműködésével. Az állatvédőrségről szóló megállapodás ünnepélyes aláírása
10. február 24-én történt. Az .. az állatkínzások felderítése érdekében hatóság és civil szervezeti együttműködés keretében kezdte meg munkáját 2011 márciusától. Az együttműködés keretében a .. és a .. többek között azt vállalta, hogy a természet-károsítással, illetve az állatkínzással kapcsolatos ügyekben való fellépés hatékonyabbá tétele érdekében térítésmentesen közreműködnek az .. által szervezett képzésben. A .. megbízásából ezen képzésben a természet és az állatvédelmi jog oktatása a civil állatvédelmi ombudsman feladata lesz. Ebben az időpontban már megszűnt a .. és az alperes közötti megbízási szerződés arra vonatkozóan, hogy a felperes civil állatvédelmi ombudsmanként jár el. A felperes azt gondolta, hogy 2011 húsvétjáig, azaz Alaptörvény elfogadásáig vállal ezzel kapcsolatosan további szereplést, megnyilatkozást. Konkrét megállapodás a .., az .. és az alperes között az volt, hogy az állatvédők gyakorlati képzését a .. egyesület, a jogi, elméleti képzést pedig a .. végzi. [4] A Heves Megyei Bíróság
11. augusztus 5-én nyilvántartásba vette a .. A felperes azt szerette volna elérni, hogy nem a .. és nem is személy szerint ő, hanem az alapítvány kerüljön szerződéses jogviszonyba az alperessel. A ..al az alperes azonban semmilyen megállapodást, szerződést nem kötött. Az állatvédőrök jogi oktatása 2011 áprilisától kezdődött az alperes által bérelt Toldi moziban, illetve Szombathelyen. Vizsgáztatásuk megtörtént 2011 júniusában és júliusában, az okleveleket átadták. 2011-ben a jogi oktatásért és vizsgáztatásért a ..-nek az alperes különböző összegeket fizetett ki összesen 1.292.600 forint értékben, valamint a felperes részére mobiltelefon használatot biztosított. A felperes az oktatáson kívül vállalta, hogy az anyagot jegyzetként letölthető módon felteszi a honlapjára, ez azonban csak késedelmesen, illetve az anyag második felében, csupán a vizsga előtt történt meg. Az oktatás körében felhasználták a felperes által írt „Az állatvédelem tízéves törvénye és tízparancsolata

(1998)2008" című könyvet, amely a teljes tananyagot nem feddte le. [5] A

1. április 6-án kelt szerződés
2. pontjában foglalt kötelezettségét a megbízott nem teljesítette, azaz nem készítette el „.." 2009-2010 évi állatvédelmi ombudsmani beszámolót. Az alperes ezért keresetet nyújtott be vele szemben a Ráckevei Bíróságon. [6] Az alperes és az .. között szerződés jött létre 2010 májusában „Az állatbántalmazás és a társadalmi erőszak összefüggése" című pályázati cél támogatásáról, amely alapján az .. 11.422 euró összegű támogatást biztosít. A szerződés szerint a projekt célja a társadalom tagjainak egymással szembeni és az állatok elleni agressziójának összefüggéseinek kutatása és az eredmény publikálása, a kiadvány címe: „..". A szerződés szerint a kiadvány formája puha fedeles könyv, kb. 200 oldal, fotókkal, ábrákkal, táblázatokkal kb. 500 példányszámban. Ezen kiadvány létrehozására az alperes a ..-vel és a felperessel megbízási szerződést kötött
3. május 7-én. A szerződés szerint a megbízó
4. június decemberi időtartamra megbízást ad a Bt. részére a projekt kutató munkáinak megszervezésére azzal a kiegészítéssel, hogy a Bt. által eddig a megbízónak e témában elvégzett feladatait is rendezi a 600.000 forintos megbízási díj. Ezt a szerződés aláírásának napján a megbízó teljesíti a Bt. részére. A betéti társaság, mint megbízott vállalta egyéb társadalmi tevékenységet segítő tervezés, szakértés, mint szolgáltatást nyújtását a megbízónak és a negyedéves beszámoló összegző iratokban tárja fel az elvégzett tevékenységeit. A negyedéves beszámolókat a felperes volt köteles az .. részére továbbítani e-mailben. A megbízó
5. július és december közötti időtartamra megbízást adott a felperes részére a projekt kutató munkáinak jogi értékelésére és a projekt folyamatos szóbeli megjelentetésére, a megbízási díj 900.000 forint volt volt, amely hat hónap alatt 150.000 forintos részletekben minden hónap első felében kerül átutalásra a felperes számlájára. A szerződés alapján az alperes a betéti társaságnak 600.000 forintot és további 900.000 forintot fizetett, valamint ezen összeg után 815.340 forint járulékot, valamint 178.000 forintot fizetett még meg az ..-nek. Miután a kiadvány határidőre nem készült el, az .. polgári pert indított a jelen per alperese ellen (PKKB 14.G.302.125/2011.). A per folyamán az alperes mindent megtett azért, hogy a felperes a tanulmányt az .. átadja. Az alperes többször írásban és szóban jelezte ezt a szándékát arra, hogy a kiadvány elkészül. [7] A gazdasági perben a jelen per alperesét a .. ügyvéd jelöltjeként a felperes képviselte. A felperes a per folyamán a határidő után több mint 8 hónappal a bíróság épületének aulájában az .. jogi képviselőjének, .. ügyvédnek kívánta átadni a tárgyalást megelőző fél órával a tanulmányt. Ekkor az alperes jelenlévő képviselője, .. közölte a felperessel, hogy addig nem adhatja át az .. jogi képviselőjének az iratot, amíg azt az alperesnek be nem mutatja, hiszen azt még nem hagyták jóvá. A mindösszesen 30 oldalas tanulmány tartalmát és formáját tekintve az alperes álláspontja szerint fényévekre volt az .. támogatási szerződés
6. számú melléklete szerint előírt tartalomtól és formától, ezért azt az alperes munkatársai kiegészítették és így került megküldésre
7. október 7-én az .. jogi képviselője részére. A késedelmes átadásán tényén kívül súlyos szakmai és pénzügyi hiányosságok merültek fel a dokumentációval kapcsolatban, ezért azt az .. teljesítésként nem fogadta el. [8] A gazdasági perben a jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az ..nak 9.138 eurót és annak törvényes mértékű késedelmi kamatát. A jogerős ítélet megállapította, hogy a szerződés megvalósulási ideje alatt a végbeszámolót, a pénzügyi beszámolót és az annak alapjául szolgáló iratokat, valamint az adományi szerződésben meghatározott tanulmányt az ..nak nem küldte meg, ezért jogosult volt az .. azonnali hatályú felmondással élni. Ezt követően az alperes vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése iránti keresetet nyújtott be a Ráckevei Bíróságon a felperes és a .. ellen. [9] 2011 őszén a felperes arra törekedett, hogy a .. és az alperes között megállapodás jöjjön létre az .. jogi ügyeinek intézésére. A felperes azt kívánta elérni, hogy a .. működtesse az ő vezetésével a .. Jogi Igazgatóságát havi 250.000 forint díjazás ellenében , valamint hogy a .. támogassa 1.000.000 forinttal a „.." jelentés kiadását. A felperes az alperestől kapott választ követően
8. szeptember 30-án állatvédőröknek és az állatvédőrség szervezőinek, mintegy 300 embernek küldött e-mailt, amelyben kifejtette saját álláspontját. Az e-mailben többek között az szerepel, hogy felkéri azokat az állatvédőröket, akik úgy gondolják, hogy részükre az általa nyújtott jogi képzés megfelelő volt és esetleg a .. folytatnák tovább (a .. helyett) az állatvédőri munkát, jelezzék emailben a felperes részére
9. október 10-éig. Közölte továbbá, hogy a .. munkacsoport egyelőre nem létezik, a .. ebben a káoszban szeretne gyorsan rendet tenni, mert személyén keresztül az ORFK megyei vezetői elfogadták az Alapítványa által előadottakat, továbbá nem szeretné, ha a szélhámosság gyanúja lengené körül az .., amelyért sokat dolgozott. [10] .., a .. részéről és .. részéről válasz e-mailt küldött az állatvédőröknek a felperes írása kapcsán. Ebben közölték, hogy valójában nincs az .. által megkívánt kötelező stratégia, állatvédőr igazolványok megrendelése megtörtént. A felperes személyéről az e-mail a következőket tartalmazta: „Ami pedig ..et illeti. Semmiféle megállapodás nincs és nem is lesz a .. és .. .. között. .. a .. bízta meg az állatvédőrség előkészítésében való közreműködésben és az állatvédőrök jogi oktatásával. Ezért a ..et tisztességesen megfizette havi bruttó 150.000 forintot kapott. Ennek keretében vállalta, hogy a jogi oktató anyagot írásban elkészíti és a ..nek és a ..nak
10. szeptember 1-ig átadja. Ezt nem teljesítette, mint ahogy nektek sem tette letölthetővé a honlapjáról az oktatási anyagot. önhatalmúlag - a .. és a .. tudta nélkül - kinevezte magát az .. jogi igazgatójának, majd utólag közölte a .., hogy egy pénteki napra kitűzte az .. jogi igazgatóságának az alakuló ülését. Tekintettel a fentiekre - és más, itt most nem részletezendő okok miatt elvesztett bizalomra - a ..
11. szeptember
12. napjával .. megbízását visszavonta. Bár .. nem készítette el az .. jogi oktatási anyagát, megtette ezt a .., ami most van egyeztetés alatt és hasznosítani szeretnénk a holland rendőrségtől kapott oktatási anyagot is. ..
13. április 28-ával lemondott a civil állatvédelmi ombudsman szerep ellátásáról, amire a .. kérte fel 2009 januárjától (és szintén megfizette) arra való hivatkozással, hogy Magyarország új Alaptörvénye elfogadása után már erre nincs szükség és tette ezt annak ellenére, hogy az akkor még töretlen bizalom miatt erőteljesen marasztalta őt a .. . Lemondásáról maga számolt be az .. című műsorában. Mit ad Isten, most, mint a levele végén hivatkozott link tartalmazza, ismét az állati jogok ombudsmanja szerepében tetszeleg és olyan ügyben kíván feljelentést tenni, amit a .. már előbb intézett, mint ahogy a sajtóban - .. - nyilvánosságra került, mert hogy mi nem bulvár lapok hasábjain védjük az állatokat." A kereseti kérelem és az alperes védekezése [11] A felperes keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes annak valótlan állításával, hogy ő személy szerint kapott volna havi 250.000 forintot az alperestől, megsértették a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte azt is megállapítani, hogy ugyancsak a jóhírnevét sérti annak valótlan állítása, hogy ő vállalta volna a jogi oktatóanyag írásbeli elkészítését és átadását, de ezt nem tette meg. Ugyancsak a jogsértés megállapítását kérte azon kitétel kapcsán is, hogy ő saját személyében havi 150.000 forintot kapott volna az állatvédelmi ombudsmani feladatok ellátásáért. Álláspontja szerint a kifizetés alanya nem ő, hanem a betéti társaság (.t.) volt. Igényt tartott annak megállapítására is, hogy őt sértő, valótlan állítás az, hogy le kívánná rombolni az .. . Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperes valótlanul állította: tetszeleg az ombudsmani szerepben (címben). A megállapítás mellett kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest elégtétel adására oly módon, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkezéseit bocsánatkéréssel egyidejűleg tegye közzé saját honlapján, illetve a .. oldalon, valamint saját Facebook oldalán is. A felperes a jogsértésekkel okozati összefüggésben kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest, amelynek összegét 1.050.000 forintban jelölte meg. Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte a jogalap hiányára hivatkozással. Az első és harmadik kérelem kapcsán előadta, hogy a .. kizárólag a számlakibocsátó szerepet töltötte be, azért, mert a felperes, mint magánszemély nem volt számlaképes. A jegyzetek feltöltése kapcsán előadta, hogy azt a felperes csak részben és késedelmesen teljesítette, illetve a felperes által megjelölt könyvet ugyan valóban felhasználták a képzés során, de az nem fedte le a képzés teljes anyagát. [12] Az .. tekintélyének a rombolása körében az alperes előadta, hogy ez véleménynek tekinthető, tekintettel arra, hogy a felperes kifejezetten ellentétet kíván szítani az alperes és a .. egyesület között és az alperest kívánja kitúrni az .. és helyébe saját alapítványát kívánja helyezni. Ugyancsak véleményként értékelte, amikor az állatvédelmi ombudsman szerepében való tetszelgésről tett említést, melynek kapcsán előadta, hogy a felperes ilyen megjelöléssel szerepelt egy
14. szeptemberi újságcikkben, a tisztsége már régen megszűnt. Az első- és másodfokú ítélet [13] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Az első és harmadik kereseti kérelemmel kapcsolatban megállapította, hogy alperesi levél lényegében azt tartalmazta, hogy a felperes munkáját az alperes díjazta. A címzettek szempontjából lényegtelen részlet, hogy a számlázás miként történik, az esetleges pontatlanság pedig lényegtelennek tekinthető. A közlés nem keltett olyan hamis látszatot, hogy a felperes jogalap nélkül gazdagodott volna. A
15. pont, azaz a jogi oktató anyag nem teljes körű elkészítése tekintetében az állítást az elsőfokú bíróság valósnak tekintette .. tanúvallomása és az alperes törvényes képviselőjének nyilatkozata alapján, valamint a felmutatott e-mailek alapján. Kiemelte azt is, hogy a felperes gyakorlatilag el is ismerte, hogy 2011 őszén az oktatóanyagot nem készítette el, mert nem jött létre az .. jogi igazgatósága. A tekintélyrombolás tekintetében az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez véleménynyilvánítás és a tényekből levont következtetésnek tekinthető. [14] A következtetés nem volt minden alapot nélkülöző, kifejezésmódjában pedig nem volt sértő, bántó vagy megalázó. A civil állatvédelmi ombudsmani címmel való tetszelgés tekintetében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes tényszerűen használta tisztségének megszűnése után is a címet, az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítás pedig nem ad alapot jogsértés megállapítására. [15] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet megállapította, hogy nem történt olyan eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú határozat érdemi felülbírálatát akadályozta volna és amely a hatályon kívül helyezésre alapos okot szolgáltatott volna. Külön utalt arra, hogy nem merült fel semmilyen olyan adat, amely az első fokon eljárt bíró elfogultságára utalt volna, a felperes kizárási indítványát elutasították az elsőfokú eljárás során. A jogerős ítélet szerint nem utal elfogultságra az sem, hogy az első fokon eljáró bíró a meghallgatott .. tanút nem jelentette fel hamis tanúzás miatt. Az egyes kereseti kérelmek megítélése kapcsán a jogerős ítélet teljes körűen osztotta az elsőfokú bíróság vizsgálati szempontjait és döntését egyaránt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Fenntartotta azon álláspontját, hogy az eljárt bíróságok elfogultak lehetnek, tekintettel arra, hogy .. az alperes volt törvényes képviselője a BKKB bírája. Ehhez képest pedig az elfogultság vélelmezhető, amelynek figyelmen kívül hagyása sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Változatlanul sérelmezte azt is, hogy az első fokon eljárt bíró, .. tanút hamis tanúzás miatt nem jelentette fel. Kifogásolta az eljárt bíróságok azon értelmezését is, amely szerint ő közszereplőnek lenne tekinthető. Tévesnek minősítette azt a jogértelmezést, hogy ne lenne jelentősége annak, hogy a kifizetéseket nem személy szerint ő kapta jelentős részben, hanem a .. . A felperes szerint azt a hamis látszatot keltette az alperesi közlés, hogy ő magánszemélyként pénzt kapott volna és ilyen módon gyarapodott volna, ami nem felel meg a valóságnak. A felperes szerint a közlés objektíve alkalmas a jogsértés megállapítására, tekintettel arra, hogy a tanítványok az ő tevékenységének ingyenességéről tudtak és hivatkozott arra is, hogy ezekről az összegekről saját személyében egyébként adóbevallást sem tett. Álláspontja szerint az alperes nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének a díjazáson kívüli állítások vonatkozásában sem, sem az oktatási anyag elkészítése, sem pedig az ombudsmani címmel való tetszelgés vonatkozásában. Az utóbbi körben előadta, hogy a .. munkatársa az ezzel kapcsolatos tévedést elismerte. A felperes kérelmében közölte, hogy a közszereplőként történő minősítése nem más, mint a hanyag bírói munka elfedésére való törekvés. Közölte azt is, hogy a jogerős ítélettel szemben alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
16. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [19] A Pp. 275. §

(1)bekezdés értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. [20] A Kúria nem találta alaposnak a felperesnek a bírói elfogultságra történő hivatkozását. Az erre alapozott kizárási indítványát jogerősen elutasították, semmilyen olyan tény, adat vagy körülmény nem merült fel, amely bármilyen módon az eljárt bíróságok vagy bírák elfogultságára utalna. Az eljárt bíróságok eljárása semmilyen módon nem sértette a tisztességes eljáráshoz való jogot, így a felperes felülvizsgálati kérelmét érdemben kellett megvizsgálnia a Kúriának. [21] Az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 75. §

(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A 78. §

(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A

(2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Az állandó bírói gyakorlat az általános személyiségi jogi perekben is alkalmazza a Legfelsőbb Bíróság által eredetileg a sajtóhelyreigazítási eljárásokra nézve kidolgozott kollégiumi állásfoglalásokban rögzített vizsgálati szempontokat. A PK

1. számú állásfoglalás II. pontja értelmében a kifogásolt közléseket a maguk egészében kell értékelni. A kifogásolt közléseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. A közlések egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot jogsértés megállapítására. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai vagy tudományos vita önmagában ugyancsak nem lehet jogsértés megállapításának alapja. [22] A következetes bírói gyakorlat szerint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. Amennyiben a bíróság egyegy kitételt véleményként értékel, nem vizsgálhatja annak érték- és valóságtartalmát, mert az nem a feladata. Az elsőfokú bíróság részletesen idézte az Alkotmánybíróság máig irányadónak tekintett 36/
2. (VI. 24.) AB számú határozatának indokolását a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tartalmáról, terjedelméről, jogi védelméről és korlátairól. Ennek megfelelően a véleménynyilvánítási szabadság alapvető célja annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az egyén mások véleményét formálja, meggyőzzön másokat saját álláspontjáról. A véleménynyilvánítás szabadsága ezért általában mindenféle közlés szabadságát magában foglalja, mégpedig függetlenül a közlés módjától és értékétől, erkölcsi minőségétől és többnyire valóságtartalmától is. Önmagában valamely tény közlése is véleménynek minősülhet, hiszen magának a közlésnek a körülményei is tükrözhetnek véleményt, vagyis a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjoga nem korlátozódik csupán az értékítéletekre. Az értékítéletre, az egyén személyes véleményére a véleménynyilvánítási szabadság minden esetben kiterjed, függetlenül attól, hogy az értékes, értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapul. A Kúria szerint nem tévedtek az eljárt bíróságok akkor, amikor a kialakult polémiát egyfajta közéleti vitának tekintették, hiszen az e-maileknek számos címzettje volt, a felperes azzal, hogy egyfajta közéleti szereplést vállalt (civil állatvédelmi ombudsman) az adott körben valóban közszereplőnek tekinthető. Ezért ebben a tevékenységi körében valóban érvényesül a fokozott bírálhatósága. Mindezen általános szempontok alapján végezte a konkrét vizsgálatot a Kúria. [23] A Kúria teljes mértékben egyetértett a jogerős ítélettel abban, hogy a kereseti kérelem
3. és
4. pontja tekintetében az alperesi állítások lényege az volt, hogy a felperes az elvégzett tevékenységéért díjazásban részesült. Ezen lényegi állítást érdemben nem érinti az a pontatlanság, hogy a kifizetések nem közvetlenül a felperes részére történtek, vagyis nem ő állított ki számlát az összegekről, hanem a .., amely ugyanakkor nem független a felperes személyétől. A kiállító betéti társaságon keresztül a felperes nem jelentéktelen összegű díjazásban részesült, személyének megítélése szempontjából legfeljebb lényegtelen és jogsértés megállapítására alapot nem adó pontatlanság az, hogy a számlázás a betéti társaságon keresztül történt. A díjazásra vonatkozó állítások ilyen módon nem sértették a felperes jóhírnevét, ezeket a kereseti kérelmeket a jogerős ítélet megalapozottan utasította el. [24] A jogi oktatóanyag elkészítése vonatkozásában (
5. kereseti pont) a Kúria szerint az eljárt bíróságok helyesen mérlegelték a rendelkezésre álló adatokat oly módon, hogy az .. jogi oktató anyagát a felperes nem készítette el teljes körűen, hiszen a
6. őszi képzés kapcsán ennek elmaradását a felperes sem vitatta, miközben a jogi oktató anyag teljes körű elkészítése nem állt összefüggésben a jogi igazgatóság létrejöttével. Helyes volt annak megállapítása is, hogy a 2009-ben megírt jogi oktatóanyag (Az állatvédelem tízéves törvénye és tízparancsolata) önmagában az előadások anyagát nem fedte le. Azt is helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy ezen anyag frissítése csak olyan időpontban történt, amikor a képzésen résztvevők a vizsga letételéhez azt már felhasználni nem tudták, ezért az alperes részéről valótlan és sértő tényállítás nem történt. [25] A tekintélyrombolással kapcsolatos kitétel vonatkozásában is helytállóan döntött a jogerős ítélet a Kúria szerint. Az a kitétel, mely szerint a felperes magatartása rombolja az .., valóban következtetés és azáltal véleménynek minősül. A felperes által írt elektronikus levél erősen kritizálta az alperes tevékenységét, értékelhető oly módon, hogy ellentétet kívánt szítani az .. létrehozó alperes és a .. egyesület között, a véleménynyilvánítási szabadságról korábban leírtak alapján egyértelműen megállapítható, hogy a rendelkezésre álló nyilatkozatok, levelezés alapján az alperes nem alap nélkül juthatott olyan következtetésre, amelyet saját e-mailjében az állatvédőrökkel közölt, a megfogalmazás módja nem volt indokolatlanul sértő, bántó vagy megalázó és a kritikát a felperesnek, mint az adott témakörben közéleti szereplőnek minősülő személynek tűrnie kell. Megjegyzi a Kúria azt, hogy a kialakuló vitában a felperes is kifejtette saját kritikus véleményét az alperes tevékenységéről az .. tekintetében. Ilyen körülmények között ezt a kereseti kérelmet is alappal utasította el a Kúria szerint a jogerős ítélet. [26] A Kúria szerint ugyancsak helytálló mérlegeléssel jutott a jogerős ítélet arra a következtetésre, hogy ugyancsak megengedett kritikaként értékelhető az a megállapítás, hogy a felperes civil állatvédő ombudsman szerepében tetszelgett ezen tisztség megszűnése után is. A .. internetes oldalon ezen tisztsége valóban feltüntetésre került és erről az alperes véleményt alkothatott, amelynek kifejezésmódja ebben a tekintetben sem volt bántó, sértő vagy megalázó és amint arra már korábban utalt a Kúria, a felperest az adott témakörben a közéleti szereplők fokozott tűrési kötelezettsége terheli. Megállapítható volt tehát, hogy az alperes ekkor sem lépte túl a véleménynyilvánítás jogilag megengedett határait. [27] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét teljes egészében elutasította és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban pervesztesnek minősülő felperes köteles a felülvizsgálati eljárással felmerült perköltség megfizetésére, amely magában foglalja az alperesi képviselő munkadíját és a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésének kötelezettségét. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [28]
7. évi IV. törvény (régi Ptk.)
8. §

(1)bekezdés, 78. §

(1)és

(2)bekezdés, Pp. 164. §

(1)bekezdés, 206. §

(1)bekezdés, Pp. 78. §

(1)bekezdés, 206. §

(1)bekezdés, 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdés,

1. évi XCIII. törvény
2. §

(1)bekezdés Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. január
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő