← Magyarország

Bfv.975/2016/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Törvényi kizáró ok ellenére felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése és a feltételes szabadság kizárása. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.975/2016/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
  2. október
  3. Az ügy tárgya: közokirat-hamisítás bűntette Terhelt: T. C. P. Első fok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 2.B.XI.2044/2014/9., ítélet, tárgyalás,
  4. március
  5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 24.Bf.XI.7891/2015/11., végzés, nyilvános ülés,
  6. január
  7. Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a közokirat-hamisítás bűntette miatt T. C. P. ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 2.B.XI.2044/2014/
  8. számú, illetőleg a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.XI.7891/2015/
  9. számú ítéletét a büntetést kiszabó részében megváltoztatja, a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztését, valamint a pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezést mellőzi, és megállapítja, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 5.440 (ötezer-négyszáznegyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2.B.XI.2044/2014/
  10. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [
  11. évi IV. törvény - a továbbiakban: korábbi Btk. -
  12. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért - halmazati büntetésül mint különös visszaesőt - 1 [2] [3] év 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, és megállapította, hogy annak tartama alatt a terhelt pártfogó felügyelet alatt áll. Az ügyésznek a terhelt terhére bejelentett fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Törvényszék a 24.Bf.XI.7891/2015/
  1. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás lényege szerint a terhelt
  2. augusztus 13-án, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál általa kezdeményezett közigazgatási eljárásban magyarországi tartózkodási helyére vonatkozóan valótlan tartalmú okiratot csatolt be, ami alapján
  3. szeptember 21-én regisztrációs igazolás került a számára kiállításra, továbbá a hamis adat a polgárok személyi adatainak és lakcímének közhiteles nyilvántartásába is bekerült, amely alapján a terhelt részére valótlan tartalmú lakcímkártyát is kiállítottak. II. [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség Bf.6132/2016/1-I. szám alatt, a Be.
  4. §
(1)bekezdés b) pontjára alapítva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének mellőzését, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből való kizárását, egyebekben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Indokául hivatkozott arra, hogy a terheltet a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a
  1. január 24én kihirdetett és ugyanaznap jogerőre emelkedett 3.B.1232/2006/
  2. számú ítéletével szándékos bűncselekmények miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. E büntetéséből a terheltet
  3. január 19-én bocsátották feltételes szabadságra, az
  4. január 19-én telt el; a terhelt pedig a jelen ügyben terhére rótt bűncselekmények elkövetését
  5. augusztus 13-án kezdte meg. A szándékos bűncselekménynek a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt történő elkövetése pedig a korábbi Btk.
  6. §
(1)bekezdés c) pontja alapján kizárja a büntetés végrehajtásának felfüggesztését, de utalt arra is az ügyész, hogy hasonló rendelkezést tartalmaz a jelenleg hatályos büntetőtörvény, a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 86. §
(1)bekezdés c) pontja is. Így a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére törvényi kizáró ok ellenére került sor. Ezzel összefüggésben - mivel az újabb bűncselekményeket a terhelt a korábbi elítélésének jogerőre emelkedése után, de az abban kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el - a korábbi Btk. 47. §
(4)bekezdés a) pontjára figyelemmel a terheltet ki kellett volna zárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből is. Ezért - az ügyészi álláspont szerint - a felülvizsgálati eljárásban a felfüggesztés mellőzésével, és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával a törvénynek megfelelő határozat hozható. A Legfőbb Ügyészség a BF.940/2016. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - helyes indokainál fogva - változatlan tartalommal fenntartotta. III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés második fordulata szerint nyilvános ülésen bírálta el. [10] A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője az indítványt azzal a pontosítással tartotta fenn, miszerint a terhelttel szemben a büntetés végrehajtásának felfüggesztését - a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtti elkövetés okán - helyesen a korábbi Btk.-nak az elkövetéskor hatályos
  1. § a) pontja zárta ki. Érdemben változatlanul a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének a mellőzésére, és a terheltnek a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből való kizárására tett indítványt. [11] A terhelt védője felszólalásában az ügyészi indítvány elutasítását kérte. [9] IV. [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] A terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli kifogás lehetőségét biztosítja. E jogorvoslati mód kizárólag a Be.
  2. §
(1)bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont harmadik fordulata kifejezetten biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét, ha a büntetés végrehajtását (a törvényhely jelenlegi szövegezése szerint) a Btk. 86. §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi kizáró ok ellenére függesztették fel. A Büntető Törvénykönyvről szóló
  1. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló
  2. évi CCXXIII. törvény
  3. §-a szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
  4. §
(1)bekezdés b) pontja alapján akkor is helye van, ha a büntetés végrehajtását az 1978. évi IV. törvény 91. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
  1. §-a értelmében pedig a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja alapján akkor is megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a büntetés végrehajtását az 1978. évi IV. törvény 91. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. Erre tekintettel értelemszerűen megnyílik a felülvizsgálat lehetősége akkor is, ha a büntetés végrehajtásának felfüggesztését kizáró okot - aminek ellenében a felfüggesztésre mégis sor került - a korábbi Btk.-nak az adott ügyben alkalmazott időállapota szerint más törvényhelye szabályozta. A másodfokú bíróság 2016. január 21-én hozta meg határozatát, a felülvizsgálati indítványt pedig 2016. június 27-én nyújtotta be a Fővárosi Főügyészség, így a felülvizsgálati indítvány terhelt terhére való előterjesztésének a Be. 418. §
(1)bekezdésében meghatározott időbeli feltétele adott, az indítvány joghatályos. A bíróság jogerős ítéletében elbírált cselekmény elkövetési ideje: 2009. szeptember 21. napja. A bíróság a Btk. 2. §
(1)bekezdése alapján az elkövetés idején hatályos büntető jogszabályokat alkalmazta; helyesen, mert annak valamennyi, a jelen ügyben alkalmazott rendelkezése az elbíráláskor hatályos Btk.-ban is azonos szövegezésű és tartalmú, így az újabb törvény alkalmazása nem eredményezett volna a terhelt számára kedvezőbb elbírálást. Az elkövetéskor hatályos Btk. 90. § a) pontja szerint a büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követték el. A korábbi Btk. 274. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt közokirat-hamisítás bűntette szándékos bűncselekmény. A terhelt előéleti adataiból kitűnik, hogy a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a
  1. január 24-én jogerőre emelkedett 3.B.1232/2006/
  2. számú ítéletével lőfegyverrel visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt 2 év 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A terhelt az ítélet kihirdetésekor már nem állt az ügyben személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt, de az azt megelőzően általa az ügyben előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításával a kiszabott szabadságvesztésből már csak 7 hó 13 nap maradt hátra, várt végrehajtásra. A büntetés hátralévő részének foganatba vételére nem került sor, feltételes szabadságát a Fővárosi Bíróság Büntetés-végrehajtási Csoportja a
  3. december 18-án kelt és
  4. január 19-én jogerőre emelkedett 2.F.1078/2009/
  5. számú végzésével engedélyezte. A terhelt e határozat meghozatalakor más ügyben előzetes letartóztatásban volt, de a végzéssel érintett ügyben az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításával már a börtönbüntetésből való feltételes szabadságra bocsátáshoz a korábbi Btk.
  6. §
(2)bekezdés második fordulatában meghatározott időnél (a büntetés háromnegyed részénél, azaz jelen esetben 2 évnél) hosszabb időt töltött ki. A büntetés-végrehajtási bíró feltételes szabadságot engedélyező végzésének végrehajthatóságára - a határozat meghozatala idején hatályos, a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. 6. §
(7)bekezdésére tekintettel - a Be. 589. §
(1)bekezdése, ennek folytán pedig a Be. 347. §
(3)bekezdése az irányadó. E végzés tehát a jogerőre való tekintet nélkül végrehajtható, és a terhelt által más ügyben töltött előzetes letartóztatás sem eredményezi - szemben a más ügyben kiszabott szabadságvesztés töltésével [korábbi Btk. 48/A. §
(1)bekezdés] - a feltételes szabadság megkezdésének későbbre tolódását. Ezért jelen ügyben a terhelt feltételes szabadsága helyesen 2009. december 18-án kezdődött meg, és - a korábbi Btk. 48. §
(1)bekezdés második mondata értelmében -
  1. december 17-én ért véget. [21] A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság
  2. január
  3. napján jogerőre emelkedett 3.B.1232/2006/
  4. számú ítéletével kiszabott 2 év 8 hónapi börtönbüntetést így a terhelt - a korábbi Btk.
  5. §
(2)bekezdése szerint -
  1. július
  2. napjával töltötte ki, a büntetés végrehajtása azonban a feltételes szabadság leteltével - tehát
  3. december 17-én - fejeződött be. [22] Következésképp a terhelt - egyébként a feltételes szabadság kezdete, és a büntetés kitöltése időpontjának számításától függetlenül - jelen bűncselekmények elkövetésének a
  4. augusztus 13i megkezdésekor mindenképpen abban a helyzetben volt, miszerint tudta, hogy őt a bíróság korábban jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melyből 7 hó 13 napi büntetésrész még nincs végrehajtva. Ehhez pedig a törvény két, kötelező jogkövetkezményt fűz: a már említett, korábbi Btk.
  5. § a) pontja szerint a terhelttel szemben kiszabott büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, valamint a korábbi Btk.
  6. §
(4)bekezdés
  1. a)pontja értelmében a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. [23] A büntetés végrehajtásának felfüggesztése, illetve a feltételes szabadságra bocsátás kizárásának elmulasztása tehát jelen ügyben az említett törvényi rendelkezések ellenében történt, így a törvénynek megfelelő határozat az előbbi rendelkezés megváltoztatásával, valamint az utóbbi pótlásával hozható meg. Ezért a Kúria az indítvánnyal támadott ítéletnek a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére - és ezzel összefüggésben, értelemszerűen a pártfogó felügyeletre - vonatkozó rendelkezését a korábbi Btk. 90. §
  2. a)pontjára tekintettel mellőzte, és a korábbi Btk. 47. §
(4)bekezdés a) pontja alapján a terheltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta. [24] Megjegyzi a Kúria, hogy a korábbi Btk. valamennyi, jelen ügyben alkalmazott rendelkezését azonos tartalommal szabályozza az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény is; a büntetés végrehajtásának felfüggesztését lehetővé tevő, korábbi Btk. 89. §
(1)bekezdésének a jelenleg hatályos Btk. 85. §
(1)bekezdése, a korábbi Btk.
  1. § a) pontjának a jelenleg hatályos Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pontja, a korábbi Btk. 47. §
(4)bekezdés a) pontjának a jelenleg hatályos Btk. 38. §
(4)bekezdés d) pontja felel meg. [25] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal támadott részében a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja szerint megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozott. Egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a szerint hatályában fenntartotta, és a Be. 429. §
(1)bekezdés második mondata alapján rendelkezett a felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. V. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [27] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
  1. e)vagy
  2. g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. [26] Budapest,
  1. október
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.